Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-30 / 125. szám

1982. május 30-, vasárnap NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Megkérdeztük az illetékest 1 téma: a tej-, tejtermék-forgalmazás Vigyázzunk rájuk! Itt a szoknya, hol a szoknya? A Patyolat békéscsabai, Lencsési úti fiókjánál ápri­lis 19-én adtam be tisztítás­ra két nadrágot és két szok­nyát. Három darab április 28-ra el is készült, egy szok­nya viszont nem. Ezután kezdődött á kálvária a szok­nya körül, melyet részlete­sen megírtunk május 18-án kelt levelünkben a vállalat igazgatójának. Kifogást emel­tünk az ellen, hogy a válla­lat dolgozói nem tettek meg mindent, hogy a szoknyát megtalálják, hetekig csak hitegettek, hogy megnézik. Mi kétszer voltunk szemé- '.yesen a központban is, ahol mind a kétszer más ügyin­téző jelentkezett, és nem vállalt felelősséget, hogy a szoknyát miért nem találják. Amikor pedig az igazgató­hoz akartunk menni ez ügy­ben, megtagadták. Még azt is hozzá kell ten­nem, hogy a szoknya eltű­nése után két héttel kitöl­tettek velem egy kárbejelen­tő lapot a helyi Patyolatnál, mondván, így jobban fog­ják keresni. Május 25-én kaptuk a levelet a vállalat igazgatójától, hogy 350 fo­rint kártérítést és 25 forint tisztítási díjat fogunk kapni. Vajon megengedhető-e, hogy ez ügyben nincs felelős sze­mély? — akivel eddig be­széltünk ugyanis senki sem vállalt felelősséget. Nem ér­tem azt sem, köteles va­gyok-e a szoknyáért elfogad­ni 350 forintot, mert egy drága, import kosztüm szok­nyájáról van szó. Szaniszló Istvánná, Békéscsaba, Szabó Pál tér 4. IV. em. 10. Rovatunkban május 16-án „Idegen illatok” címmel ír­tunk arról újkígyósi olva­sóink levele nyomán, hogy nem Volt megfelelő minősé­gű egy időben a sárréti tej­termék. A Békés megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet vizsgálatá­nak megállapításait is köz­zétettük. Eszerint jogos volt a panasz, de a tejüzemben megszüntették a technológiai problémát, és azóta ismét megfelel a szabvány köve­telményeinek az itt készült tejtermékek minősége. Ugyanebben az Újkígyós­ról érkezett panaszlevélben tették szóvá levélíróink azt is, hogy a Hajdú megyei Tejipari Vállalat megszokott termékei helyett most Sárré­ti tejet, tejterméket kapnak. Vajon miért? Nos. a kérdést továbbítot­tuk az illetékesekhez, s a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályától a következő válasz érkezett: „A megyei tej, tejtermék forgalmazását — a lakossá­gi és közületi ellátást — 1981. december 31-ig 70—30 százalékos arányban a tej­ipari vállalat. Debrecen és a Sárréti Tej Közös Vállalat, Szeghalom bonyolította. 1982. február 1-ével a Sárréti Tej békéscsabai üzemegysége beindult és a két vállalat együttműködési megállapo­dást kötött (1981. XI. hó 19- én) mind a termelési, mind az értékesítési tevékenység összehangolására. A megál­lapodás megkötésében döntő szerepet játszott a költség­kímélés, nevezetesen a szál­lítási költségek ésszerű fel- használása, természetesen a lakossági és közületi ellátás folyamatos biztosítása mel­lett. A két vállalat együtt­működési megállapodását a vevőpartnerek elfogadták, és megrendeléseiket a területi­leg legközelebb eső tejipari üzem teljesíti, -a szabvány előírásainak megfelelő mi­nőségben.” Az valóban helyes, hogy a vállalatok a szállítási költ­ségek csökkentésére töre­kednek. Ugyanakkor azon­ban a vásárlók érdekei, igé­nyei is fontosak. Az ő érde­keiket pedig az szolgálja igazán, ha bővebb kínálatból válogatva dönthetnek egyik, vagy másik vállalat termékei mellett. Válasz lagyiiigyben A Békés megyei Vendég­látóipari Vállalat igazgatójá­tól érkezett válasz a rova­tunkban május 9-én megje­lent „Kisgyerek — kis fa­gyi?” című levélre: „Meg­állapítottam, hogy a fagylal­tot árusító dolgozó súlyos mulasztást követett el, ami­kor a vendég reklamálására gorombán reagált. A 120-as Számú büfében lágyfagylalt- gép van, ezen az adagolás szemmértékre történik. A súlyellenőrzés során a hiteles mérlegen történt mérésered­Társadalmunk, államunk erejéhez képest gondoskodik az öregekről, hogy hátrale­vő napjaikat derűs nyuga­lomban, gondok nélkül tölt­hessék el. Ne részletezzük most a velük szemben elég gyakori közöny különböző megnyil­vánulásait, és annak követ­kezményeit. Maradjunk egy területen, a bűncselekmé­nyek idős sértettjeinél, áldo­zatainál. Állítom, hogy kö­zülük kevesebb lett volna gátlástalan bűnözök prédá­ja, ha egy kicsit jobban tö­rődünk velük. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a tanyá­kon élő magányos öregek. Sok társához hasonlóan egyedül élt tanyáján a 82 éves Lovas István is. A té- esz gondoskodott róla azt követően is, hogy már abba­hagyta az éjjeliőrködést. Na­ponta bejárt ebédelni a ma­jorba. Némi pénzecskét is megspórolt, főleg azért, hogy „majd akkor” ne kerüljön másnak pénzbe a temetés. Élhetett volna még. de Re­kettyéi László két esetben mény fogadható el, ami a cikk szerint 9 dekagramm volt, ez pedig az adagolási tűrési határon belül van. Az adag csak szemre mutatko­zott kevésnek, valószínű, nem a tölcsér szélén kezdte meg az eladó a fagylalt el­helyezését, hanem a belsejé­ben. A goromba magatartás miatt az eladót felelősségre vontam.” Reméljük, a jövőben . a fagylalt és a kiszolgálás is a „tűrési határon belül” ma­rad. lopásért, egy esetben rablá­sért büntetett, megrögzött, veszélyes bűnöző nem így tervezte. Bár családos em­ber volt — mert a halálos ítéletét végrehajtották —, mégsem dolgozott, csak né­ha-néha, és várandós fele­sége is nélkülözött. Mindez nem gátolta meg abban, hogy több embertől kölcsönt ve­gyen fel, amit azután gyor­san elvert. Hitelezői szoron­gatták, felesége joggal kö­vetelt tisztességesebb bánás­módot, és persze pénzt a háztartáshoz, meg a jöve­vény fogadásához. Ám Rekettyés a még min­dig nem késő munkaválla­lás helyett más megoldást keresett. Kiszemelte volt ta­nyaszomszédját, Lovas Ist­vánt, mert úgy gondolta, hogy ott elég pénzt szerez­het a saját maga által elő­idézett problémák rendezé­séhez. Ezért hát gondosan ta­nulmányozni kezdte kisze­melt áldozata életmódját, mozgását. Végül is február 26-án hajnalban elérkezettnek lát­ta az időt a cselekvésre. Egy vasrúddal felfegyverkezve érkezett a tanyára, és elrej­tőzött az istállóban. Meg­várta, amíg az áldozat ki­jött az udvarra, majd a nyit­va hagyott ajtón beosont a lakásba, és a visszatérő idős embert brutális kegyetlen­séggel addig ütötte, amíg az mozgott. Tíz, egyenként is halálos ütést mért a feszí­tővassal a 82 éves emberre. Ezután felkutatta a lakás­ban található pénzt, rázárta az áldozatra az-ajtót, a va­sat meg a kulcsot pedig később elrejtette. A pénzből kifizette adósságait, és ételt, italt, babakelengyét vásá­rolt. A bűncselekmény február 28-án délután jutott a rend­őrség tudomására, amikor is a szomszédok fedezték fel a brutális cselekményt. A tet­test — aki még ártatlan ba­rátját sem átallotta beleke­verni az ügybe — a rendőr­ség rövid időn belül elfog­ta, és a nyereségvágyból, előre kiterveltem különös kegyetlenséggel végrehajtott emberölést bizonyította. Minden rendben! —mond­hatná valaki. Bűn és bűnhő- dés. Ám a dolog a megelő­zés szempontjából — amire az előbb utaltam — nincs egészen rendben. Néhány gondolatot röviden . erről: a szomszédok a bűncselek­ményt több mint két nap el­teltével fedezték fel; a rab­lógyilkosság napján kísérel­te meg a postás a nyugdíj kézbesítését. Az elkövető ekkor még a lakásban tar­tózkodott, és több ütéssel el­hallgattatta a még hörgő ál­dozatát. A szomszéd tanyá­ba átadott nyugdíjat több­ször is megkísérelték átad­ni, de az ajtó zárva volt. Mivel az áldozat 25-én volt utoljára ebédelni, a téesz szociális bizottságának egy tagja később meglátogatta, de zárt ajtót talált. Közeli szomszédai 26-án reggel lát­ták utoljára tanyája udva­rán az áldozatot, és később feltűnt nekik, hogy — bár az idős ember naponta két­szer is be szokott gyújtani — a kémény nem füstöl. Ám, hogy miért nem gyújtott be, nem néztek utána; a bejára­ti ajtóba kukoricalevelek voltak becsípve, de ez sem tűnt fel senkinek. Végül is 28-án dél tájban hatoltak be a lakásba a szomszédok az ablakon át, hogy megnézzék, mi van Lo­vas Istvánnal. Tévedés ne essék, még a gondolata sem vetődik fel annak, hogy a tettesen kívül bárkit is okolni lehetne az áldozat haláláért, hiszen az elkövető elfogásához vala­mennyien hatékony segítsé­get nyújtottak tárgyilagos tanúvallomásukkal. De, ha a bűntény tervezője az áldo­zat körül nagyobb figyelmet, „nyüzsgést” tapasztal, talán eláll a szándékától. Ezért, ha lehetséges, és miért ne volna, törődjünk még töb­bet egyedül élő öregeinkkel! Vigyázzunk rájuk! Gonda Attila Valaha emberpiacnak hívták... A mai fiatalok előtt ismeretlen, sőt talán hihetetlen is, hogy volt idő, amikor nagy volt a munkanélküliség, és egyik ember eladta a munkahelyét a másiknak. A mun­kások legnagyobb réme a munkanélküliség megszűnt, nem árt azonban a jelen és a jövő generációjának tudni, hogy nem volt ez mindig így, mint manapság. A felsza­badulás óta Orosháza is megváltozott, ma már iparilag is fejlett város. Orosházán az 1930-as években az a szokás alakult ki, hogy a főtéren levő Kossuth-szobor körül gyűltek össze azok, akik el akartak állni cselédnek, béresnek, mun­kásnak. aratónak, napszámosnak, summásnak. Ide jöt­tek a nagygazdák is, akik ilyen munkásokat akartak fo­gadni. Itt folyt az alku az emberre, a munkaerőre, szil­vesztertől vízkeresztig az éves cselédekre, béresekre, ta­vasszal és nyáron a kapásokra, aratókra, napszámosok­ra. Most, Orosházán, a Kossuth-szobornál egy emlékosz­lopot állítottak fel. A nagy terméskő csiszolt oldalán a következő írás olvasható: „A főtér neve itt piactér... középen az alföldi városokban elmaradhatatlan Kossuth- szobor áll. A térnek ezt a szobor körüli részét „ember­piacnak” nevezik Orosházán. Ha valaki meg akarja is­merni a falu életét, ezt a helyet feltétlenül meg kell néznie. (Darvas József: A legnagyobb magyar falu) 1937.” Blaskó Sándor. Orosháza, Vereczkei u. 37. — — .....— K eskeny is, gödrös is A Gyulát, Gerendást és Csorvást összekötő közút, különösen Csorvás község térségében, a vasúti átjáró és a MÁV-állomás között, de főleg a jelzett út Október 6. utca és Bajcsy-Zsilinszky út csatlakozásánál már a je­lenlegi forgalom mellett is igen keskeny, szűk. ősszel, a répaszállítások idején kü­lönösen tapasztalható, főleg a MÁV-felvételi épülettel szemben, ahol egy kocsma­épület belóg, és leszűkíti az amúgy is keskeny utat. Itt két jármű nehezen kerülhe­ti el egymást, állandó a bal­esetveszély. S miután kes­keny az út, kénytelenek a járművek a padkára hajta­ni, ami ősszel felázik, és a kerekek nyomán mély ár­kok, gödrök keletkeznek. Rá­adásul a víz, a sáros latyak összecsapja a járókelőket. Előfordul, hogy amikor a kocsi ezekbe a gödrökbe ke­rülés közben belefut, csak úgy potyog az áru; tengeri, répa az autóról. A „veszé­lyes útpadka” táblát körül­belül két éve ugyan kilomé­terenként kitették, de ezzel minden rendben volna? A legveszélyesebb a MÁV felvételi épületével szembe­ni, szűk torkolati rész, erre a tanácstagi beszámolón töb­ben is felhívták az előadó figyelmét, és javasoltuk, a szemben levő üres telek fel- használásával mielőbb old­ják meg a kérdést. Az állo­más teherforgalma is növek­szik, ezzel együtt a közúti forgalom is, a balesetveszély tehát csak tovább fokozó­dik. A tanácsi beszámolón javasoltakra meglepődve hal­lottuk, hogy a tanács a tel­ket áruba bocsátotta. Szeret­nénk, ha a tanács, a KPM és az ÁFÉSZ megvizsgálná ezt a témát. Lengyel József, Csorvás, Bajcsy-Zsilinszky utca 91. Békésen, az Omnia presszó előtt már jó ideje árválkodik ez a nagy halom fölösleges járdalap és földkupac. Azt mondják, még a gázvezetéskor keletkezett, és azóta sem szúrja senki­nek a szemét. Dehogynem! Csak nincs, aki eltakarítsa! Fotó: Veress Erzsi Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 4.55: Rákóczi-in dúló. 5.00: Előttünk a vasárnap! 8.05: öt kontinens hét napja. 8.21: Énekszóval, muzsikával. 9.00: Gyertek játszani. 11.00: Vasárnapi koktél. 12.05: Harminc perc alatt a föld körül. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Rázós úton. 12.50: Operaáriák. 13.24: Népdalkörök pódiuma. 13.49: Így láttam Kodályt. 14.30: Szonda. 15.05: Mű vészlemezek. 16.00: Effi Briest. 17.05: Ki látta? 17.35: Előadja a szerző. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.40: Diákkönyvtár hangszala­gon. 19.32: örökzöld dallamok. 20.28: Évszázadok mesterművei. 21.19: Donizetti-ciklus. 23.35: Dennis Brain felvételeiből. 0.10: Gregorian dallamok. PETŐFI RÁDIÓ 6.00: Népszerű muzsika — ko­rán kelőknek! 7.30: Vasárnapi orgonamuzsika. 8.05: Játékország daliami. 9.00: Paul Valéry versei. 9.05: Mit hallunk? 9.30: Nóták. 10.00: Szerpentin. 11.00: Világvasárnap. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. 13.00: Játék a könyvtárban. 14.00: Erről beszélünk. 14.35: Táskarádió. 15.35: Poptarisznya. 17.30: Húszas stúdió. 18.35: Ütközben hazafelé. 20.35: Társalgó. 22.00: Üj színek. 23.20: Népdalok. III. MŰSOR 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű mű­sora. 7.30: A pécsi körzeti stúdió né­met nyelvű műsora. 8.ll: Schubert: F-dúr oktett. 9.05: Újdonságainkból. 9.45: Kritikus füllel. . . 10.45: öt kontinens hét napja. 11.06: Híres előadóművészek felvételeiből. 12.26: Vers. 12.33: A szimfonikus zene foly­tatása. 12.55: Kis magyar néprajz. 13.05: A Split Ends együttes fel­vételeiből. 13.35: A zeneirodalom remek­műveiből. 14.40: Brankovics György. 15.26: A Nemzetközi Rádióegye­tem műsorából. 15.56: Mahler: III. szimfónia. 17.35: Szimfonikus könnyűzene. 18.35: Brahms: Szerelmi dalke- ringők. 19.03: Hovascsina. 20.00: Félóra népzene. 20.30: Sztárom sztereóban. 21.30: Zenekari muzsika. 22.14: Francia hangjátékok szem­léje. Beszélgetés. SZOLNOKI STÚDIÓ 8.30: Szlovák nyelvű műsojfc Szerkesztő: Mács Ildikó. 9.00: Műsorismertetés — Hírek — Lapszemle — Program- ajánlat. 9.10: Visszapergetés. Szerkesz­tő:. Kardos Ernő. 9.58—10.00: Műsorismertetés. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.25: Tévétorna, (ism.) 9.30: Óvodások filmműsora. 9.50: Játsszunk bábszínházát! 10.25: A hat kópé. 10.50: Hírek, (f.-f.) 10.55: Tatabányai Bányász—Bp. Honvéd. Bajnoki férfi ké­zilabda-mérkőzés. (f.-f.) A szünetben: Reklám, (f.-f.) 14.25: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 14.30: Reklám, (f.-f.) 14.35: Csiribiri. 16.35: Vasárnapi muzsika. 17.30: Reklám, (f.-f.) 17.40: Műsorainkat ajánljuk! 18.05: BNV. Szabad vásár. 18.25: Reklám, (f.-f.) 18.40 : Tévétorna. 18.45: Esti mese. 19.00: A Hét. 20.00: Hírek, (f.-f.) 20.05: A magas szőke férfi visz- szatér. 21.25: Sporthírek, (f.-f.) 21.35: Kapcsoltam. 22.15: Befejezetlen beszélgetés, (f.-f.) 23.05: Hírek, (f.-f.) II. MŰSOR 20.00: Hírek, (f.-f.) 20.05: Haydn szimfóniái. 21.00: Reklámújság, (f.-f.) 21.10: Ünnepeink. 21.25: Nem tudjátok a napot és az órát. NSZK tévéfilm. BUKAREST 8.40: Az egészséges életmód. 9.30: Zeneszó. 10.00: A falu életéből. 11.45: Gyermekvilág. 13.05: Vasárnapi album. 17.25: Vetélkedőműsor gyerme­keknek. 18.15: Telesport. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Történelmi dokumentum­film. 20.50: A boldogságért harcolva. Román játékfilm. 22.05: Tv-híradó. 22.30: Zeneszó.. BELGRAD. I. MŰSOR 9.00: Barázdák. 9.50: Hírek. 10.00: Vasárnap délelőtt gyerme­keknek. 11.30: Népi muzsika. 11.58: Reklám. 12.00: Földművelőknek. 14.00: Jugoszlávia, jó napot! 15.45: Pro et contra. 15.15: Ikonok. 15.45: Gyermekszínészek: Az éles szemű. 17.15: Vasárnap délután. 18.55: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Kevésbé rettenetes éjszaka. 20.55: Reklám. 21.00: Dokumentumriport. 21.30: Sportszemle. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 17.00: Zenés délután. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.53: Reklám. 20.00: A dzsessz nagyjai. 20.45: Tegnap, ma, holnap. 20.45: Huszonnégy óra. 21.00: Reklám. 21.05: Az ifjú Marx. 22.05: Ojvidéki színházi íesztivá' li krónika. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Tobi, 6 órakor: Volt egyszer egy vad­nyugat I., II. rész. Békéscsabai Kert: Üzenet az űrből. Békés­csabai Szabadság: de. 10 óra­kor: A kis Muck története, 4 órakor: A festmény titka. 6 és 8 órakor: Aranycsapat. Békés­csabai Terv: Ellopták Jupiter fenekét. Gyulai Erkel: fél 4 órakor: A legszebb ló, fél S és

Next

/
Oldalképek
Tartalom