Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
Hol dolgozzak a nyáron? Általános és középiskolai tanulmányait ez evben mintegy 230 ezer fiatal fejezte be. Közülük mintegy 84 ezer azoknak a száma, akik munkát vállalnak. A tanácsok felmérése szerint a felajánlható munkahelyek száma 30 százalékkal több, mint a várhatóan munkába lépőké. Munkaalkalom tehát idén is van bőven, de területi és strukturális gondok is jelentkeznek. Az általános iskolát befejező, tovább nem tanuló mintegy 9—10 ezer fiatalt 19 ezer állás várja, lényegesen több, mint az előző években. A munkáltatók könnyű segéd- és betanított munkán, kisegítő munkakörökben tudják foglalkoztatni a jelentkezőket. Az átlagosnál valamivel kedvezőtlenebb a falun élő leányok helyzete, mert falun kevesebb a munkaalkalom, ezért egy részük vagy az ingázást vállalja, vagy a háztáji, illetve kisegítő gazdaságban találhat hasznos elfoglaltságot. A gimnáziumot végzett szakképzetlen fiatalok elhelyezkedése évről évre feszültségekkel jár. Ez évben mintegy 10—11 ezer gimnáziumi végzettségű fiatal vállalna munkát. Többségük csak átmeneti megoldásként dolgozik, mert a továbbtanulási szándékról nem mondtak le. A felkínálható állások száma mintegy 15 ezer, 80—90 százalékuk azonban fizikai munka, és ezt az érettségizett fiatalok — főként a leányok — nem szívesen vállalják. A szakközépiskolákban végző és munkába álló, közel 20 ezer fiatalra megközelítően ugyanennyi munkahely vár. A felajánlott munkahelyek többsége szakmunka, de középvezetői állásokat is kínálnak a vállalatok a középfokú szakképzettséggel rendelkező fiatalok számára. Elhelyezkedési esélyeik javultak azáltal, hogy ez évtől 60 szakmában már szakmunkás képesítést is kapnak. Helyi jellegű gond, hogy Bács- Kiskun és Szolnok megyében a vízügyi szakközépiskolában végzők; Békésben a nyomdaipari és az útépítési és földmérési szakközépiskolában, valamint a zöldségtermesztő szakon végzők; Borsodban mintegy 40 vegyianyaggyártó leány, 20 fő irányítástechnikai műszerész, 20 fő út-, hídépítési és -fenntartási szakon végző fiatal; Hajdú-Bihar megyében a dohányfeldolgozók, tejtermékgyártók stb; Zalában az építőipari ágazaton végző fiatalok az átlagosnál nehezebben, néhányan pedig egyelőre nem is tudnak szakmájukban elhelyezkedni, mert a vállalatok kevesebb igényt jeleztek, mint a végzősök száma. A közgazdasági szakközép- iskolák tanulóinak elhelyezkedési lehetőségei országosan kedvezőtlenek. Álláshiányra lehet számítani tizenkét megyében (Baranya, Borsod, Győr, Hajdú, Heves, Fejér, Komárom, Somogy, Szabolcs, Szolnok, Veszprém, Zala), ahol mintegy 900—1000 fiatal számára nem tudnak képesítésüknek megfelelő munkahelyet ajánlani. Ezek a fiatalok, akiknek 90 százaléka leány, a gimnáziumot végzettekhez hasonlóan vagy fizikai munkát vállalnak, vagy átmenetileg a háztartásban maradnak. A szakmunkásképző iskolákban végző 44 ezer szakmunkást, az előzetes felmérés szerint mintegy 53 ezer álláshely várja. Ez a szám azonban — a tapasztalatok szerint — elmarad a tényleges igényektől. Szinte korlátlanok az elhelyezkedési lehetőségek, az ipari, építőipari szakmák jelentős részében (pl. lakatos, esztergályos, autószerelő, kőműves, mezőgazdasági gépszerelő, villanyszerelő, magasépítő stb.). Viszonylag mérsékeltebb a kereslet a kereskedelmi szakmunkások iránt, de ők is találnak munkahelyet. A szakiskolát végző, kb. 3 ezer fiatal közül a gép-gyorsírók számára felajánlható munkahely országosan kevés. „Mi most olyat játszunk, hogy ez nem lakótelep, hanem sátortábor. Ugye, pompás a sátrunk...” Fotó; Fazekas László Az OSZTV győztese . „Nem volt nehéz, csak tudni kellett...” Amikor ez az írás megjelenik, már elcsitult az érettségi láza, akkor már túl lesz mindenki mindenen, csak azok számára jelent várakozást a következő hét, akik felvételiznek az egyetemekre, főiskolákra. Kulcsár László, az orosházi Táncsics Mihály Szakközépiskola végzős gépkocsiszerelő, géplakatos osztályának diákja valóbap túl is van a nehezén. Már csak egy részérettségi izgalma várt reá, de ez az akadály mégiscsak kisebb az előbbinél. Erről beszélgettem vele: — Hogyan is van ez, hiszen nem mindennapi esemény, hogy valaki már szinte teljes egészében felvételt nyert az egyetemre, aztán érettségizik? — Valóban. Ehhez meg kell nyerni egy versenyt, történetesen az országos szakmai tanulmányi versenyt. — Igen, erről van szó. Mint ismeretes, az első tíz helyezettnek tulajdonképpen a tárgyak egy részéből már nem kell érettségiznie, és az egyetemi felvételi alól is mentesülnek az adott tárgyból. — Mivel a szakmai verseny rendkívül összetett, így én már felvételt nyertem az egyetemre, s érettségiznem is csak a közismereti tárgyakból kell. — A versenyről mesélj — kértem. — Valójában több szakaszból állott, s többször bizonyítani kellett, mire az országosra kerültem. Orosházáról ketten vettünk részt az országoson, osztálytársam, Tárnyik László volt a társam. Én második helyezést értem el. Mivel két szakmában folyt a vetélkedő, így a tíz helyezést megosztották a versenyzők arányában. Az én szakmámban az első négy kapott felvételt az egyetemre, Tárnyik Laci sajnos, az ötödik lett. Persze, biztos vagyok, hogy azért a felvételije sikeres lesz, és majd együtt kezdhetjük az egyetemi évet. — Mit kellett tanulni? — Tulajdonképpen mindent, ami a szakmával kapcsolatos. A helyi, iskolai fordulón a mechanika és a szakrajz került előtérbe, a területin a matematika, az országoson a matematika, műszaki mérés és a szakrajz kapta a nagyobb hangsúlyt. — Milyen volt a mezőny az országoson? — összesen tizenheten voltunk. Nyilvánvaló, hogy a tárgyakból a legjobbak. Utólag tudtuk meg, hogy a szóbelin például mindenki ugyanazt a tételt kapta, így aztán a bizottság igen pontos összehasonlítást végezhetett. Külön-külön kerültünk a bizottság elé, s a szóbeli valójában úgy tíz percet tartott. — S az írásbeli, mert a szóbelit az előzte meg? — Előbb egy 3 órás matematikadolgozatot kellett megírni, majd egy másfél és egy két és fél órás szakmai elméleti munkára került sor. A matematika egy kicsit eltérő volt az iskolában végzett gyakorlatoktól, sok logikai feladatot kellett megoldani, kevésbé volt számítási jellegű. A szakmai elmélet fogalmába tartozó tárgyak négyéves anyaga volt a következő lépés. Tulajdonképpen nem volt nehéz, csak tudni kellett, aki a részletekkel is tisztában volt, meg a logarlécet is jól és gyorsan tudta kezelni, az meg tudta oldani. — És lett eredménye, országos második helyezés, de mennyit kellett ehhez tanulni? — Hát, úgy a négy év során azért rendszeresen, egy- egy verseny előtt pedig olyan 70—80 óra intenzív ismétlés és gyakorlás. Meg jártam fakultatív matematikára, a szakmai tárgyaknál pedig Szilasi H. Tibor és Szujó Vince tanár urak segítettek a felkészülésben .. . Sok szabad időm ráment, de megérte. — S ősszel? — A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán fogok tanulni. — Ehhez kívánunk sok sikert. —fb— 16 munkát, fiatalok! Megyénk két felsőoktatási intézményében a napokban vették át diplomájukat az idén végzett fiatalok. Kemény — sok lemondással járó — tanulás után érték el a végzettek, hogy ma már büszkén vallhatják: diplomás értelmiségiként szolgálják- majd hazánkat. A szarvasi óvónőképző' intézet fiatal óvónői az egyik legnemesebb feladatot, a gyermekek nevelését választották élethivatásul. A másik szarvasi felsőoktatási intézmény, a DATE mezőgazdasági főiskolai karának üzemmérnökei pedig a fel- szabadulás óta sokat fejlődött, s ma már a világ élvonalába tartozó magyar mezőgazdaság növekvő feladatainak megoldásában kapnak fontos szerepet majd. Hazánk sokat tesz a fiatalok tanulásának elősegítéséért, a pályakezdő értelmiségiek gondjainak megoldásáért. Az első lépések jövendő munkahelyeiteken bizonyára nehezek lesznek valameny- nyiőtök számára, ám az iskolában szerzett magas szintű ismeretek, a tapasztalt, munkában edződött munkatársak átsegítenek majd benneteket a kezdeti nehézségeken. A munka során jelentkező örömök, sikerek pedig további erőt kell, hogy adjanak majd a megnövekedett, teljes embert igénylő feladatok végrehajtásához. Ne feledjétek, a munka mellett a társadalmi, közéleti gondok megoldásában is számít rátok a társadalom, s benne az a kis közösség, amelyben dolgoztok. Jó munkát, fiatalok! V. L. Létlelet A gyermekek számára készült — de jó lenne, ha minél több felnőtt is kézbe venné ezt a kiadványt. A Kristály magazinról, a Pajtás című gyermekújság idei második tematikus különkiad- ványáról van szó, amely a „Létlelet” címet kapta. Ezt a magazint a természet- és környezetvédelem témájának szentelte a szerkesztőség. Érdekes belelapozni, pontosabban, érdemes elolvasni. Mindjárt a második oldalon olvashatjuk azt a beszélgetést, amelyet dr. Balogh János akadémikussal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ökológiai tanszékének vezetőjével készített az újságíró. „... az én véleményem az — így a professzor —, hogy a biológiai környezetünket fenyegető veszélyeket egyszerűen nem lehet eltúlozni. Csak a mai gyerekek tudják majd helyrehozni azokat a „bűnöket”, amelyeket az ember saját életfeltételei ellen az utóbbi évtizedekben elkövetett. Feltéve persze, ha megtanítjuk őket házigazdaként viselkedni ezen a bolygón. Ha el tudjuk érni, hogy egységes egészként fogják fel a természetet, melynek ők maguk is elválaszthatatlan részei.” S hogy melyek ezek a veszélyek, ezek a „bűnök”, amelyeket az emberiség önmagára hoz, illetve elkövet önmaga ellen? A sor sajnos nagyon hosszú az egyes állatfajok kipusztításától az erdőtűzön, a folyószennyezésen át egészen a sivatagi homok „elszabadításáig”. Szerencsére azért nemcsak pusztítják, hanem — rádöbbenve a veszélyre — sokan védik is a természetet, illetve igyekeznek helyrebillenteni az ökológiai egyensúlyt. Minihumor — Te már nem szeretsz engem! — mondja a feleség a férjnek. — És ezt miből gondolod? — Mert régen, amikor hazajöttél, először mindig megnézted az összes szekrényt, nincs-e ott a szeretőm. Most pedig csak a hűtőt nézed meg, hogy van-e itthon sör. * * * — Hova szaladsz, Ivánka? — Meg akarok akadályozni egy verekedést. — És kik akarnak verekedni? — Az egyik osztálytársám és én... * * * — Tiborka, melyik iskolai tantárgyat szereted a legjobban? — A csengőt. „Hagyománykódex” Amint elolvastam, hamarjában ezt jegyeztem fel magamnak a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépisko- lo diáklapjáról, az „Ady Szem- lé”-ről. A diáklapnak ez a száma ugyanis az 1953 szeptembere óta működő iskola rövid történetét közli, s ehhez kapcsolódva, igen részletesen azokat a formaságokat, az iskolazászlótól kezdve a díszőrségen át, a dicsőségkönyvtől a nagyközségi rendezvényeken való szereplésekig, amelyek az elmúlt, idestova két évtized alatt szokásokból hagyománnyá váltak. Hadd idézzünk most néhány részletet: „Az iskolazászlót hatos zászlóőrség viszi, illetve kíséri (két fiú viszi, két lány mellettük, két lány mögöttük). A díszőrség tagjai csak az iskola legjobb tanulói lehetnek. Ruhájuk: matrózblúz, vagy kék KISZ- ing, vörös nyakkendő, fekete alj, egyforma sötét ruha, fehér vagy kék ing, fehér kesztyű ... K dicsőségkönyv az iskola kiváló magatartású, szorgalmú, követendő tanulmányi eredményt elérő, a mozgalmi munkában eredményesen és példamutatóan dolgozó tanulók nevét, fényképét, munkájának rövid lejegyzését őrzi meg. Kiemelkedő országos eredmények, közösségért, emberekért végzett rendkívüli tettek, magas kitüntetések gazdagítják a dicsőségkönyvet. A KISZ-is- kola bizottsága és a tantestület évenként együtt dönt arról, hogy kik kerüljenek a dicsőségkönyvbe”. Reméljük, gyorsan telnek majd e dicsőségkönyv lapjai. A Váci Kötöttárugyár ebben az évben is új fürdöruha- modelleket tervezett. íme, kettő az érdekes vonalú, különleges anyagból készült fürdőruhák közül (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS)
