Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-15 / 138. szám

-CESSES 1982, június 15., kedd Attrakciók parádéja fl király akaratából született magyar reneszánsz Újabb kutatások Mátyás koráról Csinnadtratta bum, bum, bum! Mélyen tisztelt publi­kum, megérkezett a Hungá­ria Cirkusz! Orosházi és gyulai vendégszereplés után Békéscsabán szórakoztatják a nagyérdemű közönséget a világ különböző részeiből egybesereglett művészek. Megcsodálható Los Vasilos, román kardegyensúlyozó; a 3 Rapidos, kiváló magyar zsonglőrök; Bobby Dixon, a vicces kedvű amerikai ar­tista; Rueda, heves tempe- ramentumú spanyol görgő­akrobata; Mioriká, román lábzsonglőr; a hét Manuilo- vi és a 3 Panovi, a bolgár cirkuszművészet reprezen­tánsai; a 3 Dumitrascu és a 3 Andrukovics román lég­tornászok. Béla és Árpi bo­hócok gondoskodnak a ka­cagásról. Idomított medvék, oroszlánok, és a Donnert Leopold által elővezetett ele­gáns lovak ejtik ámulatba a közönséget. Van bőven mó­ka. vidámság, mindenki jól mulat. Tessék, tessék! Elgondolkodtató, vajon az utóbbi évek leginkább em­berarcú vándorcirkusza mi­A II. alföldi fazekastrienná- lét vasárnap nyitották meg a Szolnoki Galériában. A tájegy-. ség fazekashagyományait éltető országos seregszemlére 63 pá­lyázó 378 alkotását küldte el. A megnyitó alkalmából tartott szakmai értékelés szerint a ki­állított pályázati anyag — kilenc alkotóműhely és számos egyéni alkotó munkásságának legszebb darabjai — színvonalas, sokrétű, s átfogó képet adnak fazekas népművészetünk mai állapotá­ról, törekvéseiről. Egyúttal a népi fazekasság megváltozott funkcióját is jelzi: vagyis azt, hogy népművészetünk e legter­mékenyebb ága a hagyományok­hoz való kötődés mellett korunk megváltozott igényeihez is fő­ért nem elsöprő sikerrel jár­ja e vidéket? Talán mert túlságosan nagy a cirkusz? Lehetséges. Hiszen egyszer­re 3 ezer néző fér el a sá­torban és hol van olyan helység, ahol manapság, ek­kora közönség egybegyűlik. Vagy talán színesebb propa­gandával kellene odacsábí­tani az embereket? Megle­het. Hungáriáéit elég szeré­nyen érkeznek egy-egy helyre, s onnan hamarosan mennek is tovább. - Világ­számnak kikiáltott attrak­ciók hiányoznak talán? Alig­ha. Mert a magas színvona­lon előadott produkciók sok­kal inkább elismerést ér­demelnek, mint a hamis csillogás. És a néző, aki je­gyet vált a Hungária Cir­kusz előadásaira, bizony jól szórakozik. Sajnos, még utat sem ta­posott a közönség a cirkusz­sátor környékén, fel sem száradt az utolsó napok esői­nek sara, a művészek már mennek is tovább. Remélve nagy sikereket, dörgő tap­sot. Megérdemelnék! kozottan alkalmazkodik haszná­lati edényekkel, színgazdag dísz­tárgyakkal. Sípos Károly, a Szolnok me­gyei Tanács elnökhelyettese át­adta a pályázat díjait. A zsűri döntése alapján a két első dí­jat a kaposvári Bódog László— Felián Erirka alkotópáros kék habán kerámiaegyüttesével, il­letve a mezőtúri Gonda István reneszánsz hatású kerámiájával nyerte el. A két második díjat a tiszafüredi Szűcs Imrének és a mezőtúri Busi Lajosnak ado­mányozták. Harmadik díjat ka­pott Kiss Andrea budapesti, és Végh Ákos tatai fazekas. A kiállítás augusztus 20-ig te­kinthető meg a Szolnoki Galé­riában. Mátyás humanizmusát, ko­rának művészetét kutatja már hosszabb ideje Fehérné Tóth Rózsa, az MTA Művé­szettörténeti Kutatócsoport­jának tudományos munka­társa. — 'Mátyás király korátku­tatva milyen konkrét vizs­gálatokat végzett? — 1971 óta foglalkozom a témával: Mátyás korával, humanizmusával és művé­szetével. Bár általánosan el­fogadott az a vélemény, hogy a Mátyás kori reneszánsz ki­alakulásában jelentős szere­pet játszottak az udvarában élő humanisták, de mindmá­ig nem készült összefoglaló munka arról, miben állt sze­repük a magyar reneszánsz kialakításában. Azt vizsgál­tam, milyen szerepet játszot­tak a Mátyás mellett élő olasz humanisták a király építészeti terveinek, a rene­szánsz építészetpártoló pro­filjának kialakításában. Ta­nulmányoznom kellett mind­azoknak a humanistáknak a feljegyzései tj írásait, akik hosszabb időt töltöttek Má­tyás udvarában. A humaniz­mus, a művészeti gondolko­dás kulcsát is a kezünkbe adja. De előbb az olasz hu­manizmust kellett tanulmá­nyoznom, ahhoz, hogy kö­vetkeztethessek, mi történt Magyarországon Mátyás ural­kodása idején. — Milyen uralkodónak is­merte meg Mátyás királyt? — Mátyás a saját korá­nak átlagon felüli műveltsé­gű, entellektüel uralkodója volt, aki széles körű érdek­lődéssel fordult a világ felé, és akinek köszönhető volt a hazai reneszánsz műveltség meggyökeresedése. — Mit tudunk Mátyás hu­manista tevékenységéről? — Mátyás azért volt hu­manista, mert a humanitást gyakorolta! Koráról elég so­kat ismertünk eddig is. Ám felvetve a kérdést: miért gyökeresedett meg Magyar- országon az összes európai országokat megelőzve a re­neszánsz, erre még, úgy vél­tem, nem kaptunk kielégítő választ. A reneszánsz művé­szet főleg az építészetben, annak eredményeiben kristá­A Pécsi Galériában ki­állítás nyílt vasárnap, a rajzművészet hazai és kül­földi mestereinek munkái­ból. A tárlaton mintegy húsz európai ország művészeinek rajzai láthatók. A kortárs képzőművészet egyik hazai központjának számító Pécs 1980-ban vál­lalta magára a mai rajz­művészet biennálé rendsze­rű. azaz • kétévenként történő bemutatását. A rajz — a képzőművészet „alapműfa­ja” — reneszánszát éli nap­jainkban. izgalmas kísérle­lyosodott ki, de ez annyira komplikált volt, mint egy komputer. Mátyás, ha épít­tetni akart magának egy re­neszánsz palotát, vagy el- küldhette embereit Firenzé­be tanulni — azok azonban általában még írni sem tud­tak —, vagy pedig be kellett hívnia az országába jól kép­zett olasz építészeket. Elkép­zelhető, hogy milyen nehéz helyzetben volt a király, hi­szen sohasem fordult meg Itáliában, és nem láthatott egyetlenegy reneszánsz épü­letet sem. Miközben királyi rezidenciákat, villákat, ker­teket építtetett. Mindehhez komoly információkra volt szüksége. — Végül is az olasz mes­terek, humanisták jöttek el hozzánk? — Mátyás behozatja a szakembereket, akik házas­sága folytán, az aragóniai Beatrix kíséretében érkeznek meg Magyarországra, hozva magukkal a nélkülözhetetlen, új információkat. Antik módra építkezni — ezt már Vitéz János is felvetette, s palotáját Esztergomban a hu­manista műveltségű főpap­hoz illően építteti fel. Áz már véletlen volt, hogy a mű­vészetekhez értő humanisták egyike, a Nápolyban élő Francesco Bandini Ferrará- ban csatlakozott Beatrix kí­séretéhez. Az ő barátja, a neo- platonista tudós, M. Ficino kezdte el hamarosan küldöz­getni könyveit Mátyásnak, miközben filozófiáját is pro­pagálja. — Kik tartoztak még — jelentősebb humanisták — Mátyás udvarába? — Az ismert Bonfini mel­lett az imént említett F. Bandini, valamint Francesco Arragoni, aki valószínűleg Beatrix felolvasója volt. Bandini a jelentősebb egyé­niség, aki hosszú időn át ki­tart a magyar udvarban, ő a reneszánsz művészet ügyé­nek lelkes képviselője, elő- segítője. Volt firenzei épí­tész kapcsolatai páratlanul értékesek lehettek Mátyás­nak. Az ő szaktanácsai és Chimenti Camicia építész ajánlatai felett döntött a ki­tek történnek a műfaj tar­talmi és technikai megújítá­sára itthon és külföldön. Ezért indította el bemutató­sorozatát a Pécsi Galéria, amely ily módon igyekszik közelebb hozni egymáshoz az alkotókat és a közönséget, segít eligazodni a modern rajzi törekvésekben, a két­évenkénti tárlatokkal pedig a problémafelvetés és -meg­oldás változásaira irányítja az érdeklődők figyelmét. A galéria meghívására 116 hazai és külföldi művész küldte el több mint kétszáz rály, aki a költő, Galeotto Marzio szerint „igen jól ér­tett az építészethez”. A re­neszánsz kori épületek fenn­maradt töredékei .— 3000 da­rab — azt bizonyítják, hogy az építész, a humanista és a király feltételezett hármasa sajátosan egyéni építészetet produkált Magyarországon. A nyolcvanas évek végén Mátyás már az építészet bo­nyolult kérdéseit, elméletét is tanulmányozni kezdte. — Hogyan lehetett a ki­rálynak minderre ideje? — Mátyás, nagyon elfog­lalt király lévén, legfeljebb a pihenőideje alatt foglal­kozhatott mindezzel. Vacso­ra után bizonyára latinra for- díttatta az olasz szövegeket, így hallgatta vagy olvasta őket. Fantasztikus, hogy egy uralkodó ennyire aktívan ér­deklődjön a kultúra iránt. Mennyi mindent kellett tud­nia ahhoz, hogy iskolákat, egyetemet és kulturált épü­leteket teremthessen! Semel­lett még hadvezér is volt! — Külországban mennyire ismerték Mátyás hírét? — A Mátyás-mítosz kül­földön is elterjedt. „Ki a mű­velt király? Mathiasz!” — így vélekedtek róla sokan a saját korában, de a későb­bi korokban is. Még Leo­nardo de Vinci is írt róla: „Ez olyan király, ami a mű­vészetnek kell!” — Módosult-e, bővült-e te­hát Mátyás királyról alko­tott korábbi képünk, isme­retünk? — Úgy érzem, még inkább felmérhetjük a király korá­ra gyakorolt óriási hatását. A reneszánszot végül is nem művészek hozták létre ná­lunk, királyi akaratból szü­letett meg, és ezért is lett udvari művészet! — Ezekben a hónapokban, napokban nagyszabású kiál­lítás látható Mátyás király­ról az ausztriai Schallaburg- ban. — Nos, a magam kutatá­sainak eredményeivel én is csatlakozom a kiállítás ered­ményességéhez, októberben előadást tartok Ausztriában Mátyásról, a humanistáról. munkáját Pécsre. Az alko­tók között egyaránt vannak képzőművészek, iparművé­szek, építészek'. Műveik többsége az utóbbi két év­ben készült. A cél az volt, hogy a rajzok a gondolat el­ső megfogalmazását mutas­sák be, énnek megfelelően különféle helyzetek, tárgyak, épületek, plasztikai elképze­lések kerültek papírra. A rendkívül sokrétű, új gondolatokat és ötleteket fel­villantó kiállítás egyike az eddig megrendezett legna­gyobb rajztárlatoknak ha­zánkban. Július 11-ig látha­tó a Pécsi Galéria Széchenyi téri kiállítótermében. KÉPERNYŐ Mundial Felgördült a függöny! El­kezdődött a nágy gála, az ünnepi előadássorozat. Csúcspontjához ért a vára­kozás, az izgalom. Megtör­tént a kezdőrúgás a labda­rúgó-világbajnokságon. A huszadik század szent őrü­letének rekvizituma, a bőr­labda pattog, gurul, ván­szorog, süvít most már he­teken át, milliók, százmil­liók követik útját. És mivel korunk „szeme”, a televíziós kamera ott van minden je­les eseménynél, ezért a tv- nézők milliói, százmilliói otthonukból követhetik az eseményeket. Mint egy fél világot dirigáló óriás kar­mester intésére, egyszerre dobognak hevesebben a szur­kolói szívek, fehéredik el az ajak, szakad fel a diadalmas csatakiáltás — és dörmög az elégedetlen sóhaj a másijc oldalon. Kísértet hódítja a kontinenseket, a labdarúgás kísértete. Aki látta vasárnap este a televízióban a Mundial ün­nepélyes megnyitását, meg­győződhetett, milyen hatá­sosan lehet a jó ügy szolgá­latába szerződtetni a Nagy Játékot, a. focit. A szín­pompás megnyitó sistergő kavargásában spanyolos hévvel átsütött ugyanis a nemes szándék, a béke di­csérete. Csöppet sem volt erőltetett a jelképek kapcso­lása, a labdából felszálló ga­lamb. Hiszen éppen az el­múlt napokban esett meg, hogy a távoli óceánokon harcba küldött brit katonák üzentek haza kormányuk­nak: ha már az emberi éle­tek veszélybe kerültek, leg­alább a világbajnokság le­gyen zavartalan ... Persze, a huszadik század nem léphet ki a saját bőré­ből, így a Mundial sem bé­keharc csupán. Elsősorban látványosság, üzlet, reklám, kemény küzdelem. Nekünk, magyaroknak pedig öröm, hogy ott lehetünk a színpa­don, s reménykedhetünk, hogy művészeink nem a le­szerepeltek táborát népesítik. Nehéz, nagyon nehéz a szur­kolónak józan fejjel mérle­gelni, de az évtizedek ese­ményei — sikerek és kudar­cok — legalább a reális lá­tásmódra megtaníthattak. Szinte bizonyos, hogy nem lenne nálunk össznépi elé­gedetlenség, ha most is a döntőben szenvednénk vere­séget, és „csak” ezüstérme­sek lennénk. (Bár, bár. Ak­kor "már miért ne sikerülne a mi legényeinknek a haj­rá?) Tréfát félretéve: ha a csapat tisztességesen szerepel, bizony nagy örömöt szerez­nek a jobb sorsra érdemes szurkolóknak. Ám ha nem, akkor sem dől össze a vi­lág. Néhány héten át lesz már program a javából. S amíg fiaink is harcban vannak, szállhat az üzenet: hajrá magyarok! (Antlódy) A. T. Izgalom a porondon, ámulat a nézőtéren — Buzduga orosz­lánidomár száma idején Alföldi fazekastriennálé Szolnokon Szémann Béla Nemzetközi rajzkiállítás Pécsett Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Hagyomány és modernség a mai Indiában. 8.55: Nótacsokor. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Magyar szerzők műveiből. 11.39: Szép remények. 12.30: Vas megyei zenei hetek. 12.45: Törvénykönyv Baranyából. 13.00: Vas megyei zenei hetek. 14.00: Vangelis felvételeiből. 14.20: Szovjet fúvósmuzsika. 14.40: Élő világirodalom. Auszt­ria. 15.05: Budai Ilona népdalfelvéte­leiből. 15.28: Sztárok — anekdoták nél­kül. 16.00: Zengjen a muzsika. 17.05: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 17.25: Rita Hayworth. Kim No­vak és Frank Sinatra éne­kel. 17.45: A Szabó cs#lád. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Arcképvázlat történelmi háttérrel. 19.25: Chopin-művek. 19.40: A filmízlés anatómiája. 20.10: Népdalok. 20.55: Közvetítés a Magyarország —Salvador VB-labdarúgó- mérkőzésről. 22.50: Tíz perc külpolitika. 23.00 : Szimfonikus zene. 0.10: Labdarúgó VB-híradó. 0.20: Medgyaszai Vilma énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Zenekari operettrészletek. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.35: Melódiakoktél. 13.30: Muzsikáló természet. 13,35: Furulyamuzsika. 14,00: Kettőtől hatig . . . 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Találkozás a stúdióban. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Ooeraáriák. 19.08: Kalmár Magda nótafelvé­teleiből. 19.25: Véleményem szerint. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: ..Magyar anekdotakincs.” 21.03: Fenntartott hely. 23.10: Sporthírek. 23.15: A mai dzsessz. 0.10: Labdarúgó VB-híradó. III. MŰSOR 9.00: A Kodály vonósnégyes felvételeiből. 9.46: Bach: III. brandenburgi verseny. 10.06: Romantikus kórusművek. 10.30: Rockzene Finnországból. 11.05: Semiramis. 12.16: A Berlini filharmonikus zenekar Brahms-hangver- senye. 13.52: Rózsaméz. 14.18: Népi muzsika. 14.59: A kölni Musica Antiqua együttes hangversenye. 16.30: Görög regék. 16.51: Dzsesszfelvételeinkből. 17.42: Zenekari muzsika. 19.05: A Győri leánykar Bartók egynemű karaiból énekel. 19.15: Mozart: A varázsfuvola. Kb. 22.20: Schiff András Domenico Scarlatti-szonátákat zongo­rázik. 22.40: Rádiószínház. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Kedvelt melódiákat énekel Gigliola Cinquetti. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: Részletek a Szolnok- me­gyei úttörőkórusok dísz- hangversenyéből. 17.40: Üzemi' lapszemle. 17.45: Könnyűzene énekegyütte­sek felvételeiből. Közben: Napjaink. Palatinos István jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Temptations együttes slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 14.45: Iskolatévé. . Nyelvtanárok, figyelem! (ism., f.-f.) 15.15: Képmagnósok, figyelem! (f.-f.) 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: Életet az éveknek, (f.-f.) 16.25: Tévébörze, (f.-f.) 16.35: A nyelv világa. 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.25: Gloria Gayner műsora. 18.00: Pannon krónika, (f.-f.) 18.30: .........Egy nagy cél érde­k ében ...” 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Stúdió ’82. 20.50: Labdarúgó-világbajnok­ság. Magyarország—Salva­dor mérkőzés. A szünet­ben: Reklám, (f.-f.) 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Bűvészcirkusz. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám, (f.-f.) 21.15: Guberálók. Olasz tévefilm. BUKAREST 16.05: Havasok alján. 16.25: Beszélgetés az iskoláról. 16.45: Fiatalok klubja. 17.30: Irodalmi összeállítás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.40: Vitaműsor. 21.00: Valahol egy fény — tévé­játék. 21.15: Operakalauz. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 15.10: Tv-napló. 16.05: La Coruna: labdarúgó VB: Peru—Kamerun. 17.50: Videooldalak. (Zg.) 18.00: Hírek. íZg.) 18.05: Tv-naptár. (Zg.) 18.15: Akarni kell. merni kell. 18.45: Zenebarátok. (Zg.) 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) '20.00: Belpolitika. 20.45: Reklám.- (Zg.) 20.50: A nagy ház. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Könyvek és eszmék. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Népi muzsika. 20.45: Dokumentumadás. 21.30: Reklám. (Zg.) 21.35: Hírek. (Zg.) 21.40: A hangversenytermekből. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Tig­riscsapáson, 6 és 8 órakor: Egy elvált férfi ballépései. Békés­csabai Építők Kultúrotthona: Ballagás. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10, 4 és 6 órakor: Cha- cha-cha. 8 órakor: Bonnie és Clyde. Békéscsabai Terv: Orda­sok között. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Találkozás, fél 8 óra­kor: Kínai negyed. Gyulai Pető­fi: 4 és 6 órakor: Benzinkutasok az Aranypatkónál, 8 órakor: Good bye és ámen. Orosházi Partizán: Szívzűr. Szarvasi Tán­csics: 6 órakor: Seriff az égből. 8 órakor: Moulin Rouge, 22 óra­kor: Gyilkosság az Orient exp- resszen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom