Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-04 / 129. szám

1982. június 4., péntek SPORT SPORT SPORT SPORT Kötélszerkezetes, korong alakú és lényegesen olcsóbb Tervegyeztetö tárgyalás a sportcsarnokról Fontos dátum volt június 2—3-a a leendő békéscsabai fedett sportcsarnok építésé­nek történetében. Békéscsa­bán járt többek között Ve- can Vojtech, a Strojexport Drágái külkereskedelmi vál­lalat igazgatóhelyettese, Ste­fan ' Lackovic, a Slovsport kivitelező vállalat kereske­delmi igazgatója, akik tár­gyalásokat folytattak Békés megyei, városi vállalati, in­tézményi vezetőkkel. A tár­gyalásokról Vantara János, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese tájékozta­tott. Elmondta, hogy a ko­rábbi KÖZTI tervező válla­lat által készített tanulmány- terv alapján körülbelül 120 millió- forintba került volna a sportcsarnok. A csehszlo­vák vállalat ezzel szemben egy lényegesen olcsóbb, 75— 80 millió forintba kerülő lé­tesítmény tervét bocsátotta rendelkezésre, a kivitelező­vel együtt. Ez a sportcsar­nok 65 méter átmérőjű, kül­ső megjelenését tekintve ko­rong alku, és ugyanolyan funkcióknak felel meg, mint a korábbi, vagyis az összes teremsport űzésére alkalmas, emellett 3—4 ezer nézőt fo- \ gadhat. A kötélszerkezetes megoldású sportcsarnokból már 90-et készítettek Cseh­szlovákiában, és építettek belőle az NSZK-ban. A ter­vek szerint az idén elkészül az alapozás, jövő tavasszal pedig ..felöltöztetik” rá az épületszerkezetet. Tegnap délelőtt elkészült a kivitele­zési szerződéstervezet, meg­állapodtak a pénzügyi köte­lezettségekben, a szállítási programban és a helyszínen megtekintették a területet. Felvételünk a programegyez­tető tárgyaláson készült. Fotó: Fazekas László Labdarúgó VB I. Csoportellenfelünk: El Salvador A magyar válogatott és klubcsapataink téli „portyá­zásai” közben többször ját­szottak El Salvadorban, de a két ország között az első mérkőzésre, csak a mexikói olimpián került sor. Igaz en­nek a mindössze 4 milliós la­kosú kis közép-amerikai or­szágnak viszonylag későn — 1935-ben alakult meg a lab­darúgó-szövetsége. Első vá­logatott mérkőzését Guate­mala ellen játszotta. Bemu­tatkozása fényesen sikerült. 8—2-re győzött. Jelentős nemzetközi sikert egyszer könyvelhettek el, 1943-ban a Közép-Amerika és a Karib térség bajnokságán hazai környezetben az első helyen végeztek. alkalommal léptek pályára. Az észak- és közép-amerikai selejtezők'végső hatos torná­jára a szomszédos Hondu- rasban került sor: Teguci- galpában november első he­tében körmérkőzéses rend­szerben játszottak a csapa­tok. Eredmények a selejtezőn Panama—El Salvador 1—3, El Salvador—Panama 4—1, Honduras—El Salvador 2—0, El Salvador—Costa Rica 2—0, Guatemala—El Salva­dor 0—0, El Salvador—-Hon­duras 2—1, Costa Rica—El Salvador ü—0, El Salvador— Guatemala 1—0. élethalálharcnak tekintette a selejtezőket. A mindent el­döntő harmadik mérkőzés után a salvadori győzelem ellenére El Salvador általá­nos támadást intézett Hon­duras ellen. Az egyhetes üt­közet több száz halálos ál­dozatot és súlyos anyagi ká­rokat okozott. Azóta mindezt feledni tud­ták. és a csoportmérkőzések során sportszerű keretek kö­zött dőlt el a továbbjutás sorsa. Salvador gólkülönbsé­ge mindennél többet mond. A védelem kemény, határo­zott játékosokból áll, a ka­pusuk, Ricardó Móra klasz- szis teljesítményt nyújtott, a VB egyik sztárja lehet. A csatársorról már nem ■ sok dicsérő jelző érkezett, de ne feledjük, a VB-n — főleg az első mérkőzésen — lelke­sedéssel, fanatizmussal min­dent pótolhatnak. Az előkészületek során Dél-Amerikában játszanak néhány mérkőzést. Többek között a River Plate csapa­tával. Ezen kívül szeretné­nek megmérkőzni Kolumbia, Ecuador és Bolívia együtte­seivel is. Tervükben szere­pel egy európai portya is, s az