Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
NÉPÚJSÁG o 1982, május 8., szombat Műemlék könyvtár Sopronban Hazánkban két helyen: Sopronban és Miskolcon található műszaki és természettudományos múzeumi könyvtár. Most Sopronban fl szakszervezetek a munkahelyi, lakóhelyi közművelődésért, a művészetekért ez a páratlan értékű nemzeti kincs az Erdészeti és Faipari Egyetem modern épületének egyik helyiségében kapott helyet. A műemlék könyvtár gyűjteménye a XVI. század elejétől napjainkig szemléltetően mutatja a tudós generációk gyűjtő, fenntartó, fejlesztő munkáját. A íolyóirat-oivasó, ahová a világ minden részéről érkezik erdészeti és faipari könyv A múzeumkönyvtár egyik legrégibb kötete, amelyet 1710-ben adtak ki. Ez az ábrázoló geometriai tankönyvek legrégebbike (MTI-fotó — Matusz Károly felvételei — KS) Interjú Virizlay Gyulával, a SZOT titkárával Közművelődésről, munkásműveltségről sok szó esik manapság. Erről beszéltek a képviselők is az országgyűlés tavaszi ülésszakán, amikor megvizsgálták, hogyan, mennyire sikerült végrehajtani a hat évvel ezelőtt hozott, közművelődési törvényt. A szervezett dolgozók életszínvonalának emeléséért, s ezen belül a mind magasabb kulturális színvonal eléréséért a maguk területén igen sokat tesznek a szakszervezetek. Mit és hogyan? — erről kérdeztük meg Virizlay Gyulát, a SZOT titkárát. — Mit tettek a szakszervezetek a közművelődési törvény végrehajtása érdekében az elmúlt években? ' — Régi igazság, hogy csak a művéltebb ember képes kellően helytállni munkájában, lépést tartani a változásokkal. Különösen fontos ez ma, amikor állandóan fejlődik a technika, emelkedik a műszaki színvonal.' De ennél többről is 'szó van. A szocialista társadalom egyik legnagyobb vívmánya, hogy az embernek módja van részt venni saját sorsa alakításában, s ehhez elengedhetetlenül szükséges a műveltség, a politikai érettség és iskolázottság. A szakszervezetek' részt vettek a köz- művelődési' törvény kidolgozásában. Azóta pedig jelentős változás tapasztalható, elsősorban a munkahelyi művelődésben. Itt fontos lépés volt az Országos Közművelődési Tanács és a SZOT elnökségének közös határozata nyomán a vállalati művelődési bizottságok életre hívása. Igv lehetőség nyílt a munkahelyi művelődés egységes tervezésére és irányítására. Figyelemmel kísérjük és segítjük e bizottságok tevékenységét. A munkahelyi kulturális tervezés segítése érdekében tavaly az OKT-val és a Művelődési Minisztériummá] közös irányelveket adtunk ki a hatodik -ötéves tervidőszakra. Ugyancsak az elmúlt évben rendezte meg a SZOT kulturális. agitációs és propagandaosztálya a vállalati művelődési bizottságok I. országos konferenciáját. Megállapítható volt, hogy vannak eredmények, de a bizottságok még nem mindenben töltik be hivatásukat. Feladatunk. hogy javítsuk, fejlesszük ezeknek a bizottságoknak a munkáját. — Hogyan dolgoznak a szakszervezeti művelődési otthonok, könyvtárak? — Terveiket egyeztetik a vállalati művelődési tervekkel és a szakszervezeti alap- szervezetek kulturális, agitációs és propagandaterveivel. Elsőrendű feladatnak tekintik a közéletiség és a szakmai kultúra fejlesztését, s a mindezeket megalapozó világnézeti, politikai és általános műveltség elmélyítését. — Milyen a szocialista brigádok kulturális tevékenysége? — Az üzemekben a munkahelyi művelődés bázisát a szocialista brigádok képezik. Művelődési tevékenységüket és a közösségi életre gyakorolt hatásukat csak a termelésben betöltött szerepükkel együtt lehet vizsgálni. Szeretnénk elérni, hogy a szocialista brigádok művelődése elsősorban jobb munkát, a munkahelyi demokráciában hozzáértőbb részvételt jelentsen; eredményezzen fokozottabb újítókedvet, kulturáltabb magatartást a munkahelyen és a magánéletben egyaránt. Sok még a formalitás, de tény, hogy a szocialista brigádok tömegméretekben . nevelik olvasóvá, színházlátogatóvá, kiállítások nézőjévé a dolgozókat. A tartalmi megújulás lehetőségeit azonban még keresnünk kell, helyet adva az egyénekhez jobban igazodó kezdeményezéseknek a mun- kaversey egész területén. — Mire költik a szak- szervezeti alapszervezetek a kultúrára szánt összegeket? — Anyagiakkal is támogatnak minden olyan kezdeményezést. amely segíti a dolgozókat és gyermekeiket, hogy a művelődés terén is lépést tudjanak tartani a fejlődéssel. Támogatjuk a nagyüzemi munkások, a szocialista brigádok, a szakmunkástanulók, a munkás- szálláson lakók és a bejáró . dolgozók művelődését, kul- turálódásuk feltételeinek javítását. Megkülönböztetetten segítjük az általános iskola elvégzését, a fiatal szakmunkások egyetemre felkészítését, a szakmunkástanulók anyanyelvi hátrányainak felszámolását célzó kezdeményezéseket. Erősítjük az esztétikai és érzelmi nevelést egyaránt _ szolgáló munkásművész kapcsolatokat, segítjük a művészeti öntevékenység fejlesztését. Legutóbb a szakszervezeti művelődési intézmények számára pályázatot írtunk ki, ezzel a munkahelyi művelődés tartalmi gazdagítását, minőségének javítását, a munkáshagyományok ápolását, a szakmunkástanulók, művelődési szokásainak kialakítását, a szabadidő-programok gazdagítását szeretnénk ösztönözni. A vállalati jóléti és kulturális alapok felhasználásánál is elsősorban a dolgozókat közvetlenül érintő és érdeklő közművelődési formákat kívánjuk fejleszteni. Ma nincs lehetőség» az anyagi alapok jelentősebb növelésére, de legfontosabb feladatainkhoz elegendő a pénz. Ésszerűbben kell gazdálkodni. Sajnos, még sok helyen nem élnek megfelelően a jóléti és kulturális alap adta lehetőségekkel. — Milyen feladatokat tűztek ki a szakszervezetek a művészeti életben, cs hogyan gondoskodnak a végrehajtásról? — A célok: a dolgozók ízlésének fejlesztése, hogy közelebb kerülhessenek a művészetekhez; másrészt a dolgozók progresszív véleményét tolmácsolva, befolyásolni a művészeteket; s lehetővé tenni, hogy a dolgozók az amatőr művészeti mozgalom keretében a művészi alkotómunka részeseivé válhassanak. Feladatunknak tekintjük,- hogy a dolgozók véleményének feltárásával és tolmácsolásával, a művészetekkel kapcsolatos társadalmi érdekek differenciált kifejezésével hozzájáruljunk a párt művészetpolitikájának végrehajtásához, elősegítsük a művészek és a befogadók kapcsolatának elmélyítését. A szakszervezetek olyan művek kiadása, illetve bemutatása érdekében szállnak síkra, amelyek reálisan, hitelesen tükrözik társadalmunkat a maga alakuló, változó jellegében. — Milyen szempontok alapján ítélik oda a SZOT- díjakat, irodalmi ösztöndíjakat? — Ezek a művészetek befolyásolásának elfogadott formái. A SZOT-díj adományozásának alapelveit az elnökség 1975 márciusi határozata szabja meg. A javaslatokat a dolgozók véleménye alapján az alapszervezetek. a szakszervezeti központok és a szakszervezetek megyei tanácsai nyújtják be. Az adományozásra felhívó közleményt a Népszava, valamint az Élet és Irodalom' is közli. SZOT-díjra javasolhatók azok az írók, művészek. tudósok, a munkásművelődés feltételeinek és módszereinek fejlesztésében részt vevő személyek, akik kiemelkedő sikereket értek el a szocialista művészet valamelyik ágában, a dolgozók és a művészek kapcsolatának erősítésében, a munkásosztály művelődésének fejlesztésében, a munkahelyi nevelésben. A javaslatok vonatkozhatnak az irodalom, a színház- és filmművészet, a rádió, a televízió. a képző- és iparművészet, a zene, a táncművészet, a társadalom- és természet- tudomány, a munkásművelődés, a munkahelyi nevelés területén az utóbbi- években elért kiemelkedő eredményekre, de egész életműre is. — "Végül: hogyan, menynyire támogatják a szak- szervezetek a dolgozók öntevékeny művészeti mozgalmait? — Támogatjuk, mint a dolgozók művészi önkifejezésének, szabad idejük hasznos és kultrált eltöltésének eszközét. Ma az ilyen kórusok, zenekarok, színjátszó és népitánc-együttesek, bábcsoportok és képzőművészeti szakkörök száma megközelíti a háromezret, 60 ezer taggal. Működésükhöz a szak- szervezetektől kapnak felszerelést, hangszereket, táncruhákat, s a szakszervezet fizeti a vezetőket is. Némelyik együttes igen magas színvonalat ért él, a népitánc-együttesek és a kórusok között olyanok is vannak, amelyek a világ bármely részén sikerrel szerepelhetnének. Az élmezőny és a közepes, valamint a gyengébb együttesek színvonala között azonban még nagy a szakadék, igyekszünk ezt csökkenteni, felfelé nivellálni — mondotta végül Virizlay Gyula, a SZOT titkára. Várkonyi Endre Az alumínium borítású, elegáns épületben százhetvenezer könyv és jegyzet található
