Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
o 1982. május 30., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kétegyházán T ágas terek, nyílegyenes utcák, sok zöldterület. Az új házak gomba módra nőnek. Ez Kétegyháza. A nagyközségben mintegy 5 ezren laknak, három és fél ezer a román nemzetiségűek száma. Nem véletlen, hogy a községben nagy gondot fordítanak a nyelv- és a népi kultúra ápolására. Már az óvodákban kezdik oktatni a román nyelvet. Az anyanyelvi oktatást kiemelkedő eredménnyel folytatják az általános iskolákban. Nagy hagyománya van a román klubnak. Ének- és táncegyüttese szép sikereket ér cl. A közelmúltban hívták életre a 40 tagú gyermcktáncesoportot. A művelődési otthonban működik a furulyazenekar, amely országos hírre tett szert. A román tájházat augusztusban nyitják meg. Gyűjtik a népviseleti ruhákat, a munkaeszközöket, és a különböző használati tárgyakat. Kétegyháza a dinamikusan fejlődő községek közé tartozik. Innen alig költözik el valaki, inkább a visszatelepülés a jellemző. Jó a közlekedés Békéscsabára és Gyulára. Munkalehetőség is bőven akad. Legtöbben a Béke Termelőszövetkezetben, a békéscsabai MEZŐGÉP 1-es sz. gyáregységében, az ÉRDÉRT telephelyén dolgoznak. Jelentős a háztáji gazdálkodás is. Országos Timi a mezőgazdasági múzeum kihelyezett tagozata, ahol az 1800- as évektől napjainkig alkalmazott, különböző mezőgazdasági gépek találhatók. Nagy múltja van a mezőgazdasági szakmunkás- és munkástovábbképző intézetnek. A kétegyháziak szeretik községüket. Ez tanúsítja, hogy évente több mint 2 millió forint értékű társadalmi munkát teljesítenek. Különösen az út-, a járdaépítésben és a parkosításban jeleskedtek. Megvalósult a községben a vezetékes vízellátás, kiépült a kereskedelmi hálózat. A mostani tervidőszakban tovább folytatják az útépítést, a belvízelvezetést, bővítik az oktatási intézményeket. flki mindig siet helyt kellett állnom. Reggel etetés, este etetés, napközbén pedig fontam az ülőkéket a szövetkezetnek. Most meg házat építünk. , — Ez van nálunk — mondja a férje, Argyelán István. Megtermett, malom- kőVállú férfi. — Most még fiatalok vagyunk, ráhajtunk a munkára. Én február 15- töl május 15-ig jártam a gazdaságokat a brigáddal. ^ Ebben a szezonban 6 ezer birkát nyírtam meg. Kemény munka volt, nem mondom. II tizenkettes — tizenkét éve Munkástovábbképzés Az ÉRDÉRT 12. számú fajtelepe tizenkét éve működik ÍKétegyházán. Tevékenysége iakár egyetlen mondatban is összefoglalható: a Szovjetunióból érkező fenyő fűrész- járut fogadják, és kötegelve itovábbítják oda, ahová a ; központ kéri: ládaelemeket | gyártanak. Ennél lényegesen többet j jelent a fatelep a község la- •' 5 íróinak életében. Százhatvan í dolgozójának ugyanis fele nő, .aki biztos kereseti forrást talál az itteni munkában. A szorgos lányok és asszonyok , nagyrészt a gyümölcsöslá- : dákhoz szükséges elemeket j fűrészelik, évente több mint , hatezer köbméterre valót. : Kemény, mondhatni férfias : munkában állnak helyt. A legnehezebb feladat, a köte- j gelés. rakodás a férfi dolgo- . zókra vár. ök juttatják el : megrendelési helyére a bú- i torgyárak, szövetkezetek, j ÁFÉSZ-ek által igényelt j nyersanyagot. Az évente három és fél 1 millió forintot jövedelmező j telep vezetői újabb tevé- s kenységi körük bővítésén fá- ! radoznak. Szeretnének kész íaházakat forgalmazni. Már rnegbeszélték ötös számú „testvérükkel”, a dunaha- raszti fateleppel, hogy szívesen eladják az általuk gyártott házikókat. A nagy kérdés: hogyan tudják meg a Békés megyei érdeklődők, hogy ezentúl kész faházat is vehetnek Kétegyházán? A vita még nem dőlt el. de annyi már biztos: valamelyik forgalmas útszakasz mellé felállítanak egyet — és majd jönnek az érdeklődők. . . Újdonság a tetőléc előállítása is. Ezt a napokban kezdik, s 'remélik, hogy népszerű lesz a vevők körében. A szabvány méretű léceket különböző hosszúságúra darabolva árusítják majd. így nemcsak haszonhoz jutnak, hanem megkönnyítik az épit- kezők dolgát is. ~ Még valamit érdemes megemlíteni a fatelepről: a szociális létesítményekről — öltözőkről. fürdőkről — nem sok szó esik. Mindenki természetesnek veszi, hogy régóta működnek... és ez így jó. A mezőgazdasági szakmunkásképző és munkástovábbképző intézet december 21- én ünnepli fennállásának 30. éves évfordulóját. A diákok a hajdani Almásy-féle kastélyban tanulnak — amihez í egy 12v hektáros őspark is I hozzátartozik. Az iskola fejlődésének jelentős állomása volt_ az a minisztertanácsi határozat, mely 1973-ban az ifjúsági képzés mellett kiemelt feladatává tette a mezőgazdasági szakmunkásképzést és -továbbképzést. Ezt a tevékenységüket Békés, Haj- dú-Bihar és Szabolcs-Szat- már megyére terjesztették ki. De néhány műszakilag igényesebb szakmunkás-továbbképző vagy egyedi képzésigény esetén országos feladatokat is ellátnak. Napjainkig összesen csaknem 25 ezer felnőtt szerzett is képesítést. Klapács Pál műszaki igazgatóhelyettest arról kérdeztük, hogy a munkástovábbképzésben milyen képesítést szerezhetnek a tanulók ? — A fő profilunkat a szakmunkákra épülő speciális tanfolyamok jelentik — válaszolja, majd így folytatja. — Sokan szereznek mező- gazdasági gépjavító és karbantartó művezetői képesítést is. Ezeken kívül indítunk még szakmunkás-, betanított munkás és gépszerelői tanfolyamokat. Az iskola jellegéből is adódik, hogy a célunk, a gyakorlat igényeit maximálisan kielégíteni. Ez megmutatkozik egyrészt a képzés irányában — például szakembereket adunk a füzesgyarmati lucerna- és a telekgerendási zöldborsó-termelési rendszereknek — másrészt érvényesítjük a lehető legrövidebb képzési idő elvét. Már jó néhány éve intenzív képzést is folytatunk. A tanulási időt sikerült a szokásos felére csökkenteni. Mindemellett megnőtt az oktatás eredményessége is. — A hasonló jellegű intézményekkel milyen a kapcsolatuk? — Jó, nemcsak a hazaiakkal, hanem néhány külföldivel is. Az NDK-beli Gro- senhain intézettel igen szoros az együttműködés. Ez megmutatkozik a tapasztalatcseréken kívül az oktatási ■ anyagok cseréjében is. Jó úton A Táncsics Mihály Művelődési Ház megyénk egyik legjobban működő községi művelődési háza. Nyolc évvel ezelőtt még más volt a helyzet. A megyei tanács művelődési osztálya készített egy jegyzőkönyvet, ami többek között leszögezte, hogy a művelőclési otthon teljesen elhanyagolt. Hiányoznak a technikai felszerelések — magnetofon, lemezjátszó, írásvetítő és így tovább —, mindössze, két .szakkör ,.rnű-. ködik, az is úgy-ahogy. Ezt a helyzetet nevezhetnénk akár siralmasnak is. Ekkor került a művelődési ház élére egy fiatalember, Árgye- lán György, aki a községi KISZ-bizottság erőteljes unszolására vállalta el a munkát. Elhatározta, hogy Az ifjúsági klub „Ez van nálunk” Argyelán Istvánná életvidám asszony. "Jól megpakolt kerékpárral érkezik az épülő házhoz. — Jaj, én sietek, rengeteg a munkám. — Mindig siet? — Ennél jobban is. Februárban, márciusban és áprilisban egy percnyi időmsem volt. — Miért, mi volt akkor? — A férjem egy brigáddal Debrecen környékén birkát nyírt, s a munkát Pest közelében fejezték be. Bizony én sem unatkoztam idehaza. Reggel fél öttől este- 8- ig nem volt megállásom. Arra sem volt időm, hogy a boltba menjek. A kislányomat küldtem. Van 60 birkánk. A téli álláson voltak, etetni kellett őket. Meg ótt volt a ló, a hat tehén, a csirkék meg a kocák. Mind rám vártak, hogy ellássam őket. Aztán meg, hogy a tápéi háziipari szövetkezet bedolgozója vagyok, hát ott is II ranglista élén — Ügy szeretik az emberek a sertést, és úgy értenek hozzá ... Talán jobban, mint mi, szakvezetők — mondja Lám,pert László, a Béke Tsz fiatal elnöke. A számok őt igazolják. Az ötezer lakos tavaly hétezer hízót nevelt a háztájiban, s értékesített a közösön keresztül. Az idén várhatóan nyolcezerre nő ez a szám, jövőre szeretnék elérni a tíz-- ezret. Hogy ez így . legyen, minden lehető segítséget megad a szövetkezet. Vemhes kocákat helyeznek ki a háztájiba, két boltban tápot árusítanak. Lehetővé teszik azt is, hogy a háztáji járandóságon felül is vehessenek a tagok állami felvásárlási áron takarmányt. A tápboltban beszerzett koncent- rátumot most még otthon keverik az abrakkal kész takarmánnyá. De szeretnének létrehozni egy kooperációban épülő keverőt, amely ezt a gondot is levenné az állattartók válláról. A tsz-elnök még rhegemlí- ti, hogy a kihelyezett kocák malacainak egy részét a szabadpiacon értékesítik a tagok. Jó ára van mostanában a malacnak, mégis közel tíz százalékuk a tsz hizlaldájába kerül. Saját szövetkezetének adja el sok dolgozó — és ez így korrekt. Nem érezni, hogy bárki is i a közösből kihelyezett kocák í malacain akarna meggazda- f godni. Természetesen, ez csak úgy lehetséges, hogy a tsz is tisztes árat fizet a j visszavásárolt hízóalapanyagért. Az üzlet az üzlet — Kétegyházán is. Kevésbé népszerű a J szarvasmarhatartás. Két éve még 700 ezer, tavaly már csak 560 ezer liter tejet ve- j hettek át a felvásárlók. A fiatalok mái- nem szívesen kelnek fel hajnalban, kényelmetlen, sok munkával jár — ez tény. Hogy mégse csökkenjen tovább a tehén- : állomány, a tsz kedvezményes lucerna- és gyeptermő í területet, illetve’ azok .ter- ,-mését adja el a tehéntartóknak. Szeretnék legalább szinten tartani a jelenlegi tej- : termelést, amely így is jelentős a környék községeihez képest. Hasonló kedvezményeket kapnak a szarvasmarha hizlalására vállalkozó községlakók is. Az évente 48 millió forintot forgalmazó háztáji ágazatnál nem a nagy haszon a cél, hanem, hogy munkával szerzett pénzzel egészíthessék ki a tagok a közösből származó jövedelmüket. Ha hozzátesszük, hogy az átlagos jövedelemszínvonal 40 ezer forint a tsz-ben, máris kellően indokoltuk, miért fontos a háztáji fejlesztése. Az oldalt írták: Lovász Sándor, Serédi János, M. Szabó Zsuzsa. A fotókat készítette: Fazekas László. Szántógép és gűzmasina A szakmunkásképző intézet lelkes tanárai és diákjai által létrehozott mezőgazda- sági gépmúzeumba egy hónapja értékes darab érkezett. Neve: Stock, motoros szántógép. Első tulajdonosa 1914-ben vásárolta a német gépet. Második . gazdájának ragaszkodása mentette meg az enyészettől a matuzsálemet, amely 1970-ig szolgálta a földet, mostantól pedig hajdani. korok technikai szintjét dicsőíti. A legújabb csoda neve hosszú: Hofher Schrantz Clayton Shuttleworth. A mai fiataloknak már talán az is keveset mond, ha megemlítjük, gőzzel üzemeltetett cséplőgép. A hatvanas évek masináihoz keresni kellett valakit, aki ért hozzá, működőképessé teszi. Ezt a szakembert a 75 éves, jánoshalmi Szekszárdi Antal bácsiban találták meg. Fiatalabb segítőjével, a szintén jánoshalmi Barcsák Antallal először a gőzkazán nyomáspróbáját végezték el. Mint mondják, ha nem jó a kazán, fölösleges az egész helyreállításba belefogni. Szerencsére, a hatvan év nem tett kárt a gép „lelkében”, hatósági engedélyezés után ismét munkába állítható. Természetesen, csak bemutatók, tanulmányozások alkalmával... A két szakember nem elsősorban a tiszteletdíjért vállalta a nagy szakértelmet igénylő munkát. Nem titkolják, a szakmai becsvágy, a hasznossá válás hajtja őket igazán. De mesél Antal bácsi másról is. Hogy régen két Astra szívógázmotort állítottak fel a tábla szélére, azok vontatták a gépek köré kifeszített huzalon a váltva forgatós ekét. Az eke taposás nélkül szántotta a földet. Egy egész nap alatt akár 25 holdat is. Olajat csak az alkatrészek kenésére használtak. A gépeket hulladék £á- val, növényi szárakkal üzemeltették. — Nem került az szinte semmibe se — jegyzi meg Antal bácsi. — A leggazdaságosabb volt, amit képzelni lehetett! El keli hinnünk az idős szakembernek, hogy mint sok más. az energiatakarékosság sem mai találmány. összefogással kimozdítja a( holtpontról a kultúra házát.. Elképzelése nyitott fülekre} talált. Napjainkig eljutottakj odáig, hogy technikai felsze- j Ireltségük szinte hiánytalan.; Könyvtárosok munka közben A fiatalok rendszeresen bejárnak a különböző szakkörökre (szám Szerint 22 működik, mintegy 250 gyermek-, és ugyanennyi felnőtt-taggal), vagy egyszerűen csak beszélgetni, sakkozni, pingpongozni, könyvekért / a könyvtárba, vagy a Hét végeken táncolni. Persze, korai lenne olyan tanulságokat levonni, hogy már minden rendben van. Legjobban az igazgató tiltakozik ez ellen. Arról van szó csupán, hogy megkezdték egy munkát, aminek már mutatkoznak az eredményei, de a java még hátra van. Az első nyolc év jól indult, van mire alapozni a bizakodást.
