Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

1982. május 25., kedd e laimuKkw A modellek után most az Ikarusz világszabadalmának, a repülőtéri busznak a prototípusát is láthatják az idei BNV-n a látogatók Fotó: Lónyai László Import helyett hazai ventillátor Az Elekthermax elektro­mos hőtárolós kandallóinak ventillátorait — melyeket a pápai vállalat eddig tőkés importból szerzett be — ezentúl idehaza, az Ikladi Ipari Műszergyár berceli kis­motorgyárában készítik. A Nógrád megyei üzemben ki­fejlesztett szerkezet jó telje­sítményű, csendes járású, minden szempontból fölveszi a versenyt a külföldi termé­kekkel. A berceliek sikerrel küzdötték le a sorozatgyár­tás akadályait is, aminek kö­szönhetően az idén összesen 33 ezer ventillátort szállít­hatnak Pápára. A folyamatos szállítás és a megbízható minőség felté­tele volt annak, hogy az Elekthermax gazdaságosan gyárthasson többet a kere­sett energiatakarékos, éjsza­kai árammal működő hő­kandallókból. Napfény, szél, vulkán Új energiaforrások Az utóbbi években nyil­vánvalóvá vált, hogy a kő- olajkészletek belátható időn belül elfogynak. Szükség van tehát új energiaforrá­sok bevonására. Az új ener­gianyerési eljárások felku­tatása napjainkban egyre sürgetőbb, már csak azért is, mert a környezetszennyezés megszüntetésében, vagy leg­alábbis csökkentésében is megoldást hozhat. A .témával kapcsolatban mindenkinek először a nap­energia vagy a szélenergia felhasználása jut eszébe, és bár a két energiaforrás ko­rántsem a legtöbbet ígérő, megújuló energiaforrások lé­vén jelentőségük nem lebe­csülendő. A napenergiát szilikonkris- tály-elemek * * segítségével közvetlenül elektromos ener­giává lehet átalakítani; saj­nos, egyelőre még meglehe­tősen drágán. A Szovjetunió első, a Krím félszigeten épü­lő kísérleti naperőművének á kapacitása 5 megawatt lesz, 600, összesen 40 000 négyzetméter (azaz 4 hek­tár!) felületű tükör kon­centrálja egy 75 méter ma­gas toronyra a napsugara­kat, ahol gőzt állítanak elő. * tükrök számítógépes ve­zérléssel automatikusan kö­vetik a nap mozgását. Az első naperőművek kis telje­sítményűek, csupán próbál­kozásnak tekinthetők; épü­lettömböket, gazdaságokat, kis településeket látnak el energiával. Türkmenisztán­ban például „napfalvakat” hoznak létre, ahol a lakóhá­zak teljes energiaszükségle­tét a napfény fedezi. A szélenergia munkába állítását az korlátozza, hogy dón tárolja, hogy fölös ka­pacitásával a víz elektrolízi­se útján hidrogént fejleszt, amely szélcsend idején üzemanyagul szolgál az áramtermeléshez. További előnye, hogy — lévén a hidrogén égésterméke, a víz — a környezet nem szennye­ződik. A szakértők véleménye szerint a szélerőművek egye­sítése az úgynevezett víz­akkumulátorokkal még ked­vezőbb kilátásokkal kecseg­tet. Ezek tulajdonképpen magasan elhelyezkedő víz­tartályok, amelyekbe erős szél esetén vizet szivattyúz a szélerőmű. Szélcsend idején aztán a lefolyó víz turbinát forgatva szolgáltat villamos energiát. Lakott vidékektől távol eső, nehezen megközelíthető helyeken a nap-, illetve szélerőművek létesítése már most is gazdaságos, így a si­vatagokban a naperőműveké, az északi vidékeken a szél­erőműveké, mivel a hagyo­mányos áramfejlesztő beren­dezésekhez szükséges fűtő­anyag helyszínre szállítása óriási összegeket emésztene fel. Nagy lehetőségek rejlenek a vulkáni kúpok alatti for­ró magma energiatermelés céljaira történő hasznosításá­ban, amennyiben sikerül ezt a földkéregben levő, elkép­zelhetetlenül nagy energia- készletet gazdaságosan meg­csapolni. Az NSZK-beli Ruhr-vidéken az új módsze­rekkel kb. 10 km mélység­ben felfedezett, 10—30 km3 forró, folyékony kőzetből pl. egyetlen km3 elegendő lenne, hogy teljes kihasználás ese­tén a Ruhr-vidék elektro­mos energia-szükségletének kétharmadát fedezze. A gyakorlati megvalósí­tástól azonban még megle­hetősen távol vagyunk. A geológusok, geofizikusok egyelőre az alapkutatások­nál tartanak. Olyan módsze­rek kifejlesztésén dolgoznak, amelyekkel a spontánul ég­be lövellő gőzszökőkutakkal nem jelzett geotermikus- energia-lelőhelyek is felde­ríthetők. A föld melege jelentős energiaforrások egyike lehet, amit bizonyít az a tény, hogy már ma több energiát szol­gáltat, mint az összes szél- és naperőmű együttesen. Mindazonáltal az e téren mutatkozó lehetőségeket nem szabad túlbecsülni, ugyanis a tudomány és tech­nika e témában még nem tart előbbre, mint az űrha­józás az 50-es évek elején. Ezenkívül számtalan aka­dály van. így a magmakam­rák 10 km-es mélysége a jelenlegi technikával aligha elérhető. A kiaknázásra al­kalmas területek gyakran távol vannak a városoktól, ipari centrumoktól, a hő­energia hosszú távra való továbbítása pétiig ma még nem kifizetődő. A geotermikus energiafor­rás hasznosítása elsősorban azokon a területeken sokat ígérő, ahol a forró kőzetré­tegek nagyon közel helyez­kednek el a földfelszínhez. Bognár Mária Kedvezmények állattartóknak Továbbra is élénk az ál­lattartási kedv. Erről tanús­kodnak a tavaszi állatvásá­rok, amelyeken az elmúlt évek azonos időszakához ké­pest gyakran $0—80 száza­lékkal több sertést kínálnak fel, és a jószágokra vevő is akad. Az állattartóknak újabb kedvezményeket biz­tosítanak. Az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok a sertéstar­tást ösztönzik azzal, hogy a nagyüzemektől vágás utáni minősítésre átvett sertések árát — az állat meghatáro­zott súlykategóriájától füg­getlenül —, a hús- és a fe­héráru (zsiradék) aránya alapján állapítják meg. Ez­zel a rendelkezéssel az úgy­nevezett súly feletti sertések értékesítési árát jelentősen növelték. Á vállalatok a továbbiak­ban felárat fizetnek a te­nyésztésből kizárt sertése­kért. Azok a nagyüzemek, ame­lyek a vállalatok kérésére növelik az átadási súlyt, szintén kedvezőbb bevétel­hez jutnak. Korábban a súly­növelés nyomán kedvezőtle­nebb árosztályba kerültek — kevesebbet kaptak állatai­kért — a továbbiakban vi­szont a felvásárlók az érté­kesítési átlagár csökkentését meghatározott mértékben el­lensúlyozzák. Rendezték a nyúl felvásár­lási árát. A nyúltenyésztési és külkereskedelmi társaság igazgató tanácsa meghatá­rozta az állatok nyári felvá­sárlási árát. Ez június 1-től kezdődően kilónként leg­alább 40 forint. (Az ár vala­mivel magasabb a korábban meghirdetett védőárnál, és megfelel a nyáron elérhető külpiaci áraknak.) az erre szolgáló létesítmé­nyek csak ott működtethe­tők, ahol gyakori az erős szél. így a tengermelléki te­rületeken és magas hegyek­ben. A szél erősségének, il­letve sebességének különö­sen nagy jelentősége van, mivel a hasznosítható ener­gia a szélsebességgel ará­nyosan növekszik. A szélenergia hasznosítása eddig főként kis teljesítmé­nyű, pl. vízszivattyúzásra alkalmas szélmotorok for­májában tűnt lehetséges­nek. E téren áttörést hozhat a szovjet specialisták által kidolgozott 40 mW-os szél­erőmű terve, (összehasonlí­tásul: a világ eddigi legna­gyobb működő szélerőműve 2 mW-os.) Elődeitől eltérően ez az új objektum bármilyen szélerősség mellett működik majd, így az energiamaxi­mumot adja. Egy szélke­rék helyett 8 rotorja van, amelyeken egyenletesen osz­lik el a terhelés. Fémállvá­nyának magassága 200 méter. Erős szél esetén a többlet- energiát az erőmű oly mó­Több éves, jó partnerkapcsolat jellemzi a Gyomacndrödi Szabóipari Szövetkezet cs a híres sportruházati céget, az Adidast. A szövetkezet dolgozói augusztus végéig 32 ezer férfi és női futó szabadidő-ruhát szabnak és varrnak bérmunkában Fotó: Veress Erzsi Tessék választani — tessék vállalkozni! Új formák, új lehetőségek a gazdálkodásban L __________1__________I 1 . Leányvállalat 2. Kisvállalat 3. Kisszövetkezet 4. Gazdasági munkaközösség 5. Vállalati gazdasági munka- közösség 6. Szerződéses üzemeltetés 7. Ipari és szolgál­tató szövetkezeti szakcsoport 8. Atalányelszámolá- sos rendszer 9. Költségtérítéses rendszer 10. Egységek bérlete ^ Fejlődő magánkisipar A kisiparosoknak — ko­rábban — elsődleges fel­adata volt a lakossági ipari javító-szolgáltató igények ki­elégítése az állami és szö­vetkezeti ipar hasonló te­vékenységének kiegészítő­jeként. Az utóbbi években a kiegészítő szerepből meg­határozó tevékenység lett, miután e téren a. munka több mint felét a kisipar végezte és végzi jelenleg is, országosan és megyénkben is. A szolgáltató tevékeny­ség mellett mindinkább elő­térbe került a kisiparosok export-, import-, hiánycikk­pótló, választéknövelő és egyedi termékek gyártásának szükségessége. A legújabb ipari és pénz­ügyi rendelkezés — mint az 1981. évi 16. számú törvény- erejű rendelettel módosított 1977. évi 14. számú tvr. — már csaknem teljesen azo­nosnak ismeri el a szolgál­tató tevékenységgel a kis­ipari termékelőállítást. A megye több mint ötezer kis­iparosa azonban jelenleg is főleg javító és szolgáltató. Munkájuk nyolcvan százalé­kát ugyan e területen fej­tik ki, de az ösztönző in­tézkedések hatására termék­előállítás is bővül körükben. A lakossági igények minél jobb ellátása az az alapvető tényező, amely szükségessé tette az új gazdasági formák bevezetését, köztük a kis­ipari tevékenység eddiginél nagyobb mérvű fejlődését. Új iparjogosítvány váltása során ez az elv érvényesül. Minden nagykorú és önjogú személy kaphat ipargyakor­lásra jogosító engedélyt (iparigazolványt, vagy mű­ködési engedélyt), amennyi­ben megfelelő erkölcsi bi­zonyítvánnyal, a tevékeny­séghez előírt szakképesítés­sel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. Egészségügyi és élelmiszer-előállító szakmá­ban, természetszerűleg a KÖJÁL külön engedélye is szükséges. Két tevékenység — magántaxi, gépi teher­fuvarozás — kivételével megszűnt az I. fokú iparha­tóság (az illetékes tanács szakigazgatási szerve) mér­legelési jogköre, tehát elvi­leg biztosított a verseny le­hetősége. Engedélyt képesítéshez kö­tött és képesítéshez nem kötött iparra lehet váltani, mindazon tevékenységre, amelyet az állam nem tart fenn saját gazdálkodó egy­ségei részére (például bá­nyászat, villamosenergia­szolgáltatás, fűszerpaprika­őrlés, ingatlanközvetítés, stb.). Ipari tevékenységet — en­gedély alapján — nyugdíja­sok is végezhetnek, 60 ezer forint évi tiszta -jövedelem- határig a nyugdíjfolyósítást nem korlátozzák. A munka- viszony mellett ipart gya­korlóknak az iparból szár­mazó jövedelmét nem kor­látozzák. Az engedély kivál­tásakor azonban a munkál­tatónak a tényt kötelesek be­jelenteni. A kisiparosok létrehozhat­nak gazdasági munkaközös­séget, és a kisiparos közre­működhet nem kisiparosok­ból álló gazdasági munka- közösségben is. Jelentős vál­tozás továbbá, hogy a közü- leteknek végzett tevékeny­ségnél az eddigi korlátokat feloldották, illetve közületek is vállalhatnak munkát a kisiparosok megbízására. Javultak a kisipar OTP- hitel-folyósításának feltéte­lei is. Nagyobb összegeket, hosszabb időre, és elfogad- ■ ható kamat mellett vehetnek igénybe a kisiparosok mű­helyépítéshez, gépek, beren­dezések és felszerelések vá­sárlásához. Kedvezően ala­kult a kisiparosokra vonat­kozó vámrendelet is. Megyénkben először vált lehetővé 9 millió forint fel- használása állami költség- vetésből, a VI. ötéves terv folyamán. Ezt az összeget is ipari szolgáltató műhelyek építésére és gépek beszerzé­sére fordítjuk. Az állami tá­mogatás azonban ez esetben sem válhat magántulajdon­ná, csak segítséget jelent a szolgáltató tevékenység bő­vítéséhez. Az ilyenformán ém'tett műhelyek költségéhez a műhelyt igénylő kisiparos kétharmadnyi beruházást köteles vállalni. Javultak a kisiparosok adóztatásának feltételei és az adózás módja. A 48 1980. MT és a 38 1980. PM számú rendelet bevezette a tételes adóáltalányt, és a termelési kedvezményt. A jövőben to­vábbi módosítás várható e téren, mivel a munkavégzést, a termelést, a jobb kapaci­táskihasználást bizonyos ese­tekben még mindig gátolja a jelenlegi jogszabály. Az új társadalombiztosítá­si rendelet megjelenésével lehetővé vált a kisiparosok­nak is a táppénz, a maga­sabb nyugdíj és a családi pótlék folyósítása, az egyéb társadalombiztosítási járan­dóságok mellett. Kiterjesz­tették a nyugdíjbiztosítás le­hetőségét. a segítő családta­gokra is. Mindezen juttatá­sok szükségessé tették a tár­sadalombiztosítási járulékok1 módosítását. Az új járulék összege megközelítően azonos a más kisüzemi formában működők járulékával. Egé­szében véve, ez a rendelet is finomításra szorul. Hosszan lehetne még so­rolni azokat a kedvező in­tézkedéseket, melyek a kis­iparos munkakörülményeit, a kisipari munka növekedé­sét, a minőség javítását, a határidők betartását segítik. Elmondható: a kisipari mun­ka és a kisiparosok iránti bizalom nőtt, de ez egyben nagyobb felelősséget is je­lent számukra. A kisiparosok zöme ennek tudatában végzi munkáját. Krizsán János Dlkalmi tógazdaság Üj alkalmi „tógazdaságot” hozott létre Csongrád város határában a szegedi szék- ’ hellyel működő Tisza Halá­szati Termelőszövetkezet. A gátakkal körülvett ötven- hektáros tározó a leendő csongrádi vízlépcső tartozé­ka lesz. Addig, amíg rendel­tetésének átadják, több év telik el, s ez idő alatt hal­tenyésztéssel hasznosítják. Az ötvenhektáros ideigle­nes tógazdaságot feltöltötték vízzel, s 250 mázsa ponty­ivadékkal telepítették be. A szakemberek számítása sze­rint az ősszel már legaláob 750 mázsa zsákmányba tesz­nek szert, addigra ugyanis jelenlegi súlyuknak három­szorosára gyarapodnak a halak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom