Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

NÉPÚJSÁG! 1982. június 3., csütörtök Skála-hét Békéscsabán A födíjat, egy értékes ajándékkosarat Bessenyei István ad­ta át a szerencsés nyertesnek ‘ Fotó: Lónyai László A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ a Skála-Coop telek- gerendási raktárházával kö­zösen Skála-hetet rendezett Békéscsabán, a Lencsési úti I-es számú ABC-áruházban. Egy héten keresztül 30—40 százalékos árengedménnyel adták az árucikkek egy ré­szét, és több, csak a Skála által forgalmazott monopol- •cikket is árultak ez idő alatt. A különféle árukból Regionális vezetési Szegeden Szegeden, az MTESZ tech­nika házában a napokban szakmai tanácskozást tartot­tak a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Bács- Kiskun, Békés, Csongrád megyei szervezeteinek veze­tői és a központi titkárság munkatársai. Virág József­nek, az Élelmiszeripari Fő­iskola intézeti igazgatójá­nak, az SZVT Csongrád me­gyei szervezete elnökének vezetésével tartott ülés na­pirendjén szerepeltek a vál­csaknem egymillió forintos forgalmat bonyolítottak le, és a lakosság több mint 200 ezer forintot takarított meg az akció ideje alatt. A nagyobb összegért vá­sárlók sorsjegyet is kaptak, és tegnap, szerdán megtartot­ták a sorsolást is. Erre az ak­tusra eljött Bessenyei Ist­ván, a Skála-Coop vezér­igazgató-helyettese is. tanácskozás lalat vezetési kultúra fejlesz­tésében az SZVT központi és területi szervezeteire háruló konkrét feladatok, tervek megvitatása, elemzése. Bejelentették, hogy Szege­den június 21—25. között tartják a III. anyaggazdálko­dási nyári akadémiát, ame­lyen az ország különböző társaságaiból 150 anyagellá­tási szakember vitatja az anyag- és energiatakarékos­ság, a hulladékanyag-hasz- nosítás élenjáró módszereit. Gyorslista az 1982. június 1-cn megtartott május havi lottó jutalomsorso­lásról, melyen a 21. heti szelvé­nyek vettek részt. A gyorslistá­ban az alábbi rövidítéseket hasz­náltuk: A vásárlási utalv. (1000 Ft). B Lada 1200 S tip. személygép­kocsira utalvány, C Polski Fiat 126 P tip. személygépkocsira utalvány, D Trabant Lim. Spe­cial tip. személygépkocsira utal­vány, E Videoton HI-FI-torony (35 900 Ft), F szerencseutalv. (30 000 Ft), G színes televízió (30 000 Ft). H otthon lakberende­zési utalv. (25 000 Ft), I iparcikk. utalv. (25 000 Ft), J zenesarok- utalv. (20 000 Ft), K automata­mosógép (11 900 Ft). L» televízió (10 000 Ft), M vásárlási utalv. (10 000 Ft), N vásárlási utalv. (9 000 Ft), O vásárlási 4italv. (7000 Ft), P vásárlási .utalv. (5000 Ft). R vásárlási utalv. (4000 Ft), S vásárlási utalv. (3000 Ft). T vásárlási utalv. (2000 Ft). HÁROMMILLIÓ: 290 755 K 296 668 S 302 561 S 308 454 T 314 347 K 320 240 F 326 133 I 332 026 M 337 919 T 349 705 M 355 598 N 361 491 L 367 384 T 373 277 R 385 063 M 390 956 J 396 849 S 402 742 K 408 635 F 414 528 F 420 421 I 426 314 I 432 207 K 438 100 M 443 993 N 455 779 N 461 672 N 479 351 O 485 244 O 491 137 O 502 923 P 514 709 ,F 520 602 I 526 495 K 532 388 o 544 174 N 550 067 o 555 960 S 561 853 s 567 746 S 573 639 T 585 425 P 591 318 N 597 211 L 603 104 F 608 997 O 614 890 J 626 676 N 632 569 P 638 462 K 644 355 R 650 248 N 656 141 F 662 034 i I 673 820 S 679 713 S 685 606 S 691 499 S 697 392 T 703 285 K 709 178 T 726 857 F 732 750 J 738 643 N 744 536 O 756 322 F 762 215 I 768 108 T 791 680 G 797 573 I 803 466 M 815 252' G 821 145 H 827 038 N 838 824 S 844 717 T 850 610 T 862 396 R 868 289 R 891 861 G 897 754 H 903 647 H 915 433 H 921 326 P 939 005 F 944 898 I 956 684 O 962 577 R 974 363 L 980 256 S NEGYVENNÉGY­MILLIÓ. 665 528 P 671 421 L 677 314 S 683 207 P 889 462 S 895 355 F 901 248 I 907 141 L ÖTVENÖTMILLIÓ: 661 866 K 667 759 N 673 652 J 679 545 M 909 372 R 915 265 S HETVENNYOLC­MILLIÓ: 002 229 T 019 908 P 049 373 M 055 266 T 067 052 T 090 624 R 102 410 J 108 303 O 114 196 T 125 982 M 131 875 L. . 137 768 O 143 661 T 161 340 L 167 233 N 173 126 K 179 019 R 190 805 N 196 698 S 226 163 T 232 056 G 237 949 I 249 735 J 285 093 M 308 665 S 314 558 T 320 451 N 326 344 O 344 023 M 355 809 T 367 595 T 373 488 P 385 274 B 391 167 R 397 060 P' 402 953 J 408 846 R 414 739 P 420 632 T 432 418 P 444 204 M 450 097 R 455 990 O 461 883 R 467 776 G 473 669 G 479 562 H 485 455 T 491 348 M 497 241 N 503 134 S 509 027 S 520 813 L 526 706 L 532 599 N 538 492 O 544 385 R 550 278 K 556 171 K 562 064 S 567 957 F 573 850 .T 579 743 P 585 636 N 591 529 P 597 422 S HETVENKILENC­MILLIÓ­923 347 O 929 240 R 935 133 K 941 026 P 952 812^> 946 919 T 958 705 F 970 491 I A nyertes szelvényeket 1982. június 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság cí­mére (1875. Budapest V., Mün- nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (melyben a me­gyénkben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük) köz­vetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Országos Ifjú Gárda-verseny Szarvason A KISZ Központi Bizott­sága megbízásából ebben az évben, június 4—6. között Szarvason kerül megrende­zésre az Ifjú Gárda tűzoltó- szakalegységek III. országos találkozója és versenye. A rendezvények szervezői és a házigazda város már felké­szült a megyék képviselői­nek fogadására. Huszonhét raj versenyez majd a díja­kért, helyezésekért. Az ünnepélyes megnyitó június 4-én, este fél 8 óra­kor lesz a Felszabadulás té­ren, ezt kulturális bemutató és humoristák előadása kö­veti a Vajda Péter Művelő­dési Házban. Június 5-e a szakmai nap. Délelőtt 8 órá­tól kezdődnek a tűzoltó szakmai versenyek és a har­ci túra, melynek helyszíne a városi sportpálya és környé­ke. A verseny befejeztével, 13.00 órakor látványosnak ígérkező tűzoltó szakmai be­mutatót tartanak a megyei tűzoltóparancsnokság egy­ségei. A nap folyamán lehe­tőség nyílik sportversenyek­re, játékos ügyésségi ver­senyre, az arborétum meg­tekintésére. Este a város és a járás ^ifjúsági klubjaiba lá­togatnak a résztvevők. Va­sárnap a szakmai megbeszé­lés a sportversenyek befeje­zése után 11 órakor a szál­láshelyen, a kempingben az ünnepélyes záróval ér vé­get a találkozó. A rendez­vény ideje alatt a főiskolán tűzoltó szakmai kiállítást tekinthetnek meg az érdek­lődők. Közlekedési referensek értekezlete Tegnap, szerdán Gyulán, a Béke sugárúti óvodában ren­dezték meg a járási-városi óvodai közlekedési szakrefe­rensek megyei értekezletét. A házigazdák nevében a megjelenteket Vass Béláné, óvodai felügyelő köszöntöt­te. A jól felszerelt KRESZ- parkban a gyerekek mutat­ták be, hogy mennyire já­ratosak a közlekedési sza­bályokban. A városban folyó közleke­dési nevelő munkáról Tru~ czánné Bertalan Sára városi szakreferens számolt be. El­mondotta, tavaly alakult meg Gyulán a közlekedési szakmódszertani munkakö­zösség, amely már eddig is szép eredményeket ért el a gyermekek nevelésében. A hozzászólók elismeréssel szóltak a gyakorlati bemuta­tón látottakról. Többen ar­ról is beszéltek, még több se- .gítséget kell adni az óvodás korú gyermekek közlekedé­si ismereteinek bővítéséhez. Jó lenne — elsősorban tár­sadalmi összefogással — mi­nél több KRESZ-parkot -lé­tesíteni az- óvodákban, s ja­vítani kell a szemléltetőesz­köz-ellátást is. A tanácsko­zás a beszámoló elfogadásá­val zárult. V. L. Kamarazenei fesztivál Veszprémben Péntek este 19 órakor nyit­ják meg a IX. országos ka­marazenei fesztivált a veszp­rémi Dimitrov Művelődési Központban. Budapestről és tíz vidéki városból összesen 12 kamarazenekar 340 tagja szerepel a háromnapos ha­gyományos fesztiválon. A találkozó jellegzetessé­ge, hogy idén a 12 zenekar közül 11 új magyar szerze­ményt ad elő. Az Óbudai kamarazenekar bemutatja Borsody László vonós szim­fóniáját, a székesfehérvári együttes pedig Huszár La­jos: Három dal Dsida Jenő verseire című művét adja elő. A kaposvári zenekar Szunyogh Balázs: Piccoló Concertinóját,_ a szolnoki együttes Kócsár Miklós: oboára és kamarazenekarra szerzett művét adja elő. Vajda János: Adagio című művével jelentkezik az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem kamarazenekara. Dub- rovay László új művének ős­bemutatójára az egri zene­kar vállalkozik. A salgótar­jániak Lóránd István fuvo­lára, oboára és klarinétra írt koncertóját adják elő. A dunaújvárosi zenekar Balázs Árpád, a nyíregyházi együt­tes Vántus István, a békés­csabai zenekar pedig Mada­rász Iván új műveinek ős­bemutatójával szerepel a fesztiválon. Érdeklődés elő­zi a kecskeméti zenekar sze­replését, amely Kosa György Öszikék című, Arany János- versekre írt kantátáját mu­tatja be. A háromnapos fesztivál gálaesttel fejeződik be, ame­lyet vasárnap este 19 órai kezdettel tartanak meg a veszprémi Dimitrov Művelő­dési Központban. Mindjárt jön anya _ Fotó: Fazekas László Falutörténet kérdőjelekkel K i őrzi meg, ki menti át az unokáknak a ma­gyar falvak történe­tét? Például a Baranya me­gyei Levéltár kétségtelen, hogy feladatának tekinti a maga eszközeivel. Szerzői­kutatói munkaközössége hat éve dolgozik egy megyei helytörténeti lexikon ösz- szeállításán: az első kötet pár év múlva megjelenik. Veszprémben már elkészült egy ugyancsak megyei hely- történeti lexikon, s hasonló törekvésekről tudunk Zala és Vas megyében is. A tele­pülések legfontosabb gazda­sági, néprajzi stb. adatanya­ga, rövid törénete több me­gyében így hozzáférhetővé válik. Egy lexikon speciális feladatkörén belül. De ott, helyben, ott ki meséli to­vább, ki jegyzi fel, mi tör­tént a faluban 1914-ben, T9- ben és később, legalább a nagy történeti sorsfordulók környezetében ? A tanácsel­nök? (Nem hatásköre.) A pedagógus? (Melyikük?) A plébános úr? Ö már inkább. A parókiákon vezetik azún. „História domus”-t. Van, ahol több évszázadra visz- szamenően, és napra készen, hiteles adatokkal jegyzik fel: mi történt a faluban. Vagy a honismereti szak­körök? Van belőlük az or­szágban legalább félezer. Megyénként működik belő­lük 30—40, s .vannak ifjúsá­gi (iskolai) szakkörök is. Itt már lehet némi remény, bár a helytörténeti adatok gyűj­tése náluk sem rendszerezett, nem is várható, s a munka általában a szakkörvezető ér­deklődési körétől függ. Vagy az egykori néptaní­tó? . .. Létszámuk gyérül, erejük fogytán. Van, aki ne­kilátott közülük, hogy ösz- szegyűjtse. feldolgozza leg­alább azt a három-négy év­tizedet, amit szemtanúként ismer és szentesíthet, amit a faluja népével együtt, sor­sukkal azonosulva megélt. Az ilyen falu szerencsésebb, mert legalább néhány tucat­nyi- gépelt^ papíron — kedv­telésből? társadalmi elköte­lezettségből? — meg van írva a legfontosabb adatok­kal, nevekkel és események­kel, hogy milyen is volt az a falu például a két világ­háború között. Nagy kár, hogy bizony kevés ilyen „krónikás” akad. Az utóbbi tíz évben Bara­nya megyében tanácsi ren­delet alapján mindenütt rendszeresen jegyzik, és évente összeállítják a köz­ségek krónikáját. Ezzel nincs baj. s egyszer, ha kor­szakká rendeződnek az év­tizedek, majd csak lesz va­laki, aki megírja községeink újabb történetének egy új fázisát. Persze, legkevésbé sem kiadásra szánt kézira­tokról van szó. Inkább 15—20 gépelt oldalnyi összefoglalá­sokról, amiket 4—5 példány­ban eljuttatnak a legfonto­sabb helyekre, illetve meg­őriznek a község dokurfíen- tumai között. ötven—száz év múlva eme összefoglalá­soknak igen becses értékük lehet! Ahogyan pótolhatat­lan értéke lehetne a most negyven—ötven évvel ezelőt­ti falutörténeti summázat- nak is — ha lennének ilye­nek. Hiszen története minden magyar településnek van. Némelyiké 2-300 évre, a má­siké az Árpád-korig, eset­leg Pannóniáig, vagy még korábbra is visszanyúlik. Ezt az időszakot általában kel­lően megvilágította a tudo­mány. Vallanak a kövek, a csontok, a barázdából ki- ömlő pénzes köcsögök; a várhegyek, a romok, a kö­zépkori, s újabb kori bir­toklevelek, periratok és ok­mányok a levéltárakban. Sajnos, helytörténeti lép­tékekben jóval kevesebbet tudunk arról, mi is történt X. vagy Z. faluban a múlt század végén? Hogyan élt a nagybirtok szorításában; mi­lyen volt gazdasági és tár­sadalmi rétegezettsége; ho­gyan vészelte át a válságo­kat, hányán „tántorogtak ki” az Üjvilágba megélhetésért? Milyen volt a falu nyelve, kultúrája; szokásvilága, vi­seleté; hogyan különült el, vagy miként fért össze a sváb, a bosnyák, a szerb, a sokác, a horvát, a román, vagy a szlovák paraszt a magyarral ? Hány embert vittek el a frontokra tizen­négyben; ki maradt özvegy­árván; ki lett vöröskatona, odaért-e a fehér terror lincse­lő öldöklése; mi volt az a „bolettás világ”; hogyan vál­tozott szerkezetében, életé­ben, szokásaiban a falu a negyvenes évekig? Volt-e KÁLÓT, KALÁSZ, Szívgár­da; milyen volt a levente­mozgalom? Volt-e iparosegy­let. gazdakör, olvasókör, mű­kedvelő színjátszás. Gyön­gyösbokréta, ezüstkalászos tanfolyam, szabad művelődé­si előadás a téli estéken? Ki volt a falu tanítója'? Fölvés- sük-e, felírjuk-e a nevét va­lahová? Volt-e SS-toborzás, vagy szembeszegülés vele a faluban? S a legújabb kor­szakok: hogyan szabadült fel a falu, s indult új élete felé? Kitelepítések, népmoz­galmak; székelyek, csángók, szlovákiai magyarok; negy- vénes évek, ötvenes évek, tsz-szervezések ... Kik ve­tették meg, és milyen erő­feszítésekkel a mai mezőgaz­daság alapjait? Följegyzi-e nevüket valaki? Megannyi kérdés ... Egyszer szólni kellene már, s szembenézni őszin­tén mindennel, ami történt, ott helyben is. És számot ad­ni az objektív tények isme­retében, hisz ez a korszak ma már — história. S ha nem teszi meg vala­ki? Lassan mindent elmos a feledés, a homályosuló em­lékezet. S ha „stószban” ma­radnak az egyébként fele­lősséggel a múltból jövőbe tekintő áldozatos jóakarat írott vagy íratlan helytörté­neti cédulái, akkor a magyar falvak túlnyomó részében egyszerűen kiesnek történeti korszakok. F elelősség ez? Igen, Mindenképpen. Ko­runk felelőssége. A mienké, akik ma élünk, s ki- sebb-nagyobb mértékben emlékszünk a szülőfalu kö­zelebbi múltjára. Mert öt­ven—száz év múlva az utó­kor. közelebbről pedig már az ezredforduló is ránk kér­dez majd. S mi még csak ott tartunk, hogy mi is kér­dezünk : ki őrzi meg, ki menti át ott, a helyszínen a magyar falvak történetét? Anélkül, hogy válaszolni tudnánk rá. Wallinger Endre Honismereti nap Mezökovácsházán (Tudósítónktól) Már hagyományos Mezőko- vácsházán, hogy minden évben a Hazafias Népfront honisme­reti-helytörténeti napot rendez. Az idén a napokban került sor a rendezvényre. .,Az értelmiség társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában, és szerepe a haza­fias nevelésben címmel Tóth Pál egyetemi docens, az ELTE Szo­ciológiai Tanszék vezetohelyet- tese tartott előadást. Majd fa­kultatív módszertani beszélge­téssel folytatódott a program, amelyet Balogh György, a járási könyvtár igazgatója tartott. A gyermekeknek honismereti ve­télkedőt rendeztek, amelyen az orosházi járásból megjelent gyermekek is részt vettek, a mezőkovácsházi járás gyerme­keivel együtt. Mucsi József bat- tonyai születésű költő, és Heté- nyi György kovácsházi költő mutatkozott be a fiatal generá­ciónak. A vetélkedőben legjob­ban szereplő fiatalok könyvju­talomban részesültek. Első iett a kondorosi Liszkai László és a mezőkovácsházi Jakab Szilvia. A honismereti szakkör munkái­ból kiállítás nyílt, amely jú­niusban látható a nagyközség­ben. Hetényi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom