Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-25 / 147. szám

NÉPÚJSÁG \ 1982. június 25., péntek Csak a szemléleten múlik? Építési tanácsok Csaknem Számítógép a szövetkezetben n mikor a termelőszövet­kezetek az emtézékről átálltak a dzsondí- rekre, minden világos volt mint a nap. Azt is láttuk, hog>P ez az átállás mennyivel hoz többet teljesítményben, azt is, hogy hány ember sza- badul így föl a növényter­mesztésből. De az sem volt közömbös, hogy aki az emté- zét vezette, az rövid átkép- zés után felülhetett a dzson- dírre is. Ugyanilyen kézzel fogható eredményeket , nem hoz a szövetkezeti számvitelben az, ha a kézi könyvelésről átté­rünk a gépire, vagy, ha a ré­gi gépeket fölváltjuk korsze­rűbb könyvelő automaták" kai, mini vagy közepes szá­mítógéppel. Ez az, ami a termelőszövetkezetek veze­tőit visszatartja a számvitel és ügyvitel minőségi fejlesz­tésétől. A gyulai Köröstáj Tsz fő­könyvelőjének szavai ezek, amelyek a hét közepén Csor- váson, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek szövetsé" gének elnökségi ülésén hang­zottak el. Ezen az ülésen összegezte az elnökség a tag­szövetkezeteknek az ügyvitel- szervezésben és a számító­gép alkalmazásában szerzett eddigi tapasztalatait, s ele­mezte a számítógépes terme­lésirányítás kifejlesztésének, kiterjesztésének Békés me­gyei lehetőségeit, teendőit. Ebben a vitában a gyulai főkönyvelő mellett még na­gyon sokan felszólaltak, ami önmagában is tükrözte, hogy napjaink egyik igen fontos kérdését tűzte napirendre az elnökség. A nagybánhegyesi termelőszövetkezet elnöke már saját tapasztalatra ala­pozva szólhatott hozzá a vi­tához hiszen a Zalka Tsz- ben néhány hónapja számí­tógép segíti az adatfeldolgo­zást. At elnök szerint a kompjúter megvétele még csak az egyik dolog, bár már az is elég költséges „já­ték”, de legalább ilyen költ­séges a szükséges adatok be­gyűjtését, osztályozását, fel­dolgozását, ezeknek teljes rendszerét magába foglaló programok beszerzése, és a helyi viszonyokra, igények­re érvényes alkalmazása, az­az adaptálása. Ez utóbbi nemcsak, hogy költséges, de ma még eléggé kialakulat­lan, rendezetlen, körülmé­nyes és lassú. Ebben közös erővel, a tsz-szövetség koor­dinációjával kellene lépni. A szarvasi Dózsa elnök- helyettese is helyeselte az összefogást, de felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy a' ter­melőszövetkezetekre nem le­het ráerőltetni ebben semmi­féle közös határozatot. Min­den üzemnek saját magának kell döntenie arról, hogy az adatfeldolgozásból születő információkkal mit akar kez­deni. Ha szám- és ügyvitele csak a könyvelés feladatai­nak kell, hogy eleget tegyen, ehhez nem kell. a valóban drága elektronikus agyakat beszereznie. Ha az adatfel­dolgozást a termelésirányítás szerves részének tekinti, ak­kor csak a legkorszerűbb technika meghonosításával juthat valóban hasznosítható információkhoz. Tehát szá­molni kell azzal, hogy mi­ként a termelés gépesítésé­ben, úgy a számvitel és ter­melésirányítás gépesítésében is jelentős különbségek ala­kulnak ki a közös gazdasá­gok között. Abban a szarvasi elnökhe­lyettes is egyetértett a nagy­bánhegyesi elnökkel, hogy a számítógép hatékony alkal­mazásához az üzemi veze­tőknek is meg .kell tanulni­uk ezt az új „nyelvet”. Meg kell tanulni okosan kérdezni a géptől, de ugyanúgy meg kell tanulni okosan élni az okos kérdésekre adott vála­szokkal. Kicsit a vita összefoglalá­saként is hatott, amit azután a gádorosi tsz-elnök mon­dott, hogy tudniillik a ter­melés mai színvonalához igazodó korszerű számvitel­hez legalábbis négy dolog szükségeltetik: legelőször a szándék, amelyben a szak­vezetés szemlélete nyilvánul meg, hiszen ma még a ter­melésben dolgozó szakembe­rek nem is látják pontosan, miben lehetne segítségükre egy kompjúter, vagyis a tsz- szövetségnek van tennivaló­ja jócskán a szemléletformá­lásban tanfolyamok és to­vábbképzések szervezésével. Ha a szándék megvan már, akkor kell a pénz a kivite­lezéshez. A jelenlegi szűkös fejlesztési lehetőségekben a számítástechnika vívmá­nyainak kamatozása elkép­zelhetetlen az erők összeadá­sa nélkül. Különben is erő- pazarlás lenne, ha minden tsz önálló adatfeldolgozó gép­parkot alakítana ki. Ezt a gondolatot erősítette egyéb­ként Hanyecz Vince, a Bé­késcsaba és Környéke Ag­ráripari Egyesülés munka­társa is, beszámolva arról, hogy a BAGE állami támo­gatással kifejlesztette már néhány önálló elemét annak a komplex számítógépes me­zőgazdasági vállalatirányítá­si mintarendszernek, amelyet a támogatás feltételeként rö­vid időn belüli el is kell ter­jesztenie. Ehhez azonban az üzemeknek a technikai fel­tételek kialakításával és megfelelően képzett szakem­berek alkalmazásával fel is kell készülniük. Egyben ez az a két utóbbi feltétel is, amit az előbbi kettőhöz társított még a gá­dorosi tsz-elnök, amikor a számítógép térhódításához elengedhetetlen tényezőket taglalta. A sokirányú köve­telményrendszer természete­sen sejteni engedi azt is, hogy termelőszövetkezeteink — alapvetően a termelés növelésére összpontosítva — eleddig aligha teremthették meg, alakíthathatták ki min­den kívánalmat kielégítően a vezetést segítő korszerű in­formációs rendszert. S bár abban a vita valamennyi résztvevője egyetértett, hogy a továbblépés elképzelhetet­len a döntés-előkészítés folya­matának jobb megszervezé­se, korszerűsítése nélkül, ál­talános receptet a kivitele­zésre mégsem adhattak, mi­után jelenleg a megoldás módozataiban — országosan is — túl sok még a tisztázat­lan kérdés. Sajnos, a „zavart” néha a monopolhelyzetben levő szer­vező szervezetek is kihasz­nálják: igazi segítségadás he­lyett néha csak „megfejik” a jóhiszemű, de hozzá nem ér­tő üzemeket, ami azután a többiek vállalkozó kedvét is élveszi. Ezért is hangsúlyozta külön végül a TOT titkársá­gának vezetője a tsz-szövet­ség elnökségének munkájá­ba bekapcsolódva, hogy kö­zös erővel, összefogással a buktatók nagy része elkerül­hető, míg maga a számító- gépes termelésirányítás ki­alakítása — aminek már Békés megyében is vannak jó példái, így a Békéscsabai Állami Gazdaságban, vagy a battonyai Petőfi Tsz-ben — elkerülhetetlen. A minőségi váltás még­sem következhet be ’ máról-holnapra, eb­ben — a pénzügyi lehetősé­gekben, a szakmai felké­szültségben kialakult üzemi különbségek . miatt — nagy szerepet kell kapnia a foko­zatosságnak. Azt azonban látni kell, hogy a korszerű számítástechnikai eszközök alkalmazásának lassú terje­désében T- nagyrészben — ludas a termelőszövetkezeti vezetők szemlélete is. Sok he­lyütt még ma is úgy értéke­lik, hogy a téesz számvitele a különböző ellenőrző szer­veknek dolgozik. Amíg a szövetkezeti vezérkarokban nem születik meg a felis-« mérés, hogy a gyorsan, cél­szerűen és pontosan feldol­gozott adathalmazokból nyert információval milyen erő, kincs birtokába jutnak, a legtökéletesebben működő számítógépes rendszer sem tehet csodát. Kőváry E. Péter Hulladék tormából enzim A Reanal Finomvegyszer­gyárban olyan eljárást dol­goztak ki, melynek során ét­kezési célra nem alkalmas hulladék tormából az enzi­mek egyik fajtáját, a pero- xidázt nyerik ki. Azt az en­zimet orvosi laboratóriumok­ban alkalmazzák a cukorbe­tegség megállapításának egyik leggyorsabb vizsgálati módszere kellékeként. A Reanal Finomvegyszer­gyárban már hosszú ideje foglalkoznak peroxidáz elő­állításával. Eddig csak az ét­kezési torma hulladékából tudták a peroxidázt előállí­tani. A kísérletekre az ösz­tönözte a gyárat, hogy a pe­roxidáz nevű enzim iránt az igény évről évre olyan ütem­ben nő, amivel a termelés nem tud lépést tartani, így ennek az igen fontos enzim­nek az ára jelenleg is az arany árának körülbelül há­romszorosa a világpiacon. Az építési engedélyezési el­járás célja a hatósági előírá­sok betartásának és helyes alkalmazásának biztosítása. Vannak építési engedélyhez kötött, valamint bejelentés alapján végezhető építési munkák, de számos építési feladat megoldható hatósági engedély, illetve bejelentési kötelezettség nélkül — hív­ja fel a figyelmet az enge­délyezési eljárásokkal kap­csolatban az Építésügyi Tá­jékoztatási Központ. Építési engedély szükséges egyebek közt épület felépí­téséhez, átalakításához, bő­vítéséhez, tetőtér beépítésé­hez, műszaki megosztásához, teherhordó szerkezetének megváltozását eredményező felújításához, felvonó és ez­zel kapcsolatos szerkezetek építéséhez, áthelyezéséhez, vízparton horgásztanya, zárt­kertben és zártkerten kívüli földrészleten, külterületen minden gazdasági épület és építmény felépítéséhez. Nem szükséges építési en­gedély például lakó- vagy üdülőtelken olyan mellék­épület felépítéséhez, amely­nek következtében nem jön létre lakás- vagy üdülőegy­ség, vagy tulajdonszerzési korlátozás alá eső más he­lyiség. Ebben az esetben az építőnek csak bejelentési kö­telezettsége van. Építési engedélyhez, illet-; ve bejelentési kötelezettség­hez kötött minden építési s munkát lehetetlen felsorolni, megjegyezni. Ezért célszerű az építkezés megkezdése j előtt az építési hatóságnál ! érdeklődni, tájékozódni, kér- j ni véleményüket, tanácsai- : kát. Építési engedélyt — az j építési jogi kérdéseinek tisz- ! tázása után — a területileg j illetékes elsőfokú építésügyi ; hatóságtól kell kérni. A ké­relem a tervező útján is elő­terjeszthető. Figyelmet érdemel az a i szabály is, hogy ha a terület jellege. szükségessé teszi, kü­lön tanácsrendelet városban, i nagyközségben, községben, ■ üdülőterületen a bejelentés j alapján végezhető építési í munkákat is építési enge- j délyhez kötheti. Gépesítik a fő gyűjtőcsatornák építését Budapesten és a legtöbb nagyvárosba« új fő gyűjtő­csatornákat építenek, mert a régi szennyvíztisztító telepek tehermentesítésére a koráb­binál távolabb létesítendő új tisztítótelepekre kell elvezet­ni az új városnegyedek szennyvizét. A gondokat nö­veli, hogy általában forgal­mas és közműhálózattal te­lített területeken kell meg­építeni a nagy átmérőjű fő gyűjtőcsatornákat. Ezért alapvető feladat az eddigi­nél jóval gyorsabb építési módszer kialakítása, hogy ez a munka a lehető legrövi­debb ideig zavarja csak a közutak forgalmát. Ennek megoldása érdekében az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Víz­ügyi Hivatal és több érde­kelt tröszt és vállalat orszá­gos pályázatot hirdetett nagy átmérőjű, előre gyártott csa­tornák korszerű építési mód­szerének kidolgozására és I megtervezésére. Az a cél, j hogy az 1,6—3 méter átmé­rőjű, előre gyártott csőveze- j tékek építésének ne csak né- I hány, hanem valamennyi munkaszakaszát gépesítsék, tehát a földmunkát, az ár­kok dúcolását, megerősítését, a csövek beemelését, egyszó­val minden munkát az ár­kok betemetéséig gépek vé- | gezzenek el. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az Építéstudományi Intézet mélyépítési kutatási-fejlesz- J tési irodáján — Bp. XIV., I Hungária krt. 140—144. —, s a kész terveket ugyanide kell postán beküldeni legkésőbb I november 12-ig. A legjobb j munkák díjazására és meg- i vásárlására 700 ezer forintot irányoztak, elő. A bíráló bi-j zottság december 10-ig hir­deti ki a pályázat eredmé­nyét. Támad a gabonalisztharmat Az utóbbi napok időjárá­sának hatására a búzatáblá­kon a gabonalisztharmat- fertőzós robbanásszerű fellé­pése tapasztalható. A ka- lászfusárium-fertőzés is egy­re több helyen észlelhető. Főleg a vihar által ledöntött foltokon alakul ki veszély- helyzet. A kórokozó elleni védeke­zést a lisztharmat elleni vé­dekezéssel együtt feltétlenül indokolt elvégezni, Chinoin Fundazol 50 Wp 0,6 kilo- j gramm hektár + Qi nolát V —4X 0,5 kilogramm hektár I vagy Chinoin Fundazol _50 Wp 0,8 kilogramm, hektár + j Dithane M 45 2 kg hektár, a I Chinoin Fundazol helyett minden esetben alkalmazha- I tó a Topsin M 70 Wp, 0,8 ! kg hektár, vagy a Topsin M —LV egy liter hektár és a Kolfugó 25 FW 1 liter/hek- táros adagban. A tatai földtani természetvédelmi területen, az egykori kőbánya helyén parkosítanak. Az el­hagyott bányákból előkerült értékes geológiai ritkaságok épségéről a Magyar Állami Föld­tani Intézet dolgozói gondoskodnak (MTI-fotó — Jusztin Tibor felvétele KS) A Reanal az újlétai Új Élet Termelőszövetkezettel és a bugaci Aranykalász Ter­melőszövetkezettel összefog­va megtalálta az enzim elő­állításának leggazdaságosabb módját. A tormafeldolgozó termelőszövetkezetekben vegyipari gépeket állítottak fel, és a tsz-ek félkész ter­mékeket bocsátanak a Rea­nal budapesti laboratóriu­mának rendelkezésére, ahol elvégzik a még hátralevő fo­lyamatokat, előállítják ezt a bonyolult felépítésű fehérjét. A feldolgozása során kelet­kező mellékterméket is hasz­nosítják, mégpedig hozam­növelő adalékként a nagy­üzemi gombatermesztésnél. 18 ezer hektár napraforgó várja a méheket A napokban Erdei Lajos megyei méhész szaktitkár újságolta: az idei tavaszra nem panaszkodhatnak a mé­hészek: a kijelölt területek­ről hazatérve sikeres vándo­roltatásról adhatnak számot. Ugyanis a szorgalmas mé­hecskék idei akácmézterme­lése jó közepesnek mondha­tó. A most lezárult vándo­roltatás azért is örvendetes a méhészeknek és a népgaz­daságnak mert a korábbi há­rom év akácméztermelése is hasonlóan jó volt. Megyénk méhészei — hal­lottuk a szaktitkártól — ezekben a napokban az üte^ mezésnek megfelelően útnak indítják aranysárgán csillogó idei első mézszállítmányai­kat az Országos Méhészeti Vállalathoz. Teljesítve ezzel azon kötelezettségük első ré­szét, amelyet a szakcsopor­tok szerződésben vállaltak még év elején. A tavaszi vándoroltatás, illetve a napokban sorra ke­rülő pergetés befejezése után nem sokáig pihenhetnek mé­hészeink. Ugyanis, ha min­den jól megy, két hét múlva várja a szorgalmas méhcsa­ládokat az a 17—18 ezer hek­tárra tehető napraforgó-terü­let, amely nagyüzemi gazda­ságainkban található. Igaz, ebben az évben a kukorica javára csökkent a naprafor­gó vetésterülete. A megyei szaktitkár megítélése szerint azonban elegendőnek bizo­nyul e napraforgó-terület ahhoz, hogy a méhek ered­ményesen mézeljenek. Annál is inkább nincs aggodalomra okuk a méhészeknek, mert az említett napraforgó-terü­let nagyobbik hányadán ju­goszláv és román hibridek díszlenek, melyek a legjob­ban mézelők. Nem hallgatta el azonban Erdei Lajos a. méhészekre háruló teendőket sem. Mint mondotta, valamennyi mé­hész — elsősorban saját ér­dekében — keresse a sze­mélyes kapcsolatot az adott nagyüzemi gazdaság ágazat­vezetőjével, és közösen je­löljék ki a méhcsaládok te­lepítésének helyét, határoz­zák meg az időpontot, s ha lehet, kössenek megállapo­dást a termelőszövetkezettel napraforgó-megporzásra.' Ugyanakkor ne mulasszák el a méhészek nagyüzemi gazdaságaink növényvédő szakembereit megkérdezni, hogy a vándoroltatás kör­nyékén várható-e olyan nö­vényvédelmi munka, mely a méhekre veszélyes. Beszélgetésünk végén a megyei méhész szaktitkár annak a reményének adott kifejezést, hogy az elkövet­kező hetek vándoroltatása is eredményes lesz. Ez vi­szont azt jelenti, hogy a me­gye méhészei a szakcsopor­tok által leszerződött méz­leadási kötelezettségüket ter­ven felül tudják teljesíteni. És ez nemcsak a méhészek­nek hoz jó bevételt, hanem a népgazdaságnak is. Hiszen a magyar méz jó hírben áll a világban., Kép, szöveg: Balkus Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom