Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

© 1982. május 8., szombat fl budai alagút históriája Röviden ROBOTOK Japán, miközben azon az úton halad, hogy a gyári ro­botok gyártásában világelső legyen, újabban emberszabá­sú háztartási, hivatali és kórházi robotok készítésébe vágott bele. Egy tokiói cég olyan, au­tóakkumulátorral működte­tett robotot fejlesztett ki, amely a padlón haladva söp­rűvel összesöpri a szemetet. A robotnak öt „ujja” van, s ezekkel kitapintja a fala­kat, a bútorokat. Egy má­sik japán cég „három kezű” robottitkárnőt készít, ennek két „keze” lapozza az irato­kat, a harmadik rájuk pe­csételi a főnök aláírását. E gépnek levél is diktálható. Végül a tokiói Waseda Egye­tem mérnökei huszonöt „ujjú” egészségügyi robo­tot fejlesztettek ki. Ez egye­bek között kitapintja és egy központi számítógép segítsé­gével diagnosztizálja a mell­ben található esetleges da­ganatot. VÍZHŰTÉSES kábel Nyugat-Berlinben áram szállítására szolgáló vízhűté­ses kábelt próbálnak ki. E kábel veszteséghőjét nem az eddig szokványos külső olaj­hűtéssel, hanem a cső bel­sejében áramló vízzel veze­tik le. A hűtővíz a kábel­ben levő nemesacél csőben kering; a yizet a kábel nyomvonala mellett felsora­kozó állomásokon folyama­tosan hűtik és szivattyúz­zák. A számítások szerint ennek' a kábelnek az átviteli képessége a hagyományosé­nak az ötszörösére növelhe­tő. A nagyobb teljesítményen kívül az is előnye az új el­járásnak, hogy az elvezetett hő esetleg felhasználható. A kísérleti berendezés 300 mé­ter hosszú, s várhatóan az év végéig üzembe áll. A változatos szépségű za­lai tájakon a megyeszékhely és a Balaton .között északról délre, futó dombsorok1 kö­zött, az egyik lapályos völgyben fekszik egy falu, amelynek neve középkoria- san cseng: Búcsúszentlászló. A név önmagáért beszél: a nagy Árpád-házi király tisz­teletére szentelt helybéli templom búcsúira távolibb falvakból is idezarándokol­tak hajdan. Ma is jól megközelíthető, két fő közutat összekötő út­ra felfűzött falu. Mehetünk az új 76-os úton a balaton­szentgyörgyi elágazástól Za­laegerszeg felé, vagy ugyan­oda Keszthely felől a régi 75-ös úton — e kettőt kap­csolja össze a Búcsúszent- lászlón átvezető út. • A falu közepén elágazás található: kelet felé — a közeli Nemessándorházára — indul ki bekötő út. Az el­ágazásnál kiszélesedő térség, amelynek még ma is sajátos jelleget ad néhány régi ház. A térségnek, név szerint az Arany János utca torkolatá­nak északi részén egy tol­dott, itt-ott átépített, végé­vel az utcára néző ház szép parasztbarokk homlokzata emelkedik. S az utcatorko­lattal szemben egy még ré­gebbi, vaskos alapú, pincés, támfalas erősítésű, L alakú épület néz a Nemessándor- háza felé vezető útra, s az út mellett, a vasúton túl ha­talmasan magasló Szent László-templomra. Oda néz a ház, ahova érdeke és szere­pe megépítésétől kapcsolhat­ta'. A XVIII. században épült ház ugyanis vendégfogadó volt. Rövidebb szárában ma is vendéglő van. Milyen for­galom lehetett itt régi bú­csúkon ! De menjünk oda, ahova a búcsúsok útja vezetett! A Szent Lászlónak szentelt templom legrégibb része a XIII. században épült a mo­csaras táj egy kiemelkedé­sén. Ez a régebbi rész ma — a templom szentélye mögött van! Ügy növelték meg a Kilátás az alagút tetejéről 125 éve, 1857. április 30-án átadták a forgalomnak a Lánchíd tengelyében a bu­dai vár alatt húzódó alag­utat. Az alagút „históriáját” Karinthy Frigyes 200 évvel korábbra vezeti vissza. „Körülbelül a XVII. szá­zad közepén bevándorló sör­kereskedők különös hírekkel riasztották fel Budát. E hírek szerint a Duna túlsó partján (ahova, tekintve, hogy a bu­dai korcsmák ablakai nem arra nyílnak, a budaiaknak még nem volt alkalmuk ki­látást nyerni), tehát a Duna túlsó partján már kétszáz, éve idegen néptörzsek vá­rost építettek, és a legszem­telenebb módon fixírozzák odaátról a budai tejkereske­dők templomba menő szende leányait. Kiderült az is, hogy a tolakodó várost Pesztnek hívják, azokról az Ofen nevű kályhákról, ame­lyeket a budaiak átdobáltak használat után. Buda lakossága -Téziz a svenerei« jelszóval ünnepé­lyes megbotránkozását fejez­te ki a sajnálatos események felett: ezúttal elhatározták, hogy fallal kerítik körül a várost, a sértő viselkedésű szomszédok közeledését ek­ként megakadályozandó. — De ekkor hallatlan szemte­lenség történt. Kitűnt, hogy a pesti oldalon már előzőleg hidakat kezdtek el építeni, amelyek éppen most értek át a budai partra. Hiába nyom­ták vissza dühösen a budai­ak a hidakat, a túlsó parton még jobban nyomták őket. Erre a budaiak a Lánchidat hirtelen eleresztették, mire a Lánchíd a túlsó nagy nyo­mástól beleszakadt a Vár­hegybe, és Pesten hasraestek az emberek. így származott az alagút. Pesten aztán visz- szahúzták a Lánchidat.” Valójában egészen másfaj­ta összefüggés van az alag­út és a Lánchíd között. „E szép mű- is, mint annyi szép és jó a hazában, gróf Szé­Az alagút csempeburkolata Tudomány - technika Perzsabunda — perzsaprém A világhírű perzsaprém, il- » letve a „perzsabunda”, a nők fölöttébb megbecsült ruhada­rabja. Ezek a nagyon tetszetős — müanyagutánzatokkal meg sem közelíthető —, tartós szép­ségű prémek valósággal elnyü- hetetlenek is. Épp ezért mindig a legnemesebb prémek közé sorolták. Az idestova több, mint egy évezredes múltú perzsaprém ka- rakül fajtájú juhok fiatal, alig néhány napos bárányairól szár­mazik. Noha a legszebb pré­meket az ilyen zsenge körű bá­rányokról nyerik, az csak men­demonda, hogy az evégett leölt anyjuk méhéből kiemelt, esetleg különféle kínzásokkal elveté­lésre, koraszülésre, kényszerí- tett anyák bárányai adják az igazi gyönyörűséges prémeket. A perzsaprém legfőbb értéke a fiatal bárány testét fedő, sajá­tos göndörödésű, csőszerűén hernyózódott, esetleg bab, borsó, gyűrű alakúra összesodródott sűrű, többnyire fekete színű, élénk fényű gyapjűcsomók jel­legzetes mintázata. Míg az ilyen egészen fiatal karakül fajtájú bárány prémje csillogóan fé­nyes, az idősebb gyapjában a szép rajzolatok és a kedvező fényvisszaverődésű fürtgöndö- rödések idővel kibomlanak és elsimulnak. Ezáltal a fürtök el­veszítik mintázatukat és fé­nyüket, jellegtelenné és mattá silányulnak. A forgalomba kerülő nyers, vagyis kidolgozatlan perzsapré­mek jobbára feketék, de akad közöttük szürkés, barnás, vagy sárgás színű, ritkábban még fe­hér is. Az ezüstszürkét újabban különösképpen kedvelik, és a legszebbeket a feketénél is drá­gábbra taksálják. Képünkön: különböző szín­árnyalatú perzsaprémeket lát­hatunk, amelyek a karakül juh- fajta legrégebbi tenyésztési he­lyéről, üzbég és türkmén föld­ről kerülnek a világkereskede­lembe, jelentős devizabevételt hozván a köztársaságoknak, il­letve a Szovjetuniónak. Ez a legdrágább prémü karaküljuh egyébként a világ legszerényebb jószága, a legmostöhább körül­ményeket is aránylag könnyen elviseli. (APN —KS) chenyi István eszméje, a ki­vitel dicsősége azonban az építtető részvényes társaság erényes elnökéé, Urményi József úré, és Clark Ádám angol nemzetű, de nálunk már meghonosodott építészé”, olvashatjuk az 1859-ben idején írtam, hogy az ásatást a hegy mindkét oldalán kezdtem el, ugyanakkor egy 200 láb (kb. 61 m) mély ak­nát is nyitottunk felülről, örülni fognak, ha megtud­ják, hogy a különféle fúrá­sok pontosan találkoztak. így hát a nyilvános megnyitási ünnepségen, amikor egy vé­kony falrész a társaság el­nökének közreműködésével lebontatott... láthattuk egy­mást az alagút egyik végétől a másikig. Nagy meglepetésé­re a jó népnek, akik a munka folyamán rázogatták bölcs fejüket, és jósolgatták, hogy találkozás helyett ke­resgélni fogjuk egymást a hegy belsejében .. . Az én próbafúrásom olyan egyenes, mint a lénia.” A kocsiforgalom 1857. áp­rilis 30-án indult meg. A gyalogos átmenet díja 1 kraj­cár, lóé 3 krajcár volt. (A katonaságnak nem kellett fi­Az alagútnak a Krisztinaváros felőli sima homlokzata Clark Adám halála után, 1868—69-ben készült el, Frey Lajos bu­dai építész terve alapján megjelent ismerettárban. Az alagút ötlete valószínűleg Novák Dánieltől származik, aki 1838-ban a Honművész lapjain hozta nyilvánosságra elképzeléseit a felépítendő alagút előnyeiről és gazda­sági jelentőségéről. Széche­nyi felkarolta az ideát, és el­nökletével 1845-ben megala­kult a Budai Tunnel Társa­ság, 300 ezer pengős költ­ségvetéssel. Az építkezést 1848 telén kezdték volna meg. A terv a szabadság- harc viharában feledésbe me­rült, a munkálatok csak 1853 februárjában kezdődhetnek meg. Három irányból kezd­ték meg a fúrásokat, és hét és fél hónap múlva már át lehetett menni a hegy alatt. Az építésvezető, Clark Ádám írta: „Éppen most érkeztem Pestről az alagút megnyitási ünnepségei után, helyeseb­ben a 10—12 láb keresztmet­szetű próbavágat megnyitá­sáról. Ügy emlékszem, annak zetni annak fejében, hogy a robbantásokhoz szükséges 800 mázsa lőport ők ajándékoz­ták az építőknek.) A vámot, a lánchídival egyetemben a proletárdiktatúra törölte el 1919-ben. Ekkor cserélték ki a gázvilágítást is villanyra. Az alagutat elkészülte után már sokszor felújították. A fő problémát a vízbeszivár­gások okozták, ami ellen a századvégen a fiákereseknek az átkeléshez esernyőket kel­lett rendszeresíteni az utasok védelmére. Ezt a problémát megnyugtatóan csak az 1973- as felújítás oldotta meg. Ek­kor burkolták be kék-fehér üvegmozaikkal a falat. Az alagútba a lánchídival meg­egyező nátriumlámpákat sze­reltek fel, s felújították az útburkolatot is. A réginél 20- szor erősebb szellőzést 3 au­tomata vezérlésű ventillátor biztosítja. Az alagút az ugyanakkor újjávarázsolt Lánchíddal pompás építésze­ti együttest alkot. E dicsérő sorokat 1859-ben írták: „Ily művek dicsőségére válnak a nemzetnek, szépítik a fővá­rost, egyszersmind hasznosak a lakosoknak. Midőn távol­levő hazánkfia, valamelyik vasúton Pestre repülvén, ho­vá régebben csak nagy fá­radsággal, s időveszteséggel vergődött a rossz utakon, meglátja itt a nagyszerű Lánczhidat, s ennek folytatá­sát, a- budai Alagutat: szíve büszkén fog feldobogni, hogy hazánk már ily művekkel is bír, s áldva említi a nagy tett hazafi nevét, ki ezeket teremtette...” Hauer Lajos képriportja — KS A búcsúszcntlászlói templom fő homlokzata a toronnyal, s azon túl a bal felől csatlakozó hajdani rendházzal (Cservenka György felvétele) hajdani, jellegzetes közép­kori egyházat, hogy ahhoz nagy barokk templomot épí­tettek a török harcok után. A barokk1 templomhoz még a XVIII. század első felében ugyancsak barokk stílusú emeletes rendház is épült — (ma szociális otthon). Szép, egységes a homlokzati képük nyugat felől. Érdekes töm­böt alkotnak hátulról a régi templom felől nézve. Lép­csősen tör magasba az épü- léttömb, a szentély végén kis huszártorony emelkedik, míg a fő torony távolabb a homlokzatnál, a templom és a rendház csatlakozásában magaslik. Ha tovább sétálunk a ne- messándorházai úton, még egy kis templomocskát lá­tunk. Túl a patakon, jobb felől kis domb körül gondo­zott kálvária. Közepén, a dombocskán a kis kápolna — a XVIII. század második fe­lében emelték. Szép ková­csoltvas barokk kapuja van. S mögötte a völgy lapá­lya a déli messzeségbe vész, míg keletre a láthatárt a jól belátható dombsor zárja le. Egységes, zárt kis világ raj­zolódik ki, amelyben a szentlászlói barátok, s még régebben a középkori falu népe leélték egész életüket. Számukra e dombok határol­ták a világot. N, f.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom