Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

NÉPÚJSÁG 1982. június 1., kedd Az idei ünnepi könyvhétre megjelent könyvek között — már amelyiknek szállítása nem késik — sikernek .számíta­nak a Békés megyei kiadású kötetek is. A kutatók tanulmá­nyait, írók és költők alkotásait tartalmazó, szép kiállítású, zömében a Kner Nyomdában készült kötetek, antológiák ezekben a napokban nemcsak a könyvesboltok pultjain, ha­nem az utcai sátrakban, elárusítóhelyeken is megtalálha­tók. Képünk a békéscsabai „könyvutca” megyei kiadványo­kat is árusító sátra előtt készült Fotó: Fazekas László Ülésl tartott az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége Az OSZT elnöksége hét­főn, • Rév LajoS' elnökletével megtartott ülésen megvitatta a szövetkezetek jogi szabá­lyozásának továbbfejleszté­séről készült tájékoztatót. El­határozta, hogy a beszámolót, s az elnökség indítványait az OSZT legközelebbi teljes ülésén napirendre tűzi. Fog­lalkozott az elnökség a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szö­vetsége oktatási programjá­val, a fejlődő országok szö­vetkezeti mozgalmát segítő kutatási tapasztalatok rend­szeres közzétételével, ebben a magyar szövetkezeti moz­galom közreműködésével. El­ismerését fejezte ki a 25. év­folyamába lépő — négy nyel­ven megjelenő, a világ min­den részébe eljutó — Ma­gyar Szövetkezetek című fo­lyóirat szerkesztő bizottsá­gának. Az elnökség elhatá­rozta, hogy az OSZT teljes ülését július 3-ra Szolnokra összehívja. n Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JÚNIUS 1-TÖL Devizanem vételi árf. közép eladási 100 egységre forintban Angol font 6202,99 6209,20 6215,41 Ausztrál dollár 3648,51 3652,16 3655,81 Belga frank 79,05 79,13 79,21 Dán korona 440,26 440,70 441,14 Francia frank 575,58 576,16 576,74 Holland forint 1343,10 1344,44 1345,78 Japán yen (1000) 144,23 144,37 144,51 Kanadai dollár 2779,14 2781,92 2784,70 Kuvaiti dinár 12090,81 12102,91 12115,01 Norvég korona 576,53 577,11 577,69 NSZK márka 1493,50 1494,99 1496,48 Olasz líra (1000) 26,87 26,90 26,93 Osztrák schilling 211,80 212,01 212,22 Portugál escudo 48,74 48,79 48,84 Spanyol peseta 33,44 33,47 33,50 Svájci frank 1761,87 1763,63 1765,39 Svéd korona 596,31 596,91 597,51 Tr. és cl. rubel 2507,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3446,38 3449,83 3453,28 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JÚNIUS l-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb árf. 100 egys. bankjegy­forintban címletek Angol font 50 6022,92 6395,48 Ausztrál dollár 50 3542,60 3761,72 Belga frank 5000 76,76 81,50 Dán korona 1000 427,48 453,92 Finn márka 100 746,43 792,61 Francia frank 500 558,88 593,44 Görög drachma 500 54,91 58,31 Holland forint 1000 1304,11 1384,77 Japán yen (1000) 10000 140,04 148,70 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2698,46 2865,38 Kuvaiti dinár 10 11739,82 12466,00 Norvég korona 1000 559,80 594,42 NSZK márka 1000 1450,14 1539,84 Olasz líra (1000) 50000 26,09 27,71 Osztrák schilling 1000 205,65 218,37 Portugál escudo 5000 47,33 50,25 Spanyol peseta 5000 32,47 34,47 Svájci frank 1000 1710,72 1816,54 Svéd korona 100 579,00 614,82 Török líra 1000 23,39 24,83 3553,32 USA dollár 100 3346,34 Sajtótájékoztató az ipari építészeti konferenciáról Üj munkavállalási formák a tsz-ekben Hétfőn a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének székházában Fülöp Imre, az Iparterv igazgatója sajtótá­jékoztatót tartott a június 8—10. között megrendezésre kerülő IV. ipari építészeti konferenciáról. Emlékeztetett arra, hogy a 7 évvel ezelőtti hasonló konferencia jelentős eredményeket hozott az épí­tés iparosításában, s az ipari épületek karbantartási mód­jainak, eszközeinek megha­tározásában. Elmondta, hogy a mostani konferenciára mintegy 250 résztvevőt vár­nak; több mint 60 magyar. és több külföldi szakember tart előadást a belső épület­gépészeti és technológiai be­rendezések összehangolásá­nak módjairól, a felújítás a rekonstrukció, a rehabilitá­ció kérdéseiről, s szó lesz az ipari létesítményeknek az emberi környezetre gyakorolt hatásáról is. A konferencia a hazai épí­tészek számára jó alkalom lesz arra is, hogy összeves­sék az ipari épületek felújí­tásának hazai gyakorlatát a nemzetközi módszerekkel. E területen ugyanis Európa- szerte hasonlóak a gondok, mert a technológiai rendsze­rek olyan gyorsan változnak, hogy nem mindig alkalmaz­Bélyeggyííjtés A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége és a Magyar Népművelők Egye­sülete Bélyeggyűjtés és mű­velődés címmel pályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy tárja fel és tegye köz­kinccsé a bélyeggyűjtés mű­velődési, ismeretterjesztési, tömegmozgalmi, a bélyeg- gyűjtő körök és szakkörök közösségi, művelődési lehető­ségeit, módszereit, előre mu­tató kezdeményezéseit. A pályázaton egyének és kollektívák egyaránt részt vehetnek. A legfeljebb húsz hatók a meglevő létesítmé­nyekben, új ipari csarnokok építése azonban nem lenne gazdaságos. Ezért szükséges, hogy minél kisebb ráfordí- • tással és minél hatékonyab­ban alakítsák át az elmúlt 30 év alatt épült üzemeket, ipari épületeket. A konferencián szó lesz a beruházók, a tervezők, a ki­vitelezők hatékony együtt­működésének lehetőségeiről is. A hazai gyakorlatban az ipari üzemek létesítésének e három fázisa élesen elkülö­nül egymástól, bár az épí­tészek évek óta szorgalmaz­zák, hogy már a beruházási elképzelések kialakításában is részt vehessenek, s aktí­van közreműködjenek a ki­vitelezés befejezéséig. A konferenciával egy idő­ben szakmai kiállításon mu­tatják bé az utóbbi 5-6 év­ben felépített jelentősebb magyar ipari létesítménye­ket, az utolsó napon pedig szakmai tanulmányutat szer­veznek a külföldi vendégek részére. Bemutatják a szé­kesfehérvári KÖFÉM leg­újabb beruházását, a Sza­badegyházán felépített cu­korgyárat, a paksi atomerő­művet, valamint a Szekszár- don befejezés előtt álló sajt­gyárat. és művelődés gépelt oldal terjedelmű pá­lyamunkát jeligével ellátva a Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége címére két példányban kell megküldeni (Bp., 1387, Vörösmarty utca 65.). Mellékelni kell a pá­lyázó nevét és lakcímét. Be­küldési határidő 1982. októ­ber 15. Eredményhirdetés: 1982. december 15. első díj: 10 ezer forint gyorscsere ér­tékű bélyeg. Második díj: 7 ezer forint gyorscsere értékű bélyeg. Harmadik díj : 5 ezer forint gyorscsere értékű bé­lyeg. Egészségvédelem Békéssámsonban (Tudósítónktól) Békéssámsonban már kö­zel két évtizede dolgozik dr. Szalontai László ügyvezető körzeti főorvos és dr. Lung Miklós körzeti orvos. Oda­adó és áldozatos munkájukat az egész falu tiszteli és be­csüli. Két évtized alatt meg­ismerték a település összes lakosát, és ez munkájuk el­látásához nagy segítséget nyújt. Tudják, kinek milyen az egészségi állapota, és fi­gyelmeztető megjegyzésük, jóindulatú tanácsuk sok bajt megelőz. Rendelőikben na­ponta számos beteg jelenik meg, és átlagosan 15—20 fek­vőbeteget is meglátogatnak. Adottak a gyógyítás tárgyi feltételei is. A szükséges mű­szerek, gyógyszerek, kötsze­rek a kívánt mennyiségben rendelkezésre állnak. Nagy gondot fordítanak a táppénzes betegek ellátására és ellenőrzésére. Úgynevezett beteglátogatók ügyelnek rendszeresen arra, hogy a táppénzes betegek az orvos által előírt módon éljenek, és egészségük helyreállítását maguk is segítsék elő. A község közegészségügyi és járványügyi helyzete jó. Kiemelkedő eredmény mu­tatható fel évekre visszame­nően az anya- és csecsemő- védelmi szolgálat területén. Rendszeres az óvodások és iskolások vizsgálata. Ezáltal mód nyílik a gyermekek fi­zikai és szellemi fejlődésé­nek nyomón követésére. Nem marad el az egészségügyi fel- világosító tevékenység sem az 5—8. osztályosok részére. A felnőtt lakosság számára TIT-előadások keretében, szakfilmek segítségével átla­gosan 10—15 orvosi előadás hangzik el évente. Három vöröskeresztes alapszervezet is működik a községben, nagy segítséget nyújtva a kü­lönféle egészségügyi tanfo­lyamok és továbbképzések szervezésében, véradónapok megrendezésében. Nagymér­tékben hozzájárul a község egészségügyi alapellátásához a jó színvonalon működő fogorvosi rendelő is, dr. Szá­va Béla vezetésével. Zsigmond M. Sándor Június 1-től csökken a faanyagok ára A világpiaci árak tartós csökkenéséhez igazodva 1982. június 1-től csökken a fa­anyagok termelői és fogyasz­tói ára. Az árcsökkenés a fe­nyő, fűrészipari termékeknél átlagosan 14 százalék (ezen belül például a zsaluzódesz­ka köbméterenkénti átlagára 5240 forintról 4520 forintra csökken), a nyárfa fűrész­ipari áruknál átlag 11 szá­zalék (például a nyárfa­palló eddigi 3640 forintos köbméterenkénti fogyasztói egységára 3260 forint lesz), a bükk, tölgy és egyéb lom­bos fűrészipari termékeknél mintegy 9 százalék) a tölgy­palló köbméterenkénti fo­gyasztói ára 11680 forintról 10 700 forintra mérséklődik). A faanyagok árának mérsék­lése következtében csökkenni fog az ezeknek az anyagok­nak a felhasználásával ké­szült termékek fogyasz­tói ára . is. A "csökkenést folyamatosan hajtják végre, olyan ütemben, és mérték­ben, hogy a termékeket már olcsóbb alapanyagokból gyártják. Az új mezőgazdasági mun­kavállalói jogszabályok föl­keltették a tsz-tagok, alkal­mazottak érdeklődését. A gyakorlatban ugyan még nem használják ki teljesen a jogszabályok adta lehető­ségeket, ám egész sor példa tanúskodik arról, hogy az 1981-ben a részes munkavál­lalásról, illetve ugyanebben az évben a tsz-tagok mun­kakörön és munkaidőn túli foglalkoztatásáról hozott jog­szabály kedvező fogadtatásra talált. A közös gazdaságok mind több helyen élnek ezek­kel, illetve már a korábbi jogszabályokban biztosított lehetőségekkel — erről ta­núskodik az MTI megyei szerkesztőségeinek összeál­lítása. Vas megyében számos gaz­daság kötött munkaszerző­dést a tsz-tagok közös mun­kában részt vevő családtag­jaival. A gencsapáti Sa va­ria Tsz-ben a fairtásnál és a csemeteültetésnél, -gondo­zásnál, a söptei szövetkezet­ben a növényápolásban fog­lalkoztatják a családtagokat. A nagyobb gyümölcsössel rendelkező közös gazdasá­gokban csaknem mindenütt dolgoznak a tagok munka­időn és munkakörön kívül. Ostffyasszonyfán, János- házán, Nyögérben például bogyós gyümölcsöt, szamó­cát. fekete ribiszkét a tagok­kal szedetik le. Nemescsón dísznövényt termesztenek részesművelési szerződéssel a tagok. Bedolgozásra is van már példa; Répcelakon a családtagok otthon sajtosdo­bozokat készítenek a tej­iparnak, Hegyfalun fehérne­műt, Kámban cipőfelsőrészt, •Jakfán kötelet és szatyrokat fonnak a termelőszövetkezet ..fővállalkozásában”. A me­gyében több helyen a gazda­ság tulajdonában levő tehe­neket és hízómarhákat úgy adják át a háztáji portákon levő istállókba, hogy az álla­tok a tsz tulajdonában ma­radnak, ám a vállalkozó kedvű gazdák a tartás, a ta­karmányozás és a gondozás fejében pénzt kapnak a tej vagy a „ráhizlalási” súly után. Pest megyében a részes­művelés inkább a hagyomá­nyos gyümölcstermő vidé­kekre jellemző. A tsz-ek biz­tosítják a gépi művelést, az alapanyagot, a szállítást, a vegyszereket stb., a tagok, és az arra jelentkezők vállalják a kézi munkát, a növény- ápolást, a szedést. A termés nagobbik része a gazdaságot illeti, de a fáradozásért ter­mészetesen kellő részesedés jut a szerződőknek is. Kü­lönösen a szamócatermesz­tésben jók a tapasztalatok. A szőlőskertekben ez a munka- kapcsolat nehezebben alakul ki; a részesben művelt ül­tetvény gondozásáért a leg­több helyen a munkabért kapják meg a vállalkozók és ezen felül a többlettermésből is kaphatnak. A megyei gaz­daságok újabban a gazdaság- szervezési, ügyvitelszerve­zési, adatfeldolgozási és mű­szaki területeken is foglal­koztatnak munkaidőn túl kollektívákat. A legutóbbi felmérések szerint már húsz ilyen, kö­zösség működik a megyében 200 taggal; egyebek között az ócsai, a kerepestarcsai és a ráckevei tsz-ekben, és a fővárosban a Sasad és az óbudai termelőszövetkezet­ben. Több mezőgazdasági szakcsoportot is szerveztek a közös gazdaságok; Sziget- szentmiklóson virághagymát termesztenek, baromfit te­nyésztenek, az érdi tsz-ben sportlovakat tartanak. Tá- niószentmártonban pedig a juhászati munkákat vállalták el a szakcsoporttagok kellő jövedelem ellenében. Fejér megyébén a munka- vállalási szerződéseket egy- re-másra kötik a gazdaságok. Az új módszer alkalmazá­sára nagyobb mértékben elő­ször az aratás idején kerül sor. Több gazdaságban eddig gyakran külső munkaerőt ül­tettek a gépekre, az idén a termelőszövetkezetek más be­osztásban dolgozó, és erre a többletmunkára jelentkező tagjai és alkalmazottai veze­tik majd a kombájnokat, traktorokat. A sárbogárdi tsz-ben a javítóműhely sze­relői helyettesítik a külső munkaerőt. A házon belüli munkavállalóknak a tabajdi közös gazdaságban a hibrid- kukorica-címerezés ad majd munkát. A zámolyi termelő- szövetkezetben az építőbri­gád vállalkozott fakiterme­lésre a téli időszakban, itt a módszer teljes sikert hozott. Baranyában a részesműve­lési munkavállalás keretében a bagádi termelőszövetkezet­ben a tagság egy része a sző­lőtelepítési program meg­valósítását segítve, nagyüze­miig művelhető telepítésre társult. A tsz a földmunká­kat és az oltványok beszer­zését vállalta, a társulás tag­jai pedig a telepítést és ké­sőbb a művelést oldják meg. Ehhez a tagok 20—25 ezer forintos támogatást kaptak a tsz-től, beruházási kölcsönt is fölvehettek, a Villány— Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát pedig a termés átvételére köt velük szerző­dést. A nagyüzemi terület­hez csatlakozó 10—15 hektá­ros szőlőtelepítés a borvidék megújítását is szolgálja; a legkeresettebb fajtákat ül­tetik. Baranyában az elmúlt év ősze óta két új szakcso­port alakult. Egyházaskozá- ron a tagok egy része a juh­állomány gondozására köte­lezte el magát, Szederkény­ben pedig szőlőtermesztési és -értékesítési szakcsopor­tot hoztak létre. Pécsvára- don borfelvásárló, Sásdon pedig méhészszakcsoport alakítását tervezik. A tagság külön munkájára a megyé­ben különösen azokban a tsz-ekben tartanak igényt, ahol gyenge a termőhelyi adottság és hiányzik a mun­kaerő. A tehenészek szabad idejükben egyre gyakrabban szénát is gyűjtenek, a gépko­csivezetők pedig arató gépre ülnek, és a nyújtott aratási műszak idején a gépek kar­bantartására vállalkozhatnak Komárom megyében az előző évek jó tapasztalata alapján az ászári Aranyka­lász Termelőszövetkezet öt­éves együttműködési szerző­dést kötött 150 háztáji és kistermelővel. Nemcsak Ászáron, hanem a szomszé­dos faluban, Hántán és Bár­sonyoson is akadtak jelent­kezők, nagyrészt ipari mun­kások körében. A szerződők tavasztól egészen a szüretig részt vesznek a 170 hektáros szőlők művelésében, jelen­leg is sokan dolgoznak a kö­tözésen. A közös gazdaság nem pénzzel, hanem azonos értékű munkával fizet: géppel műveli meg a háztá­ji földeket, onnan hazaszál­lítja a terményt, és a kiske­reskedelmi árnál 20 száza­lékkal olcsóbban ad műtrá­gyát a szerződőknek. A jó együttműködésre is alapozott a tsz akkor, amikor a bor­versenyeken már több mint 100 díjat nyert ágazatát to­vább bővíti. A következő években 200 hektárra növe­lik a szőlőterületet és a ter­mést már teljes egészében maguk akarják feldolgozni. Megkönnyítették az aranytárgyak felvásárlását Hazánkban a vállalatok és a szövetkezetek csak olyan nemes­fémtárgyakat készíthetnek, hoz­hatnak forgalomba, importálhat­nak külföldről, amelyek a ren­deletekben megállapított köve­telményeknek megfelelnek. Ezt szolgálja a fémjelzési kötelezett­ség. A felvásárló szerveket az ille­tékesek felhatalmazták, hogy 1982. június 1-től december 31-ig saját költségükre átvállalják a fémjelzési kötelezettséget és az illetéket. Az említett időszak­ban a magyar fémjeleket nem tartalmazó, de forgalomképes aranytárgyat a vámjelzés vizs­gálata és a vámokmány köve­telése nélkül fazonáron megvá­sárolja a Bizományi Aruház Vállalat, az Óra- és Ékszerke­reskedelmi Vállalat, az Állami Pénzverő és a Fővárosi óra- és Ékszeripari Vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom