Békés Megyei Népújság, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-15 / 138. szám
NÉPÚJSÁG o 1982. június 15., kedd Vasárnap, június 13-án megkezdődött a gyulai Várszínház idei évadja. Első előadásként a Békés megyei Jókai Színház mutatta be a várban Shakespeare: Tévedések vígjátéka című művének musicalváltozatát. Képünk: jelenet az előadásból Fotó: Fazekas László Súlyos jégkár Békéssámsonban Súlyos vihar- és jégkárról kaptunk jelentést a békéssámsoni Előre Tsz-ből. A vasárnapról hétfőre virradó éjjel hatalmas mennyiségű, a becslések szerint 60—100 milliméter csapadék zúdult a községre, és az Előre Termelőszövetkezet földjére. Mindezt súlyos jégverés is kísérte, a közös gazdaság 2300 hektáron szenvedett jégkárt, ebből 633 hektár totálkár, a többi 10-től 50 százalékig károsodott. Ugyancsak jelentős volt a Nagykopáncs és Tótkomlós térségében okozott jégkár is. II hagyományápolásról tárgyallak az MHSZ képviselői Üzemanyag-takarékossági verseny Tegnap, június 14-én, Békéscsabán ülést tartott az MHSZ megyei társadalmi agitációs és propagandabizottsága. A megjelenteket, köztük Ivicz Imre alezredest, az MHSZ megyei titkárát Drienszky Márton megyei agitációs és propaganda főelőadó köszöntötte. A bizottság tagjai meghallgatták Krisztoff András- nénak, & HNF művelődés- politikai bizottsága titkárának előterjesztésében a munkásmozgalmi hősök és mártírok nevét viselő klubok hagyományápolásának további lehetőségeiről, formáiról szóló beszámolóját. Többek között hangsúlyozta: az MHSZ feladata a halaKönyvek az NDK-bél Hetven NDK-beli könyvkiadó utóbbi öt évi könyvtermésének legjavát bemutató kiállítás nyílt hétfőn Budapesten, a Technika Házában. A több mint 2200 kötetet felvonultató tárlat megnyitóján részt vett Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete is. Miként azt Klaus Höpcke, az NDK kulturális miniszterhelyettese, kiadói főigazgató megnyitó beszédében elmondotta, a könyvkiadás területén folytatott NDK—madó hagyományok ápolása, tavaly 70 klub kérte és kapta meg az MHSZ országos központjától a névviselési engedélyt. A továbbiakban a hagyományápolás formáiról adott hasznos tanácsokat a jelenlevőknek. Az MHSZ-klubok történetének feldolgozásáról Kiss Horváth Sándor, ny. százados, az orosházi Zalka Máté MHSZ-klub titkára tartott tájékoztatót. Az orosházi klubok történetéről 1980-ban jelent meg kiadvány. A feldolgozás további módszeréről a szerkesztési feladatokról beszélt az előadó. A tanácskozás bejelentésekkel zárult. gyár kétoldalú kapcsolatok, egymás könyveinek kölcsönös bemutatása hasznos és gyümölcsöző hagyománnyá vált. Az NDK-ban évente 'mintegy félszáz magyar szerző művét adják ki, közülük 30 szépirodalmi alkotás. Ennek is köszönhető, hogy az NDK olvasóközönsége előtt nemcsak a klasszikus magyar szerzők alkotásai ismertek, hanem a kortárs szerzők művei is. A kiállítás június 26-ig látható. A Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács verseny- és rendezvényszervező szakbizottsága, valamint a gépjárműnevelési szakbizottsága együttes szervezésében vasárnap délelőtt Békéscsabán rendezték meg az idei első üzemanyag-takarékossági versenyt. Az elmúlt év őszén rendeztek hasonló vetélkedőt, igen kedvező tapasztalatokkal. A mostanira is szép számmal neveztek a hivatásos és magánautósok egyaránt. A versenyt 8 kategóriában bonyolították le, s a következők végeztek az élen: az első kategóriában Trabantjával 100 kilométerre vetítve 4,82 literes fogyasztást ért el Vinya Géza. A Trabant Hy- comat kategóriában Simon Béla lett az első. A harmadik kategóriában Fiat 500- sal versenyzett Farkas László, s 3,17 literes fogyasztással győzött. A negyedik kategóriában Futaki István bizonyult a legügyesebb vezetőnek, Wartburgja 6,95 liter üzemanyagot fogyasztott. Az ötödik kategóriában Ma- tusik András