Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

1982. június 17., csütörtök Vonószenekari tábor Tarhoson Kitekintés Állami vásárlások 1981, avagy mennyit ér egy sokat érő kiállítás A békés-tarhosi zenei na­pok szerves része, .és évek óta hagyományosan élő szín­foltja a tarhosi vonószene- kari tábor, melyet a megye hat zeneiskolája, és az el­múlt évben megnyílt, bé­késcsabai zeneművészeti szakközépiskola legjobb vo­nós tanulói számára rendez meg 1982. június 17—25. között, a Békés megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya támogatásával a békési ze­neiskola. A zeneiskolában folyó munka fontos kiegészítője ez a táborozás, hisz a szakmai továbbképzésen belül lehe­tőséget ad az egyes iskolák pedagógiai módszereinek összehangolására, új művek megismerésére, a zenekari játék tökéletesítésére, s az együttes muzsikálás örömé­nek a felfedezésére. A tá­borban a mindennapi pró­bák mellett gazdag prog­ram várja a résztvevőket. A Kodály Zoltán életművéhez kapcsolódó zenei rejtvény, vetélkedő, házi hangverse­nyek és játékos programok teszik teljessé a 43 vonós növendék együttlétét. Nemes hagyományként idén is ne­Johann Wolfgang Goethe halálának 150. évfordulójára június 25-én tíz darabból ál­ló alkalmi levelezőlap-garni­túrát bocsát forgalomba a Magyar Posta. A levelezőla­pokat az Állami Nyomdában készítették, Kass János, Mun- kácsy-díjas, érdemes művész vés vendégművészek részvé­tele gazdagítja a tábor éle­tét. Bálint Mária hegedű- művész, Kedves Tamás gor­donkaművész és Kerek Fe­renc zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola tanárai, örömmel vál­lalnak részt a közös munká­ból, melynek záróakkordja­ként június 25-én, 18 óra­kor, a tarhosi zenepavilon­ban kerül sor a vonószene- kari tábor hangversenyére. A műsor első részében Vi­valdi : a-moll gordonkaverse­nye, Haydn—Kodály: Ron­dója, Haydn—Gárdonyi: 12 kis divertimentója, és De- csényi: Concertino hegedűre és vonószenekarra című mű­ve kerül bemutatásra. Her- bály András, Lang Gusztáv, és Pechan Zoltán vezényle­tével. Szünet után a vendég- művészek adnak önálló mű­sort, melyben Bach, Kodály, Brahms és Wieniawski mű- vei szólalnak meg. A mű­sort Körber Tivadar ismer­teti. Az érdeklődőket külön autóbuszok szállítják 25-én, 17 órától a békési posta elől a hangverseny színhelyére. P. Zs. tervei alapján. A garnitúra bélyegképein Goethe arcmá­sa látható, a levelezőlapok bal oldalán a „Római elégi­ák" egy-egy részlete olvas­ható. A forgalomba bocsátás napján a vásárlók kívánsá­gára elsőnapi bélyegzővel lát­ják el az új levelezőlapokat a kijelölt postahivatalokban. A közművelődés sikerének egyik sarkköve a hatásos propagandamunka. Ha ke­vés az információ a „mínu- szos” hírekben, ha jelenték­telen és „lapos” a plakát, a szem könnyen átsiklik felet­te, s még az sem nézi meg a rendezvényt, akit éppen ér­dekelne. Ez a felületesség különösen akkor érthetetlen, ha országos jelentőségű do­logról van szó, s a rendező szervek között, tegyük fel ott találjuk a Művelődési Mi­nisztérium, a Művészeti Alap, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus nevét. Június elején Szeged hir­detőtábláin megjelent né­hány fehérre, piros betűkkel nyomott, messziről általános eboltási felhívásnak vagy ta­nácstagi beszámolónak látszó plakát, melyen csak ennyi állt: Szeged, Horváth Mi­hály utcai Képtár és Ifjúsá­gi Ház, ÁLLAMI VÁSÁRLÁ­SOK 1981, 1982. június 8— július 4-ig. Államunk minden évben jelentős összegeket fordít ar­ra, hogy képző- és iparmű­vészetünk friss termésének legjavát múzeumaink, közin­tézményeink számára meg­vásárolja. segítve ezzel a gyűjtőmunkát, támogatva művészeinket. Az elmúlt év­ben közel 600 alkotás került állami tulajdonba, amit a hagyományokhoz híven, még mielőtt végleges helyükre szállítanák őket, együtt is megtekinthet a nagyközön­ség. Az idei bemutató két dologban is újat hozott: egy­részt megváltozott a mecé- nási tevékenység szervezeti rendje (az állami költségve­tés és a Művészeti Alap anyagi bázisának felhaszná­lásáról a Művelődési Minisz­térium a Képző- és Iparmű­vészeti Lektorátus segítségé­vel dönt), másrészt az „álla­mi vásárlások” történetében először vidéken. Szegeden ke­rül közönség elé az anyag. Ha a közönség egyáltalán ér­tesül róla, mert mint emlí­tettem, sem a plakát, sem a sajtó hírverése nem sikerült túlságosan, mi több, a meg­nyitó napján, a Stúdió ’82- ben, Szegvári Katalin jó né­hány egyéni és közös kiállí­tásról is beszámolt, de erről a képzőművészetünk jelenle­gi helyzetét demonstráló tár­latról nem. Ennyire nem fontos mire költjük a pén­zünket?! A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtá­rába — ahol Bakos Katalin rendezésében a festményeket és a grafikákat helyezték el — belépve azt hihetné a né­ző, a Nirvána következik itt! Már az előcsarnokban olyan művészek képei fogadják1, mint Bálint Endréé és Sché- ner Mihályé, mi lehet akkor odabenn?! — (Odabenn in­kább csak a várakozás van.) A földszint nagyobb részt a realista táblaképeké. Patay László Pirk László. Németh József, Chiovini Ferenc, Ku- rucz D. István alkotásai meg­lehetős általánossággal ábrá­zolják az emberi munkát, a kiválasztott tájat, önmagu- kon csak Vecsésy Sándor életképei mutatnak túl. Az elvont felé hajló művészek közül Kokas Ignác két ha­talmas vászna (Életfa, Szín­tér), Hézső Ferenc „Évfordu­lók'', (nem kis örömünkre) Tóth Ernő „Majális" című és Csavlek András a milita- rizmust kifigurázó képei emelkednek k'i. Az I. emelet afféle elvarázsolt kastély: van benne minden, amit „festészet” címszó alatt je­gyeznek. Az egyik sarok a „konstruktivistáké”: Barcsay tanár úr hallatlanul egysze­rű, a művészet minden hi­valkodásától mentes „Monu­mentális táj "-a, a békéscsa­bai származású Fajó János „Formahajlítás”-a mellett Bak Imre, Nádler Tibor, Bas- ka József, Balogh László is kitűnő alkotásokkal képvi­seltetik magukat. Szántó Pi­roska „Egy elveszett album képei" sorozatának egyik nosztalgiától sárgult darabja és Bálint Ádám plain air-ih- letésű ,.Tájkép"-e művészi bravúr. A fiatal nemzedék tagjai közül Ef. Zámbó Ist­ván és Dienes Gábor képei­vel a tavalyi „Stúdió ’81" kiállításon ismerkedhettünk meg. A II. emelet bajáratánál Perei Zoltán közel 100 dara­bos szép mívű arcképsoroza­ta, Molnár Gabriella és Gá- csi Mihály linómetszetei fo­gadják a látogatót. A terem­ben Kéri Imre expresszív Rembrandt-víziói, Lacza Márta „mongoloid” külvárosi figurái. Lengyel Gábor, Fe- ledy Gyula, Szemethy Imre, Banga Ferenc, El Kazovszkij rézkarcai, rajzai fémjelzik a grafikát, s itt látható Gubis Mihály „Modulációk I.—II." című szitanyomata is. Az iparművészet, az érem- és kisplasztika alkotásait az ifjúsági ház nagytermében, Bundev Todorov Ilona ren­dezésében helyezték el. A legszebb textilek Solti Gi­zella keleti ' ihletésű, Bódi Irén kékfestő, Cságoly Klára csomózott és gobelin. Szabó Margit sisalmunkái. Pápai Lívia „Az elsüllyedt kated- rális” című gobelinje a ki­állítás egyik legszebb da­rabja. Asszonyi Tamás Bar­tók-, Ligeti Erika Sappho- és Vigh Tamás Fejek-sorozata mellett még számos szép érem látható a tárlókban, többek között Varga Géza Álomképek1 sorozatának két darabja is. A szoborportrék közül Kiss István „Anyám”, Papa- christos Andreas „Madách” és Makrisz Agamemnon „Női portré” című munkája a legszebb, utóbbi újszerű megfogalmazásáért külön is kiemelhető. Paulkovits. Iván Széchenyire, Nvirő Gyula Miche-lnngelórn. Szabó László a majdaneki vérengzésre em­lékezik - alkotásával; Kiss Nagy András „A kis harcos” sorozatának egy monumentá­lisabb változata nemsokára Békés városát díszíti majd. Katona Zsuzsa faszobrait, Szöllösy Enikő kételemes vö­rösréz plasztikáját megkapó szimbólumaik, Borsos Miklós Aphroditéjét a szinte töké­letes forma emeli ki az amúgy középszerű anyagból. Közel hatszáz műről koc­kázatos összegzést mondani, mindenesetre úgy tűnik, mintha művészeink jó része nem tudna, vagy nem akar­na állást foglalni (bár mint mondják, ez is az állásfogla- lás egy formája). Kevés, ha a művész, lefesti a tájat, s abban nincs benne az el­múlt ezer év minden keserű­sége. harca, öröme, fájdal­ma, kevés, ha „lefényképezi" a kék favágókat, de arcukra nem írja rá a munka becsü­letét, kevés, ha „A kémény­seprűi lehetőséget törött he­gedűvel mérte"-féle címek mögé bújik. Nem kell min­den rajzlapra, minden darab vászonra falrengető dolgokat festeni, de az, hogy tizen­egymillió ember a 45. széles­ségi fokon, a Kárpátok hatá­rolta területen minden reg­gel felkel, megmosdik, be­fújja magát sprével. meg­issza a kávéját, elszív egy cigarettát, és munkába in­dul, ott kell hogy legyen a formák, a színek fölött, ott kell hogy legyen a bronz csillogásában, a fa repedé­seiben. A művek java része múzeumainkba kerül, melyek elsődleges feladata, hogy a múlt jellemző elemeit a jö­vőbe mentsék át. Vajon har­minc, ötven év múltán ele­get mondanak-e ezek az al­kotások a XX. század '80-as éveiről, kiállják-e mind az idő próbáját? A halhatatlan­ságot nehéz előre megjósol­ni, de úgy gondolom, érde­mes körültekintőbben, ke­ményebb szívvel megpróbál­ni, S’ jobban kihasználni e kiállítás igazi célját, a nagy- közönség visszajelzését. Saj­nálatos, hogy a kisebb há­nyadot képviselik azok a művek, melyek miatt érde­mes (de ezek miatt érdemes!) megnézni a kiállítást: a jó „mecentúra” alapja, hogy a jót támogassa, s a kevésbé jót elutasítással is serkentse a jobbra, legyen takarékos, jól gondolja meg. hogy mi­re és mennyit fordít. Profán példa, de ha Kiss Ágoston targoncakezelőt pénteken leküldi az asszony az ABC-be kétszáz forinttal, hogy hozzon két kiló húst és egy kenyeret, és Kiss Ágos­ton nem kap csak egy kiló húst és egy fél kenyeret, megmaradó pénzéért nem vesz még öt csomag zsela­tint, csakhogy elköltse. (És Kiss Ágoston targoncakeze­lőnél van az igazság!) Szenté Béla HANGSZÓRÓ Litera-túra Vetélkedőkkel, rejtvényes feladványokkal telezúdított tévé- és rádióműsoraink sok­szor válnak terhessé, unal­massá. Ez a „Litera-túra”, habár rejtvényműsor, még­sem ez a fő jellemzője, ha­nem sokkal inkább a játé­kos barangolás, az irodalmi séta, hogy egy-egy várost, községet jobban megismer­jünk,- többet tudjunk arról: mi köze van az irodalomhoz, kik indultak falaik közül, hogy bejárva útjaikat, a ma­gyar irodalom egére szökken­jenek. A szerdai „litera-túra” Kisújszállásra kalauzolta hallgatóját, és dr. Hársing Lajos ötletes műsorvezetésé­vel, valamint a helyi általá­nos iskolások közreműködé­sével rövid műsorideje alatt is sokoldalúan ismertetett meg bennünket a város múlt­jával, életével, nevezetes ha­gyományaival. Az ember nem is gondolná, mi min­den kapcsolódik Kisújszál­láshoz! Hogy milyen viharos a történelme, hogy az itt la­kók milyen küzdelmek árán váltották meg magukat 1745- ben a német lovagrend tulaj­donosi joga és gőgje alól; hogy 1817-ben született első, neves költőjük. Nagy Imre. aki — miután 23 évesen megnyerte a Kisfaludy Tár­saság balladapályázatának el­ső díját, elvitte a mellbaj . .. Szóval sok mindent meg­tudtunk Kisújszállásról, és miközben hallgattuk Nagy Imre versét a szülőház dió­fájáról, arról, hogy „oly édes itt pihenni", arra gondoltam: erre mifelénk is akadna vá­ros, község, amely hasonló­képpen bemutatkozhatna or­szág-világ előtt, hírneves szülötteivel, íróival. A sors kegye azonban most Kisúj­szállásnak kedvezett, és ér­demes volt tovább hallga­tózni a hangszóró közelében, mert Arany János is élt itt, több versében felismerhetők a kisújszállási hangulatok, emlékek, vagy Móricz Zsig- mond, később pedig Sarkadi Imre. Igen, megtudtuk mind­azt, amit tudni illik róluk. Pergő képek suhantak elő a szavak szárnyán, a versek, regényrészietek indíttatást adtak a hallgatónak arra, hogy újraolvassa Móricz Ke­rek Ferkó, vagy Forr a bor című regényét, és elgondol­kozzon a kisújszállási gim­názium Móricz-emléktáblá- jának feliratán: „Nincs na­gyobb öröm, mint valakit megtanítani arra, amit nem tud, és nincs nagyobb jótéte­mény sem”, Azért jó műsor a „Litera- túra”, mert megtanít arra, amit nem tudunk, vagy elfe­lejtettünk, és arra is, hogy büszkének lenni értékeinkre, hagyományainkra nemcsak szép dolog, hanem köteles­ség is. (sass e.) A Magyar Képzőművészeti Főiskola úgynevezett Epreskertje a századforduló óta ad otthont festő- és szobrásztanulóknak, mestereknek. Az Epreskert műteremházak és szobrok han­gulatos ligete Budapesten, a Bajza utcában. Jelenleg itt ta­nulnak és dolgoznak a szobrász-restaurátorok, a díszlet- és jelmeztervezők is (MTI-fotó — Horváth Éva felvétele — KS) Alkalmi levelezőlapok Goethe tiszteletére Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar Haydn- hang versenye. 9.44: Zenevár. 10.05: Lami. a halhatatlan bal­hátvéd. 10.37: Rimszkij-Korszakov: Mo­zart és Sál féri. 11.20: Mondhatták volna . . . 11.40: Szép remények. 12.30: Vas megyei zenei hetek. 12.45: Bevallom magának. 13.00: Rudolf Schock operettfel­vételeiből. 13.21: Egy belső-somogyi hang­szeres népművész. Kelecz József. 13.31: Világirodalmi könyvszem­le. 14.01: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 15.05: Északnyugati átjáró. 16.10: Illés Endre: Igézet. 16.20: Emanuel Feuermann gor- donkázik. 17.05: Rendkívüli szülői értekez­let. 17.32: Rádiószínház. Két finn kishangjáték. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Mai- könyvajánlatunk. (ism.) 18.28: Hallgatóink figyelmébe! 18.30: Esti Magazin. 19.35: Vas megyei zenei hetek. Kapcsoljuk- a szombathelyi Bartók termet. Közben: kb. 20.10: A Dunánál. Kb. 20.30: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.30: Csárdáscsokor. verbunkos muzsika. 22.30: Kettősök Jacobi operett­jeiből. A22.50 : Kapcsolataink. 23.00: A dzsessz világa. 0.15: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Kísértetkastélyok. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Az én Rádióm. 15.00: Hídfők a végtelenben. 16.00: Látogatóban. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Rádió Expressz. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: A tegnap slágereiből. 23.20: Nótacsokor. III. MŰSOR 9.00: A denevér. 9.45: Barokk muzsika. 10.30: Finn bigbandek a debre­ceni dzsesszfesztiválon. 11.05: A kamarazene kedvelői­nek. 12.00: Donizetti-ciklus. 14.12: Népdalok. 14.43: Görög regék. 15.02: Üj kam a raze ne-fel vétele­inkből. 15.42: Kórusainknak ajánljuk.' 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Szegedi muzsikusokkal Hispánia földjén. 16.55: Popzene sztereóban. 18.15: Igor Sztravinszkij: Az em­ber és zenéje. 19.05: Minden versek titkai. 19.35: Francia operaest. 20.30: Töltsön egy órát kedven­ceivel ! 21.30: A Finlandia vonósnégyes felvételeiből. 22.21: Reneszánsz muzsika. 22.48: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális maga­zin a- gyümölcs- és zöld­ségellátásról. illetve -fel­vásárlásról. Szerkeszd: Balogh György. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Rod Steward énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 15.00: Iskolatévé. Nyelvtanárok, figyelem! (ism.) 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Csak gyerekeknek! (ism.) 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.05: Labdarúgó-világbajnok­ság. Chile—Ausztria mér­kőzés. A szünetben: Rek­lám. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Távétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Piszkos pénz. 20.55: Hírháttér. 21.45: Zene. zene, zene. 22.35: Tv-híradó. II. MŰSOR 18.25: Még egyszer gyerekeknek! (ism.) 18.55: Repül a sárkány. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Hangvilla, (f.-f.) 20.20: A KISZ filmstúdió filmjei, (f.-f.) 20.50: Labdarúgó-világbajnok­ság. Jugoszlávia—Észak-lr- ország mérkőzés. A szü­netben: Reklám, (f.-f.) 22.45: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 16.25: Dalok. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági figyelő. 21.30: Kulturális hírek. 21.55: Népdalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 15.10: Tv-napló. 16.05: Oviedo. Labdarúgó VB: Chile—Ausztria. (Zg.) 16.50: Reklám. (Zg.) 17.50: Videooldalak. (Zg.) 18.00: Hírek. (Zg.) 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: Sárga folt. (Zg.) 18.45: Rajzfilm. (Zg.) 18.51: Reklám. (Zg.) 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Könnvűzene. (Zg.) 19.45: Reklám. (Zg.) 19.50: Zaragoza. Labdarúgó VB: Jugoszlávia—Észak-íror_ szág. (Bg.) 21.50: Reklám. (Zg.) 21.55: Tv-napló. 22.10: Riport a mundiálról. 22.25: Valladolid. Labdarúgó VB: Csehszlovákia—Kuvait. II. MŰSOR 18.30: Dokumentumfilm. (Bg.) 18.45: Idő és pihenés. (Zg.) 18.57: Ma este. (Zg.) 19.00: Tv-napló. 19.25: Reklám. (Zg.) 19.30: Beszélgetünk a kiberneti­káról. 20.00: Filmest. 22.00: Hírek. (Zg.) 22.30: Huszonnégy óra. MOZI Békési Bástya: Szívzűr. Békés­csabai Építők Kultúrotthona: A Jó. a Rossz és a Csúf I.. II. rész. Békéscsabai Kert: Kéjuta­zás Las Palmasba. Békéscsabai Szabadság: de. 10. 4 és 6 óra­kor: Tűzszekerek, 8 órakor: Per­sona. Békéscsabai Terv: Hegyi emberek. Gyulai Erkel: Kaparj kurta. Gyulai Kert: Meztelenek és bolondok. Gyulai Petőfi: A Kobra napja. Orosházi Béke: 5 órakor: Jesse James balladája. 7 órakor: Mennyei napok. Oros­házi Partizán: Szuperexpressz. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Kojak és a Marcus Nelson gyil­kosságok I.. II. rész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom