Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
o 1982. június 19., szombat / „Terepbejárás” a pósteleki konzervgyárban Szezonra készülve takarítják, tisztítják a 30 ezer literes tartályokat és azok környékét Az idén áprilisban emlékérmet és jutalmat kapott a Békéscsabai Konzervgyár 2. sz. (pósteleki) telepének Rákóczi Szocialista Brigádja azért az eredményért, amelyet településfejlesztő társadalmi munkájával ért el az elmúlt évben. Nemrég abból a célból kerestük ,fel az üzemet, hogy alaposabban tájékozódjunk a kitüntetett kollektíva összetételéről, a termelési folyamatban elfoglalt helyéről, a dolgozók szociális-egészségügyi ellátásának színvonaláról is. Ezekről a kérdésekről Balogh András telepvezetővel, Szentesi Mózes csoportvezetővel és Kovács András brigádvezetővel beszélgettünk. Dömping előtt Mint megtudtuk, még a '40-es évek elején kezdődött el a munka Pósteleken. A háború idején a gyár a hadsereg részére termelt. lánrészét a póstelekiek vállalják évről évre. Télen viszont — a munka szezonális jellege miatt — már kevesebb a tennivaló. Inkább az úgynevezett kiszereléssel, a termékek előkészítésével, tisztításával, valamint a berendezések karbantartásával kapcsolatos feladatokat látják el az üzemben. Ez nem jelenti azt, hogy csak erre az évszakra korlátozódik a bővítés és a korszerűsítés. Ott- jártunkkor éppen kerítés épült a tárolóhely körül, ahol egyébként megteremtik a térvilágítás- feltételeit is. Az üzem területén folytatódnak a szennyvízrendszer felújítási munkálatai, és elkészül a tűzoltáshoz szükséges víztározó. Kedvezőbb körülmények között A telephely jelenleg mintegy 150 embert foglalkoztat. A többség Gyuláról, Gerlá- ról. Dobozról, és Sarkadról jár be dolgozni. Például a múlt évi tervet sikerült túlteljesíteni, ami részben azzal magyarázható, hogy különösen paprikából és uborkából jó termésátlagot értek el a tsz-ek. A kistermelők a ZÖLDÉRT-en keresztül szintén szállítanak kisebb meny- nyisé'get a pósteleki üzembe. Amikor dömping van és tonnaszámra érkeznek a káposztával, céklával, uborkával, paprikával és egyéb zöldségfélékkel megrakott szállítójárművek, szükségessé válik a három műszak bevezetése, valamint a külső munkaerő igénybevétele. A nyári szünidőben és ősszel főként a sarkadi és a gyulai diákok szoktak segíteni. Főidényben a betanított munkások átlagkeresete eléri a 4—5 ezer forintot is havonta. A termények előkészítésének és tárolásának orosz" T----------------------------------------A pósteleki részlegben 17 tagú párt- és 30 tagú KISZ- alapszervezet működik. A politikai és szakmai oktatás mellett — bizonyos időközönként — szakmai képzést is tartanak. Például a konzervgyár 1-es számú telepén lehetőség van arra, hogy a dolgozók elvégezzék az általános iskolát, illetve a szakmunkások szakközép- iskolájába járjanak. Az érettségizettek pedig technikusminősítő vizsgát tehetnek tanulmányaik befejezése után. Különösen a fiataloknak teremt jó alkalmat a tanulásra az, hogy évente indul targoncavezetői tanfolyam. Ugyancsak az 1-es sz. telepen minden érdekelt személy igénybe veheti a szakorvosi ellátást. A szerdai napokon viszont Pósteleken is rendel az üzemorvos. Ezenkívül étkezési lehetőségek és megfelelő rendeltetésű helyiségek teszik könnyebbé az üzemen belül a szociális körülményeket. Ami a kirándulásokat illeti, minden második évben egy külföldi és egy belföldi,,, .a következő esztendőben pedig két belföldi utazást szerveznek ju- 'talom jelleggel a gyár dolgozóinak. Kollektív szellemben Kovács András, a közelmúltban kitüntetett Rákóczi Szocialista Brigád vezetője 30 évvel ezelőtt került ide, az üzembe. Akkoriban — mint mondotta — igen megerőltető volt a rakodás, és mindent kézzel kellett csinálni. A tartályok helyett hordókat használtak, s csak nagy üggyel-bajjal. sok-sok fáradtsággal, kemény fizikai megpróbáltatással járt az anyagmozgatás. A rakodással, szállítással és nyersáruk kezelésével foglalkozó 22 tagú kollektívához csupán két nő tartozik. A brigádban, amely egyébként 1971-ben alakult meg, nagy az összetartás. Valószínű, hogy ez a kollektív szellem is közrejátszott abban, amikor társadalmi . munkákra került a sor. Évek óta hasznos kapcsolatot tartanak fenn a ger- lai óvodával és iskolával,' ahol karbantartással, festéssel, takarítással és szakipari munkával összefüggő teendőket látnak el. Az idén szintén akadnak majd olyan feladatok, amelyeknek elvégzését ez a brigád vállalja magára. (Cserében a gerlai tanulók és nevelők is szívesen eljönnek dolgozni, amikor szinte minden kézre szükség van a nyersanyag gyors előkészítéséhez, illetve tárolásához. A kollektíva — a többi szocialista brigáddal együtt — igyekezett részt venni a kastélypark rendbe hozásában, a szegélykövezet lerakásában és egyéb munkálatokban. Sőt, nem egyszer előfordult, hogy amikor valamelyik brigádtag házat épített, szívesen elmentek segíteni neki. , Kép, szöveg: Bukovinszky István Tájékoztató a kötelezd gépjármű felelősségbiztosítás második félévi dijának visszafizetéséről Az Állatni Biztosító június 21- töl, a díj igazoló, lap és a befizetési csekk felmutatása ellenében visszatéríti a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás második félévi díját mindazoknak, akik azt korábban befizették- A pénzt hétköznapokon az ország bármely biztosító fiókjánál és a takarékszövetkezeteknél 1800 helyen — szombatonként az AB Központi Ügyfélszolgálati Irodájában. illetve a kijelölt ügyeletes egységeknél vehetik fel az ügyfelek. Lehetőség van arra is. hogy az autósok, motorosok postán küldjék be a második félévi díj befizetését- igazoló csekket és a díj igazoló lapot a biztosító bármely fiókjához, s egyúttal postán kérjék a befizetett díj visz- szautalását. Ugyancsak visszafizeti a biztosító — a kötvény felmutatása ellenében — a második félévi* díjat azoknak a segédmotorke- rékpár-tulajdonosoknak, akik önkéntes felelősségbiztosítással ren. delkeznek. Az Állami Biztosító intézkedett arról is. hogy az-OTP átutalási betétszámlákról a gépjármű- felelősségbiztosítás második félévi díját ne vonják le. A díj kifizetési kötelezettséget megszüntető — július 1-től érvénybe lépő — minisztertanácsi rendelet nem mentesít az 1982. első félévi kötelező gépjármű- felelősségi dijak befizetése alól. A biztosító kéri ügyfeleit, hogy az elmaradt díjakat — autósoknál 480 forint, motorkerékpárosoknál 75 forint — június 30-ig fizessek be a 218-98873-4326-os számú csekkszámlára. Azoknak, akik ezt elmulasztják, a korábbiakhoz hasonlóan — autósoknak 200, motorosoknak 100 forint — késedelmi pótlékot számolnak fel. A díjak kiegyenlí-“ tését a gépjármüvek időszakos műszaki vizsgáztatásánál a KPM Autófelügyelet vizsgabiztosai továbbra is ellenőrzik, ezért egy ideig még szükséges a legutolsó díj igazoló lap és csekk megőrzése. A kötelező gépjármű-felelősség -biztosítás rendszere a díjfizetési kötelezettség megszűnése után változatlanul fennmarad, a biztosító továbbra is megtéríti a személyi sérülést, illetve anyagi kárt okozó autósok, motorosok helyett a károsultakat megillető összeget. Békekutatók kerekasztal konferenciája II tanácsi rendeletek Orosházán A fegyverkezési verseny új szakasza és a békekutatás feladatai címmel nemzetközi kerekasztal-konferencia kezdődött pénteken Budapesten. A Magyar .Tudományos Akadémia Intézetközi Békekutató Központja és a Bécsi Nemzetközi Békeintézet közösen rendezett kétnapos eszmecseréjén a magyar szakemberek mellett számos, más európai országból érkezett békekutató és fegyverkezési szakértő vesz részt. A tanácskozáson megvitatják, hogy az elmúlt évtizedben milyen jellemző változásai voltak az Egyesült Államok fegyverkezési politikájának, milyen politikai, katonai ^öntések vezettek ahhoz a jelenlegi helyzethez, amelyet a fegyverkezési verseny új szakaszának megkezdődése jellemez. A többi között arról is tanácskoznak, hogy a tudományos békekutatás miként befolyásolhatja a kormányok politikáját, illetve hogyan segíthetik a békemozgalmak törekvéseit. A konferenciát Vajda György akadémikus, az MTA Intézetközi Békekutatő Központjának elnöke és Hans Georg Fuchs, a Bécsi Nemzetközi Békeintézet elnöke nyitotta meg, majd Simái Mihály akadémikus, a Központ Tudományos Bizottságának elnöke tartott bevezető előadást. Napjainkban a tanácsi demokrácia fejlesztése lényeges politikai követelmény. A tanácsok önállósága, kezdeményezőkészsége, a szélesebb szervező tevékenysége egyben a népképviseleti ön- kormányzat erősítését is jelenti. Ennek egyik lényeges eleme a rendeletalkotás. Indokolt, hogy minden, helyileg szükséges témában legyen tanácsi rendelet. Ezek a szabályok igazodjanak a helyi sajátosságokhoz, segítsék az aktuális gondok megoldását, így a lakásgazdálkodást, a köztisztasági feladatok megvalósítását. A felgyorsult társadalmi, gazdasági folyamatok, az új elvárások előtérbe kerülése, az életkörülmények változása azonban indokolttá teszi a tanácsi rendeletek módosítását is. Megyénk egyik dinamikusan fejlődő városa Orosháza. A városi tanács nagy súlyt helyez a rendeletalkotásra. Különböző témákban, 12 rendeletben szabályozták az életviszonyokat. A központi jogszabályok és az életkörülmények változása tette szükségessé a tanácsi rendelet felülvizsgálatát. A legutóbbi tanácsülésen tíz tanácsrendelettel foglalkoztak ^a tanácstagok. Hatályon kívül helyezték a járművek megőrzéséről és a használt könyvek, sajtótermékek terjesztéséről szóló tanácsi rendeletét. Ezt követően öt rendeletet módositottak. így módosult a lakó- és utcabizottságok választásáról és működéséről, a piacok, vásárok tartásáról, a város címeréről, zászlajáról és használatuk rendjéről, továbbá a lakóépületek és ingatlanok házirendjéről, valamint a temetőkről és a temetkezési tevékenységekről szóló tanácsi rendelet. Olyan határozat született, hogy ‘a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat egységes szövegbe kell foglalni'. Eddig ugyanis négy rendelet is foglalkozott ezzel a témával. Két rendelet a köztisztaság fenntartásáról, a parkok, a zöldterületek és a fásított területek védelméről szólt. Ezenkívül még másik két rendeletben is előfordultak a környezetvédelemre utaló szabályok. A lakások elosztásáról, a lakásigények társadalmi elbírálásáról és a használatba vételi díj fizetéséről szóló rendelettel nem foglalkoztak. Ezek a Szabályok változatlanul maradtak. S. J. Munkavédelmi hiányosságok egy üzemben Felfüggesztették a termelést Az SZMT munkavédelmi felügyelője még április 20- án szemlét tartott az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat báttonyai üzemében, és számos olyan hiányosságot állapított meg, amely veszélyezteti a dolgozók egészségét, testi épségét. Ezért határozatot hozott a hiányosságok határidőre történő megszüntetésére. A határidőt június 15-ben állapította meg, és közölte, hogy amennyiben az egészséget, testi épséget veszélyeztető termelési tényezőket nem szüntetik meg, felfüggeszti az üzem működését. A vállalat (15 napon belül) nem fellebbezett, ezért a munkavédelmi felügyelő június 15-én ellenőrizte a hiányosságok megszüntetésére vonatkozó határozat végrehajtását. ♦ Az üzemben kot éve elhullott állatok és vágóhídi melléktermékek felhasználásával még húslisztet állítottak elő. Másfél éve — a dolgozók létszámának növelésével — premix készül, amely szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó koncentrátum. Az egyik alapanyaga csont, amelyet elvileg néhány órán belül feldolgoznak, s így nincs olyan bűz, mint régebben volt. A termék, amelyet sertés és szárnyas állatok takarmányozására használnak fel, importot pótol. Az éves termelés értékben több tízmillió forint. Mindezekről Liszkai István, műszaki vezető tájékoztat, aki végül ismét végigkalauzolja az üzemen Vágréti Lászlót, az SZMT munkavédelmi felügyelőjét, hogy bemutassa, milyen változások történték április 20-a óta. ♦ A szemlén S/utor László, szb-titkár kíséretében magam is részt veszek. Bele-be- le nézek a munkavédelmi felügyelő írásba foglalt határozatába, amely 13 pontban jelöli meg a kirívó hiányosságokat, s az a benyomásom, hogy alig történt javulás. Különösen megdöbbentők az udvaron tapasztaltak: a kiselejtezésre váró vashordók, járművek, gépek, az állati hullák maradványai, a rothadó, bűzös tócsák, fedetlen aknák. Szél hordja a premix anyag porát. Bármerre néz az ember, mindenütt rendetlenséget lát. A dolgozók a napi élelmüket irattáskában az udvaron, falba vert szegre akasztva és a szemetes kukákon tartják. Több olyan hiba van a berendezésekben, amely balesetveszélyt rejt magában. Nem megfelelőek a szociális létesítmények sem. ♦ A vállalat munkavédelmi vezetője június 3-i keltezéssel (tehát a határozat keltétől számítva csaknem másfél hónap múlva) levelet küldött Liszkai István műszaki vezető címére. Ebben nem a hiányosságok megszüntetéséhez igyekszik segítséget nyújtani, hanem megállapítja, hogy a határozat egyes pontjai nem egyértelműek, és irreálisak a határidők. Megkérdezi a távolból: fellebbe- zett-e az üzem az SZMT elnökségéhez? Mindez persze nem változtat a tényeken, vagyis azon, amit még a laikus is megállapíthat: ma már nem engedhető meg, hogy 1.30 ember ilyen körülmények között dolgozzon. Még akkor sem, ha az országhatár közelében levő Battonya mesz- sze is van Budapesttől. Csak egyet lehet érteni tehát Vágréti Lászlóval, aki most olyan határozatot hozott, hogy felfüggeszti az üzemben a termelést. A tilalom pedig addig tart, amíg közvetlen a balesetveszély, és az egészségkárosító hatás. Ha a vállalat rendet teremt, — újabb munkavédelmi szemle után — folytatódhat a termelés. Pásztor Béla Itt nem szabad dohányozni Néhány hónappal ezelőtt saját építőrészlegével korszerűsítette Sarkadon, az ÁFÉSZ a Pelikán étterem presszóját. E korszerűsítés azonban nem csak a berendezés felújításában, az asztalokat egymástól elválasztó tetszetős bokszok kialakításában jutott kifejezésre. A 200 ezer forintra tehető felújítással egy időben kimondták azt is. hogy a presszóban tilos a dohányzás. Igaz — hallottuk Sajti Sándor ÁFÉSZ-elnöktől — az átalakítás óta valamivel csökkent a presszó forgalma. Viszont a korábbinál jóval több az olyan vendégek száma, akik dohányfüst mellőzésével akarják elfogyasztani a kiválasztott cukrász- süteményt.,a presszókávét, az üdítő italokat. Közben az ajtó melletti újságtartóról kézbe vehetik kedvelt lapjukat, hogy kellemesen tölthessék el idejüket a mindig friss virággal díszített asztalok mellett. Kcp, szöveg: Balkus Imre