Renault—4-se 3,65 liter üzemanyagot fogyasztott. A hatodik kategóriában Papp Sándor 1200-as Ladája 5,56 litert, míg a hetedik kategóriában Ludvig Ferenc Polski 1300-sa 6,64 literes fogyasztással végzett az élen. A nyolcadik kategória győztese Szekeres Rudolf, Lada 1500-sa 5,08 litert „evett”. Az önkéntes KRESZ- tesztlap kitöltésében holtverseny született: Fogarasi Mihály és Farkas László egyaránt 97 pontot ért el. A győzteseknek a díjakat dr. V. Fodor Endre Bálint, az MKBT verseny- és rendezvényszervező szakbizottságának vezetője nyújtotta át. 0 Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója V. L. HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JÚNIUS 15-TÖL Devizanem vételi közép árf. 100 egységre eladási forintban Angol font 6202,99 6209,20 6215,41 Ausztrál dollár 3648,51 3652,16 3655,81 Belga frank 76,64 76,72 76,80 Dán korona 423,22 423,64 424,06 Francia frank 527,27 527,80 528,33 Holland forint 1327,33 1328,66 1329,99 Japán yen (1000) 140,65 140,79 140,93 Kanadai dollár 2779,14 2781,92 2784,70 Kuvaiti dinár 12200,18 12212,39 12224,60. Norvég korona 570,60 571,17 571,74 NSZK márka 1462,19 1463,65 1465,11 Olasz líra (1000) 25,85 25,88 25,91 Osztrák schilling 207,35 207,56 207,77 Portugál escudo 48,22 48,27 48,32 Spanyol peseta 32,47 32,50 32,53 Svájci frank 1706,24 1707,95 1709,66 Svéd korona 587,32 587,91 588,50 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3506,33 3509,84 3513,35 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok érvényben: 1982. június 8-tól VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JÚNIUS 15-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegycímletek árf. 100 egys. forintban Angol font 50 6022,92 6395,48 Ausztrál dollár 50 3542,60 3761,72 Belga frank 5000 74,42 79,02 Dán korona 1000 410,93 436,35 Finn márka 100 730,43 775,61 Francia frank 500 511,97 543,63 Görög drachma 500 54,91 58,31 Holland forint 1000 1288,80 1368,52 Japán yen (1000) 10000 136,57 145,01 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2698,46 2865,38 Kuvaiti dinár 10 11846,02 12578,76 Norvég korona 1000 554,03 588,31 NSZK márka 1000 1419,74 1507,56 Olasz líra (1000) . 50000 25,10 26,66 Osztrák schilling 1000 201,33 213,79 Portugál escudo 5000 46,82 49,72 Spanyol peseta 5000 31,53 33,48 Svájci frank 1000 1656,71 1759,19 Svéd korona 100 570,27 605,55 Török líra 1000 23,39 24,83 USA dollár 100 3404,54 3615,14 ftéletsúiyosbítással halálbüntetés a Legfelsőbb Bíróságtól Nyereségvágyból elkövetett emberölés és más súlyos bűncselekmények — köztük rablás, zsarolás, súlyos testi sértés- — miatt Vajda János, 31 éves vépi lakos és további öt vádlott-társa ellen indított büntetőeljárásban a másodfokon ítélkező Legfelsőbb Bíróság hétfőn halálbüntetésre ítélte az elsőrendű vádlott, Vajda Jánost. A többszörösen visszaeső bűnöző ellen kiszabott büntetésre — azért változtatta a Legfelsőbb Bíróság az első fokon Vajda ellen kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztést, mert bebizonyosodott, hogy a vádlott a terhére rótt ember? ölést különös kegyetlenséggel követte el. A Szombathelyi megyei Bíróság elsőfokú ítéletét a brutális bűncselekmény-sorozat további két részvevőjével szemben is súlyosbította a Legfelsőbb Bíróság: így a vádlotti listán másodrendű Nyári Imrét 3 helyett 7 évi. a harmadrendű Kolompár Miklóst 2 helyett 4 évi szabadságvesztésre ítélte. A további vádlottakkal szembeni elsőfokú ítéletet a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta; eszerint Vajda Jánosné 2, Horváth Kálmán 3 és Vajda István 1 évi börtönbüntetést kapott. Valamennyi vádlottal szemben a másodfokú ítélet — a büntető eljárási szabályoknak megfelelően — jogerős, illetőleg a halál- büntetés kivételével végrehajtható. A vádirat szerint a vádlottak 1980. májusától 1981. márciusáig követték el a terhűkre rótt súlyos bűncselekményeket, amelyeket minden esetben a pénzszerzés motivált. A főkolompos Vajda Jánossal az élen, Celldö- mölkön kiraboltak egy egyedül élő, 76 éves asszonyt. Ezután Vépen az egyik vádlott szomszédjához törtek be. Majd ismét Celldömölkön egy idős asszonyt szemeltek ki, akit álmából vertek föl, 's addig ütlegelték, míg el nem tudták tőle venni az értékeit; a 73 éves asszony a kórházban meghalt, végül újból Vép volt a színhely, s ismét egy egyedül élő nő a 78 éves áldozat, akit betörés után brutálisan bántalmazott. majd megfojtott a most halálra ítélt Vajda. Az ítélet indokolása szerint a halálbüntetés kiszabásánál a Legfelsőbb Bíróság figyelembe vette a vádlott személyében rejlő fokozott veszélyességét a társadalomra. s azt, hogy Vajda János a börtönből legutóbbi szabadulását követően is folytatta bűnöző életmódját, mind súlyosabb bűncselekményeket követett el, amelyek társadalomra veszélyessége is fokozódott. Másokat is bűncselekmények elkövetésére vett rá. módszeresen rabolt ki idős, egyedül élő, védtelen embereket, s tetteit brutális módon hajtotta végre. A személyiségét is agresszivitás, gátlástalanság jellemezte. Életvitele olyan mértékben közveszélyes volt, hogy abból a bíróság arra a következtetésre jutott: Vajda képtelen a társadalom általánosan elfogadott normái szerint élni, ezért vele szemben és a társadalom védelme érdekében csakis a kivételes jellegű halálbüntetés alkalmazásával lehet fellépni. A Vajda és társai elleni büntetőügy — amely ügyészi fellebbezés folytán került a Legfelsőbb bíróságra — az ítélet- hirdetés után azzal zárult, hogy a halálra .ítélt kegyelmet kért. (MTI) Önállóság — régen és most D z igazgatót telefonon másnapra rendelték be a minisztériumba. A tárca második számú vezetője így kezdte: „Értsd meg elvtársam ...”, majd folytatta azzal, hogy három héten belül, és soron kívül a vállalatnak húsz hidraulikus berendezést kell legyártania. Ha törik, ha szakad!... A példa a néhai Kohó- és Gépipari Minisztériumból való. Időközben ez a szervezet alapvetően megváltozott. Az épületre 1981. januárjában csavarozták ki az új táblát a felirattal: Ipari Minisztérium. A „cégtábla” cseréje mindössze néhány percig tartott. A tárcák ösz- szevonásának, az iparirányítás korszerűsítésének gondolata viszont esztendőkön át vajúdott. Ehhez mérve tehát rövid a születés óta eltelt tizenkét hónap. Annyira azonban nem rövid ez az idő, hogy a változások fő irányait észrevenni, értékelni ne lehessen. Éppen ezért az Ipari Minisztérium képviselői alkotmányos kötelezettségüknek is eleget tettek, amikor az eddigi tapasztalatokról beszámoltak az országgyűlés ipari bizottságának; és volt miről beszélniük. De kanyarodjunk vissza az írásunk elején említett példához. Megkérdezhetjük: berendeltek-e termelési utasításra mostanában vállalati vezetőket? A válasz: igen. Nem is egyszer, nem is kétszer. Hogy-hogy? — mondhatná bárki: az iparirányítás korszerűsítésének koncepciója a kivételes beavatkozást csak a közvetett eszközök alkalmazhatóságának híján, az elsődleges népgazdasági érdekek érvényesítésekor engedélyezi! Elmélkedhetnénk most azon, hogy mi számít elsődleges, másodlagos, vagy har- madlagos népgazdasági érdeknek. S azon is: végül ki. milyen fontossági sorrend alapján dönt a besorolásról? Ám ennél lényegesebb ösz- szefüggésre utal a közvetlen utasítások jelenlegi gyakorisága. Rabi Béla államtitkár ezt így fogalmazta meg: „Az iparirányítás korszerűsítése a gazdaságirányítás reformjából következik, s az, mint tudjuk. 1968 óta váratott magára...” Az 1981-es intézkedés tehát lépéshátrányban történt. Olyan időszakban, amikor kettős szorításban él (t) a gazdaság, hiszen az egyensúlyi helyzet javítása, a fejlesztésre felvett kölcsönök törlesztése érdekében folyamatosan kellett növelni az exportot. Ugyanakkor viszont — s ez alól nincs kibúvó — a lakosság alapvető ellátása sem romolhat. Jellemző a példa: az új minisztérium nyakába szakadt a kohászat általános válságának a magyar ipart is elérő minden gondja, baja. De éppen az előbb említett okok miatt volt szükség a hatékonyabb irányításra, s az ennek a feltételeit megteremtő összevonásra. Ám ilyen helyzetben szinte óhatatlan a vállalatok gazdálkodási önállóságát csorbító közvetlen felsőbb utasítás, nem ritkán parancs . . . Most kétségtelenül az a legfontosabb, hogy az Ipari Minisztérium megfelelő összhangot, jó kapcsolatot alakítson ki a pénzügyi, tervezési szervekkel. Mondhatni úgy is, hogy legyen egyenrangú partnerük. Kézenfekvő persze, hogy az együttműködés eredménye nem a szándékon múlik. Magyarázatul annyit: a gazdaságirányítás egy-egy elemének reformja önmagában nem hozhat átfogó változást. A teljesebb harmóniához, az optimális működéshez, a változásokhoz hozzá kell igazítani a szervezet többi részének tevékenységét is. Több képviselő távolabbra is gondolt, amikor azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a vállalatok belső irányításának korszerűsítése. Ez a megfogalmazás lényegében a vállalaton belüli gyárak, üzemek, műhelyek önállóságát szorgalmazza. S ettől elválaszthatatlan a tényleges érdekeltség megteremtése, a bér- és keresetszabályozás jelenlegi kötöttségeinek feloldása. V ilágos tehát, hogy az Ipari Minisztériumnál messzebbre vezetnek a következtetések szálai. Az iparpolitikai koncepcióról, s végrehajtásáról írta a tárca államtitkára: „Az iparpolitika megvalósítását széles eszköztárnak kell segítenie. A politikai döntéseken túl a közvetlen gazdasági döntések, a közgazdasági szabályozás egész rendszere, a gazdaság intézményrendszere, a kádermunka, és végül — de igazán nem utolsósorban — a dolgozók részvétele a döntésben és a végrehajtásban”. Mélykúti Attila Megjelent a RUBIK’S ...és láték című lap A bűvös kocka meghódította a világot, és egyben' megsokszorozta az érdeklődést a logikai játékok iránt. Rubik Ernő találmányának rendkívüli sikere arra indította a Lapkiadó Vállalatot és a Konsumex Külkereskedelmi Vállalatot, hogy egy új folyóirat kiadásával szerezzen örömet a játékos kedvű felnőtteknek és gyerekeknek. Június első felében lát napvilágot az ... és Játék című negyedéves folyóirat, mely a RUBIK’S c. nemzetközi játékmagazin magyar nyelvű kiadása. A lap angol, francia, német és orosz nyelven is megjelenik. (Orosz címe: Igra i...) Rubik Ernő, a folyóirat főszerkesztője írja az első szám beköszöntőjében: „Remélem, sikerül elhitetnünk azt, ami szerintem maga az igazság, hogy a játék a legkomolyabb dolgok egyike. Hogy akkor csinálunk valamit igazán jól, amikor játszva csináljuk, hogy ezt lehet nagyon komolyan venni anélkül, hogy elkomorod- nánk.” Ebben a szellemben — a játék örömét és a játék komolyságát egyaránt figyelembe véve — állították össze az ... és Játék első számát, amelyben tudomány, művészet, és köznapi értelemben vett szórakozás jól megfér egymás mellett, hiszen összeköti e témákat a közös jellemző: a játékosság. Az első évfolyam első számában olvasható az a riport, amelyből megtudhatjuk, hogy milyen ember a bűvös kocka feltalálója. Egy másik cikk arról tájékoztat: milyen előzményei voltak * a kocka példátlan méretű sikerének, hogyan vált nagyüzemi tevékenységgé a magyarországi kockagyártás? Az új folyóirat olvasói megismerkedhetnek a bűvös kockával összefüggő fizikai és matematikai kérdésekkel és válogatást olvashatnak azokból a — minden égtájról érkezett — levelekből, amelyeknek címzettje Rubik Ernő. Szó esik a mind jobban elterjedő számítógépes játékokról is; s a szerkesztőség a folyóirat későbbi számaiban rendszeresen beszámol majd az itthon és külföldön működő kockaklubbok tevékenységéről.
