Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-28 / 123. szám
NÉPÚJSÁG 1982. május 28., péntek „0 cigányok változó jelenünkben” A kiállítás egyik részlete Fotó: Fazekas László Munkahelyi könyvterjesztők kitüntetése Az ünnepi könyvhét hagyományos eseményeként tegnap a SZOT székházában kiemelkedő munkát végzett munkahelyi könyvterjesztőket köszöntöttek és tüntettek ki. A SZOT kulturális, agitációs és propagandaosz- tálya „Munkahelyi könyvterjesztésért”' emlékplakettjét az Állami Könyvterjesztő Vállalat, a Kossuth Könyvkiadó, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a Népszava Lap- és Könyvkiadó két-két terjesztője vette át Palotai Károlytól, a SZOT elnökétől. A négy vállalat további 163 terjesztőjét a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatósága, a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztálya és a terjesztő vállalatok közös oklevéllel tüntették ki. Iskolai honvédelmi felelősök értekezlete Békéscsabán, a Nagy Sándor laktanyában tartották tegnap, május 27-én, délután 3 órakor a honvédelmi bemutatóval egybekötött honvédelmi felelősi értekezletet. Az 1. számú általános iskola úttörőinek köszöntésével kezdődött a program, majd a résztvevőknek és az úttörőknek megmutatták a laktanya csapatmúzeumát, a haditechnikát, az elhelyezési körletet, a fiatalok klubját. A bemutató után dr. Szekeres Béla, a városi tanács művelődési osztályának nyugdíjas munkatársa a honvédelmi nevelés időszerű kérdéseiről tartott előadást. Az iskolai honvédelmi nevelés módszertanával- is foglalkozott, kiemelte, hogy az az oktatómunka, amely az iskolákban folyik, nem ellentétes a világ béketörekvéseivel. A történelemoktatásnak is része, hogy partizán elvtársakat hívnak meg a gyerekek, régi élményeikről faggatják őket. Ez a nemes törekvés érzelmileg is közelebb viszi az úttörőket az internacionalizmushoz, a béke megőrzésének gondolatához. A következő napirend az értekezleten az úttörőgárdisták új, központi kiképzési tervének előterjesztése volt, amelyet Hanó Pál, az Úttörő Gárda megyei parancsnoka ismertetett a honvédelmi felelősöknek, majd értékelte az eddig lezajlott úttörő honvédelmi versenyeket. —számadó— n számítógépes irányítás fejlesztése és a BOGÉ Tegnap Gyulán, a Dürer Teremben nyílt meg a Békés megyei cigányügyi koordinációs bizottság, a megyei múzeumi szervezet, a Békés megyei Művelődési Központ és az Erkel Ferenc Múzeum közös munkájának eredményeként „A cigányok változó jelenünkben” című kiállítás. A cigányság múltját, életmódját, kultúráját, jelenét reprezentáló gazdag kiállítási anyag ilyen koncepciózus, összefogott formában először kerül a nagyközönség elé. A tegnapi ünnepélyes megnyitón dr. Benesik János, A Hazafias Népfront békéscsabai bizottságának gazdaságpolitikai munkabizottsága május 27-én, tegnap délután 3 órai kezdettel tartotta ülését a városi bizottság székházában. Az ülésen az. állandó bizottsági tagokon kívül részt vettek a kisiparosok és kiskereskedők képviselői is. Az első napirendi pontban Vig Gábor, a KIOSZ körzeti titkára a kisiparosok tevékenységének helyzetéről beszélt. Többek között elmondta, hogy megváltozott a kisiparosok megítélése, már nem úgy néznek rájuk, mint szükséges rosszra. Ennek következtében nőtt a kisipari tevékenységet folytatók száma. A második napirendi pontban A magánkereskedelem helyzete városunkban címmel dr. Sebestény József, a KISOSZ megyei titkára tartott vitaindító beszédet. Kiemelte, hogy a július 1-től nziBusz tájékoztatéja Az IBUSZ tájékoztatja a gépkocsival utazókat, hogy lengyelországi utazás esetén a biztonságos üzemanyag-ellátás érdekében célszerű az üzemanyagjegyet előzetesen beszerezni. Az üzemanyagjegyek Budapesten, az Orbis Utazási Iroda képviseleténél kaphatók, a vidéken idejében történő előzetes megrendeléseket az IBUSZ-iro- dák vesznek fel. Egyébként a határátlépésnek nem feltétele az üzemanyagjegy, de ajánlatos, hogy legyen. a gyulai múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket,’ majd a cigányság történetét, jelenét felvázoló megnyitó beszédet Kozák Istvánná, az országos tárcaközi bizottság titkára mondotta el. Ezután rövid műsor keretében verseket mondott a többszörös SZOT-díjas Oláh István, majd Balog Béla cigánytáncot mutatott be, Varga Gusztáv pedig szatmári cigánydalokat énekelt. A kiállítás június 4-ig tekinthető meg. (BSE.) életbe lépő új jogszabály 102- féle kereskedelmi szakmákat érintő tevékenységet engedélyez. így többek között lehetőség nyílik sporteszközök, barkácsfelszerelések, építőipari kisgépek bérbe adására. Az új jogszabály a szolgáltatásra helyezi a hangsúlyt. l. s. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés egyik kiemelkedő feladata a mezőgazdasági vállalatok számítógépes irányítási mintarendszerének kidolgozása. A vállalatirányítás számítás- technikai nyilvántartása, a termelésirányítás, az elemzési, tervezési rendszer számítógépes kidolgozása területén folyó' fejlesztésekről, az utóbbi időszakban elért eredményekről tartottak megbeszélést tegnap Békéscsabán az egyesület közgazdasági szakbizottságának szervezésében. A számítógépes irányítási rendszer kidolgozása három évvel ezelőtt kezdődött, és abban az agráripari egyesülésen kívül részt vett a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet is. A tegnapi tárgyaláson elismeréssel szóltak a tervezési modellről. A mezőgazdasági vállalatok már ettől az évtől igénybe vehetik a BAGE számító- gépes szolgáltatásait a tervezésben. A Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének közgazda- sági bizottsága is állást foglalt a közelmúltban a tervezés számítógépes programjának bevezetése mellett. A BAGE-nál már az 1983-as tervek készítéséhez is rendelkezésre állnak a szükséges személyi és technikai feltételek. Az egyesülés szolgáltatásait eddig több mezőgazdasági üzem vette igénybe, a Hidasháti Állami Gazdaság a szarvasmarha-tenyésztés- ben, az újkígyósi Aranykalász Tsz a nagygépes készletgazdálkodásban, a szarvasi Dózsa az éves tervek készítésében. Valamennyi üzemben kedvezőek a tapasztalatok. — nyes — Szocialista brigádok az óvodáért (Tudósítónktól) Mezőberényben széles körű együttműködés alakult ki a nagyközség szocialista brigádjai és az óvodák között. Jó példa erre a négycsoportos Kálvin úti óvoda és az Aranykalász Termelőszövetkezet központi javítóműhelyének szocialista brigádjai közt fennálló kapcsolat. A Bánki Donát ifjúsági és a Radnóti Miklós Szocialista Brigád öt éve rendszeresen segíti munkájával a 126 kisgyermek második otthonának számító intézményt. A brigád tagjai minden évben vállalásuknak megfelelően megcsinálják a víz- és csatornarendszer, az elektromos kisgépek, a gyermekjátékok karbantartását, javítását. A fák gallyazását is állandó feladatuknak tekintik. Több esetben gondoskodtak arról, hogy a homokozóban friss és elegendő homok legyen. Fenyőünnepen ajándékokkal kedveskednek a kicsinyeknek. 1979-ben Sági György vezetésével társadalmi munkában megcsinálták az óvoda központi fűtésének szerelését, mely magába foglalta a szerelvények megvásárlásától kezdve a rendszer üzembe helyezéséig tartó munkák egész folyamatát. Az idén a két aranykoszorús brigád eddig 376 társadalmi munkaórát teljesített. Az óvoda szűk udvarának bővítéséhez hozzájárulva két nap alatt elbontották a tanács által e célból megvásárolt öreg családi házat. A kerítést elkészítve, a ház helyét elegyengetve, „kulcsra készen” adták át a kicsiknek a tágas udvart. A gyerekek minden évben évzáró ünnepélyen műsorra] köszönik meg a brigádok tagjainak a segítséget. Barna Mihály A brigádok tagjai a kerítést csinálják Fotó: Csávás István Értékelték a kisiparosok tevékenységét Könyvheti tűnődés | így hirdetésen tűnődöm: „Könyvet is I az ÁFÉSZ-ban vásároljon!” A hirdetés kiválaszt az embermilliók sokaságából engem, aki olvasom, s feltételezi rólam, belém szuggerálja, hogy már eddig is mindent az ÁFÉSZ-ban szereztem be a konyhámra, a kiskertembe, a házamba, a lakásomba, most már csak egy van hátra: a könyv. A hirdetés fölszólítását végigértelmeztem, a többi már az én dolgom: ő már igazán megtette minden kötelességét, többet nem tehet. Zavarban vagyok: kezdek tréfás lenni egy komoly kis hridetéssel, a komoly XX. századi reklámmal szemben, amellyel az imént találkoztam, sőt, az olvasóval szemben is, holott a reklám valóban nagyon is komoly dolog, megvan a maga helye, de azért mégiscsak tovább tűnődöm ezen a kis hirdetésen. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kis falusi vegyesboltjára gondolok, ahonnét nem könyvet, hanem kenyeret, tejet, ceruzát, iskolai füzetet vásárol a község. Aztán eszembe jutnak valóságos kis falusi hazai marketingjeink, az ABC-k, amelyekkel szerte az országban mindenütt találkozunk, s valóban szerte, sok helyütt, sokféle településen, kisebben-nagyobban egyaránt. Már néhány ezres helységekben is olyan modern, jól ellátott ABC-k működnek, mint akár egy városban. (A városiak épp olyanok, nincs köztük sok különbség, az egyik ellátása nagyjából olyan, mint a másik.) Nem is a modernségük — a küllemük a fontos, hanem az, hogy természetesnek érezzük, hogy mindenütt ott vannak. S ezek után, az ünnepi könyvhéten mégis eltűnődöm a kicsi kis hirdetésen, amit a lapban olvasok: ,,Könyvet is az ÁFÉSZ-ban vásároljon!” Nem azért, amit az elején írtam, hogy ez a hirdetés „kiválaszt az embermilliók sokaságából engem” stb., mert akkor csakugyan ironikusan fogalmaztam, s igazából nem is azon tűnődtem, hanem a reklám szórendjén. A szórend tett ironikussá, hogy elöl van a könyv. Egyelőre az ÁFÉSZ- ban először, első helyen, hangsúlyosan nem könyvet vásárolnak. Még az ünnepi könyvhéten sem. De ha az AFÉSZ-bolt könyvesbolt, csak könyvesbolt, akkor hogyan állunk? A valódi, az egyáltalán nem ironikus tűnődés ekkor kezdődik — megfosztva a reklámtól, s most már • az ÁFÉSZ-től is, hogy a reklám, s az ÁFÉSZ helyén az olvasás, a könyv marad. A lapok egyre többet írnak az ünnepi könyvhétről, író-olvasó találkozókról, új könyvsorozatokról, új regényekről, verseskötetekről olvashatunk. Tudomásomra jutott, hogy például az Európa Könyvkiadó tizenkét kötetes új Goethe-válogatást indít; hogy például Salgótarjánban rendezik meg az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitóját. Az ünnepi könyvhétnek sok gazdája van, sok törekvés fut benne össze. Amikor Supka