ellenfelek között a követ­kező csapatok lennének: Csehszlovákia, Bulgária és a bécsi Rapid. M. Barchi, a salvadori szö­vetség technikai vezetője mondta a sorsolás után: „ ... Országunkban még a mai napig is áhítattal beszél­nek az ’50-es évek nagy ma­gyar válogatottjáról. Az ar­gentínai VB-n is figyelem­mel kísértük Nyilasiékat, hi­szen hozzánk közel álló, technikás, kifejezetten szép futballt játszottak. Meglepe­tésre készülünk, ezt főleg az argentinoknak és a magya­roknak ajánlom a figyel­mükbe ...” (Folytatjuk) Hegedűs Géza Négygólos győzelem Az 1968. évi mexikói olimpián nem a legkedve­zőbb körülmények között ke­rült sorra az első — ez idá­ig az egyetlen — Magyaror­szág—El Salvador mérkő­zésre. A találkozó előtt mély megdöbbenést keltett, hogy Varga Zoltán labdarúgó megszegte olimpiai esküjét, disszidált. Szerencsére játé­kosainkat — Fatér — No- vák, Pgncsics, Noskó, Juhász P. — Szűcs, Fazekas (Ko­csis), Sárközi (Básti)■—Men- czel, Dunai 11., Nagy — nem zavarta a”közjáték, és ha ne­hezen is lendültek játékba, 4—0 arányban győztek. 1976-ban San Salvadorban került sor az újabb találko­zóra. Igaz, ekkor ligaváloga­tott néven szerepeltünk, de tulajdonképpen a komplett nagyválogatottunk lépett pá­lyára. Ezen a találkozón is győzött csapatunk 2—1-re. Salvador labdarúgói má­sodszor szereztek jogot a VB fináléjában való részvételre. 1970-ben három mérkőzésen három vereséget szenvedtek, gólkülönbségük Ö—9. A spa­nyolországi repülőjegyért nem kevesebb, mint 13 (!) A Hexagonal-tornán: Ka­nada—El Salvador 1—0, Me­xikó—El Salvador 0—0, El Salvador—Kuba 0—0, Hon­duras—El Salvador 0—0, El Salvador—Haiti 1—0. A csoport végeredménye: 1. Honduras 5 3 2 - 8-1 8 2. El Salvador 5 2 2 1 2-1 G 3. Mexikó 5 1 3 1 6-3 5 4. Kanada 5 13 16-65 5. Kuba 5 1 2 2 4-8 4 6. Haiti 5 - 2 3 2-9 2 Villámháború a foci miatt Az észak- és közép-ameri- kái, valamint a Karib-térség labdarúgó-szövetségébe (CONCACAF) tömörült 27 nemzet válogatottja közül te­hát Honduras és San Salva­dor végzett az első két he­lyen, Amíg.a korábbi világ- bajnokságon ez a térség csak egy cáapatot indíthatott, most a létszámemelés folytán már két hely várt gazdára. A sors furcsa játékaként Hon­duras és á szomszédos Sal­vador között tíz évvel ez­előtt, világbajnoki selejtező mérkőzések miatt villámhá­ború robbapt ki. Annak ide­jén a két ország valóságos Hétfőnként gyakran gyüle­keztünk a szünetben az utol­só előtti padnál. Zsila Laci­tól érdeklődtünk: mennyit emeltél a vasárnapi verse­nyen. Noha jó néhány lab­darúgó is járt a IV A-ba, va­lahogy mégis Laci vívta ki leginkább az osztálytársak tekintélyét, a lányok neki küldözgettek leveleket ma­gyar óra alatt. Laci súlyemelő volt. Talán még annak a 12 készletnek egyikével birkó­zott az edzéseken, amelyeket az országos szövetség 1950- ben a nagyobb városok kö­zött elosztott, a sportág nép­szerűsítése, az alapok lera­kása érdekében. Ez a súlyzó természetesen már egyálta­lán nem hasonlít■ az első sporteszközhöz, amelyet a görögországi Olümpiában őriznek. Azt a tojás alakú kődarabot mégis nagy becs övezi, hiszen azt bizonyítja: már kétezer-hétszáz évvel ezelőtt emeltek súlyt. Bizo­nyítva, hogy az embernek mindig is ősi vágya volt ere­je kipró.bálása, izmai meg­mérettetése. A magyarok már 1896-ban ott voltak az ötkarikás' ver­senyeken, mi több, Topovi- ca Momcsiló, ez a furcsa ne­vű magyar 5. lett. A fejlődés azonban korántsem volt tö­retlen, s bár 1903-ban az > MTK megrendezte a nem hivatalos magyar bajnoksá­got, a nemzetközi porondon a következő nevet csak 1942- ben tanulta meg a súlyeme­lővilág. Amikor Ambrózy Jenő 109 kilóval világcsúcsot állított fel a könnyűsúlyú nyomásban. És később jöt­tek a nagyszerű utódok: Föl­di Imre (az első súlyemelő olimpiai bajnokunk), Veres Győző (első világbajnokunk), de most a jubileum kapcsán Benedek, Bagócs, Tóth Géza. Ecser neve sem hiányozhat a dicsöséqlistáról, mint ahogy a moszkvai aranyérmes Ba- czakó Péteré sem. A héten a Testnevelési Fő­iskola aulájában nem hival­kodó, mégis emlékezetes ün­nepséget rendeztek, amelyen a világ súlyemelősportjának minden reprezentáns vezető­je jelen volt. (A Nemzetkö­zi Súlyemelő-szövetség a vi­lág hatodik legnagyobb sport- szervezete — 115 országot tömörít magába, és Aján Ta­más személyében magyar fő­titkár irányítja.) A 25 esz­tendős magyar szövetséget köszöntő vendégek sok di­csérő jelzővel illették a tes­tületet. Jan Przedpelski, az európai szövetség elnöke pél­dául /valahogy így kezdte a méltatást: „Á magyarok je­lentik a sportágban a papri­kát .. Reméljük, versenyzőink az elkövetkező 25 esztendőben is rászolgálnak a jogos di­cséretre, amit különben Pú­der János így fejezett ki: a súlyemelés hosszú ideje meg­határozója olimpiai szerep­lésünknek, s reméljük, a jö­vőben is így lesz — mon­dotta az OTSH elnökhelyet­tese. A sportág újabban Békés­ben is egyre szebb eredmé­nyekkel büszkélkedhet, vi­lágversenyre is járó fiatalt neveltek az itteni edzők, és reméljük, hamarosan már nem csupán az utánpótlásbá­zisok között emlegetik Bé­késcsabát. Fábián István Itt a 22-es keret Labdarúgás Csütörtökön délelőtt a Jó­kai Klubban megtartott saj­tótájékoztatón Mészöly Kál­mán szövetségi kapitány kö­zölte a spanyolországi lab­darúgó-világbajnokságra uta­zó 22 játékos névsorát, ame­lyet június 5-én, 0.00 óráig kell eljuttatni a Nemzetkö­zi Labdarúgó-szövetséghez, Zürichbe. S íme az utazók névsora: Kapusok: Mészáros Ferenc (Sporting Lisszabon), Kat- zirz Béla (PMSC), Kiss Imre (Tatabánya). Hátvédek: Martos Győző (Waterschei), Bálint László (Toulouse), Tóth József (Ű. Dósza), Ke­rekes Attila (Békéscsaba), Rab Tibor (FTC), Varga Jó­zsef (Bp. Honvéd), Csuhay József (Videoton), Garaba Imre (Bp. Honvéd). Közép­pályások: Müller Sándor (Hercules Alicante), Sallai Sándor (DMVSC), Csongrádi Ferenc (Videoton), Csapó Károly (Tatabánya). Csatá­rok; Fazekas László (Ant­werpen), Nyilasi - Tibor (FTC), Törőcsik András (Ü. Dózsa), Kiss László (Vasas), Pölöskei Gábor (FTC), Szen­tes Lázár (Rába ETO), Bodo- nyi Béla (Bp. Honvéd). Jobb, mint az EKG Téves parancs a szervezetben A sérülések a sport velejá­rói. A labdarúgópályán, a szorítóban, a birkózószőnye­gen elkerülhetetlenül nyo­mot hagynak az összecsapá­sok. Dr. Árky Nándor és dr. Nemessuri Mihály azonban olyan sérüléseket vizsgált, amelyek a sportoló saját hi­bájából adódtak. A múlt hé­ten lezajlott XI. mozgás­biológiai szimpozionra ösz- szeállított anyagukban 324 eset vizsgálata szerepelt. Ki­mutatták, hogy a mozgató- szervek vannak kitéve a leg­nagyobb veszélynek, s azt is, hogy a lábsérülések aránya nyolcvan százalék fölött van. Az előadás után dr. Nemessuri Mihály sportor­vossal, az orvostudományok kandidátusával beszélget­tünk. — Először arra kell vá­laszt keresnünk, hogy mi okozza a sérüléseket — kez­di Nemessuri doktor. — Elő­fordul, hogy a sportoló olyan mozgást akar végezni,' ami felülmúlja az izmok, inak te­herbírását. Sokkal gyakoriba bak azonban az olyan esetek, amikor relatív túlterhelés miatt történik sérülés. Vagy­is, olyan szvtuációban, amelyből a versenyző már sokszor került ki sértetlenül. Vannak olyan típusú moz­gásmódok, amelyek sérülé­sekhez vezetnek. Például a labdarúgó hirtelen fordul, kicsavarodik a térde —- és már megvan a porcsérülése. S ezt csak műtéttel lehet helyrehozni. Pedig a moz­gássor nem idegen, elvégzi százszor, ezerszer, és csak egyszer következik be a baj. Hogyan lehet az ilyen jellegű sérülést megelőzni? Hiszen a labdarúgó, ha új­ból pályára lép, a következő mérkőzésen ismét kénytelen lesz fordulni. — Nem az a megoldás, hogy ezeket a mozgásokat ne hajtsa végre, hanem, hogy tökéletesen csinálja. Felve­tődik a kérdés, hogy mi okozhatja a hibát. Nos, hogy az elektronikából kölcsön­zött kifejezéssel éljek, vala­milyen „zaj van a hálózat­ban”, mármint az idegrend­szeri hálózatban. Ez idézi elő a téves parancsot, nem reális a vezérlés, a mozgásszabá­lyozás. Ez általában olyan­kor fordul elő, ha a verseny­ző fáradt, túlhajtotta ma­gát. Van-e adatuk arra vo­natkozólag, hogy mikor a leggyakoribbak a sérülések? — Ha az edzéseket néz­zük, megállapítható, hogy a bemelegítéskor sok a sérü­lés, az edzések vége felé, a levezetéskor pedig a legtöbb. Az edzések nagyobbik részé­re, amikor az effektiv gya­korlás történik, viszonylag kevés esik. Ezek egy része is az edzők számlájára írható. Nemegyszer előfordul, hogy az edző befejezésül a legne­hezebb gyakorlatot akarja még egyszer elvégeztetni. Csakhogy addigra a sportoló már kifáradt, idegileg és fi­zikaialg egyaránt, és nem képes a tökéletes kivitelezés­re. Mint előadásában hal­lottuk, a bemelegítés hiánya is sérülésekhez vezethet. — így van. Ismét egy pél­da: a labdarúgó, aki késve érkezett az edzésre, belerú­gott egy felé guruló lab­dába, és izomszakadást szen­vedett. És korántsem azért, mintha máskor nem lett vol­na ekkora terhelésnek kitéve a lába. Az izmok még hide­gek voltak, a vér- és nyirok­ellátás nem volt megfelelő, ezáltal a szakítási .szilárdság csökkent. Ismét csak relatív túlterhelésről volt szó, mert ugyanezt a mozdulatot szám­talanszor elvégezte már a mi labdarúgónk is. Az ideg­pályákat ugyanúgy be kell járatni, mint ahogy az izmo­kat is rá kell hangolni a gyakorlatok elvégzésére. Jelentkezhet más formá­ban is a relatív túlterhelés? — Hogyne. A játékosok terheletősége naponta vál­tozik. Minden embernek van egy bioritmusa, igaz, én ezt nem a szó manapság divatos értelmében képzelem el. Az edzőnek ezt is figyelembe kell vennie. Mert a cél az, hogy a versenyző maximális terhelést kapjon az edzésen — de nem szabad elfelejteni, hogy a mindenkori állapot­hoz viszonyítva. Honnan tudhatja az ed­ző, hogy versenyzőjének ép­pen milyen napja van? — Először is létezik az úgynevezett blickdiagnózis. A sportoló magatartása, hangja, arckifejezése, moz­gása sok mindent elárul. A jó edző szeme ezeket a jele­ket 80—90 százalékos bizton­sággal fedezi fel, pontosab­ban, mint egy EKG-vizsgá- lat. A volt kitűnő birkózó­szakember, Matura Mihály például nagyszerűen, tudott olvasni a versenyzők ma­gatartásából. A másik igen egyszerű módszer a pulzus mérése nyugalmi állapotban. Ha az átlagosnál — már­mint a sportoló saját átlagá­nál — gyorsabb, az valami­lyen rendellenességet jelez. A vizeletvizsgálat ugyancsak nem jelent nagy munkát az orvosnak: a fehérje jelenléte fáradtságra utal. Ilyen ese­tekben az orvos a munka csökkentését kéri. Ezek szerint az orvos az edzők szemében nem min­dig népszerű ember. ön, mint a férfi kézilabda-válo­gatott orvosa bizonyára töb­bet tudna mondani erről. — Bizony, hálátlan fel­adat előírni, hogy a kulcs- játékos könnyebb terhelést kapjon, esetleg hagyjon ki egy-két mérkőzést, sőt: ne szerepeljen egy fontos mér­kőzésen. Faluin Mihály veze­tő edzővel már hosszú évek óta dolgozom együtt, ha ja­vasoltam valamit, még min­dig betartotta. 'Lépesfalvi Zoltán BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Séleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Ki­INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, nem őrzünk nem küldünk képeket meg és vissza. 8 NÉPÚJSÁG adja a Békés megyei Lapkiadő Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz„ 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy 1 _________________________________ h ónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs„ Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom