Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-30 / 151. szám

NÉPÚJSÁG 1982. június 30., szerda Közlemény a megyei pártbizottság üléséről Az MSZMP Politikai Bizottsága 1979. szeptember 11-i ülésén áttekintette egészségügyi ellátásunk helyzetét, értékelte az elmúlt időszakot, és meghatározta a fejlesz­tés irányát. A Politikai Bizottság megállapította, hogy emelkedett az egészségügyi ellátás színvonala, javultak a személyi és tárgyi feltételek. Az elmúlt időszak ered­ményeinek elismerése mellett a Politikai Bizottság szük­ségesnek tartotta, hogy az egészségügy fejlesztésével a jövőben kiemelten kell foglalkozni. A Politikai Bizottság feladatként jelöte meg, hogy a megyék, valamint az egészségügyi intézmények dolgozzák ki a határozatból adódó területi, helyi feladataikat. Ezen határozat, valamint a párt XII. kongresszusa szellemében 1980-ban a me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács kidolgozta a kö­vetkező évek szakmai fel­adattervét, melyet 1980. júni­us 27-én megyei egészség- ügyi kommunista nagy aktí­va megvitatott, és jóváha­gyott. E szakmai program az alábbi főbb feladatokat.hatá­rozta meg: az állami és szak­mai irányítás minden szint­jén a vezetés, munkaszer­vezés és ellenőrzés, továbbá a személyi és tárgyi feltéte­lek javítása; kerüljön elő­térbe az alapellátás és fek­vőbeteg-ellátás körülményei­nek javítása, a szakmai pro­filok kialakítása, az integ­ráció továbbfejlesztése és a progresszív betegellátás biz­tosítása. Mindezeken belül a megelőzés kérdéseit az eddi­ginél jobban előtérbe kell helyezni.. Fokozott figyelmet kell fordítani a lakosság egészségügyi, . kulturáltsági szintjének emelésére, az egészségnevelési munkára. A szakmai programot, a fejlesztés, a fejlődés irányát és mértékét alapvetően a következők határozzák meg: megyénk demográfiai muta­tói; a lakosság jelenlegi egészségi állapota, a várha­tó megbetegedési és halálo­zási viszonyok, az egészség- védelemről szerzett ismere­tek, az egészséges életmód gyakorlata, az egészségügyi kultúra szintje, megyénk egészségügyi hálózatának je­lenlegi állapota, és az ellátó­képesség helyzete, az orszá­gos normatívákhoz viszonyí­tott megyei mutatók. Megyénkben is jelentősen fejlődött á lakosság életkö­rülménye, életszínvonala, nőtt a szabad idő. Igen so­kat javultak a munkavégzés feltételei, a munkahelyi szo­ciális létesítmények. Az egészségügy területén a tárgyi fejlődést jelzi: belé­pett a békéscsabai kórház I. ütemének 310 bruttóágyas pavilonja, s így a nettó ágyakkal együtt 3 ezer 192 kórházi ágy lett a megyé­ben, Gyulán átadásra került a 80 ágyas kiürítő pavilon. A gyulai kórház műtétes épüle­tének statikai meghibásodá­sa miatt a kitelepítésre ke­rült ágyak a meglevő kór­házi alapterületen belül kap­tak elhelyezést, és így tűr­hetetlenül zsúfolt körülmé­nyek alakutak ki. Bár a 80 ágyas pavilon átadása az el­helyezési körülményeket ja­vította. de végső megoldást csak a nagy műtétes épület teljes felújítása jelent majd. Az elmúlt két évben az alap­ellátásban megvalósult a me­zőkovácsházi orvosi rendelő és lakás, a telekgerendási. békéscsatjai orvosi, rendelő, a sarkadkeresztúri orvosi la­kás, a battonyai egészségügyi központ, ,a körösladanyi köz­ponti orvosi rendelő, az oká- nyi orvosi rendelő és lakás. Megkezdődött a gádorosi. nagybánhegyesi, szeghalmi, mezőgyáni körzeti orvosi rendelő építése, illetve fel­újítása, a mezőberényi egész­ségügyi központ, a mezőko­vácsházi és csabacsüdi anya- és gyermekvédelmi egység, valamint a magyarbánhegve- si fogorvosi rendelő kialakí­tása. Az életszínvonal emelkedé­se, a mind jobb anyagi kö­rülmény párosult az egész­ségtelen életmóddal, s ez. valamint a kedvezőtlen kör­nyezeti hatások következté­ben új problémák adódtak: elhízás, túlzott dohányzás, nagymértékű gyógyszerfo­gyasztás, alkoholizálás, a közúti balesetek számának emelkedése. A megváltozott szerkezetű ipari és mező- gazdasági termelés, az új anyagok, vegyszerek hasz­nálata esetenként az egészsé­get is veszélyeztetik. Mind­ezek hatásaként: emelkedett a szív- és keringésszervi megbetegedés, növekszik a magas vérnyomásban szen­vedők száma, emelkedik a daganatos »és mozgásszervi megbetegedés, nő a balesetek száma. Az élettartam — ugyanakkor — meghosszab­bodott, növekszik az idős ko­rúak száma. Megyénkben a 60 éven felüliek aránya 22 százalék lett, amely várha­tóan tovább emelkedik. A halálozási okokat vizsgálva első helyen áll a szív- és ke­ringésszervi megbetegedés, az összes halálozásnak mint­egy 56 százalékát jelenti ez, második helyen a daganatos megbetegedések okozta ha­lálozások állnak, harmadik helyen pedig a balesetek mi­att bekövetkezett halálozá­sok. Az élve születések szá­ma 1973 után emelkedett, 1975-ben volt a legmagasabb, majd ezután csökkent. A ter­mészetes szaporodás is en­nek megfelelően alakult: 1975-ben volt a legmagasabb, majd csökkent, és most már a nulla érték alá esett. A megyei pártbizottság és megyei tanács által kidolgo­zott szakmai feladatterv szá­mos intézkedést fogalmazott meg a párt- és állami szer­vek számára, amelyek feldol­gozása a helyi pártszervek irányításával megtörtént. A megyei tanács vb egészségügyi osztálya a szakmai egység megteremté­se érdekében a városi-járási főorvosokkal, kórházigazga­tókkal folyamatos, rendsze­res kapcsolatot alakított ki, amelynek során a kölcsönös információ keretén belül egyeztetik és meghatározzák a feladattervből fakadó részletes tennivalókat, ame­lyeknek az egyes intézmé­nyekre. területekre való adaptálását saját intézkedési tervükben szerepeltetik. A megyei szakfelügyelő főorvo­sok szervező, szakmai irányí­tó munkája alapvetően e feladattervre épül. Az elmúlt évek alatt a megyei tanács vb egészség- ügyi osztálya irányító, ellen­őrző tevékenysége fejlődött, s ehhez hasonlóan a városi­járási főorvosok, kórházak, intézmények vezetőinek és a szakfelügyelő főorvosok irá­nyító munkája is. Helyi pártbizottságaink, tanácsaink a feladattervből fakadó végrehajtást számos helyen értékelték, a helyi körülményeket elemezték. Az egészségügyi ellátás egyik legkritikusabb problé­mája a megfelelő személyi ellátottság biztosítása. Az el­múlt két év során tovább ja­vultak a személyi feltételek, több kulcsfontosságú állás betöltésre került. A szakor­vosi órák összevonásával nőtt a főfoglalkozású állá­sok száma. Sikerült csökken­teni az üres állások arányát. A probléma megoldását ne­hezíti, hogy minden telepü­lésen megfelelő lakás nem áll rendelkezésre, de az ed­dig megtett helyi, számos jó intézkedés elterjesztésére jobban kell törekedni. Ked­vező jelenség, hogy nőtt a pályakezdő fiatalok me­gyénkben történő elhelyezke­dése. Az egészségügyi vezetés nagy figyelmet fordított ar­ra. hogy megfelelő tovább­képzést biztosítson az orvo­sok és a szakdolgozók szá­mára. A körzeti orvosoknak az Egészségügyi Miniszté­riummal közösen újszerű — kéthetes „intenzív” — to­vábbképző tanfolyamot szer­veztek ebben az évben. A munka javítása érdeké­ben több szervezési intézke­désre került sor. Az eddigi integrációt felülvizsgálták, és továbbfejlesztették. Az in­tegráció — a rövid idő elle­nére is — pozitívan értékel­hető: javult és korszerűbb lett a betegellátás. Ugyan­akkor helyi érdekektől vezé­relve ezen intézkedések a helyi tanácsoknál és a helyi közvéleményben bizonyos mértékű ellenállást váltott ki. Azonban már e területen is igazolódik, hogy ezek a szervezési intézkedések a lakosok, a betegek jobb or­vosi-egészségügyi ellátását szolgálják. A másik jelentős intézke­dés az új betegbeutalási rend kidolgozása volt. Ennek alap­elve a meghatározott terüle­ti betegellátás, illetve az, hogy minden beteg állapotá­nak megfelelően, ennek függ­vényében azon a szinten kap­ja meg az orvosi kezelést, amely szinten az indokolt. Az új betegbeutalási rend beilleszkedik a szakmai egy­ség rendjébe (járóbeteg-ellá­tás — körzetben és szakren­delésen: fekvőbeteg-ellátás). Ezenkívül jelenti továbbá azt is, hogy a kórházak von­záskörzetébe tartozó alapel­látásban működők az illető kórháZ-rendelőintézet szak­mai felügyelete alá tartoz­nak. Az intézkedési tervből ere­dő egyik fontos feladat az alapellátás javítása, A fel­mérések azt mutatják, hogy egyes orvosi körzetek lakos­ságszáma igen eltérő (6000—• 800). Ebből következik, hogy a körzethatárokat módosíta­ni kell, és olyan orvosi kör­zeteket kialakítani, amelyek­nél az egy orvosra jutó la­kosságszám megközelítően azonos. Az átszervezés meg­indult, azonban ezt még to­vább kell folytatni,'a körzeti orvosi állások szükség sze­rinti átcsoportosításával is. A körzetek műszerezettségé­nek javítására jelentős ösz- szegek kerültek felhaszná­lásra. Ez évtől kezdődően a körzetek szakmai felszerelé­sét — ennek beszerzését — a területileg (betegbeutalási rendnek megfelelő) illetékes kórház-rendelőintézet végzi. Az alapellátás létszám- és óraellátottsága emelkedett. Megkezdődött az alapellátás­ban a csoportvezető főorvosi hálózat kialakítása is — amelv már teljességgel meg­valósult a fogorvosi ellátás­nál —, az általános és gyer­mekkörzeti szolgálatnál azon­ban még nem fejeződött be. Megtörtént az üzemek egészségügyi ellátásának fe­lülvizsgálata. 96 napi óra­számmal növekedett az üzemorvosi tevékenység. Békéscsabán és. Orosházán üzemegészségügyi szakrende­lés indult be, jelentősen ja­vult a gondozási munka. Gondok vannak a szakren­delések területén. Általában nagy a zsúfoltság, ezért an­nak megszüntetésére délelőt­ti és délutáni szakrendelések kerültek beállításra. Megkez­dődött a betegek fogadásá­ban és a betegek irányításá­ban egy olyan korszerűbb módszer alkalmazása, amely­nek alapvető célja a vára­kozási idő csökkentése. A délelőtti rendelések azonban változatlanul zsúfoltak, a dél­utánit pedig alig veszik igénybe. Ahhoz, hogy ez a rendszer megfelelő hatékony­sággal funkcionáljon, szük­ség van a lakosság maga­tartásának változására is. Népgazdasági szempontból is nagy jelentősége van a táppénzes helyzet alakulásá­nak. Megyénk táppénzes helyzete jónak ítélhető. A táppénzes felülvizsgálatok szakmai színvonala emelke­dett, a különböző szervek e tevékenység értékelését és ellenőrzését állandóan napi­renden tartják. Javult az elmúlt években a csecsemőhalálozási, kedve­ző a koraszülési arány (mindkettő az országos át­lagnál jobb). A házasság előtti kötelező tanácsadást több helyen még mindig for­málisan végzik, elsősorban a körzeti orvosi szolgálatban. Kialakítás alatt áll a mobil terhesgondozás, mely még ebben az évben beindul a megye egyes területein. A betegségek megelőzése érdekében széles körű lakos­sági szűrés indult meg. Az ember egészségének, egészséges környezetének biz­tosítására, valamint az eze­ket károsan befolyásoló kü­lönböző tényezők megelőzé­se és megszüntetése érdeké­ben fontos tevékenységet fejt ki a közegészségügyi és járványügyi szolgálat, amely- 1 nek munkája kielégítő. Napjainkban egyre na­gyobb jelentősége van az egészséges életmódra neve­lésnek, ami az egészségneve­lő munka jelentőségét húz­za alá. A népesedéspolitikai célkitűzések megvalósítása, elősegítése érdekében külö­nös hangsúlyt kap a családi életre nevelés, de emellett a környezet-hygiéne, a sport, a turisztika, a mozgás jelen­tőségének tudatosítása, a káros élvezeti szerek és túl­zott gyógyszerfogyasztás visszaszorítása, valamint az egészséges táplálkozás prob­lémája is. Megyénkben a gyógyszer- ellátás folyamatosan biztosí­tott, kiegyensúlyozott. Bizo­nyos gyógyszerféleségekből azonban időszakosan hiányok mutatkoznak országosan is. A lakosság egy főre jutó gyógy­szerfogyasztása megyénkben is emelkedett, közel 'azonos az országos átlaggal. Alapve­tően szükséges fellépni a túl­zott gyógyszerfogyasztás el­len. A hálózati gyógyszertá­rak felújítása az eredeti tervnek megfelelően törté-- nik. Megyénk népessége az el­múlt évtizedekben jelentősen csökkent és öregedett. A szo­ciális gondoskodás körébe tartozó különböző mutatóink •— országos összehasonlítás­ban is — jók, azonban a szo­ciális otthoni ellátottságunk nem kielégítő. A meglevő szociális intézményeink álla­pota, felszereltsége — né­hány kivételtől eltekintve — rossz. A szociális gondosko­dás javítása érdekében meg­indult a megyén belül a szo­ciális segélyezés összege 3 év alatt mintegy 10 millió fo­rinttal emelkedett, s így min­den rászorulónak sikerül anyagi segítséget biztosítani. A megyei egészségügy eti­kai helyzete jónak ítélhető, még akkor is, ha időnként és helyenként kisebb-nagyobb problémák jelentkeznek. Az intézeti etikai tanácsok e kér­dést rendszeresen elemzik, erről beszámolókat tartanak. Fontos fejlődés, hogy jayult a megyei etikai bizottság és az intézeti etikai tanácsok kapcsolata, együttműködése. Az egészségügy előtt álló szakmai munka és a szemé­lyi feltételek javításában je­lentős szerepet játszik az a megyei tanácsnak a szegedi és a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetemmel kialakí­tott kapcsolata, a SZOTE- val megkötött együttműkö­dési megállapodása. A VI. ötéves tervben Bé­kés megye minden eddigi­nél nagyobb pénzeszközök­kel rendelkezik az egészség­ügy anyagi hátterének bizto­sítására. Erre szükség is van, mert intézményeink, a kör­zeti orvosi rendelők, kórhá­zak. rendelőintézetek, szociá­lis otthonok épületei avul­tak, rossz állagúak. A kór­házi ágyaknak csak 29 szá­zaléka működik korszerű kö­rülmények között, ugyanak­kor évente kórházainkban mintegy 64—66 000 beteg for­dul meg. A felújítások sorában ki­emelt feladat a gyulai me­gyei kórház műtétes épüle­tének felújítása. Kiviteli ter­vei szakaszosan készülnek, de a kivitelezés lassú ütem­ben halad. A másik nagy fel­adatot a békéscsabai kór­ház régi épületeinek felújí­tása jelenti. A felújítási feladatok mel­lett több fontos fejlesztési teendő is van, így a békés­csabai kórház II. ütem ter­vezése (szakmai program koncepcióját az Egészség- ügyi Minisztérium már jó­váhagyta). A II. ütem meg­valósulása esetén a békés­csabai kórház 1000 ágyas lesz. Ezenkívül az orosházi 26 munkahelyes rendelőinté­zet kivitelezése, orvosi ren­delők, egészségügyi közpon­tok beruházása, valamint a békési szociális otthon fel­építése és bölcsődeépítések.­összegezésként megállapít­ható, hogy a megye egész­ségügyi helyzetének javítása érdekében fontos változások indultak el, amelyek kiter­jedtek egyrészt a szervező munkára, másrészt az egész­ségügyi ellátás tartalmi te­vékenységére, továbbá a tár­gyi és személyi feltételek ja­vítására. A megyei feladatterv vég­rehajtása megfelelő ütemben történik. Az egészségügyi ágazat pártalapszervei e munkához messzemenően minden segítséget megad­nak. Az alapszervezetek a feladattervből adódó helyi konkrét tennivalók végrehaj­tását folyamatosan figyelem­mel kísérik, és megoldásuk­hoz segítséget nyújtanak. De uavanígy — sajátos eszközei­vel — segíti a feladatterv végrehajtását a Vöröskereszt és a szakszervezet is. Orvosaink, szakdolgozóink zömükben magas színvona­lon, lelkiismeretesen végzik munkájukat, és a szakmai munka mellett sokan aktí­van bekapcsolódnak a köz­életi tevékenységbe is. Az egészségügyi ágazat dolgo­zóinak általános hangulata, szakmai-politikai közérzete jó. A megyei pártbizottság elismerését és köszönetét fe­jezi ki az ágazat dolgozói­nak, odaadó munkájukért, s kéri, hogy a jövőben is ha­sonló elkötelezettséggel vé­gezzék munkájukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom