Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-23 / 145. szám

NÉPÚJSÁG 1982. június 23-, szerda 11 pedagógusokat köszöntötték Vámos László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályá­nak vezetője átnyújtja a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet több évtizedes eredményes munkájáért Darida Lajosnénak, az Orosházi 1. sz. Általános Iskola tanárának Fotó: Kovács Erzsi Bensőséges ünnepséget rendeztek tegnap, kedden délelőtt Békéscsabán, a me­gyei tanács nagytermében. A Himnusz és a szavalat el­hangzása után Vámos László, a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályának vezetője köszöntötte a megjelent, az idén nyugdíjba vonuló peda­gógusokat. Az elnökségben foglalt he­lyet Hüttner Vilmos, az MSZMP megyei bizottságá­nak munkatársa, dr. Sziics Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára és Csordás Istvánná dr., a megyei tanács vb mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője.. Dr. Szűcs Alajosné ünnepi beszédében méltatta azt a nehéz és fáradságos mun­kát, amelyet az idén nyug­díjba vonuló pedagógusok folytattak oktatáspolitikai céljaink megvalósításáért. Többek között hangsúlyozta: egy új társadalmi rend épült fel az Önök odaadó, felelős­ségteljes munkájának segít­ségével. Ezután Vámos László nyúj­totta át a Művelődési Mi­nisztérium Pedagógus Szol­gálati Emlékérmét 59 óvó­nőnek, tanítónak és tanár­nak, akik több mint 25 évet töltöttek el e pályán. V. L. Tudnivalók a Csehszlovákiába utazóknak Tabi László kapta az idei Karinthy-gyíírüt A rádió kabaréműsoraiban nyújtott több éves kiemelke­dő tevékenységéért idén Ta­bi Lászlót jutalmazta a Ma­gyar Rádió elnöksége a Ka- rinthy-p vűrűvel. A neves hu­morista évtizedek óta sike­res konferansziéja a szil­veszteri műsoroknak. az utóbbi években pedig a Ka­barészínház egyéb program­jaiban is rendszeresen köz­reműködik. Tagja volt az el­ső humorfesztivál zsűrijének is. Tabi Lászlót e sokrétű, szoros kapcsolat elismerése­ként jutalmazták az 1975- ben alapított Karinthy-gyű- rűvel. amelyet korábban Marton Frigyes, Komlós Já­nos, Szilágyi György, Mikes György és Somogyi Pál, Ho- fi Géza, Kaposy Miklós és Moldova György kapott meg. A díjat kedden a Rádió székházában Hárs István, a Magyar Rádió elnöke nyúj­totta át. Táncos hírek a „Balassi”-ról Megyénk méltán világhí­rűvé lett amatőr csoportja, a Megyei Művelődési Köz­pontban tevékenykedő bé­késcsabai Balassi táncegyüt­tes június 22-én éjjel érke­zett haza több hetes fran­ciaországi vendégszereplésé­ről. Éppen csak a kicsoma­golásra lesz idejük a csabai­aknak, ugyani? július 2-án gallhonból, azaz Bayonne- ból vendégként, turnéra ér­kezik az „Órai Bat” nép­táncegyüttes. Az elmúlt évi csabai vendégszereplést vi- szonzó francia együttes júli­us 3-án Szarvason, 4-én este 8 órakor a békéscsabai sza­badtéri színpadon, másnap pedig Békésen lép a közön­ség elé. A gyulai SZOT-szál- ló meghívására 7-én este zártkörű fellépésük lesz a tó­színpadon, majd megyénkbe- li utolsó - szereplését 8-án este tartják meg a mezőhe- gyesi szabadtéri színpadon. A Balassi Rábai úttörő táncegyüttese szintén Fran­ciaországba utazik. Augusz­tus 4. és 16. között a Mon- toire-sur-le-Loir-i folklór vi­lágfesztiválon lépnek fel, Ér­kezésük napján Felletin-ben szerepelnek, ezt követően utaznak a fesztivál színhe­lyére A Balassi táncegyüttes ezen a nyáron még egy kül­földi meghívásnak tesz ele­get. Augusztus 28. és szep­tember 5. között az NSZK- beli Nürnbergben rendezi meg a Frankeschau elneve­zésű kiállítást és vásárt az ország lovasszövetsége. A csabai együttes ennek a nem­zetközi hírű rendezvénynek lesz a vendége. N. L. SZOT-ösztöndíjak Odaítélte a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titkársága az 1982—83. évi irodalmi, valamint képző- és iparművészeti ösztöndíjakat. A 289 pályázó közül a követ­kező írók, költők, illetve képző- és iparművészek nyerték el a SZÓT ösztöndí­ját: Éihari Sándor költő, Császár István író, Hallama Erzsébet író, Horváth Gyu­la költő. Kapusi Imre író, Mezey Katalin író, Nádud­vari Anna író, Schwajda György drámaíró, Szász An­na újságíró, Thiery Árpád író, Berényi Ferenc festőmű­vész, -Droppa Judit iparmű­vész, Gáti Gábor szobrász- művész, Gyurcsek Ferenc szobrászművész, Krajcsiro- vics Henrik grafikus, Somo­gyi János festőművész, Stett- ner Béla grafikus. Tóth Imre festőművész, Törőcsik Jolán iparművész és Vencsellei István fotóművész. Nyári mozi — napköziseknek Változott a Csehszlovákiá­ba utazó egyéni turisták va­lutaellátása. Az érvényes útiokmányokon kívül a ma­gyarországi valutakiváltó he­lyen előzetesen meghatáro­zott összegű koronát kell vá­sárolni. Az előírt legkisebb összeg személyenként az uta­zás első napjára 150 korona, minden további napra 90 korona. A 10 és 15 év közöt­ti gyermekeknek az említett összegek felével kell rendel­kezniük. míg a 10 év alatti­ak részére nem kötelező ko­ronát vásárolni. Az előírt pénzmennyiség meglétét a ■hivatalos valutakiviteli en- gedélv alapján, „ a határon ellenőrzik. Ez az intézkedés nem vo­natkozik a szolgálati célból utazókra, az utazási irodák által szervezett társasutazá­sok résztvevőire, a rendkívü­li okok miatt utazókra, a de­vizamentes csere keretében utazókra — hu ezt igazol­ják —. a harmadik ország­ban lakó magyar és cseh­szlovák állampolgárokra, azokra, akik autóbusszal, re- Dülővel, vasúton vagy hajó­val Csehszlovákián átutaz­nak, valamint a kishatár- forgalomban használatos útiokmánnyal rendelkezőkre. Akik személygépkocsival vagy motorkerékpárral utaznak Csehszlovákián át például az NDK-ba. azok­nak minden Csehszlovákiába történő belépéskor minimá­lisan 180 koronával kell ren­delkezniük. Célszerű tehát, ha legalább kétszer 180 ko­ronát. vásárolnak indulás előtt, hiszen visszautazásuk alkalmával az NDK—cseh­szlovák határon is kérni fogják az átutazáshoz szük­séges összeg hivatalos hely­ről történt megvásárlását igazoló okmány bemutatását. Egyébként legfeljebb 50 fo­rintos címletekben 200 fo­rintot vihetnek magukkal a kiutazók, de ebből az ösz- szegből Csehszlovákiában legfeljebb 170 forintot vált­hatnak át koronára. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. JÜNIUS 22-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12 322 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 20 Trabant Lim. (Bp.) 9 283 Trabant Lim. (Debrecen) 5 682 Trabant Lim. (Győr) 6 972 Trabant Combi (Bp.) 3 836 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 075 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 4 434 Wartburg Lim. (Bp.) 1689 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 150 Wartburg Tourist (Bp.) 3 815 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Bp.) 6 117 Skoda 105 S (Debrecen) 4 810 Skoda 1Ó5 S (Győr) 5 085 Skoda 120 L (Bp.) 8 849 Skoda 120 L (Debrecen) 5 458 Skoda 120 L (Győr) 6 892 Lada 1200 (Bp.) 16 459 Láda 1200 (Debrecen) 10 863 Lada 1200 (Győr) 4 468 Lada 1300 (Bp.) 6 498 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 Lada 1300 (Győr) 1 280 Lada 1500 (Bp.) 7 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 1 905 Lada 1600 (Bp.) 2 895 Lada 1600 (Debrecen) 1 591 Lada Combi (Bp.) 3 891 Lada Combi (Debrecen) 1 656 Moszkvics (Bp.) 11 363 Polski Fiat 126 P (Bp.) 12 353 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 135 Polski Fiat 1500 (Győr) 2 769 Dácia (Bp.) 5 110 Dácia (Debrecen) 4 378 Zastava (Bp.) 718 Megyénk legnagyobb nyári napközis tábora a békéscsabai. Az itt elhelyezett általános isko­lás korú gyermekek szórakozta­tásáról a megyei moziüzemi vál­lalat is gondoskodik kihelyezett vetítéseivel. Először június 23-án délután 2 és 4 órakor vetítik a Tizenkét hónap című színes ja­pán rajzfilmet, majd ezt köve­tően minden héten szerdán dél­után — július 28-ig a jelzett két időpontban, ezt követően csak 4 órától — egészen augusztus vé­géig. a táborzárásig összesen nyolc, részben most először ve­títővászonra kerülő“ ifjúsági és gyermekfilm kerül vetítésre. N. L. Nem óriás számára készült a képen látható nagyobb lábbeli, a reklámpéldány annak illusztrálására hivatott, hogy az Al~ földi Cipőgyár kecskeméti gyáregységében a szabászműhely­nek az óriás cipőhöz felhasznált két négyzetméternyi anyag­ból húsz pár cipőt kell kiszabnia. A gyáregységben évente hárommillió pár ragasztott lábbelit készítenek, s terméke­iknek 10 százalékát a tőkés országokba, 30 százalékát pedig a szocialista országokba exportálják (MTI-fotó — E. Várkony Péter felvétele — KS) A módosuló életmód : Is önnek milyen az életmódja? Jó avagy I I rossz? Gazdag, ne­tán szegényes? A jelzők se­hogy sem illeszkednek. A kérdésre nehéz a felelet. Mintha maga az . „életmód” is azon kifejezések sorába tartozna, amelyek közszájon forognak, ám pontos tartal­mukat csak kevesen isme­rik. Nem csoda. Meghatározá­sán még a szakemberek is vitatkoznak. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szociológiai Kutató Intézete által' szervezett konferencián például az életmódnak több mint húsz különböző definí­cióját ajánlották és alkal­mazták. A honi kutatók kö­zül Kulcsár Kálmán olyan rendszerként fogja fel az életmódot, amely mindenna­pi életünkben, ismétlődő, lé­nyeges tevékenységeinkben nyilvánul meg. Ezt a tevé­kenységi-magatartási rend­szert a szociológusok a nap mind a huszonnégy óráját átfogó időmérleg-feivételek alapján vizsgálják. Arra'ke­resnek választ, hogy milyen tevékenységekkel, kiknek a társaságában, hol töltjük a nap 24 óráját? Például a munkaidő után a háztájiba, vagy kirándulni indulunk, a gyereknek mesélünk. vagy takarítunk, Brechtet olva­sunk, vagy vodkát iszunk? .. . Legutóbb. 1976—77-ben, a népességünk összetételét jól reprezentálón, hétezer 15—69 éves állampolgárról készítet­tek időmérleg-felvételt. A szakemberek a tevékenysé­geket 100, helyszíneit 37, résztvevőit pedig 10 külön­böző típusba sorolták. A vizs­gálat mélységére jellemző, hogy a kiválasztott napon, a megkérdezetteknek mind az 1440 percét feltérképezték. Es önnek milyen az élet­módja? A válasz a feldolgo­zott mérlegekből, a mára- helytálló következtetésekkel meríthető: Ezek szerint Magyarorszá­gon, az aktív kereső férfiak ■8 óra 24 percet, a nők 7 óra 10 percet töltenek főfoglal­kozású munkahelyükön. Dr. Andorka Rudolf és Falussy Béla e ténnyel kapcsolatban megállapítja: a műhelyek­ben, a mezőgazdasági üze­mekben és a szolgáltatásban eltöltött, a törvényesnél lé­nyegesen hosszabb munkaidő legfőbb. okát a túlórában kell keresni. Más elemzések szerint a szocialista szektor­ban dolgozó fizikai foglalko­zásúak havonta átlagosan kilenc túlórát teljesítenek. Ez is magyarázza azt a lényt, amely szerint: az ér­telmiségiek munkaidőtarta­ma 7 óra 45 perc, a szak­munkásoké 8 óra 26, a se­gédmunkásoké 8 óra 42, a mezőgazdasági gépkezelőké pedig 9 óra 28 perc. A főfoglalkozáson kívül az aktív kereső férfiak napon­ta 61, a nők pedig 52 percet töltenek további jövedelem- kiegészítő munkatevékeny­séggel. A háztáji és kisegítő gazdaságok hozzávetőlegesen 2,7 milliárd munkaórát szív­nak félévente. Ugyanannyit, mint 1972-ben, holott e gaz­daságok száma azóta 13 szá­zalékkal csökkent. Az össze­vetés jelzi, hogy az érintet­tek a korábbinál hosszabban időznek a kertben vagy az állatok, -az ólak, istállók kö­rül, a megelőző időszaknál nagyobb termelési értéket előállítva. A foglalkoztatási átrétegződést is megvilágítja az a részletezés, mely sze­rint a 2,7 milliárd munka­óra 43 százalékát a munkás- osztályhoz, 42 százalékát pe­dig a termelőszövetkezeti pa­rasztsághoz tartozók dolgoz­ták le. Sokan vannak tehát azok, akik a városi iparból viszik haza fizetésüket, s ugyanakkor a háztájiban mezőgazdasági munkásként gondozzák a növényeket, az állatokat. Az átlag mögé nézve a képhez az is hozzá­tartozik, hogy a vizsgált na­pon a kisgazdaságban tény­legesen dolgozó férfiak 1 óra 45 perc—4 óra, a nők 1 óra 21 perc—3 óra közötti idő­szakot szenteltek a háztáji­nak. Ugyancsak az időmér­leg diktálja: e munkák zö­me az idősekre hárul. Míg ugyanis a 60—69 éves férfi­akra naponta átlagosan 118 perc esik, addig a 15—29 évesekre mindössze, 29 perc. Ehhez még vegyükÚhozzá, hogy a tapasztalatok szerint minden tizenkilencedik fér­fi foglalkozik házépítési, bőr vítési és karbantartási mun­kával, minden tizedik pedig háztartási berendezését, jár­művét reparálja. F.z utóbbira egyébként évente 185 millió órát fordítanak, ami hozzá­vetőlegesen 80 ezer javító­szerelő, karbantartó szakem­ber munkaidejét teszi ki. Mindez összefogható azzal: dolgos nép a mienk, s nya­kon ragad minden, a csalá­di jövedelmet kiegészítő le­hetőséget. A jövőbe pillant­va kétségtelen, hogy -a főfog­lalkozáson kívüli tevékeny­ség tovább bővül. A kisvál­lalkozások a többletjövede­lem szerzése előtt újabb ka­pukat nyitottak meg. Az életszínvonal jelentős emelése és megőrzése mö­gött tehát életmódunkban eme jelentős eleme, a 8 órá­nál lényegesen hosszabb, ér­tékteremtő munka bújik meg. Ennek is köszönhető, hogy az 1977-est megelőző, 1963-as időmérleg óta jel­lemző fejlődésként a nemze­ti jövedelem több mint két­szeresére növekedett: a me­zőgazdaságban dolgozók ará­nya egyötödről mintegy egy- harmadra csökkent, a szelle­mieké viszont kevesebb mint húsz százalékról hu­szonhétre nőtt. Hasonló eredményt mutatnak az is­kolázottsági mutatók is. Az egy főre jutó reáljövedelem majdnem megduplázódott, s több mint kétszeresére emelkedett a vízvezetékkel ellátott lakások aránya. Mintegy tizenötször annyi gépkocsi van a lakosság tu­lajdonában, mint 1963-ban. □ szabad idő eltöltése, a kulturálódás, a szórakozás, az aktív pihenés alapvetően az eddig vázoltakban gyökerezik. A munka teremti meg azt a jövedelmet, amelyből példá­ul — a létfenntartási szük­ségletek után — kulturá­lis szolgáltatás, hazai vagy külföldi turistaút vásárolha­tó: M. A. Vízvezeték épül a Duna medrében A Pécs vízellátását javító új, regionális hálózat építői vezetéket fektetnek a Duna medrébe. A munkálatok most érkeztek legérdekesebb szakaszukhoz. A mohácsi­szigeti kutak és a Pécsről induló csőkígyó hét szakaszá­nak lefektetés után meg­kezdték a Duna alatti átve­zetés előkészítését, mivel a folyam medrében elhelyezen­dő acélcsöveket egy darab­ban húzzák majd át a víz alatt, a parton szerelöpályát építettek. Ez a mohács—bá' taszéki 57-es számú közutat is keresztezi, így a forgalmat egy közeli hídra terelték. Most a szántóföld közepén elkezdődött a hídszerkezet zsaluzása. A csövek össze­szerelése és a meder kotrása után a tervek szerint októ­berben befejezik a kényes műveletet, lefektetik a Pé­cset a friss vizű kutakkal összekötő vezetékrendszer utolsó szakaszát. A Duna—II. regionális há­lózat építését öt évvel ez­előtt kezdték el, s a mosta­ni tervidőszak végére már Pécsett lesz a mohács-szigeti, úgynevezett parti szűrésű ku­tak vize.

Next

/
Oldalképek
Tartalom