Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-30 / 125. szám

1982. május 30-, vasárnap

NÉPÚJSÁG

SZERKESSZEN VELÜNK!

Megkérdeztük az illetékest

1 téma: a tej-, tejtermék-forgalmazás

Vigyázzunk rájuk!

Itt a szoknya, hol a szoknya?

A Patyolat békéscsabai, Lencsési úti fiókjánál április 19-én adtam be tisztításra két nadrágot és két szoknyát. Három darab április 28-ra el is készült, egy szoknya viszont nem. Ezután kezdődött á kálvária a szoknya körül, melyet részletesen megírtunk május 18-án kelt levelünkben a vállalat igazgatójának. Kifogást emeltünk az ellen, hogy a vállalat dolgozói nem tettek meg mindent, hogy a szoknyát megtalálják, hetekig csak hitegettek, hogy megnézik. Mi kétszer voltunk szemé- '.yesen a központban is, ahol mind a kétszer más ügyintéző jelentkezett, és nem vállalt felelősséget, hogy a szoknyát miért nem találják. Amikor pedig az igazgatóhoz akartunk menni ez ügyben, megtagadták.

Még azt is hozzá kell tennem, hogy a szoknya eltűnése után két héttel kitöltettek velem egy kárbejelentő lapot a helyi Patyolatnál, mondván, így jobban fogják keresni. Május 25-én kaptuk a levelet a vállalat igazgatójától, hogy 350 forint kártérítést és 25 forint tisztítási díjat fogunk kapni. Vajon megengedhető-e, hogy ez ügyben nincs felelős személy? — akivel eddig beszéltünk ugyanis senki sem vállalt felelősséget. Nem értem azt sem, köteles vagyok-e a szoknyáért elfogadni 350 forintot, mert egy drága, import kosztüm szoknyájáról van szó.

Szaniszló Istvánná,

Békéscsaba, Szabó Pál tér 4. IV. em. 10.

Rovatunkban május 16-án „Idegen illatok” címmel írtunk arról újkígyósi olvasóink levele nyomán, hogy nem Volt megfelelő minőségű egy időben a sárréti tejtermék. A Békés megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet vizsgálatának megállapításait is közzétettük. Eszerint jogos volt a panasz, de a tejüzemben megszüntették a technológiai problémát, és azóta ismét megfelel a szabvány követelményeinek az itt készült tejtermékek minősége.

Ugyanebben az Újkígyósról érkezett panaszlevélben tették szóvá levélíróink azt is, hogy a Hajdú megyei Tejipari Vállalat megszokott termékei helyett most Sárréti tejet, tejterméket kapnak. Vajon miért?

Nos. a kérdést továbbítottuk az illetékesekhez, s a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályától a következő válasz érkezett: „A megyei tej, tejtermék forgalmazását — a lakossági és közületi ellátást — 1981. december 31-ig 70—30 százalékos arányban a tejipari vállalat. Debrecen és a Sárréti Tej Közös Vállalat, Szeghalom bonyolította. 1982. február 1-ével a Sárréti Tej békéscsabai üzemegysége beindult és a két vállalat együttműködési megállapodást kötött (1981. XI. hó 19- én) mind a termelési, mind az értékesítési tevékenység összehangolására. A megállapodás megkötésében döntő szerepet játszott a költségkímélés, nevezetesen a szállítási költségek ésszerű fel- használása, természetesen a lakossági és közületi ellátás folyamatos biztosítása mellett. A két vállalat együttműködési megállapodását a vevőpartnerek elfogadták, és megrendeléseiket a területileg legközelebb eső tejipari üzem teljesíti, -a szabvány előírásainak megfelelő minőségben.”

Az valóban helyes, hogy a vállalatok a szállítási költségek csökkentésére törekednek. Ugyanakkor azonban a vásárlók érdekei, igényei is fontosak. Az ő érdekeiket pedig az szolgálja igazán, ha bővebb kínálatból válogatva dönthetnek egyik, vagy másik vállalat termékei mellett.

Válasz lagyiiigyben

A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatójától érkezett válasz a rovatunkban május 9-én megjelent „Kisgyerek — kis fagyi?” című levélre: „Megállapítottam, hogy a fagylaltot árusító dolgozó súlyos mulasztást követett el, amikor a vendég reklamálására gorombán reagált. A 120-as Számú büfében lágyfagylalt- gép van, ezen az adagolás szemmértékre történik. A súlyellenőrzés során a hiteles mérlegen történt méréseredTársadalmunk, államunk erejéhez képest gondoskodik az öregekről, hogy hátralevő napjaikat derűs nyugalomban, gondok nélkül tölthessék el.

Ne részletezzük most a velük szemben elég gyakori közöny különböző megnyilvánulásait, és annak következményeit. Maradjunk egy területen, a bűncselekmények idős sértettjeinél, áldozatainál. Állítom, hogy közülük kevesebb lett volna gátlástalan bűnözök prédája, ha egy kicsit jobban törődünk velük.

Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a tanyákon élő magányos öregek. Sok társához hasonlóan egyedül élt tanyáján a 82 éves Lovas István is. A té- esz gondoskodott róla azt követően is, hogy már abbahagyta az éjjeliőrködést. Naponta bejárt ebédelni a majorba. Némi pénzecskét is megspórolt, főleg azért, hogy „majd akkor” ne kerüljön másnak pénzbe a temetés.

Élhetett volna még. de Rekettyéi László két esetben

mény fogadható el, ami a cikk szerint 9 dekagramm volt, ez pedig az adagolási tűrési határon belül van. Az adag csak szemre mutatkozott kevésnek, valószínű, nem a tölcsér szélén kezdte meg az eladó a fagylalt elhelyezését, hanem a belsejében. A goromba magatartás miatt az eladót felelősségre vontam.”

Reméljük, a jövőben . a fagylalt és a kiszolgálás is a „tűrési határon belül” marad.

lopásért, egy esetben rablásért büntetett, megrögzött, veszélyes bűnöző nem így tervezte. Bár családos ember volt — mert a halálos ítéletét végrehajtották —, mégsem dolgozott, csak néha-néha, és várandós felesége is nélkülözött. Mindez nem gátolta meg abban, hogy több embertől kölcsönt vegyen fel, amit azután gyorsan elvert. Hitelezői szorongatták, felesége joggal követelt tisztességesebb bánásmódot, és persze pénzt a háztartáshoz, meg a jövevény fogadásához.

Ám Rekettyés a még mindig nem késő munkavállalás helyett más megoldást keresett. Kiszemelte volt tanyaszomszédját, Lovas Istvánt, mert úgy gondolta, hogy ott elég pénzt szerezhet a saját maga által előidézett problémák rendezéséhez. Ezért hát gondosan tanulmányozni kezdte kiszemelt áldozata életmódját, mozgását.

Végül is február 26-án hajnalban elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. Egy vasrúddal felfegyverkezve érkezett a tanyára, és elrejtőzött az istállóban. Megvárta, amíg az áldozat kijött az udvarra, majd a nyitva hagyott ajtón beosont a lakásba, és a visszatérő idős embert brutális kegyetlenséggel addig ütötte, amíg az mozgott. Tíz, egyenként is halálos ütést mért a feszítővassal a 82 éves emberre. Ezután felkutatta a lakásban található pénzt, rázárta az áldozatra az-ajtót, a vasat meg a kulcsot pedig később elrejtette. A pénzből kifizette adósságait, és ételt, italt, babakelengyét vásárolt.

A bűncselekmény február 28-án délután jutott a rendőrség tudomására, amikor is a szomszédok fedezték fel a brutális cselekményt. A tettest — aki még ártatlan barátját sem átallotta belekeverni az ügybe — a rendőrség rövid időn belül elfogta, és a nyereségvágyból, előre kiterveltem különös kegyetlenséggel végrehajtott emberölést bizonyította.

Minden rendben! —mondhatná valaki. Bűn és bűnhő- dés. Ám a dolog a megelőzés szempontjából — amire az előbb utaltam — nincs egészen rendben. Néhány gondolatot röviden . erről: a szomszédok a bűncselekményt több mint két nap elteltével fedezték fel; a rablógyilkosság napján kísérelte meg a postás a nyugdíj kézbesítését. Az elkövető ekkor még a lakásban tartózkodott, és több ütéssel elhallgattatta a még hörgő áldozatát. A szomszéd tanyába átadott nyugdíjat többször is megkísérelték átadni, de az ajtó zárva volt. Mivel az áldozat 25-én volt utoljára ebédelni, a téesz szociális bizottságának egy tagja később meglátogatta, de zárt ajtót talált. Közeli szomszédai 26-án reggel látták utoljára tanyája udvarán az áldozatot, és később feltűnt nekik, hogy — bár az idős ember naponta kétszer is be szokott gyújtani — a kémény nem füstöl. Ám, hogy miért nem gyújtott be, nem néztek utána; a bejárati ajtóba kukoricalevelek voltak becsípve, de ez sem tűnt fel senkinek.

Végül is 28-án dél tájban hatoltak be a lakásba a szomszédok az ablakon át, hogy megnézzék, mi van Lovas Istvánnal.

Tévedés ne essék, még a gondolata sem vetődik fel annak, hogy a tettesen kívül bárkit is okolni lehetne az áldozat haláláért, hiszen az elkövető elfogásához valamennyien hatékony segítséget nyújtottak tárgyilagos tanúvallomásukkal. De, ha a bűntény tervezője az áldozat körül nagyobb figyelmet, „nyüzsgést” tapasztal, talán eláll a szándékától. Ezért, ha lehetséges, és miért ne volna, törődjünk még többet egyedül élő öregeinkkel! Vigyázzunk rájuk!

Gonda Attila

Valaha emberpiacnak hívták...

A mai fiatalok előtt ismeretlen, sőt talán hihetetlen is, hogy volt idő, amikor nagy volt a munkanélküliség, és egyik ember eladta a munkahelyét a másiknak. A munkások legnagyobb réme a munkanélküliség megszűnt, nem árt azonban a jelen és a jövő generációjának tudni, hogy nem volt ez mindig így, mint manapság. A felszabadulás óta Orosháza is megváltozott, ma már iparilag is fejlett város.

Orosházán az 1930-as években az a szokás alakult ki, hogy a főtéren levő Kossuth-szobor körül gyűltek össze azok, akik el akartak állni cselédnek, béresnek, munkásnak. aratónak, napszámosnak, summásnak. Ide jöttek a nagygazdák is, akik ilyen munkásokat akartak fogadni. Itt folyt az alku az emberre, a munkaerőre, szilvesztertől vízkeresztig az éves cselédekre, béresekre, tavasszal és nyáron a kapásokra, aratókra, napszámosokra. Most, Orosházán, a Kossuth-szobornál egy emlékoszlopot állítottak fel. A nagy terméskő csiszolt oldalán a következő írás olvasható: „A főtér neve itt piactér... középen az alföldi városokban elmaradhatatlan Kossuth- szobor áll. A térnek ezt a szobor körüli részét „emberpiacnak” nevezik Orosházán. Ha valaki meg akarja ismerni a falu életét, ezt a helyet feltétlenül meg kell néznie. (Darvas József: A legnagyobb magyar falu) 1937.”

Blaskó Sándor.

Orosháza, Vereczkei u. 37.

— —

.....—

K

eskeny is, gödrös is

A Gyulát, Gerendást és Csorvást összekötő közút, különösen Csorvás község térségében, a vasúti átjáró és a MÁV-állomás között, de főleg a jelzett út Október 6. utca és Bajcsy-Zsilinszky út csatlakozásánál már a jelenlegi forgalom mellett is igen keskeny, szűk. ősszel, a répaszállítások idején különösen tapasztalható, főleg a MÁV-felvételi épülettel szemben, ahol egy kocsmaépület belóg, és leszűkíti az amúgy is keskeny utat. Itt két jármű nehezen kerülheti el egymást, állandó a balesetveszély. S miután keskeny az út, kénytelenek a járművek a padkára hajtani, ami ősszel felázik, és a kerekek nyomán mély árkok, gödrök keletkeznek. Ráadásul a víz, a sáros latyak összecsapja a járókelőket. Előfordul, hogy amikor a kocsi ezekbe a gödrökbe kerülés közben belefut, csak

úgy potyog az áru; tengeri, répa az autóról. A „veszélyes útpadka” táblát körülbelül két éve ugyan kilométerenként kitették, de ezzel minden rendben volna?

A legveszélyesebb a MÁV felvételi épületével szembeni, szűk torkolati rész, erre a tanácstagi beszámolón többen is felhívták az előadó figyelmét, és javasoltuk, a szemben levő üres telek fel- használásával mielőbb oldják meg a kérdést. Az állomás teherforgalma is növekszik, ezzel együtt a közúti forgalom is, a balesetveszély tehát csak tovább fokozódik. A tanácsi beszámolón javasoltakra meglepődve hallottuk, hogy a tanács a telket áruba bocsátotta. Szeretnénk, ha a tanács, a KPM és az ÁFÉSZ megvizsgálná ezt a témát.

Lengyel József,

Csorvás,

Bajcsy-Zsilinszky utca 91.

Békésen, az Omnia presszó előtt már jó ideje árválkodik ez a nagy halom fölösleges járdalap és földkupac. Azt mondják, még a gázvezetéskor keletkezett, és azóta sem szúrja senkinek a szemét. Dehogynem! Csak nincs, aki eltakarítsa!

Fotó: Veress Erzsi

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

4.55: Rákóczi-in dúló.

5.00: Előttünk a vasárnap!

8.05: öt kontinens hét napja.

8.21: Énekszóval, muzsikával. 9.00: Gyertek játszani.

11.00: Vasárnapi koktél.

12.05: Harminc perc alatt a föld körül.

12.35: Édes anyanyelvűnk.

12.40: Rázós úton.

12.50: Operaáriák.

13.24: Népdalkörök pódiuma. 13.49: Így láttam Kodályt.

14.30: Szonda.

15.05: Mű vészlemezek.

16.00: Effi Briest.

17.05: Ki látta?

17.35: Előadja a szerző.

18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.40: Diákkönyvtár hangszalagon.

19.32: örökzöld dallamok.

20.28: Évszázadok mesterművei. 21.19: Donizetti-ciklus.

23.35: Dennis Brain felvételeiből. 0.10: Gregorian dallamok.

PETŐFI RÁDIÓ

6.00: Népszerű muzsika — korán kelőknek!

7.30: Vasárnapi orgonamuzsika. 8.05: Játékország daliami.

9.00: Paul Valéry versei.

9.05: Mit hallunk?

9.30: Nóták.

10.00: Szerpentin.

11.00: Világvasárnap.

12.10: Jó ebédhez szól a nóta. 13.00: Játék a könyvtárban.

14.00: Erről beszélünk.

14.35: Táskarádió.

15.35: Poptarisznya.

17.30: Húszas stúdió.

18.35: Ütközben hazafelé.

20.35: Társalgó.

22.00: Üj színek.

23.20: Népdalok.

III. MŰSOR

7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műsora.

7.30: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű műsora.

8.ll: Schubert: F-dúr oktett.

9.05: Újdonságainkból.

9.45: Kritikus füllel. . .

10.45: öt kontinens hét napja.

11.06: Híres előadóművészek

felvételeiből.

12.26: Vers.

12.33: A szimfonikus zene folytatása.

12.55: Kis magyar néprajz.

13.05: A Split Ends együttes felvételeiből.

13.35: A zeneirodalom remekműveiből.

14.40: Brankovics György.

15.26: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából.

15.56: Mahler: III. szimfónia.

17.35: Szimfonikus könnyűzene.

18.35: Brahms: Szerelmi dalke- ringők.

19.03: Hovascsina.

20.00: Félóra népzene.

20.30: Sztárom sztereóban.

21.30: Zenekari muzsika.

22.14: Francia hangjátékok szemléje. Beszélgetés.

SZOLNOKI STÚDIÓ

8.30: Szlovák nyelvű műsojfc Szerkesztő: Mács Ildikó.

9.00: Műsorismertetés — Hírek — Lapszemle — Program- ajánlat.

9.10: Visszapergetés. Szerkesztő:. Kardos Ernő.

9.58—10.00: Műsorismertetés.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

9.25: Tévétorna, (ism.)

9.30: Óvodások filmműsora.

9.50: Játsszunk bábszínházát!

10.25: A hat kópé.

10.50: Hírek, (f.-f.)

10.55: Tatabányai Bányász—Bp.

Honvéd. Bajnoki férfi kézilabda-mérkőzés. (f.-f.) A szünetben: Reklám, (f.-f.)

14.25: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.)

14.30: Reklám, (f.-f.)

14.35: Csiribiri.

16.35: Vasárnapi muzsika.

17.30: Reklám, (f.-f.)

17.40: Műsorainkat ajánljuk!

18.05: BNV. Szabad vásár.

18.25: Reklám, (f.-f.)

18.40 : Tévétorna.

18.45: Esti mese.

19.00: A Hét.

20.00: Hírek, (f.-f.)

20.05: A magas szőke férfi visz- szatér.

21.25: Sporthírek, (f.-f.)

21.35: Kapcsoltam.

22.15: Befejezetlen beszélgetés, (f.-f.)

23.05: Hírek, (f.-f.)

II. MŰSOR

20.00: Hírek, (f.-f.)

20.05: Haydn szimfóniái.

21.00: Reklámújság, (f.-f.)

21.10: Ünnepeink.

21.25: Nem tudjátok a napot és az órát. NSZK tévéfilm.

BUKAREST

8.40: Az egészséges életmód.

9.30: Zeneszó.

10.00: A falu életéből.

11.45: Gyermekvilág.

13.05: Vasárnapi album.

17.25: Vetélkedőműsor gyermekeknek.

18.15: Telesport.

19.00: Tv-híradó.

19.30: Történelmi dokumentumfilm.

20.50: A boldogságért harcolva.

Román játékfilm.

22.05: Tv-híradó.

22.30: Zeneszó..

BELGRAD. I. MŰSOR

9.00: Barázdák.

9.50: Hírek.

10.00: Vasárnap délelőtt gyermekeknek.

11.30: Népi muzsika.

11.58: Reklám.

12.00: Földművelőknek.

14.00: Jugoszlávia, jó napot! 15.45: Pro et contra.

15.15: Ikonok.

15.45: Gyermekszínészek: Az éles szemű.

17.15: Vasárnap délután.

18.55: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Kevésbé rettenetes éjszaka. 20.55: Reklám.

21.00: Dokumentumriport.

21.30: Sportszemle.

22.15: Tv-napló.

II. MŰSOR

17.00: Zenés délután.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.53: Reklám.

20.00: A dzsessz nagyjai.

20.45: Tegnap, ma, holnap.

20.45: Huszonnégy óra.

21.00: Reklám.

21.05: Az ifjú Marx.

22.05: Ojvidéki színházi íesztivá' li krónika.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Tobi, 6 órakor: Volt egyszer egy vadnyugat I., II. rész. Békéscsabai Kert: Üzenet az űrből. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A kis Muck története, 4 órakor: A festmény titka. 6 és 8 órakor: Aranycsapat. Békéscsabai Terv: Ellopták Jupiter fenekét. Gyulai Erkel: fél 4 órakor: A legszebb ló, fél S és