Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-11 / 108. szám
1982. május 11., kedd o Ahol nem gond, hogy vízbe vetnek, vízben aratnak Megalakult a MTESZ Országos Szakértői Tanácsa Egy kétezer hektárnál kisebb területen gazdálkodó szövetkezet — ahogy mondani szokás — nem tétel. Más azonban a helyzen, ha ezek a hektárok vízfelületet jelentenek, mint például a gyo- maendrődi Viharsarok Halászati Tsz-nél. A szövetkezet egész éves — tegyük hozzá: bonyolult — tevékenységét egy cikkben nem lehet megírni. Akad azonban néhány olyan mozzanat a téesz munkájában, amely megérdemli a figyelmet. Nem csak a halat A Körösök 1600 hektárnyi természetes vize, és majdnem háromszáz hektárnyi halastó alkotja a halászok munkahelyét. A két tórendszer közül a fehérháti 1979- es birtokba vétele jelentős fordulat volt. Azóta ugyanis a fehérháti tavakba helyezik a vásárolt apró hallárvákat. A belőlük nevelt ivadékokat ezután a gácsháti tavakba viszik, ahol áruhal vagy olyan hal lesz a végtermék, amit továbbnevelésre értékesítenek, illetve a Körösök természetes vizébe helyeznek. Ezzel biztosítják, hogy legyen mit a későbbiekben lehalászni. Okszerűen törekednek arra, hogy — mint például a növénytermesztők — „elvessék” a kis halakat, hogy majdan legyen mit „aratni”. A legnagyobb változást a szövetkezet gazdálkodásában kétségtelenül a múlt év vége felé átadott halfeldolgozó üzem jelentette. A nagyberuházás összes költsége elérte a 102 millió forintot. Létesítésébe az állami export- fejlesztő támogatáson, hiteleken kívül „beszállt” a Hidasháti Állami Gazdaság is. Ez nemcsak azért kedvező a gyomaendrődieknek, mert kevesebb saját pénz kellett az építkezéshez, hanem mert ál- j landó partnerre leltek a hidashátiak a biharugrai halgazdaságban. ötéves szerző- I dést kötöttek velük — és má- sokkal —, hogy szállítsák a feldolgozáshoz szükséges halat. Ebben látják biztosítva, hogy a feldolgozó teljes kapacitását kihasználhassák. De „kivetik” a gyomaend- rődiek jelképes hálójukat más partneri kapcsolatokra is. A Terimpex Külkereskedelmi Vállalat 1980-ban alapított halirodájába az elsők között léptek be. Ennek köszönhető, hogy tavaly 51 millió forint árbevételt értek el tőkés piacon értékesített mégis vállalják a nyári exportot. Ilyenkor megjelennek az NSZK-beli, vagy éppen belga vevők komionjai, megtöltik a tartályukat ponty- tyal, és azonnal indulnak haza. A múlt évben 25 tonnát értékesített így jó áron a szövetkezet — reklamációt sem a vevőktől, sem a Teri mpextől nem kapott. Az export növelése mellett három hazai halboltjuk ellátását is javították, tavaly 15 százalékkal többet adtak el az itthoni piacon, mint egy évvel korábban. S ha valaki szemükre vetné, hogy a viszonylag gyenge kínálat ellenére külföldre viszik a hal jelentős részét, azoknak egyetlen ellenérve: nem térhet ki a halászati szövetkezet sem a gazdasági szabályozók elől. Mert a szabályozók egyértelműen az exportot részesítik előnyben. Márpedig az gazdálkodik jól, aki igyekszik a maga javára fordítani a szabályozókat. Miért épp ők tennének másként? Halgaluskaleves? Az új halfeldolgozó nagy terheket jelent a szövetkezetnek. Fizetik a hiteleket, kamatokat, az idén csaknem tízmillió forintot. Segít a pénz előteremtésében a fémtömegcikküzem, amelyet 1968-ban telepítettek Gyomára. Abban az időszakban, amikor egy téesznek mással, mint mezőgazdasággál foglalkozni nem jelentett nagy dicsőséget. Mégis kitartottak mellette, az idő a döntés helyességét igazolta. Az üzem nyeresége ugyanis nem csak az alaptevékenység fejlesztésében segített. Állandó munkát ad azoknak az asszoA nagyüzemi sertésállománynak már egynegyedét tartják azok a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek termelési társulásokba tömörülve elkötelezték magukat arra, hogy jó minőségű, ipari feldolgozásra alkalmasabb alapanyagot adnak a húsipari vállalatoknak, amelyek viszont felár formájában térítik meg a tenyésztők-állattartók többletmunkáját. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok az elmúlt két évben mintegy 120 nyoknak, akik a halászok — bizony nagyon is kemény — foglalkozását űzhetik. Hasonló okok miatt vállalta a szövetkezet vezetése, hogy az orosházi baromfifeldolgozónak bérmunkában baromfit darabolnak, csomagolnak. Ennek színhelye az új feldolgozó. Az üzleten nem nyernek mást, csak a dolgozók bizalmát, hogy munka és kereset állandóan van számukra. És ez nagyon fontos. Hiszen az elétt eredményekben nagy részük van a kétkezi munkásoknak. A té- esztagok hetven százaléka szocialista brigádtag, nélkülük a vezetőség nem sokra vinné. Bizonyítja a dolgozók felelősségérzetét, tulajdonosi szemléletét, hogy újításokkal is előbbre akarják tolni a „közös szekeret”. A már országos hírnévre szert tett mirelit körösi halászlé mellett új gyártmányokon törik a fejüket. Készítettek például halkolbászt. Ha piacra kerül, biztos népszerű lesz a fűszeres, paprikás ételek kedvelői körében. Kikísérletezték a halgaluskát, amelyet a májgaluskaleves- hez hasonló étel készítésére szánnak. De próbálkoznak azzal is, hogy a halfeldolgozó melléktermékeiből kutyaeledelt gyártsanak. Hogy melyikből mi valósul meg, azt a gyártást engedélyező szervek döntik el. Sokszínű és okszerű gazdálkodás, bátor kockázatvállalás, kapcsolatkeresés és fenntartás jellemzi a Viharsarok Htsz-t. Olyan tulajdonságok, amelyeket a jelen gazdasági helyzet követel. Ezt igazolja, hogy az idén ismét elnyerték a Kiváló Htsz kitüntetést. M. Szabó Zsuzsa millió forintot fizettek ki a minőség javításáért. Attól függően, hogy milyen mértékben kötelezte el magát egy-egy üzem a piacképesebb sertések előállítására, akár fél-, egymillió forintos többletbevételt is elérhet. A társaságokba tömörült gazdaságok minőségi munkájának ösztönzésére korábban kilónként 40 fillér egységes felárat kaptak a húsipari vállalatoktól — ebből a felkészülés kiadásait fedezték — az idén már a tényMegalakult a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Országos Szakértői Tanácsa azzal a céllal, hogy összehangolja azokat a megbízásokat, amelyeknek alapján az egyesületek különféle műszaki szolgáltatásokat nyújtanak a vállalatoknak. Egyre több gyár és szövetkezet bízza meg az egyesületeket például korszerű technológiák, anyag- és energiatakarékos eljárások, valamint a környezeti ártalmakat csökkentő módszerek kidolgozásával, az ezekhez szükséges berendezések tervezésével. Az egyesületek kollektívái a megbízások alapján már eddig is sok, reálisan megvalósítható javaslatot tettek a vállalatoknak. A közlekedéstudományi egyesületben dolgozták ki például azokat az anyag- és energiatakarékos útépítési technológiákat, j amelyeket ma már az ország számos helyén alkalmaznak. Az elmúlt évben a szövetség központi és területi szervei, valamint az egyesületek összesen 18,6 millió forint értékben kötöttek szerződést a vállalatokkal különböző feladatok f megoldására. A vállalatok előtt álló sok- ; irányú műszaki feladatok [ ma már mindinkább több szakma ismeretét teszik szükségessé. A MTESZ tagegyesületeibe tömörült 170 ezer szakember valamennyi tudományágat képviseli. Az Országos Szakértői Tanács irányító munkája lehetővé teszi, hogy az egyre több és bonyolultabb vállalati megbízásnak az egyesületekben , kiemelkedő munkát végző, í legjobban képzett műszaki szakemberek összehangoltan, magas színvonalon tegyenek eleget. leges teljesítmények alapján fizetik ki számukra a „felárat”, amely kilónként akár 70—80 fillér is lehet, attól függően, hogy egy-egy üzem mennyiben felél meg a követelményeknek. A sertések minősítésének új módszerét az Országos Húsipari Kutató Intézet munkatársai dolgozták ki, és az eljárást folyamatosan továbbfejlesztik azért, hogy minél pontosabb véleményt mondhassanak a^ áruról. Védekezés a cserebogarak ellen Sertéstermelési társaságok a minőségért halaikkal. Búsuljanak a busák A halirodától tudták meg, hogy Irakban nagyon szeretik a busát. Kiderült, hogy számukra ez külön szerencse. Ugyanis a hetvenes évek elején elszaporították ezt a száraz húsú, növényevő fajtát, van belőlük tehát bőven. S mivel az exportért járó plusz jövedelem jó üzlettel kecsegtetett, elkezdték fagyasztani és szállítani a busákat. Tavaly ezerkétszáz tonnát vittek ki, az idén várhatóan ezerötszázat szállítanak. Ekkora mennyiség azonban nem „terem meg” saját vizeikben. Veszik más téeszektől is a busát. Természetesen az exportfelárat nem mind tartják meg, a haszonból a koordinált partnerek is részesülnek. A fagyasztott hal előállítása, szállítása nem jelent különösebb kockázatot. Annál inkább a nyári élőhalexport. Ugyanis — kis hibák esetén is — előfordulhat, hogy a halak megfulladnak. A gyo- maendrődiek néhány éve A korszerű védőszerek használata mellett sem sikerült még teljesen megszüntetni a cserebogarak kártételét. Hazánkban öt cserebogárfajt tartanak nyilván. A talajból előmászó bogarak azonnal ellepik a fákat, és szabálytalan, karéj ózó rágásukkal okozzák a kárt. Párzás után a nőstények körülbelül 20 centiméter mélyen beássák magukat a talajba, ahol 60—80 petét raknak le. Június—júliusban kelnek ki a kis pajorok. Nyár végén, vagy a következő év tavaszán vedlenek — és akkor már elkezdik a gyökerek rágását. Az étvágyuk az életkorukkal nő. A bogarak rajzását követő második évben a legkártékonyabbak. A pajorok télen egy méter mélységig is lehúzódnak a fagy elől. Itt kelnek ki 5—8 hónapos bábnyugalom után a fiatal bogarak. Ekkor okozzák rágásaikkal a legsúlyosabb károkat. A következő év tavaszán ássa ki magát a kb. 25—30 milliméter hosz- szú bogár. Ekkor nagy tömegével okoz ismét tetemes kárt. A kalló, vagy más néven csapó cserebogár a homokos területeken található. Fehér, márványozott fedőszárnyai vannak. Teljes kifejlődéséhez négy évre van szükség. Rajzásuk a rozs érésének idejére esik. A lárva a homok megkötésére ültetett növények gyökereit károsítja, ezért kártétele nagyobb, mint a bogaraké. A sárga cserebogár a májusi cserebogárnál kisebb, mindössze 13—20 milliméter. A tavasz első kártevői közé tartozik. Rokona az erdei cserebogár, amely az erdő fáinak levélzetét, illetve gyökérzetét károsítja. A keleti cserebogár 26— 32 milliméter hosszú. Vörösesbarna színű, a szárnyfedőin pedig fehér szőrfoltocskák vannak. Csak homokos talajon él. Nem lépnek fel olyan tömegesen, mint a többi cserebogárfajok. Nyár közepén rajzanak. A pajorok főleg a szőlőültetvényeket károsítják. A teljes kifejlődésük három év. Kétszer lárva alakban telelnek, és a harmadik évben bebábozódnak. A cserebogarak elleni védekezés legismertebb formája a bogarak összeszedése. Ennek legegyszerűbb módja, hopv nagyon kora reggel — amikor még dermedt állapotban vannak — a fákról lerázzuk, és összeszedjük őket. Leforrázva trágyának, vagy megszárítva baromfi- eleségnek is felhasználhatók. A cserebogarak rajzási évében ajánlatos a bogarakat permetezéssel pusztítani. A Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos oldata jól bevált szer a védekezésre. Amennyiben a rajzás elhúzódna, akkor a permetezést 10 nap múlva ismételjük meg. Nagyon jól bevált a pajorok kártételét megelőző talajfertőtlenítés is. A rajzáskor — nyár végén — a talaj felszínére szórjunk négyzetméterenként 6—8 gramm Hungária L—7 porozószert, és ásóval forgassuk be a talajba. Ez a módszer a következő évben, a kifejlett pajorok ellen már hatástalan. Talajfertőtlenítésre használt szerek még a Basudin 10 G és a Basudin 5 G. A kiásott gödrökbe 4-5 kávéskanálnyi szert tegyünk, és puha földdel fedjük be. (Szőlőültetvényeknél a telepítést megelőző években, ha négyzetméterenként 6—8 pajort találunk, akkor már talajfertőtlenítést kell végezni.) A különböző fajok rajzási és kifejlődési ideje változik, ezért az ellenük való védekezést is évente meg kell ismételni. K. K. Tessék választani — tessék vállalkozni! Úi formák. A) lehetőségek a gazdálkodásban 1. Leányvállalat 2. Kisvállalat 3. Kisszövetkezet 4. Gazdasági munkaközösség 5. Vállalati gazdasági munka- közösség 6. Szerződéses üzemeltetés 7. Ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport 8. Átalányelszámolásos rendszer # Költségtérítéses rendszer 10. Egységek bérlete 11. Fejlődő magánkisipar A kisüzemi termelés, a kiegészítő tevékenység fejlesztése nemcsak új szervezeti formákat kíván, hanem olyan rugalmas gazdálkodást elősegítő egyéb korrekciókat is. amelyek a nagyüzemi szervezet és az egyéni munkavégzés hatékony összehangolásának útjába álló akadályokat felszámolják. Egyes ágazatokban, illetőleg egyes tevékenység esetében már korábban is mód volt a költségtérítés alkalmazására (például a saját gépkocsi hivatali célú használata esetében fizetendő kilométerpénz.) Ezen túl egyes tevékenységek gazdaságosságának fokozására, elsősorban az önköltség csökkentésére a 25 1981. (IX. 14.) PM—MüM számú együttes rendelet a gazdálkodó szervezet egyes részlegeinél alkalmazható költségtérítési rendszert kiterjesztette. Az állami vállalatok, a trösztök, az egyéb állami gazdálkodó szervek, a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulása, a vízgazdálkodási társulás, valamint a társadalmi szervezetnek és egyesületnek a vállalata egyes részlegeiben, ahol legfeljebb 15 főt foglalkoztatnak, költségtérítéses rendszert alkalmazhatnak. A rendszer lényege az, hogy a ‘gazdálkodó szervezet átalányösszeget állapít meg olyan költségekre, amelyeknek alakulását a dolgozó befolyásolni tudja. A .tevékenységgel, termeléssel, illetőleg szolgáltatással közvetlenül összefüggő — általános költségek között elszámolható — költségekre a dolgozó csak az átalányösz- szeget kapja meg. Ezzel „gazdálkodhat”, de amennyiben az adott szolgáltatással, vagy tevékenységgel kapcsolatban többletköltsége merül fel a dolgozónak, akkor annak megtérítését a gazdálkodó szervezettől nem kérheti. Költségtérítés ösz- szegéne/c megállapítását a gazdálkodó szervezet az előző évek tényszámainak figyelembevételével, számítások alapján állapítja meg. Az ezzel kapcsolatos számításokat öt évig meg kell őrizni. A költségtérítési rendszer kiterjesztésével a gazdálkodó szervezet mentesül az időt rabló, bürokratikus elszámolás alól, a dolgozónak pedig érdekében áll a költségekkel való takarékoskodás. Lássunk erre egy példát: a gazdálkodó szervezetnél levő takarítóknak nem kell elszámolni arról, hogy a takarításhoz mennyi mosószert használtak fel, nincs áldatlan vita és gyanúsítga- tás, hogy „háztájiba vitte Juli néni”, továbbá nincs kiadási bizonylat és számtalan anyagnyilvántartás. Ehelyett a vállalat megállapodik a takarítókkal, hogy előző évben felhasznált anyagmennyiség figyelem- bevételével maguk szerzik be a mosószert, takarítóeszközt, a vállalat csak a tisztaságot ellenőrzi. A fentieken kívül ugyanezt a megoldást lehetne alkalmazni például: üzemen belüli szállítóberendezések (daruk, targoncák, emelők stb.) üzemeltetésére, göngyölegek karbantartására és javítására, reklám- és propagandára, és egyéb más általános költségekre. A gazdálkodó szervezetnek külön megállapodást kell kötnie a részleg dolgozóival a költségtérítési rendszer alkalmazására. Ebben kell rögzíteni azokat a költségeket, amelyekre a költségtérítés vonatkozik, valamint a költségtérítés fizetésének módját. A jogszabály szerint lehetőség van — a külön megállapodás megkötését követően — a költségek, illetőleg a költségtérítés módosítására is. A módosítás szabályairól azonban külön megállapodásban kell rendelkezni. A költségtérítési rendszerbe bevont költségek körét a felek külön megállapodásban rögzítik, azonban ennek bizonyos korlátái is lehetnek. A tevékenység szerinti ágazati miniszter a pénzügyminiszterrel és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben meghatározhatja a költségtérítési rendszerbe bevont költségek körét, értékét és számításmódját. Előfordulhat az is, hogy egyes tevékenységek esetében ki is zárhatják a költségtérítéses rendszer alkalmazását. Barcs Aladár A Szombathelyi Lakástextil Vállalat törzsgyárában új szalagkötő gépet helyeztek üzembe a jelenleg hiánycikknek számító felsőruházati műszőrme gyártására. A próbaüzem után a gép évente 350 ezer négyzetméter műszőrmét készít (MTI-fotó — KS)
