Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-17 / 140. szám
1982. június 17., csütörtök Vonószenekari tábor Tarhoson Kitekintés Állami vásárlások 1981, avagy mennyit ér egy sokat érő kiállítás A békés-tarhosi zenei napok szerves része, .és évek óta hagyományosan élő színfoltja a tarhosi vonószene- kari tábor, melyet a megye hat zeneiskolája, és az elmúlt évben megnyílt, békéscsabai zeneművészeti szakközépiskola legjobb vonós tanulói számára rendez meg 1982. június 17—25. között, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya támogatásával a békési zeneiskola. A zeneiskolában folyó munka fontos kiegészítője ez a táborozás, hisz a szakmai továbbképzésen belül lehetőséget ad az egyes iskolák pedagógiai módszereinek összehangolására, új művek megismerésére, a zenekari játék tökéletesítésére, s az együttes muzsikálás örömének a felfedezésére. A táborban a mindennapi próbák mellett gazdag program várja a résztvevőket. A Kodály Zoltán életművéhez kapcsolódó zenei rejtvény, vetélkedő, házi hangversenyek és játékos programok teszik teljessé a 43 vonós növendék együttlétét. Nemes hagyományként idén is neJohann Wolfgang Goethe halálának 150. évfordulójára június 25-én tíz darabból álló alkalmi levelezőlap-garnitúrát bocsát forgalomba a Magyar Posta. A levelezőlapokat az Állami Nyomdában készítették, Kass János, Mun- kácsy-díjas, érdemes művész vés vendégművészek részvétele gazdagítja a tábor életét. Bálint Mária hegedű- művész, Kedves Tamás gordonkaművész és Kerek Ferenc zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárai, örömmel vállalnak részt a közös munkából, melynek záróakkordjaként június 25-én, 18 órakor, a tarhosi zenepavilonban kerül sor a vonószene- kari tábor hangversenyére. A műsor első részében Vivaldi : a-moll gordonkaversenye, Haydn—Kodály: Rondója, Haydn—Gárdonyi: 12 kis divertimentója, és De- csényi: Concertino hegedűre és vonószenekarra című műve kerül bemutatásra. Her- bály András, Lang Gusztáv, és Pechan Zoltán vezényletével. Szünet után a vendég- művészek adnak önálló műsort, melyben Bach, Kodály, Brahms és Wieniawski mű- vei szólalnak meg. A műsort Körber Tivadar ismerteti. Az érdeklődőket külön autóbuszok szállítják 25-én, 17 órától a békési posta elől a hangverseny színhelyére. P. Zs. tervei alapján. A garnitúra bélyegképein Goethe arcmása látható, a levelezőlapok bal oldalán a „Római elégiák" egy-egy részlete olvasható. A forgalomba bocsátás napján a vásárlók kívánságára elsőnapi bélyegzővel látják el az új levelezőlapokat a kijelölt postahivatalokban. A közművelődés sikerének egyik sarkköve a hatásos propagandamunka. Ha kevés az információ a „mínu- szos” hírekben, ha jelentéktelen és „lapos” a plakát, a szem könnyen átsiklik felette, s még az sem nézi meg a rendezvényt, akit éppen érdekelne. Ez a felületesség különösen akkor érthetetlen, ha országos jelentőségű dologról van szó, s a rendező szervek között, tegyük fel ott találjuk a Művelődési Minisztérium, a Művészeti Alap, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus nevét. Június elején Szeged hirdetőtábláin megjelent néhány fehérre, piros betűkkel nyomott, messziről általános eboltási felhívásnak vagy tanácstagi beszámolónak látszó plakát, melyen csak ennyi állt: Szeged, Horváth Mihály utcai Képtár és Ifjúsági Ház, ÁLLAMI VÁSÁRLÁSOK 1981, 1982. június 8— július 4-ig. Államunk minden évben jelentős összegeket fordít arra, hogy képző- és iparművészetünk friss termésének legjavát múzeumaink, közintézményeink számára megvásárolja. segítve ezzel a gyűjtőmunkát, támogatva művészeinket. Az elmúlt évben közel 600 alkotás került állami tulajdonba, amit a hagyományokhoz híven, még mielőtt végleges helyükre szállítanák őket, együtt is megtekinthet a nagyközönség. Az idei bemutató két dologban is újat hozott: egyrészt megváltozott a mecé- nási tevékenység szervezeti rendje (az állami költségvetés és a Művészeti Alap anyagi bázisának felhasználásáról a Művelődési Minisztérium a Képző- és Iparművészeti Lektorátus segítségével dönt), másrészt az „állami vásárlások” történetében először vidéken. Szegeden kerül közönség elé az anyag. Ha a közönség egyáltalán értesül róla, mert mint említettem, sem a plakát, sem a sajtó hírverése nem sikerült túlságosan, mi több, a megnyitó napján, a Stúdió ’82- ben, Szegvári Katalin jó néhány egyéni és közös kiállításról is beszámolt, de erről a képzőművészetünk jelenlegi helyzetét demonstráló tárlatról nem. Ennyire nem fontos mire költjük a pénzünket?! A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárába — ahol Bakos Katalin rendezésében a festményeket és a grafikákat helyezték el — belépve azt hihetné a néző, a Nirvána következik itt! Már az előcsarnokban olyan művészek képei fogadják1, mint Bálint Endréé és Sché- ner Mihályé, mi lehet akkor odabenn?! — (Odabenn inkább csak a várakozás van.) A földszint nagyobb részt a realista táblaképeké. Patay László Pirk László. Németh József, Chiovini Ferenc, Ku- rucz D. István alkotásai meglehetős általánossággal ábrázolják az emberi munkát, a kiválasztott tájat, önmagu- kon csak Vecsésy Sándor életképei mutatnak túl. Az elvont felé hajló művészek közül Kokas Ignác két hatalmas vászna (Életfa, Színtér), Hézső Ferenc „Évfordulók'', (nem kis örömünkre) Tóth Ernő „Majális" című és Csavlek András a milita- rizmust kifigurázó képei emelkednek k'i. Az I. emelet afféle elvarázsolt kastély: van benne minden, amit „festészet” címszó alatt jegyeznek. Az egyik sarok a „konstruktivistáké”: Barcsay tanár úr hallatlanul egyszerű, a művészet minden hivalkodásától mentes „Monumentális táj "-a, a békéscsabai származású Fajó János „Formahajlítás”-a mellett Bak Imre, Nádler Tibor, Bas- ka József, Balogh László is kitűnő alkotásokkal képviseltetik magukat. Szántó Piroska „Egy elveszett album képei" sorozatának egyik nosztalgiától sárgult darabja és Bálint Ádám plain air-ih- letésű ,.Tájkép"-e művészi bravúr. A fiatal nemzedék tagjai közül Ef. Zámbó István és Dienes Gábor képeivel a tavalyi „Stúdió ’81" kiállításon ismerkedhettünk meg. A II. emelet bajáratánál Perei Zoltán közel 100 darabos szép mívű arcképsorozata, Molnár Gabriella és Gá- csi Mihály linómetszetei fogadják a látogatót. A teremben Kéri Imre expresszív Rembrandt-víziói, Lacza Márta „mongoloid” külvárosi figurái. Lengyel Gábor, Fe- ledy Gyula, Szemethy Imre, Banga Ferenc, El Kazovszkij rézkarcai, rajzai fémjelzik a grafikát, s itt látható Gubis Mihály „Modulációk I.—II." című szitanyomata is. Az iparművészet, az érem- és kisplasztika alkotásait az ifjúsági ház nagytermében, Bundev Todorov Ilona rendezésében helyezték el. A legszebb textilek Solti Gizella keleti ' ihletésű, Bódi Irén kékfestő, Cságoly Klára csomózott és gobelin. Szabó Margit sisalmunkái. Pápai Lívia „Az elsüllyedt kated- rális” című gobelinje a kiállítás egyik legszebb darabja. Asszonyi Tamás Bartók-, Ligeti Erika Sappho- és Vigh Tamás Fejek-sorozata mellett még számos szép érem látható a tárlókban, többek között Varga Géza Álomképek1 sorozatának két darabja is. A szoborportrék közül Kiss István „Anyám”, Papa- christos Andreas „Madách” és Makrisz Agamemnon „Női portré” című munkája a legszebb, utóbbi újszerű megfogalmazásáért külön is kiemelhető. Paulkovits. Iván Széchenyire, Nvirő Gyula Miche-lnngelórn. Szabó László a majdaneki vérengzésre emlékezik - alkotásával; Kiss Nagy András „A kis harcos” sorozatának egy monumentálisabb változata nemsokára Békés városát díszíti majd. Katona Zsuzsa faszobrait, Szöllösy Enikő kételemes vörösréz plasztikáját megkapó szimbólumaik, Borsos Miklós Aphroditéjét a szinte tökéletes forma emeli ki az amúgy középszerű anyagból. Közel hatszáz műről kockázatos összegzést mondani, mindenesetre úgy tűnik, mintha művészeink jó része nem tudna, vagy nem akarna állást foglalni (bár mint mondják, ez is az állásfogla- lás egy formája). Kevés, ha a művész, lefesti a tájat, s abban nincs benne az elmúlt ezer év minden keserűsége. harca, öröme, fájdalma, kevés, ha „lefényképezi" a kék favágókat, de arcukra nem írja rá a munka becsületét, kevés, ha „A kéményseprűi lehetőséget törött hegedűvel mérte"-féle címek mögé bújik. Nem kell minden rajzlapra, minden darab vászonra falrengető dolgokat festeni, de az, hogy tizenegymillió ember a 45. szélességi fokon, a Kárpátok határolta területen minden reggel felkel, megmosdik, befújja magát sprével. megissza a kávéját, elszív egy cigarettát, és munkába indul, ott kell hogy legyen a formák, a színek fölött, ott kell hogy legyen a bronz csillogásában, a fa repedéseiben. A művek java része múzeumainkba kerül, melyek elsődleges feladata, hogy a múlt jellemző elemeit a jövőbe mentsék át. Vajon harminc, ötven év múltán eleget mondanak-e ezek az alkotások a XX. század '80-as éveiről, kiállják-e mind az idő próbáját? A halhatatlanságot nehéz előre megjósolni, de úgy gondolom, érdemes körültekintőbben, keményebb szívvel megpróbálni, S’ jobban kihasználni e kiállítás igazi célját, a nagy- közönség visszajelzését. Sajnálatos, hogy a kisebb hányadot képviselik azok a művek, melyek miatt érdemes (de ezek miatt érdemes!) megnézni a kiállítást: a jó „mecentúra” alapja, hogy a jót támogassa, s a kevésbé jót elutasítással is serkentse a jobbra, legyen takarékos, jól gondolja meg. hogy mire és mennyit fordít. Profán példa, de ha Kiss Ágoston targoncakezelőt pénteken leküldi az asszony az ABC-be kétszáz forinttal, hogy hozzon két kiló húst és egy kenyeret, és Kiss Ágoston nem kap csak egy kiló húst és egy fél kenyeret, megmaradó pénzéért nem vesz még öt csomag zselatint, csakhogy elköltse. (És Kiss Ágoston targoncakezelőnél van az igazság!) Szenté Béla HANGSZÓRÓ Litera-túra Vetélkedőkkel, rejtvényes feladványokkal telezúdított tévé- és rádióműsoraink sokszor válnak terhessé, unalmassá. Ez a „Litera-túra”, habár rejtvényműsor, mégsem ez a fő jellemzője, hanem sokkal inkább a játékos barangolás, az irodalmi séta, hogy egy-egy várost, községet jobban megismerjünk,- többet tudjunk arról: mi köze van az irodalomhoz, kik indultak falaik közül, hogy bejárva útjaikat, a magyar irodalom egére szökkenjenek. A szerdai „litera-túra” Kisújszállásra kalauzolta hallgatóját, és dr. Hársing Lajos ötletes műsorvezetésével, valamint a helyi általános iskolások közreműködésével rövid műsorideje alatt is sokoldalúan ismertetett meg bennünket a város múltjával, életével, nevezetes hagyományaival. Az ember nem is gondolná, mi minden kapcsolódik Kisújszálláshoz! Hogy milyen viharos a történelme, hogy az itt lakók milyen küzdelmek árán váltották meg magukat 1745- ben a német lovagrend tulajdonosi joga és gőgje alól; hogy 1817-ben született első, neves költőjük. Nagy Imre. aki — miután 23 évesen megnyerte a Kisfaludy Társaság balladapályázatának első díját, elvitte a mellbaj . .. Szóval sok mindent megtudtunk Kisújszállásról, és miközben hallgattuk Nagy Imre versét a szülőház diófájáról, arról, hogy „oly édes itt pihenni", arra gondoltam: erre mifelénk is akadna város, község, amely hasonlóképpen bemutatkozhatna ország-világ előtt, hírneves szülötteivel, íróival. A sors kegye azonban most Kisújszállásnak kedvezett, és érdemes volt tovább hallgatózni a hangszóró közelében, mert Arany János is élt itt, több versében felismerhetők a kisújszállási hangulatok, emlékek, vagy Móricz Zsig- mond, később pedig Sarkadi Imre. Igen, megtudtuk mindazt, amit tudni illik róluk. Pergő képek suhantak elő a szavak szárnyán, a versek, regényrészietek indíttatást adtak a hallgatónak arra, hogy újraolvassa Móricz Kerek Ferkó, vagy Forr a bor című regényét, és elgondolkozzon a kisújszállási gimnázium Móricz-emléktáblá- jának feliratán: „Nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani arra, amit nem tud, és nincs nagyobb jótétemény sem”, Azért jó műsor a „Litera- túra”, mert megtanít arra, amit nem tudunk, vagy elfelejtettünk, és arra is, hogy büszkének lenni értékeinkre, hagyományainkra nemcsak szép dolog, hanem kötelesség is. (sass e.) A Magyar Képzőművészeti Főiskola úgynevezett Epreskertje a századforduló óta ad otthont festő- és szobrásztanulóknak, mestereknek. Az Epreskert műteremházak és szobrok hangulatos ligete Budapesten, a Bajza utcában. Jelenleg itt tanulnak és dolgoznak a szobrász-restaurátorok, a díszlet- és jelmeztervezők is (MTI-fotó — Horváth Éva felvétele — KS) Alkalmi levelezőlapok Goethe tiszteletére Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: A Magyar Állami Hangversenyzenekar Haydn- hang versenye. 9.44: Zenevár. 10.05: Lami. a halhatatlan balhátvéd. 10.37: Rimszkij-Korszakov: Mozart és Sál féri. 11.20: Mondhatták volna . . . 11.40: Szép remények. 12.30: Vas megyei zenei hetek. 12.45: Bevallom magának. 13.00: Rudolf Schock operettfelvételeiből. 13.21: Egy belső-somogyi hangszeres népművész. Kelecz József. 13.31: Világirodalmi könyvszemle. 14.01: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 15.05: Északnyugati átjáró. 16.10: Illés Endre: Igézet. 16.20: Emanuel Feuermann gor- donkázik. 17.05: Rendkívüli szülői értekezlet. 17.32: Rádiószínház. Két finn kishangjáték. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Mai- könyvajánlatunk. (ism.) 18.28: Hallgatóink figyelmébe! 18.30: Esti Magazin. 19.35: Vas megyei zenei hetek. Kapcsoljuk- a szombathelyi Bartók termet. Közben: kb. 20.10: A Dunánál. Kb. 20.30: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.30: Csárdáscsokor. verbunkos muzsika. 22.30: Kettősök Jacobi operettjeiből. A22.50 : Kapcsolataink. 23.00: A dzsessz világa. 0.15: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Kísértetkastélyok. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Az én Rádióm. 15.00: Hídfők a végtelenben. 16.00: Látogatóban. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Rádió Expressz. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: A tegnap slágereiből. 23.20: Nótacsokor. III. MŰSOR 9.00: A denevér. 9.45: Barokk muzsika. 10.30: Finn bigbandek a debreceni dzsesszfesztiválon. 11.05: A kamarazene kedvelőinek. 12.00: Donizetti-ciklus. 14.12: Népdalok. 14.43: Görög regék. 15.02: Üj kam a raze ne-fel vételeinkből. 15.42: Kórusainknak ajánljuk.' 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Szegedi muzsikusokkal Hispánia földjén. 16.55: Popzene sztereóban. 18.15: Igor Sztravinszkij: Az ember és zenéje. 19.05: Minden versek titkai. 19.35: Francia operaest. 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel ! 21.30: A Finlandia vonósnégyes felvételeiből. 22.21: Reneszánsz muzsika. 22.48: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális magazin a- gyümölcs- és zöldségellátásról. illetve -felvásárlásról. Szerkeszd: Balogh György. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Rod Steward énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 15.00: Iskolatévé. Nyelvtanárok, figyelem! (ism.) 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Csak gyerekeknek! (ism.) 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.05: Labdarúgó-világbajnokság. Chile—Ausztria mérkőzés. A szünetben: Reklám. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Távétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Piszkos pénz. 20.55: Hírháttér. 21.45: Zene. zene, zene. 22.35: Tv-híradó. II. MŰSOR 18.25: Még egyszer gyerekeknek! (ism.) 18.55: Repül a sárkány. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Hangvilla, (f.-f.) 20.20: A KISZ filmstúdió filmjei, (f.-f.) 20.50: Labdarúgó-világbajnokság. Jugoszlávia—Észak-lr- ország mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 22.45: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 16.25: Dalok. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági figyelő. 21.30: Kulturális hírek. 21.55: Népdalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 15.10: Tv-napló. 16.05: Oviedo. Labdarúgó VB: Chile—Ausztria. (Zg.) 16.50: Reklám. (Zg.) 17.50: Videooldalak. (Zg.) 18.00: Hírek. (Zg.) 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: Sárga folt. (Zg.) 18.45: Rajzfilm. (Zg.) 18.51: Reklám. (Zg.) 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Könnvűzene. (Zg.) 19.45: Reklám. (Zg.) 19.50: Zaragoza. Labdarúgó VB: Jugoszlávia—Észak-íror_ szág. (Bg.) 21.50: Reklám. (Zg.) 21.55: Tv-napló. 22.10: Riport a mundiálról. 22.25: Valladolid. Labdarúgó VB: Csehszlovákia—Kuvait. II. MŰSOR 18.30: Dokumentumfilm. (Bg.) 18.45: Idő és pihenés. (Zg.) 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Beszélgetünk a kibernetikáról. 20.00: Filmest. 22.00: Hírek. (Zg.) 22.30: Huszonnégy óra. MOZI Békési Bástya: Szívzűr. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: A Jó. a Rossz és a Csúf I.. II. rész. Békéscsabai Kert: Kéjutazás Las Palmasba. Békéscsabai Szabadság: de. 10. 4 és 6 órakor: Tűzszekerek, 8 órakor: Persona. Békéscsabai Terv: Hegyi emberek. Gyulai Erkel: Kaparj kurta. Gyulai Kert: Meztelenek és bolondok. Gyulai Petőfi: A Kobra napja. Orosházi Béke: 5 órakor: Jesse James balladája. 7 órakor: Mennyei napok. Orosházi Partizán: Szuperexpressz. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Kojak és a Marcus Nelson gyilkosságok I.. II. rész.