Géza Literatúra című folyóiratában 1927-ben fölvetette a könyvhét elődjének, a könyvnapnak az eszméjét, akkor még elsősorban a könyvkiadók, s a vásárlók közelítésére gondolt. Nem lehetne-e egy évben egyszer a vásárlókat arra bírni, hogy több könyvet vegyenek, mint máskor, s ennek fejében a kiadók is jobban ki tennének magukért? Nem találkozhatna-e egyszer egy esztendőben többé-ke- vésbé harmonikus irodalom (kultúra) és üzlet. Supka Géza régi, antivilágból származó gondolata mára évenkénti program. S át is alakult. Ma társadalmi, állami szervek, intézmények hivatalos, kultúrpolitikai munkája, teendője. Az írószövetség, a Hazafias Népfront, a Művelődési Minisztérium, a tanácsok művelődési osztálya, a könyvkiadók, a könyvterjesztők munkája fut benne ösz- sze. Hosszú évekig én is kemény munkát végeztem ilyenkor. Mnt könyvtárosnak, az ünnepi könyvhétből az ideológiai, az eszmei rész jutott rám: a kultúra és az üzlet kettőséből a kultúra. Most az ünnepi könyvhéten — már nem könyvtárosként — azon tűnődöm, hogy ez az esemény a kultúrának és az üzletnek valóban harmonikus vállalkozása-e. A könyvkiadás ellen mindig lehet kifogásom, sőt, más ellen is: kifogásolhatom a könyvesboltok választékát, az író-olvasó találkozók esetlegességét, a rossz szervezést, drágállhatom az emberek pénzéhez mérve egy-egy könyv árát, de végezetül mégiscsak arra a nem feltűnő megállapításra jutok: az ünnepi könyvhét remélhetőleg harmonikus. Az ünnepi könyvhét Magyarországon ma olyan lesz, amilyen ma Magyarország. Bizakodjunk, lehet bizakodnunk, töprengjünk, azt is lehet. lúnődöm. A világon sok mindennek örü' ' lök, ha viszont a félelemről van szó, akkor nagyobb félelmeim után legjobban a könyvnélküliségtő', a könyvtelen embertől félek. Ha emberhez méltó lakása, pénze, élete van, de még- sincs könyve. Azzal az emberrel baj van, rosszul műveli az életét, valami rossz van az életében, egy sötét folt, valami árnyék; ahonnét akár ragadozók is bújhatnak elő. Kell-e félnem? Egészséges-e, hogy ilyesmitől félek? Az ünnepi könyvhét bizony fontos emberi dolgokon tűnődtet el. Győri László Tésztaipari tudományos tanácskozás A Békéscsabai Konzervgyár 1980-ban arra vállalkozott: fórumot biztosítson a termelőknek, a kutatóknak és a gyártóknak arra, hogy a hagyományokkal nem rendelkező, széttagolt iparág kutatási eredményei mihamarabb megvalósulhassanak a gyakorlatban. A szabadkígyósi kastélyban május 25—26-án megrendezett tanácskozásra meghívták a búzanemesítőket, a termesztőket, a kutatókat, a tésztagyártókat és minden e témában érdekeltet. A találkozó célja az volt, hogy élő kapcsolatot teremtsen a kutató és gyakorlati munka között. Azért, hogy a kutatási eredmények mihamarabb alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban. Jelenleg hazánkban a tészta alapanyaga az aesti- vum búza, ebből gyártják a tésztát, míg a hagyományokkal rendelkező nyugati országokban a durum búza darájából. Az ebből a búzából készült tészta tojás nélkül is jobb minőségű, mint a jelenlegi hazai alapanyagból készült termékek. A durum- búzával hazánkban is kísérleteznek, és a kísérletek lassan eljutnak oda, hogy a már folyó próbagyártás után a hazai és külpiacokra is ebből készüljenek a magyar tészták. A több mint 100 szakembernek rendezett tudományos tanácskozást a jövőben is szeretné a Magyarországi Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Békés megyei területi szervezete megszerez11'' —számadó—
