Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-04 / 102. szám

1982. május 4„ kedd

Gondolatok

egy kiállítás-sorozatról

A békéscsabai Fiatal Alkotók Körének (FÁK) legutóbbi összejövetelén az alkotók és a vendégként jelenlevő városi építészek, városépítők beszélgetését hallgatva Hauser Arnold gondolatai jutottak eszembe: „A művészet csak annak mondhat bármit is, aki megkérdezi; és hallgat annak, aki néma”.

A beszélgetés városunkról, a városépítésről, az eddigi építkezésekről és az elkövetett hibákról folyt. Művészeink kezdeményezték ezt a találkozást, jobbító, szeb- bítő szándékkal, mondván, ha már nem nagyon kérdezik őket, hát majd ők kérdeznek.

Magam örömmel tapasztaltam, hogy az 1978-ban városunkban letelepedett művészekben is — időnként még erőteljesebben, mint a régóta itt élőkben —• bontakozik a felelősségérzet a lakóhely iránt, kialakulóban a lokálpatriotizmus. Tenni akarnak a városért, tanácsaikkal, alkotó munkájukkal szépíteni a jövőben épülő városrészeket, utcákat és tereket. Segíteni akarnak — térítés nélkül! — az eddig elkövetett városképi hibák helyrehozásában. A felajánlás a művészek részéről megtörtént, most már rajtunk, városlakókon is múlik, mi lesz a kezdeményezésből. Hogyan fogadjuk közeledésüket, támogatjuk-e törekvésüket, segítő szándékukat?

De ehhez mindenekelőtt meg kellene közelebbről is ismerni a városban élő művészeket. A közvetlenebb ismeretséghez gyakoribb és bensőségesebb találkozások kellenek. Olyan miliő, amelyben szabadon kérdezhetünk művészről, művészetről és emberi dolgokról is. Lyka Károly gondolata kívánkozik ide. „Sohasem férkőzünk közelebb egy képhez vagy szoborhoz, mintha megértjük, miképpen keletkezett az, mily célt tűzött maga elé a művész, midőn formálta."

A fent említett és az idézetben rejlő kérdésekre vonatkozó válaszok elérhetők, az ismerkedés lehetősége

adottá válik mindazok 6zá- máőa, akik figyelemmel kísérik a Munkácsy Mihály Múzeum „Az én műhelyem” címet viselő új bemutatóbemutatkozó sorozatának programját, és aktív kíváncsisággal bekapcsolódnak eseményeibe. A múzeum kistermében 1982-től kezdődően, évente három-négy alkalommal mutatkoznak be városunk művészei önálló műhelykiállítással. A műhely szó jelzi, hogy a kezdeményezés minőségileg, tartalmilag is új, eltér a közönség által megszokott kiállítási programoktól.

Egy-egy múzeumi műhely öt hétig látogatható, és — a meghívóként és kiskataló- gusként egyaránt szolgáló — leporellóban feltüntetett napokon a művész házigazdaként mutatja be műhelyét. Április 29-én, 17 órakor — elsőként — Tóth Ernő festőművész várta városunk érdeklődő közönségét múzeumi műhelyébe. Az egyre fokozódó urbanizáció és technizáció, a társadalmi csapdák szorító hatásában vergődő ember számára egyre fontosabb lesz a természet, a természeti szépség. A természettel szemben megnyilvánuló hiányérzetet táplálja az a vitathatatlan tény is, hogy a szépségnek, mint sajátosan emberi és társadalmi kategóriának a természeti valóságig hatoló gyökerei vannak. Nem véletlen tehát, hogy Tóth Ernő, bemutatkozó kiállításának alapgondolatát a következőképpen fogalmazta meg: „Az itt és így rendezett kiállításommal szeretném minél él- ményszerűbben, egyértelműbben kifejezni a természetben való hitemet, a MŰVÉSZET és TERMÉSZET kapcsolatát.’

A természet szépségeinek meglátásán keresztül eljuthatunk a művészet szépségeinek látásához, értéséhez. A látás fejlesztésében, életünk emberibbé tételében vállal részt a Munkácsy Mihály Múzeum új sorozata, a sorozat minden művésze, és minden támogatója.

Born Miklósné

Gimnazisták az óvónőképzőben

(Tudósítónktól)

A pályaválasztási intézet a megyei művelődésügyi osztály támogatásával látogatást szervezett a Szarvasi Óvónőképző Intézetbe az érdeklődő 2—3. osztályos gimnazisták számára. Megyénk 12 középiskolájából 150 tanuló vett részt e hét első három napján a rendezvényen. Először tájékoztatót hallgattak meg. melyet Bencsik Endre igazgató és Szakács Mihályné igazgató- helyettes. tartott. Szó esett többek között az óvónői hivatás szépségeiről, nehézségeiről, az intézetben folyó életről, a tanulmányi munkáról, a felvételi követelményekről.

Részletes útmutatás hangzott el arról, hogyan célszerű felkészülni erre a szép hivatásra. Ezután látogatást tettek az óvónőjelöltek a korszerű gyakorló óvodában, ahol Zvara Jánosné vezető óvónő kalauzolta végig a csoportot. Zárt láncú tv segítségével környezetismereti és képzőművészeti foglalkozáson vettek részt a vendégek.

Arról is hallottak a könyvtár megtekintése során, hogy a kétéves tanulmányi idő alatt is sokat kell olvasniuk a leendő óvónőknek. Ehhez itt minden lehetőség adott.

Selmeczi I,ászló

„Termő ékes ág...” kilencedszer

A békéscsabai Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda rendezésében tegnap délután 15 órakor nyitották meg Békéscsabán, a Kossuth téren a „Termő ékes ág .. című fotókiállítást. A kilencedik alkalommal meghirdetett országos kiállításon ezúttal közel nyolcvan fotográfiát mutatnak be, dicsérve az anyaságot, a gyermekélet örömeit, szépségeit.

Mérni kellett volna az időt, amíg a vastaps tartott. Hosz- szú-hosszú percekig zúgott a lelkes ováció. Pedig annyi történt „csupán”, hogy két csodálatos művész, Tolnay Klári és Mensáros László színpadra lépett és meghajolt a közönség előtt. Csakhogy ebben a vastapsban benne volt a köszönet sok eddigi alakításukért, s a remény, hogy ezen az estén is szép színházi estével ajándékoznak meg bennünket. És a remény rövidesen valóra vált. Jerome Kilty Kedves hazug című játéka, amelyet a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban láthattunk, emlékezetes élményt jelentett.

A nagy ír vegetáriánus, G. B. Shaw és az ünnepelt angol színésznő, Mrs. Campbell négy évtizeden át tartó viharos levelezése, furcsa szerelme elevenedett meg a Játékszín vendégszereplésekor. Talán a sors fintora, hogy az évad egyik legizgalmasabb színházi eseménye nem a Jókai Színházban történt, pedig ez az előadás megérdemelte volna a „színházi bb”

Elsőnek a békéscsabai zeneművészeti szakközépiskola kamarakórusa énekelt Rázga József vezetésivel, utána pedig a zeneiskola kamara- együttese adta elő ez alkalomra összeállított programját. Hodu József színművész Weöres Sándor Anyámnak című versét mondta el, majd Betkó Katalin, az iroda vezetője köszöntötte a megnyitó vendégeit.

Dr. Szemenyei Sándor, az MSZMP békéscsabai városi

környezetet. Hiszen az ifjúsági ház nagyterme kevésbé alkalmas kétszemélyes kamaraelőadások megtartására. Különösen akkor volt zavaró a terem rossz akusztikája, amikor aláfestő zenén át beszéltek a színészek, s hegyezte fülét a hátsó sorok közönsége.

Tulajdonképpen három színész bravúrja ez a színházi produkció, hiszen a rendezést is színész, Huszti Péter végezte. Munkájában érezhetően egyetlen dologra figyelt, hogy minél több teret engedjen a színészeknek, a játéknak. (Megszívlelhető rendezői „koncepció”!) Tolnay Klári és Mensáros László pedig a legjobb értelemben éltek a komédiázás lehetőségeivel. Láthatóan jól érezték magukat egymás társaságában, s ez a jókedv átragadt a közönségre. Méltán csattant fel tehát az előadás végén ismételten a fergeteges vastaps, amelyhez hasonlót de jó volna hallani más színházi eseményeken is!

A. T.

bizottságának osztályvezetője beszélt' a „Termő ékes ág ...” országos fotókiállítás kilenc esztendejéről, hangsúlyozva, hogy az idén látható képek is alkotóik érzelmeiről, a nemes emberi kapcsolatok lényegéről vallanak. A kiállítók között számos Békés megyei képeit találjuk, a díjazottak között pedig a békéscsabai Sipos József is szerepel.

A kiállítás képei május 23- ig tekinthetők meg a Kossuth téren. (—n)

Dz orosházi

alkotókor

műsoráról

(Tudósítónktól)

Ismét sok érdeklődő gyülekezett az elmúlt hét egyik estjén az orosházi Fegyveres Erők Klubjában működő Alkotókörben, hogy részt vegyen a klub áprilisi összejövetelén.

Az est első felében dr. Gulyás Mihály állatorvos, helytörténeti kutató válaszolt a házigazda, dr. Abonyi Lajos kérdéseire. Elmondta, hogy több mint harminc éve jelennek meg írásai állatorvosi és tenyésztési szaklapokban, majd a hatvanas évek elejétől kezdve bekapcsolódott a helytörténeti kutatómunkába, és többek között megírta a nagy múltú orosházi baromfiipar történetét, amely évek óta lektorált állapotban várja a megjelenést.

A program folytatásaként Varsa Zoltán „Versben bújdosó” címmel tartott előadást és felolvasást az általa kedvelt magyar, valamint a külföldi líra gyöngyszemeiből. A jelenlevők egyebek között hallhatták Francois Villon, Gabriella Mistral, Szergej Jeszenyin, Frederico García Lorca, Nagy László, Kiss Anna egy- egy versét, amelyet az előadó értően elemzett.

Májusban Urbán András prózaíró és Feldmann Tibor festő lesz az Alkotókor vendége.

Koszorús Oszkár

KÉPERNYŐ

Köszöntő

Évtizedek kampánylelkesedései bizonyítják, hogy túlzó ünneplésekre hajlamos nép vagyunk, meglepő tehát, milyen szerényen zajlott egy jelentős születésnap. Az elmúlt héten volt negyedszázadós a Magyar Televízió. Szemérmes csöndben, szinte csak mellékesen emlékeztek rá a műsorok, semmi zaj, tömjén, csillogó visszatekintés. A rosszmájú néző azt gondolhatná, talán még egy valamirevaló ünnepi műsorra sem futotta. Pedig most nincs helye az epés véleménynek! Hiszen saját magunkat értékeljük le, ha ajakbiggyesztve szólunk a televízióról. Szabad időnk jelentős részét a képernyő előtt töltjük, rabul ejt a technika megunhatatlan csodája. Szeretünk ott lenni a világ forgatagában, ahová személyesen soha nem juthatunk el, ahol csak mint tv-nézőknek adatik számunkra belépés.

Huszonöt év! Egy generáció lett felnőtt, amely a tv- maci esti meséjével bódult álamba, játszott, tanult, szórakozott, s a képernyőn át volt jelen földünk riasztó vagy lelkesítő eseményeinél. Mennyi minden történt, amelynek a televízió jóvoltából lehettünk szemtanúk! Békés találkozás a világűrben és földi háborúk. Holdséta, képek a Vénuszról, képek éhező milliókró. Elnökgyilkosságok, merényletek, békéért tüntető emberek impozáns tömegei. Elvetemült banditák torz lelke és tudós bölcsek szép arcai. A költő Nagy László jövőbe küldött üzenete: ha emberarca lesz az emberiségnek, akkor csókolom őket.

Felmérhetetlen a felelősség, amellyel kölcsönösen tartozunk egymásnak, mi, nézők és a televízióműsorok készítői. Kinőttünk-e gyermekbetegségünket, amikor válogatás nélkül raboskodtunk a képernyő előtt, vagy rájövünk végre, hogy van a készüléken egy hasznos gomb, amivel időnként ki lehet kapcsolni? És a televíziósok érzik-e valójában, hogy sokmillió ember idejéért felelősek, akiket ha más nerri, az örök remény a képernyő elé parancsol? Remény, hogy talán most szépet, jót, hasznosat láthatnak. Bizakodás, hogy a műsorok gazdái végre nem a külföldi piacok szemeteskukáiból válogatnak számukra, s a hazai készítésű receptek egyike-másika sem a silány semmitmondás mintájára készül.

Túl az első 25 év közös örömein, bosszúságain, mit kívánhatnánk egymásnak? Hasznosan, emberi módon eltöltött további egy-két negyedszázadot, amikor szép lehetőségeinkhez méltón gazdálkodunk a ránk bízott „műsoridővel”, az életünkkel. (Andódy)

Dr. Szemenyei Sándor méltatta a kiállítás értékeit Fotó: Fazekas László

Tolnay Klári és Mensáros László színházi estje

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: A lőporsziget lakói.

8.57: Nótacsokor.

9.44: Zenevár.

10.05: MR 10—14.

10.35: Wilhelm Furtwängler vezényli a bécsi és a Berlini filharmonikus zenekart.

11.39: Széchenyi István naplójából.

12.45: Törvénykönyv.

13.00: Házasodj. Ausztria!

14.40: Cseregdi Bandi Párizsban, 1910-ben.

15.05: Tarjáni Ferenc kürtön játszik.

15.28: Nyitnikék. (ism.)

16.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete.

17.05: Arcélek.

17.35: Három Claude le Jeune- madrigál.

17.45: A Szabó család.

19.15: Régi híres énekesek műsorából.

19.40: A Magyar Rádió országos hegedűversenye.

Közben: kb.

20.20: Az Egri József-kört Szántó Zsóka mutatja be.

20.40: A hegedűverseny követíté- 6ének folytatása.

21.29: Tudomány és gyakorlat. 22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Schönberg: öt zenekari

darab.

22.48: Kapcsolataink.

22.58: Népdalok, néptáncok.

23.40: A Magyar Rádió országos hegedűversenye.

0.10: Táncdalok.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: A Stúdió 11 felvételeiből. 8.20: A 8. utca rejtelmei, (ism.) 8.35: Társalgó, (ism.)

10.00: Zenedélelőtt.

12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél.

13.25: Látószög.

13.30: Muzsikáló természet.

13.35: Bogár István gyermekkórusaiból.

14.00: Kettőtől hatig . ..

18.00: Tini-tonik.

18.35: Beszélni nehéz.

18.47: Nóták.

19.15: Prizma.

19.35: Csak fiataloknak . . .

20.35: Magyar anekdotakincs. 21.03: Pozsonyi slágerkoktél.

22.03: Simándy József énekel. 23.20 : A tegnap slágereiből.

III. MŰSOR

9.00: Iskol«*rádió.

9.30: Operarészletek.

10.30: A nagykanizsai dzsesszhét- vége felvételeiből.

11.05: 2000 felé . . .

11.40: Barokk zene.

13.07: Bécsi klasszikus kamaramuzsika.

14.42: A veszprémi SZMT Liszt Ferenc kórusa énekel.

15.00: Árpád-házi királyok.

15.30: Gershwin-művek.

16.26: Mi a véleményed?

16.46: Berlioz: Faust elkárhozása.

19.05: Iskolarádió.

19.40: Mi újság a magyarországi operaszínpadokon ?

20.40: Vecchi: A Parnasszus.

21.33: Haydn billentyűs muzsikája.

22.14: A progresszív beat híres előadói.

22.59: Magyar zeneszerzők.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé. Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.)

8.35: Környezetismeret. (Alt.

isk. 3. oszt.)

9.05: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.)

9.35: Korok művészete, (f.-f.)

10.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.)

14.05: Iskolatévé. Környezetismeret. (ism.)

14.20: Magyar irodalom. (ism., f.-f.)

14.40: Fizika, (ism.)

15.05: Korok művészete. (ism., 15.35: Kémia, (ism.)

16.05: Napköziseknek, szakköröknek.

16.25: Hírek, (f.-f.)

16.30: Kertünk — udvarunk.

(f.-f.)

16.50: Reklám, (f.-f.)

16.55: A változó falu.

17.30: Sakk-matt. (f.-f.)

17.50: Reklám, (f.-f.)

18.00: Még egyszer . . .

* 18.30: Dél-alföldi krónika, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: A Buddenbrook ház.

21.00: Stúdió ’82.

22.00: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra, (f.-f.) 22.40 : Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

20.00: Precious Wilson műsora. 20.35: Kedvünkre.* (f.-f.)

21.05: Tv-híradó 2.

21.25: Reklám, (f.-f.)

21.35: Görög tavasz — NSZK rövid film.

BUKAREST

16.00: Hírek.

16.05: Az iskolák életéből.

16.25: Könnyűzene.

16.40: Ifjúsági klub.

17.25: Írók riportműsora.

17.50: Esti mese.

18.00: Hírek.

20.00: Tv-híradó.

20.30: Gazdasági aktualitások. 20.45: Tv-ankét.

21.05: Tv-színház: Minetti. Irta Thomas Bernhard.

22.30: Tv-híradó.

22.40: Népi muzsika.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.10: Tv-napló. (Bg)

17.30: Videooldalak. (Zg)

17.40: Hírek. (Zg)

17.45: Gyermekműsor.

18.15: Tv-naptár. (Zg)

18.45: Műkedvelők. „

19.15: Rajzfilm. (Zg)

19.21: Lottó — nyilvános sorsolás. (Zg)

19.23: Reklám. (Zg)

19.27: Ma este. (Zg)

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám. (Zg)

20.00: Alkalmi műsor.

20.45: Reklám. (Zg)

20.50: Alkalmi műsor.

22.30: Tv-napló.

II. MŰSOR

12.55: München: amatőr ökölvívás, selejtezők.

18.00: Művelődési adás. (Zg)

18.30: Tv-napló.

18.45: A Földközi-tenger szeny- nyeződése. (Zg)

19.15: Arioso. (Zg)

19.27: Ma este. (Zg)

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám. (Zg)

20.00: Népi muzsika.

20.45: Emlékezések. (Bg)

21.30: Reklám. (Zg)

21.35: Zágrábi körkép. (Zg)

21.35: Huszonnégy óra. (Bg)

21.50: Az el nem kötelezett országok dokumentumfilmjei.

SZÍNHÁZ

1982. május 4-én, kedden 20 órakor Békéssámsonban:

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT

MOZI

Békési Bástya: Kettévált meny- nyezet. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Tegnapelőtt. Békéscsabai Terv: A macska rejtélyes halála. Gyulai Erkel: Zugügyvéd zavarban. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Tizenkét hónap, 5 és 7 órakor: Kung-Fu. Orosházi Partizán: Az amatőr.

Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Kabala, 22 órakor: Tűzharc.