Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-22 / 144. szám
Kapunyitás az építőtáborokban Vasárnap szerte az országban megkezdődött a munka a KISZ nyári ifjúsági építőtáboraiban. A kilenc- venkét központilag szervezett táborban együttesen mintegy tizenötezer középiskolás, főiskolás és egyetemista, az idei építőtábori évad diákmunkásainak első csoportja ragad szerszámot, hogy két héten át napi hatórás intenzív munkával segítse a sürgető mezőgazdasági idényfeladatok elvégzését, vagy az építkezéseken próbálja ki erejét, fiatalok ezrei töltik hasznos munkával a szünidő egy részét a központi táborokon kívül is. A legtöbb helyen mezőgazdasági és élelmiszeripari munka: zöldség- és gyümölcsszedés, növény- ápolás, kukoricacímerezés várja őket. Sokan vesznek részt út- és vasútépítésben — többek között az Ml-es autópályán — valamint csatornázási és belvízvédelmi munkálatokon. A Siófoki Állami Gazdaság központi és alsótekeresi táborát háromszáz Fejér és ugyanennyi Bács-Kiskun megyei középiskolás fiú és leány vette birtokába vasárnap. A Balatonboglári Állami Gazdaság központi, valamint a festői környezetben levő lengyeltóti táborába kétszáz Békés megyei és kétszázötven Tolna megyei fiatal érkezett. A négy táborban két héten át segítenek majd a diákok a gazdaságnak a cseresznye és a meggy szedésében, csomagolásában. Bács-Kiskunban huszonöt állami gazdaság és termelőszövetkezeti építőtábor fogadja a diákokat; a fővárosból és az ország kilenc megyéjéből érkeznek fiatalok, hogy részt vegyenek a legsürgősebb mezőgazdasági munkákban. Az első csoportban mintegy háromezren segítik a gyümölcsszüretet és a növényápolást. A nyár - folyamán összesen 17 000 egyetemista és középiskolás fiú és leány dolgozik — a csoportok kéthetenkénti Váltásával a megyebeli gazdaságokban. Gyorsan nőtt a téeszek háztáji termeltetése A termelőszövetkezetek háztáji gazdálkodást segítő tevékenységéről és a búza aratásának előkészületeiről tárgyalt június 21-i ülésén, Kevermesen, a Békés megyei Tsz-ek Szövetségének fejlesztési bizottsága. A közös gazdaságnak a háztájiból származó árbevétele tavaly meghaladta a 2,8 milliárd forintot. Kedvező jelenség, hogy a termelő- szövetkezetek többségében ma már önálló háztáji ágazatok működnek. A kisáru- termelés szervezett támogatásának a jó takarmány- ellátásnak, az egyre bővülő szolgáltatásoknak köszönhető, hogy 1981-ben az árbevétel 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A felsorolt termékek, állatok túlnyomó többsége, több mint hetven százaléka a sertés, ezt értékben a vágómarha és a tej követi. A növekvő támogatást bizonyítja, hogy a tsz-ek tavaly 1980-hoz képest 90 millió forinttal nagyobb értékű terményt, állatot, alapanyagot biztosítottak a háztáji I gazdaságoknak. A kedvező jelenségek I mellett megoldásra váró el- I lentmondások is terhelik a I háztáji és a közös kapcsolatát. Néhány helyen a háztájizás a szövetkezeti munka rovására megy. Ezért példaként azok a gazdaságok állnak, amelyek a háztáji termeltetést a közösben folyó tevékenységnek rendelik alá. A tsz-szövetség fejlesztési bizottsága ezt követően az aratás előkészületeiről tájékozódott. Megállapították, hogy a megye mezőgazdasági üzemei felkészülten várják a nagy betakarítás kezdetét. A szövetkezetek rendelkezésére álló kombájnok optimális esetben 12—14 napos aratást tesznek lehetővé. Szülők és gyerekek legnagyobb örömére megkezdődött a szünidő. Hétfőn reggel a békéscsabai iskolások is elfoglalták helyeiket a nyári napközis táborban. A nemrégiben átadott játszótéren — amely a táborral szemben van — nagy örömmel játszottak azok a gyerekek is, akik nem a lakótelepen laknak, tehát eddig nem ismerték ezt a vidám helyet Fotó: Veress Erzsi Tanácskozott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Ülést tartott az Országos Biztosítási Tanács Az Országos Biztosítási Tanács tegnapi ülésén a pénzügyi és biztosítási szakemberek, valamint a társadalmi szervezetek képviselői • megvitatták az épület- és lakás- biztosítások, továbbá a”nagyüzemi állatbiztosítás fejlesztésének lehetőségeit. Megállapították, hogy mindkét biztosítási rendszer jól szolgálja a biztosítottak érdekeit, de a gazdasági élet változásai különféle változtatásokat tesznek szükségessé. A lakásbiztosítások korszerűsítése kapcsán többen javasolták, hogy a kidolgozandó új módozatnál vegyék figyelembe a biztosított lakások értékét. Jelenleg ugyanis egy három-négymillió forint értékű háromszobás budai villalakás biztosítási díja ugyanannyi, mint egy tanyai háromszobás, százéves vályogépületé. Ez utóbbinak ugyan nagyobb a tűz- és viharkárveszélye, a díjaránytalanság mégis szembetűnő. Az ülés résztvevői közül többen felvetették, hogy tovább kellene bővíteni a kiegészítő biztosítások körét, annak ellenére, hogy már a jelenlegi épület- és lakásbiztosítások több mint húszféle kárra nyújtanak fedezetet. A kiegészítő biztosításokat az új konstrukcióban aszerint dolgozzák ki, hogy az épület egy- vagy többszintes, Budapest belterületén vagy külterületén fekszik, megyeszékhelyi városban vagy egyéb településen van. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy e szempontok szerint nagy valószínűséggel körülhatárolható, hol, milyen károk fordulnak elő leggyakrabban. Az ülés részvevői megállapították, hogy a tíz évvel ezelőtt — és azóta folyamatosan korszerűsített — mezőgazdasági nagyüzemi biztosítási rendszer alapvető változtatása nem szükséges. A növendék- és hízó állatok- | ra, a száj- és körömfájásjárvány esetére, valamint a zárt rendszerű, szakosított sertéstelepek hústermelésére köthető biztosítások a gazdaságoknak megfelelő pénzügyi biztonságot nyújtanak. A baromfi biztosítást azonban felülvizsgálják, mert az újabb és újabb hibridek tenyésztésével jelentősen megnőtt a kockázat. A biztosítási tanács javasolta, hogy a kényszervágásra utalt sertések, szarvas- marhák, lovak szállítási költségét is térítse meg a biztosító. A Parlamentben tegnap kibővített ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. A tanácskozáson a testület tagjain kívül számos hazai társadalmi és tömegszervezet képviselője is részt vett, s jelen volt a bizottság meghívására hazánkban tartózkodó több külföldi vendég, az európai atomfegyvermentes övezetek megteremtését támogató közéleti személyiség. Az ülésen közösen választ kerestek arra, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben miként lehet elősegíteni olyan politikai légkör megteremtését, amelyben a vitás kérdéseket ismét a helsinki záróokmány szellemének megfelelően tárgyalhatják meg, s a résztvevők foglalkoztak az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozásának lehetőségeivel. Pethő Tibornak, a bizottság elnöksége tagjának megnyitója után Péter János, az országgyűlés alelnöke, a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke tartott előadást. Miniexpó nyílt Békéscsabán, a Szabó Pál téri általános iskola aulájában tegnap reggel. A békéscsabai ÁFÉSZ szervezésében különböző háztartási gépeket, lakberendezési tárgyakat, kerti szerszámokat, híradástechnikai cikkeket és ruházati termékeket kínálnak a vásárlóknak a június 26-ig nyitva tartó vásáron Fotó: Veress Erzsi Átalakítható-e a mai világhelyzet olyanná, amely valóban mentes a termonukleáris világégés veszélyétől, amelyben megvalósítható a leszerelés; s ha igen: van-e olyan út, amely elvezet idáig? — tette fel a kérdést. A válasz határozott igen — mondotta —, s ezt az utat a Szovjetunió már akkor megmutatta, amikor benyújtotta az ENSZ-nek az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatát. A világpolitika legutóbbi fejleményei azt mutatják, hogy a tartós békét nem lehet a fegyverek erejére építeni, de még a fegyverzetek egyensúlyára sem. Hiszen az egyensúlyba vetett bizalmat ma felváltani látszik az annak megbontására való törekvés, a bizalmatlanság légköre. Egyértelmű tehát, hogy csak az általános és teljes leszerelés vezethet el a háború nélküli világhoz. Azt, hogy ismét visszatérhessünk Helsinki szelleméhez, az Európai Biztonság és Együttműködés nemzeti bizottságainak is támogatniuk kell — hangoztatta ' Péter János. A felelős közéleti személyiségeknek és a tömegeknek fel kell ismerniük a történelem által napirendre tűzött kérdéseket, és megoldásuk fő akadályait. Ilyen alapvető kérdés ma a szovjet—amerikai viszony, mint a világhelyzet alakulásának fő összetevője. Mind többen ismerik ezt fel Keleten és Nyugaton egyaránt, látván, hogy a két nagyhatalom kapcsolatainak javulása földünk közérdeke. S bármennyire is erőteljesek a konfrontációra, a feszültség növelésére irányuló törekvések, ma is érezhetőek a szembenállás csökkentését célzó erőfeszítések, mindenekelőtt a Szovjetunió higgadt, konstruktív békepolitikájában. Am a realitások Nyugaton is tért hódítanak, az anyhülés éveiben kibontakozott, sokoldalú, államok közötti együttműködés ma is hat, a párbeszéd folytatódik. Ahhoz, hogy ezek a tárgyalások — különösen a nemsokára Genfben megkezdődő szovjet—amerikai fegyverzetcsökkentési megbeszélések — eredményre vezessenek, valamennyi ország, a nemzetközi közvélemény is hozzájárulhat az enyhülés folytatódását szolgáló törekvések támogatásával, a realista tendenciák, állásfoglalások megerősítésével. A helsinki útra való visszatérést segítik az atomfegyvermentes, illetve csökkentett fegyverzetű övezetek megvalósítására vonatkozó kezdeményezések, az e célért küzdő európai társadalmi mozgalfnak is, hiszen az e kérdésekről folytatott nemzetközi párbeszéd előmozdítja a bizalom erősödését a kontinens országai között. Ebben a meggyőződésben támogatja hazánk -is az atomfegyvermentes, s végső soron a nukleáris eszközöktől nem veszélyeztetett Európa megteremtésének gondolatát — mondotta Péter János. A tanácskozáson felszólalók megerősítették azt a szándékot, hogy hazánk közvéleménye, a legkülönbözőbb társadalmi rétegek, a dolgozó emberek milliói készek cselekvő részt vállalni a népek közötti megértés és bizalom erősítéséből, a leszerelési kezdeményezések társadalmi támogatásából. S tájékoztatást adtak arról, hogy társadalmi és tömegszervezeteink itthoni tudatformáló s mozgósító munkájukban, illetve nemzetközi kapcsolataikban miként szolgálják az európai együttműködés gyakorlatának fenntartását, bővítését, a fegyverkezési hajsza megfékezését. A szakszervezeti mozgalom ez irányú törekvéseiről Sólyom László, a SZOT titkára, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és más ifjúsági szervezetek közötti fejlődő kontaktusról Cservény Vilmos, a KISZ KB osztály- vezetője, a dolgozó nők békemozgalmi szerepéről Németi Irén, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének tagja, az eszperantó vi- lág-békemozgalom országhatárokon átívelő háborúellenes összefogásáról Pethes Imre elnök számolt be. Vár- konyi Imre kanonok a hivő emberek békevágyáról szólt. Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára példákkal illusztrálta, hogy a népfrontmozgalom miként keresi a közös fellépés lehetőségét más országok tömegmozgalmaival, politikai pártjaival az alapvető érdekazonosság: a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának elve alapján. Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára elmondotta, hogy az idei béke- és barátsági hónap sok száz rendezvénye is bebizonyította: szocialista országban — ahol a kormány- politika egésze is a béke ügyét szolgálja — is van szerepe a békemozgalomnak, hiszen éppen e politikának adhat szilárd támaszt, ha a közvélemény vitákban érlelődött meggyőződéssel, a jelenségeik okait is ismerő tájékozottsággal vesz részt e küzdelemben. A tanácskozáson felszólalt Albert de Smaele belga politikus, az atomfegyvermentes európai övezetek eg- teremtésének egyik kezdeményezője is. Kifejtette: ma az egyik legfontosabb feladat, hogy a helsinki záró- dokumentum a kontinensünkre vonatkozó új tárgyalások politikai alapjává váljék. Az ülés résztvevői felhívást intéztek az ENSZ most tanácskozó II., rendkívüli leszerelési ülésszakához. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JÚNIUS 22., KEDD Ára: 1,40 forint xxxvn. ÉVFOLYAM. 144. SZÁM
