Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
1982. május 22., szombat „Préseljék kockára a kocsimat” Biztosítási rabló-pandúr játékok Franciaországban Egy jó állapotban levő kék Ferrari gördül az autóbezúzó telep udvarára. Tulajdonosa magabiztos léptekkel siet be az irodába, majd félóra múlva megelégedetten távozik. Előtte azonban még leszámolt jó tízezer frankot a tulajnak. A többi már nem az ő gondja. A. többit elvégzi az a hatalmas prés. amely a szép Ferrarit 60 x 60 centis kockára lapítja. Emberünk ezután a biztosító társasághoz siet, ahol szabályszerű bejelentést tesz, hogy ellopták a kocsiját. Egy hónapot vár. majd ismét felkeresi a biztosítót, aki a törvényes feltételeknek megfelelően kifizeti neki a kártérítési összeget, a Ferrari hivatalos. úgynevezett „Argus” árát: százezer frankot... A francia biztosító társaságok most összefogva tanulmányt készítettek, amely szerint az 1980-ban ellopott 220 ezer gépkocsi, (a francia gépkocsipark egy százaléka) közül 40 ezret nem halálnak többé meg. Hová lettek? Vagy szépen, elutaztak Afrikába és a Közel-Keletre hamis prpífokkal egy alvilági hálózat segítségével, vagy alkatrészként értékesítették, de az is lehet, hogy valahol belesüllyesztették a Rhone vagy a Szajna medrébe. S nem kevés esetben, mint a kék Ferrarit, kocka alakra sajtolták, s most roncstelepen várja, hogy egy acélkohóba szállítsák. A biztosítási csalás valóságos iparággá vált, s az. ellenük való védekezés is. Észrevették például, hogy az ,,ellopott”~kocsik nagy része hat-nyolc éves, rozsdásodó, horpadt karosszériáim kizsarolt öreg motorú járgány. E tisztes életkorban már nem nagyon érdemes költeni a javításra . .. Sőt azt is kimutatták, hogy igen sok a nagy márka az ellopott autók között. Nem azért, mert a tolvajok különlegesen rajonganak a Porsche, a Mercedes, a Lamborghini márkáért, hanem gyakran azért, mert tulajdonosaik már unják a nagy étvágyú benzinzabálót, és a különlegesen magas biztosítási díEzt már érdemes cllopatni jak fizetését, és a nem különben borsos adót. A szép kocsi tehát egy szép napon eltűnik ... Van eset azonban rá, hogy a történet más fordulatot vesz. A kocsit balhés kedvű fiatalok, vagy potyára járó bűnözők tényleg ellopták, aztán amikor már eleget jártak vele, valahol otthagyták. Ezek a kocsik is egy üzletágat jelentenek például találékony munkanélkülieknek, vagy nyugdíjas rendőröknek; akik egy kis pótlékot szeretnének a havi postautalvány mellé. Figyelmesen járják az utcákat, megjegyzik a különösen koszos-poros, tehát gazdátlannak -látszó járműveket, utánanéznek a nyilvántartóban, megtudják, hogy melyik biztosítóhoz tartozik, azután ott jelentkeznek. „Ha 10 százalékot ad, meg tudom mondani, hol az eltűnt kocsi. Maguk is jól járnak, mert nem kell kifizetni a kártérítést, és én is megkapom a pénzt a munkámért, mert utánajártam”. És gyakran a biztosító fizet. Inkább ötezret, mint, ötvenezret. Franciaországban — minthogy sok a kocsi — az anyakönyvelés egyszerű. A tulajdonos a rendőrségen kap egy „szürke kártyát”, azon rajta vannak a kocsi legfontosabb adatai, amelyek központi számítógéprendszerre vannak betáplálva. „Szürke kártyát” azonban lehet hamisítani, s egy vidéki prefektúrán „valódi” másolatot kérni róla, s íme, a hamis kártya most már valódi. Egy valódi kocsit már hozzá lehet igazítani. Üj rendszámmal újra biztosítani és újra ellopatni. A biztosítási csalások formái kifogyhatatlanok. Például régi baleset nyomait újból kifizettetni. Egy találékony garázsos például „próba közben szenvedett karambolért” oly sokszor vett fel biztosítási díjat, hogy 750 ezer frank kárt okozó csalásért kellett elítélni. Védekezésül Franciaországban is bevezették a „bónus- malus” rendszert, azaz minél többször karambolozik valaki, annál magasabb a biztosítáji díja. A védekezés azonban még nem eléggé hatékony: 1980-ban 10 milliárd frankot fizettek ki a biztosítók különböző autókárokért. S hogy még mindig jó üzlet az autóbiztosítás, arról újabb és újabb biztosítócégek megjelenése tanúskodik. Hosszú távon ugyanis ők nyernek. R. Sz. I. A Páva Ruhagyár Budapesten, Dob utca 1. szám alatt megnyitotta kis szériás, exkluzív modelleket és kiegészítő kellékeket kínáló üzletét. A képen: a gyár saját termékei, kis szériás modelljei és a tervezők legújabb ruhainodelljei kaphatók (MTI-fotó: Varga László felvétele — KS) Röviden TÚLFESZÜLTSÉGVÉDELEM A villamos távvezetékekben és az ellátó hálózatokban a villámok évenként több százszor túlfeszültséget keltenek. Hogy heves zivatarkor sem mennek tönkre az izzólámpák, a biztosítékok. a tv-készülékek. stb., az a túlfeszültség-levezetőknek köszönhető. Ezek a feszültség- csúcsokét a földbe vezetik, és ezzel ártalmatlanná teszik. A túlfeszültség-levezetőknek néhány tízezred másodpercen belül kell működésbe lépniük. Sokféle típusa ismert, ezek' egyike nemesgázzal töltött. A reakciósebesség további növelése végett a Siemens-gyár kutatói olyan túlfeszültség-levezetőt készítettek, amelyben a nemesgáz-töltést kismértékben rádió- aktívvá teszik. Ez a csekély radioaktivitás biztosítja, hogy a túlfeszültség-levezető gyorsabban működjék, mint a korábbiak. A radioaktivitás miatti ionizáció 'ugyanis meggyorsítja a gázoszlop átütését a túlfeszültség hatására. ♦ EGY GRAMM ANYAGBÓL EGY KILOMÉTER DRÓT A kisinyovi elektrokészülék- kutató intézetben eljárást dolgoztak ki a hajszálnál vékonyabb. úgynevezett mikrodrótok készítésére, mégpedig közvetlenül. öntéssel. Egy erre a célra előállított készülék üvegből rendkívül finom csövet húz, majd az olvadt fémet elektromágneses térben, lebegő állapotban ebbe a csövecskében lévő furatba folyatják. Egy grammnyi olvadékból egy kilométer hosszúságú mikrodrót készíthető. A csaknem láthatatlan drótot orsóra tekercselik. A mikrodrót vastagsága 2—20 mikrométer, tehát sokkal vékonyabb. mint egy emberi hajszál. "Az üveggel bevont (szigetelt) különleges mechanikai tulajdonságú mikrodrót a műszaki élet sok ágában alkalmazható. Különböző fémekből és ötvözetekből állítható *elő. Tudomány - technika Földrengésbizlos lakóházak A Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa, Kisinyov a Bik folyó partján fekszik. Lakóinak száma fél millió. A Bik partja közelében ma is látható 'még az óváros, amelynek girbegurba utcáin festői városképpel találkozhat az idelátogató. Az .elmúlt negyven évben Kisinyov fejlődésében és városképében igen nagy változások mentek végbe. A legjelentősebb változás talán az, hogy földrengésbiztos- szerkezetű, 8—15 emeletes házak épültek. Ezek alapozása, építési anyaga, szerkezete úgy van kialakítva, hogy erős s földrengéseknek is ellenállnak. Az új épület- csoportok a kisinyovi városképet gyökeresen megváltoztatták. Ma Kisinyov az ország jelentős ipari és kulturális centruma. Itt összpontosul több, mint 100 ipari üzem, amelyek termékeit 52 országba exportálják. A köztársaságnak saját akadémiája, több tucat kutatóintézete, 5 színháza, technikuma, felsőoktatási intézményei, múzeuma, könyvtára működik a városban. Kisinyovot a Szovjetunióban a lakásavatók városának is nevezik. Az elmúlt 25 évben, minden második városi lakos új lakásba költözött. A város keleti irányban terjeszkedik tovább, a távlati tervek szerint 2000- re eléri a Dnyeszter partját. Képünkön: a Szovjet Hadsereg sugárutat láthatjuk. (APN—KS) Érdemes megnézni A százhetven éves Hámori-tó Egyes források szerint a tó kisebb kiterjedésében már a középkorban megvolt, halastóként használták. Az már viszont tény, hogy a Hámoritavat Fazola Henrik építtette 1810. és 1812. között, vaskohójának, érctörőjének ipari és energiaellátására. A kristáytiszta tavat és környezetét Petőfi 1847. július 8-án kelt útilevelében így írja le: „ ... az út felfelé tart, kanyargósán a Szinva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének. Az ember azt gondolja, hogy legalábbis Helvéciában van. Helvécia valamelyik szebb vidékén ...” Az egykori vándor,' de a maiak közül is sokan nem sejtik, hogy mesterségesen kialakított tóra csodálkoznak rá, mivel annyira beleillik a Bükk keleti részének erdős, karsztos világába, mintha azzal együtt született volna. A Garadna patak völgye mintegy félszáz négyzetkilométeres vízgyűjtő területe a hegység, egyik legszebb része. Az 1927—1930. között épült Palotaszálló pedig — ma SZOT-üdülő — Lillafüred népszerű és kedvelt kirándulóhelye, turistaközpont. A tavon színes csónakba ülhet a látogató, de horgászhat is, vagy vitorlásversenyben gyönyörködhet olykor, és megcsodálhatja a vízesést is ... A tó mesterséges, a vízesés mesterséges, hiszen a Szinva vízszegény időszakában szivattyú juttatja el a vizet a tóból a mesterségesen kialakított függőkért melletti beton vályú hoz. Mindezek azonban semmit sem vonnak le a táj eredeti szépségéből, mert beleillenek környezetükbe. A tó, a tározó azonban elsődlegesen azért született meg, hogy energiát és vizet szolgáltasson. Az 1812-ben megépült földgát 1813-ban átszakadt. Ezután a gátat kőből építették újjá. A gát magasságát 1928-ban 1,5 méterrel megemelték — legnagyobb magassága jelenleg 12 méter —, a gátkorona szélessége 10 méter: ezen halad a Miskolc—Eger közötti főközlekedési út. A krónikához tartozik, hogy 1931-ben a gát víz felőli oldala körülbelül 30—35 méter hosszúságban, 5—6 méter mélységben az útszélesség közepéig kagylósán leszakadt. A tó teljes leürítése után betonba ágyazott terméskőből újraépítették. Ma a tározó elsődlegesen hűtővizet biztosít a kripton- és a papírgyár részére, óránként 200 köbméter mennyiségben. Emellett feladata, hogy az üzemeltetőnek, a Lenin Kohászati Művek Sajó- parti vízkivételi művének üzemzavara esetén megoldja az alapvíz-szolgáltatási gondjait. Emellett fontos szerepe van a záporvizek nagy felületen való felfogása szempontjából is. Mint a kohászat elsődleges vízbázisa — a hatvanas évek közepén, amikor megépült a Sajó-par- ti vízkivételi mű, és bővítették a Szinva-parti vízműtelepet is — a Hámori-tó elvesztette eddigi jelentőségét. Nem vesztette ej azonban tájformáló, esztétikai funkcióját, és embert edző, egészségvédő, gyógyító szolgálatát. Oravec János A Hámori-tó (MTI-fotó — KS)