Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-04 / 129. szám
NÉPÚJSÁG 1982. június 4., péntek Hovefcvő taglétszámmal Új elképzelések az autóklubnál A Magyar Autóklub a magánautósok érdekképviseleti társadalmi szervezete, munkálkodása gyakorlati szolgáltatásokkal is párosul. A közelmúltban a Békés megyei szervezet élére Tóth László személyében új, függetlenített titkárt választottak, aki érettségi után, 1964-ben autóvillamossági tanulóként került az AFIT-hoz. Ott 1980-ig műszerészként dolgozott, majd műszakvezetővé nevezték ki. Közben 1970-től a helyi pártalapszervezet titkára. — Miért van szükség a függetlenített titkárra? — Békésben a magánautósok száma meghaladja a 30 ezret. A megyei szervezetnek mintegy 2700 magánautós a tagja: ebből'is látszik, szervezettségünk meglehetősen alacsony, csupán egy-két megyét előzünk meg. Célul tűztük, hogy a megyei szervezet taglétszáma az év végére megközelítse a 3500-at. Ezt a szervező feladatot társadalmi munkában nem lehet megvalósítani, ehhez teljes értékű emberre van szükség. — Hogyan és miért „váltott"? — A megyei szervezet taglétszáma elérte azt a szintet, amikor az irányítást csak teljes foglalkoztatásban lehet megvalósítani. Amikor a klub társadalmi vezetői megkerestek, rövid gondolkodási időt kértem, majd úgy döntöttem: vállalom. Vállalom azért, mert érzek magamban annyi energiát, hogy a vezetőség által célul tűzött feladatokat megvalósítsam. Főként a műszaki ellátottság javítása jelent kiemelt feladatot. Közismert, hogy Békés megye e téren fehér foltot jelentett, amelyet nekünk kell beszíneznünk. Az év második felében Békéscsabán átadásra kerül az új műszaki bázisunk és négy mini állomásunk — Orosházán. Tótkomlóson, Szeghalmon és Nagyszénáson —, melyek a magánautósokat segítik majd. — A műszaki bázis gondolata igen régi.. . — A tízmillió forintos költséggel megvalósuló műszaki állomás elsősorban a klubtagok szolgáltatását látja majd el. de lesz segélyszolgálatunk is, amit bárki igénybe vehet. Az autóüzemeltetés. ezzel párhuzamosan a fenntartási költségek növekednek. A már meglevő díjtalan szolgáltatásainkon kívül, klubtagjainknak körülbelül 20 százalékos kedvezményt nyújtunk. Ügy tervezzük, hogy szombaton is két szerelővel, teljes műszakot tartunk majd. A műszerek, így a motordiagnosztikai műszerek, a lengéscsilla- pítóvizsgáló-pad, a futómű- és fényszóró-beállító, valamint a hordozható diagnosztikai táska már a helyszínen van, a napokban pedig megkezdődik ezek technológiai szerelése is. — A megyei szervezet touringtevékenysége is jelentős. Miben segít a klub a külföldön bajba jutott tagjainak? — Kezdem az utóbbival. Az autóklub nemzetközi érvényű hitellevelet bocsát ki •külföldre utazó ’ tagjainak. Az úgynevezett AIT-hitelle- vél és a szocialista hitellevél készpénzt helyettesítő fizetőeszközök. A tőkés országokban és Jugoszláviában az AIT-hitellevelet 300 svájci franknak, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Romániában a szocialista hitellevelet 2000 forintnak megfelelő, nemzeti valutában lehet műszaki hiba (segélyszolgálat, gépkocsiszállítás, -javítás) vagy baleset és betegség esetén felhasználni. Az autós turista a szolgáltatás igénybevételét aláírásával igazolja, és megfelelő ellenértékű szelvénynyel egyenlíti ki. Az AIT- hitellevél 2 db 50 svájci frank és 2 db 100 svájci frank, a szocialista hitellevél 1 db 100 forint, 2 db 200 forint és 3 db 500 forint értékű szelvényeket tartalmaz. Amennyiben a szolgáltatás díja meghaladja a szelvények összértékét, a különbséget a helyszínen valutában kell kiegyenlíteni. Hazaérkezés után a Magyar Autóklub küldi meg a forint- számlát a szolgáltatás díjáról. A hitelleveleket »minden autós és motoros turista kiválthatja, függetlenül attól, hogy tagja-e a Magyar Autóklubnak vagy nem. Az AIT- hitellevél ára klubtagok részére 100 forint, nem klubtagok részére 200 forint. A szocialista hitellevél 90 forintba, illetve 150 forintba kerül. Gépjárművenként egy hitellevél váltható ki. Látogató- és szolgálati útlevélre nem szolgáltathatók ki a hitellevelek. A Magyar Autóklub a tagjai részére vállalja a külföldön üzemképtelenné vált gépkocsik hazaszállítását. A hitellevél alapján kiváltható gépkocsi-hazaszállítási szelvény a teljes fuvarköltségből 5 százalék kedvezményre jogosítja a ‘klubtagokat. A hazaszállítási szolgáltatást a klubtagsági igazolvány alapján is igénybe lehet venni, ebben az esetben azonban az 5 százalékos gépkocsi-hazaszállítási szelvénnyel, "a külföldi társklub telexbejelentésével rendeli meg a klubtag a hazaszállítást, külön kezes nem szükséges. A díjtételt hazautazás után kell megtéríteni. Az utazási irodákkal több éve szervezünk külföldi utakat, melyeken minden esztendőben több százan vesz- ne'k részt. A megnövekedett szabad időben a hétvégi kirándulások. a két-három napos utak számát növeljük már ez évben is. — A gépjárművezető-képzésben hogyan vesz részt az autóklub? — AB kategóriás gépjárművezető-képzésben nemcsak a klubtagok családtagjait várjuk. Tótkomlóson és Orosházán az autóklub három oktatókocsival és két magánjárművel oktat, természetesen a KRESZ- és a műszaki ismeretek elsajátításával. Évente mintegy 300 —320-an szereznek. így gép- járművezetői engedélyt. A képzésünket bővítjük: a megyeszékhelyen szeretnénk megkezdeni a motorkerékpár-vezetői tanfolyamot — mondotta befejezésül Tóth László, a Magyar Autóklub Békés megyei szervezetének titkára. — szekeres — Fűszőnyeg — textilián Vízügyi és mezőgazdasági szakemberek tanácskoztak A Temaíorg Textilhasznosító Vállalat újdonsága a Fűtex, vagyis olyan textil, amelybe gyártás közben fűmagot telepítenek, úgynevezett fűszőnyeg. A textilszőnyegbe vetett fű helyettesíti a hagyományos füvesítési módszert. Bármilyen, a talaj feljavítása nélkül, füvesítésre egyébként alkalmatlan területen, egyszerűen leterft- hető. Különösebb gondozást sem igényel, elegendő az egyszeri, alapos locsolás, a textília ugyanis képes a levegő páratartalmát felszívni, és tartalmazza a növekedést serkentő tápanyagokat is. A fűszőnyeg nagy előnye, hogy 10—30 méteres hosszúságban is kiteríthető, ha például a töltésoldalak megkötése a cél, de tetszés szerint darabolható, ha parképítés céljaira használják. A textília a fű kinövéséig, megerősödéséig védi a magot, 3-4 hónap múlva pedig — mivel szerves alapanyagú — elbomlásával természetes táptalajt bizto- ' sít. A Temaíorg Vállalatnál a közelmúltban megkezdték a Fűtex gyártását, s ugyanakkor továbbfejlesztését is. Az eddigi kísérletek sikerrel jártak: a fűmagos textíliát különböző sűrűségű hálóval kombinálták, s így tovább növelték szilárdságát, tartósságát. Tegnap, június 3-án, Gyulán, a KÖVIZIG nagytermében 3 Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei területi szervezete „A Körösvidék mezőgazdasági vízműtelepeinek üzemeltetési feladatai” címmel egész napos tanácskozást rendezett. Az elnökségben foglalt helyet többek között Unyatinszki Pál, a Békés megyei TE- SZÖV munkatársa, és Pálinkás Lajos, a KÖVIZIG igazgatóhelyettese. A bevezető előadást Gil- lányi Sándor, a KÖVIZIG osztályvezető-helyettese tartotta ..Békés megye mező- gazdasági üzemeinek vízgazdálkodási tevékenysége” címmel. Többek között hangsúlyozta: „Fontos feladat a mezőgazdasági üzemek vízzel történő ellátása. Ma megyénkben 290 vízműtelep és 980 kút van a . gazdaságok kezelésében. Ezeknek a karbantartása, felújítása sok kívánnivalót hagy maga után. A vízi létesítményeket gazdaságtalanul víz- és energiapazarló módon üzemeltetik, gyakoriak a meghibásodások, nehézséget okoz az alkatrészellátás is. Kevés a vízmérő berendezés, és ahol van, ott sem fordítanak kellő gondot a különböző üzemeltetési naplók vezetésére”. Dr. Forgách Béla, a KÖVIZIG munkatársa a mezőgazdasági üzemek vízmüveinek vízjogi engedélyezésével összefüggő kérdésekről szólt referátumában. Ezt követően Gyulai Tibor, az AGRO- BER munkatársa „A mező- gazdasági kis és törpe vízművek tervezéséről” tartotta meg előadását. A hozzászólók elmondották : nagyobb figyelmet kell fordítani az illetékeseknek a mezőgazdaság vízfelhasználására és vízgazdálkodására, élővizeink tisztaságának megóvására. Többen arról beszéltek, hogy sok a vízpazarlás, ezért korszerűbb berendezéseket kellene üzembe helyezni. A gépkezelők nagyobb gondossággal jegyezzék a különböző üzemeltetési naplókat, bizonylatokat. A tanácskozás résztvevői írásos ajánlást fogalmaztak meg, és fogadtak el. Ennek lényege: a mezőgazdasági üzemek és a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat közös társulást * hozzon létre a különböző vízügyi létesítmények és berendezések karbantartási, felújítási munkáinak megoldására. Jövőre a vízügyi szak- és betanított munkások részére tanfolyamot szerveznek Gyulán, a KÖVIZIG-nél. Sajnálatos, hogy a tanácskozáson a meghívott szakemberek közül csak igen kevesen vettek részt. V. L. Változó világunk és a gazdasági verseny Ülésezett a Békés megyei szállítási bizottság A megye zöldség-, gyümölcsös burgonyaszállítási feladatainak szervezése, valamint a személyszállítás új feltételeinek kialakítása, a lépcsőzetes munkakezdés és az ötnapos munkahétre való átállás szerepelt a megyei szállítási bizottság tegnapiülésének napirendjén. A szállítási bizottság tagjait és a meghívottakat dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője köszöntötte. A tanácskozáson többek között részt vett Takács Béla, a Központi Szállítási Tánács titkára is. Először a konzervgyár, á ZÖLDÉRT és a hűtőház képviselője vázolta az elkövetkezendő hetek legsürgősebb szállítási feladatait. Ebből kiderül, hogy a Békéscsabai Konzervgyár termelési tervéhez szerződéssel biztosított nyersanyagának súlya — zöldség, gyümölcs, liszt • és egyéb segédanyagok — meghaladja a 108 ezer tonnát. A zöldség csekély mértékben csökkent, ezzel szemben a gyümölcs és a liszt mennyisége szerény mértékben növekszik. A feldolgozásra érkező nyersanyag zöme Békésből, elsősorban közúton érkezik a feldolgozásra, kisebb tétel áru érkezik Bács- Kiskun, Hajdú és Csongrád megyéből. A zöldség- és gyümölcsfélék jelentős részét, mintegy háromnegyedét a termelők szállítják feldolgozásra. A ZÖLDÉRT képviselője elmondta: az idei árualapok termeltetését és beszerzését a vállalat a szükségleteknek megfelelően, figyelembe véve a lakossági, a közületi és az exportigényeket, szerződésben lekötötte. így mintegy 27 ezer 400 tonna zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát vásárol fel a ZÖLDÉRT. A vállalat 36-féle árura kötött termeltetési szerződést, ezekből legnagyobb tétel a burgonya, a vöröshagyma, a zöldpaprika és a paradicsom. A hűtőház képviselője elmondta. hogy az idén mintegy 25 ezer tonna áru begyűjtését tervezik. A korábbi évekhez hasonlóan tovább is végez feldolgozást a medgyesegyházi ÁFÉSZ és az orosházi Új Élet Tsz. Ez együttesen mintegy 2 ezer 300 tonna áru. Gyökérféleségekből ebben az évben is a sárgarépa feldolgozása jelent nagyobb feladatot. Végezetül a Volán Vállalat képviselője a személy- szállítás alakulásáról adott számot. Takács Béla, a KSZT titkára egyebek között elmondta: az ötnapos munkahétre való átállás nagy feladatot ró mind a fuvarozókra, mind pedjg a megrendelőkre. Érzékeltetésül vázolta, hogy egyszázalékos rakodási veszteség csaknem 1300 vagon idényt jelenthet országosan. — sz — O ttói a pillanattól kezdve, hogy a gaz^ daságirányítás a közvetlen beavatkozás általános módszerét a közvetett szabályozás rendszerével váltotta föl, megkezdődött, s mind jobban kibontakozott az önálló termelő szervezetek közötti piaci gazdasági verseny. így igaz ez még akkor is, ha ebben a versenyben eleddig inkább csak nyerni lehetett, mint veszíteni, miután a központi irányítás a térdre kényszerülőknek mindig a hóna alá nyúlt. Még pontosabban fogalmazva: a hóna alá nyúlhatott, mert ehhez a megsegítéshez rendelkezésre álltak a megfelelő központi erőtartalékok. Ezek a felhalmozott többletek természetesen éppen abban a versenyben keletkeztek, amelyet a gazdaságirányítás a közvetett szabályozás rendszerével tudatosan és erőteljesen ösztönzött. A szabályozásnak ebben az időszakban egyetlen fő célt kellett elérnie: azt, hogy a gazdálkodó egységek ma mindenképpen többet termeljenek, mint tegnap, és holnap is többet termeljenek majd, mint ma. Ez a követelmény, ez a felfogás értelemszerűen szülte meg az azóta már a kritikák pergőtüzébe került bázisszemléletet. A kritika teljességéhez azonban az is hozzá tartozik, hogy a mai elmarasztalást megelőzően ez a szemlélet hosszú ideig késztette termelőinket újabb és újabb erőtartalékok bevetésére, vagyis a növekményérdekeltség valódi húzóerőként működött egy olyan időszakban, amelyben a népgazdaság egészének is a mennyiségi teljesítmény növelése volt a legfőbb célja, s _ tegyük hozzá gyorsan — a lehetőség is megadatott a mennyiségi növekedéshez. Ezek a lehetőségek — gondoljunk csak a hetvenes évek elejére — elfedték azután a bázisszemlélet, az egyoldalú növekményérdekeltség negatívumait is, mivel .az üzemek, vállalatok egyszerűen a létszám bővítésével, fejlesztő beruházásokkal növelni tudták termelésüket, akármilyen színvonalról indultak is a-kibontakozó .versenyben. Amikor — a tartalékok elapadásával a nemzetközi gazdasági verseny feltételeinek szigorodásával — egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a jól kitaposott út a továbbiakban- járhatatlan, s kötelezettségeinknek csak folyamatosan emelkedő színvonalon tudunk eleget tenni, az is megvilágosodott, hogy ehhez a versenyt új alapokra kell helyezni a termelésben. Érdekes, hogy a felismerés nem hozott azonnali gyökeres átalakulást a gyakorlatban. Igaz; a termelésnövelés bűvölete szép lassan elmúlt, de a helyébe lépő nyereség- érdekeltség a szabályozásban továbbra is a bázisszemléletet hordozta, s hordozza tulajdonképpen még ma is magában. Ez tükröződik a szabályozás egész rendszerében, amely annak alapján juttatja előnyökhöz a termelőket, például a bérezésben is, és a jövedelemszerzésben, hogy egyik évről a másikra menynyivel képesek a nyereségüket, a termelékenységet növelni. Látni kell pedig azt — mert nagyon is nyilvánvaló —, hogy a termelés egy alacsonyabb szintjéről viszonylag könnyebb jelentősen előre lépni, mint egy már elért, magasabb színvonalról, A jelenlegi szabályozás tehát teremthet olyan furcsa helyzetet is, hogy az értékeléskor a nyereség szintjét a megelőző évi két százalékról öt százalékra feltornázó, a termelékenységet növelő gazdasági egység nagyobb elismerést (illetve egyáltalán elismerést) kap, mint az a vállalat, amely az adott évben ugyan 15 százalékos nyereségszinttel büszkélkedhetne, de nem teheti meg jó szívvel, mert egy évvel korábban 20 százalékos szintet pro- /• dukált, s nem tudott- továbblépni a termélékenység növelésében sem. „Pirulnia” kell, holott még így is 10 százalékkal különb, mint a másik! Még mindig a bér- és jövedelemszabályozás körében maradva, azt kell megállapítanunk, hogy a növekményérdekeltség ilyen értelmű abszolutizálása végül is a legjobban gazdálkodókat sújtja, holott egy 18—20 százalékos nyereségszintet elérő vállalat, ha ezt a szintet éveken át tartani tudja, akkor is jóval többet produkál, mint az a versenytársa, amelyik évről évre háromnégy százalékot lép előre a 100 forint költséggel előteremtett nyereségben, de így is csak öt-hat év múlva éri utol (ha utoléri egyáltalán) az előbbit, amely . tartósan hozza a befektetések magas kamatait. 'Amikor tehát bizonygatjuk, hogy gazdasági életünk megújításában az érdekeltségi viszonyok megfelelő átalakítása szabadíthat fel, újabb, (egyensúlyteremtő) energiákat, akkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy a szabályozást szemléletében és részleteiben is a megváltozott követelményekhez kell igazítanunk. Ha tehát érdekünk, hogy a jók a már elért színvonalat megtartsák ahelyett, hogy a lehetetlen továbbfejlődést erőltetve végleg kedvüket veszítsék, akkor olyan sza-v bályozó rendszert kell kialakítanunk. amely a szinten- tartást is teljesítménynek ismeri el. Ez ma az egyik legalapvetőbb kérdés. Természetesen nem jelenti azt. hogy ezentúl • már nincs is mit finomítani a szabályozáson. Mostanra ugyanis kiderült: a bérnövekményt tyl erőteljes progresszivitással megadóztató szabályozás ugyancsak fékezője lehet a kibontakozásnak. □ lényeg végül is abban összegezhető, hogy gazdaságirányításunknak, amely a tervezett piaci viszonyok meghatározója, időről időre úg-v kell az éltető verseny szabályait alakítani, módosítani, ahogy azt a- megváltozott és továbbra fr változó feltételek megkövetelik. Ez a szabályozásváltozás, -változtatás tehát nem a megelőző rendszer egyoldalú elmarasztaló — kritikája, hanem annak továbbfejlesztése, amivel mindig is számolnunk kell — ha versenyben akarunk maradni! Kőváry E. Péter így kényelmesebb Fotó: Fazekas László
