Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-21 / 117. szám

o NÉPÚJSÁG 1981. május 21., péntek Csirke, tésztavég, tojáslé, savanyúság Mitől életképes egy kisüzem? Kis üzem, négy vállalko­zás. így jellemezhetnénk egyetlen mondattal a Bé­késcsaba és Vidéke ÁFÉSZ újkígyósi élelmiszer-feldol­gozó üzemét. Ám ez a szűk­szavú megállapítás bármeny­nyire is helyénvaló, túlsá­gosan kevés ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó tulajdonképpen. Az utóbbi időben szinte természetessé vált, hogy a termelésben a méreteiben nagy lehet csak igazán figye­lemre méltó. Hogy ez nem egészen így van, arra persze ellenpéldákat is sorolhat­nánk. Az újkígyósi üzem sem méreteivel hívja fel magára a figyelmet, hiszen itt csak 140-en dolgoznak. a Hároméves múltra tekint vissza a Békéscsabai Bat romfi feldolgozóval kötött megállapodás. Az újkígyósi- ak 1979-től besegítenek a munkaerőgondokkal küsz­ködő vállalat termelésébe. Naponta 8 ezer csirke dara­bolását végzik, az erre a célra kialakított helyiségben. Az együttműködési meg­állapodást, amelyet egyéb­ként hosszú távra kötöttek, évente felülvizsgálják. Mind­két fél igyekszik figyelem­be venni a másik érdekeit is. Ennek köszönhető, hogy a termelésben eddig nem volt különösebb fennakadás, sőt. ettől az évtől már tíz­Az 1900-as évek elején az USA-ban kezdtek egy újfaj­ta építőanyagot alkalmazni. Két papírlap közé gipszet öntöttek, és az így nyert le­mezt gipszkartonnak nevez­ték el. Nem sokkal később, 1917-ben a kontinensen, Ang­liában is elindult az első gyártósor. Ma a világon évente 1 milliárd négyzet- méter gipszkarton lemezt használnak fel. Szakemberek szerint az építőanyag legna­gyobb előnye a homogenitá­sa, s megfelelő papír alkal­mazásával a nedvszívó ké­pessége is minimálisra csök­kenthető. Magyarországom évi félmillió négyzetméter­nyit használnak fel belőle. Saját gyártás híján KGST- importból — az NDK-ból és Lengyelországból — szerez­zük be az anyagot. A sík gipszkarton lemeze­ket — megfelelő keret al­kalmazásával — leginkább válaszfalak és különféle bur­kolatok készítésére használ­ják. E vegyes szerkezeteket drágítja a fémből vagy fá­ból készülő váz. A 60-as évek elején fogalmazódott ezer csirkét darabolnak az újkígyósi, szabadkígyósi asz- szonyok. Milyen előnyökkel jár egy ilyen együttműködés, és egyáltalán szükség van-e rá, hiszen az asszonyok átjár­hatnának Békéscsabára, és akkor minden megoldódhat­na, nem kellene fenntartani ■Újkígyóson egy külön üzem­részt. Csakhogy a csirkét daraboló hetven asszony kö­zül korábban alig néhány vállalta az átjárást, többsé­gük a háztartásban, vagy helyben dolgozott. A második számú tevé­kenység is együttműködésen alapszik, és a biztonsági sze­lep szerepét tölti be. A ter­melők közül sokan emlékez­nek még arra, amikor a to­jás nem kellett senkinek. A termelők egy része kivágta a tojást tojó tyúkokat, a végén pedig kevés és drága lett a tojás. Azóta újra helyreállt a termelési kedv, s hogy a ke­reslet és kínálat viszonyá­ban nem borult fel az egyensúly, abban a Békés­csaba és Vidéke ÁFÉSZ új' kígyósi üzemének is van né­mi szerepe. Ilyenkor ta­vasszal ugyanis, amikor a szabadpiacon több a tojás, mint amennyire szükség van, közbelép a fogyasztási szövetkezet, hogy a felesle­get megvegye, és abból to­jáslevet készítsen. meg a javaslat: miután sta­tikailag az alakos profilok „többet tudnak” a sík lapok­nál, így a gipszkartonból is profilos elemeket kellene ké­szíteni. Akkor szinte egy idő­ben dolgozott ki a bordás szerkezetekre gyártási eljá­rást a Magyar Építéstudo­mányi Intézet és egy ameri­kai cég. Mindkettő bonyolult ^s nagyon drága volt. iA bútorgyártásban régóta használják az úgynevezett hajtogatós technológiát. A fóliázott forgácslapokat a hajlítás helyén V alakban bemarják úgy, hogy csak az alsó fólia marad épen. Ez­után ragasztóval kenik a fe­lületeket, majd a hajlítás kö­vetkezik. Egyebek közt kü­lönféle profilok, kávák és hangdobozok készülnek így. Mihalutti Antalnak, az Épí­téstudományi Intézet főmun- katársának agyában született az ötlet: a sík gipszkarton lemezből e hajtogatós tech­nológiával kellene alakos elemeket készíteni. A kísér­let sikerült. A profilos gipsz­karton elemek — rövidítve Áprilisban, májusban és júniusban, amíg a szezon tart, naponta 110 ezer tojást törnek fel, hogy azután a levet Zalaegerszegre a szá­rító-feldolgozó üzembe szál­lítsák. A békéscsabai ÁFÉSZ az ország más részein, így többek között Szolnok, Deb­recen, Nyíregyháza és Mis­kolc környékén is felvásá­rolja a felesleget. Végül is három hónap alatt hétmillió tojásból készítenek levet. B S ha már az együttműkö­déseknél tartunk, érdemes szólni arról is, amelyet a fogyasztási szövetkezet a Békéscsabai Konzervgyárral alakított ki. A kapcsolatot a konzervgyár kereste, s úgy látszik, jó partnerre találtak az újkígyósi élelmiszer-fel­dolgozó üzemben. Korábban a gyár évente 600 tonna tésztavéget darált vissza, olyan terméket, amelynek előállítására már egyszer munkaerőt, energiát használtak fel. Erre azért volt szükség, mert a gyártás folyamatában visszamaradt tésztavég mérete nem érte el a szabványt, és nem volt, aki a tésztavég csomagolá­sára vállalkozzon. A helyzet lényegében ak­kor változott meg, amikor a szövetkezetiek elfogadták az ajánlatot. A szabványméret- nek . nem megfelelő tésztá­ból így évente 600 tonnát csomagolnak, s a kereske­delmi vállalatok segítségével ellátják az egész országot. s És amiről az újkígyósi üzemt az országban egyre többen ismerik, az egy ön­álló termék: a házi ízesítésű savanyúság. Az erős. a töl­tött, a cseresznyepaprika, a vegyesvágott, a cékla és a többi finomság kisüzemi módszerekkel készül. Ezért ára is magasabb, mint a konzervgyári termékeké. Ám úgy tűnik, a fogyasz­tókat ez küklönösebben nem zavarja. Tavaly 176 ezer üveggel adtak el, az idén pe­dig ennek a többszöröse is kevés lenne. Legalábbis er­ről tanúskodnak a kereske­delmi vállalatok megrende­lései. E termékek legna­gyobb vásárlója a budapesti Skála Áruház, a Skála- EXPO. a Heves megyei FŰ­SZERT. Ezek után már nem nehéz kitalálni, mi adja ennek a kis üzemnek az életképessé­gét. Valamennyi termékük keresett á piacokon, együtt­működési készségüket a nagyvállalatok igénylik. Mindehhez hozzátartozik még, hogy az újkígyósi üzem dolgozói is megtalálják szá­mításukat. Kepenyes János PGE — felhasználásával a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál egy alag­útzsalus lakás válaszfalait készítették el, a székesfehér­vári Ikarusban pedig egy 130 négyzetméteres, könnyű- szerkezetes CLASP-épületnél fogják alkalmazni kísérleti jelleggel. És mennyibe kerül az új építőanyag? A 120 centimé­ter széles gipszkarton leme­zek ára nem egészen 50 fo­rint négyzetméterenként. (A lapokat a padló és mennye­zet távolságának' megfelelő hosszban lehet mégrendelni a gyártónál.) A sík lapokat kettévágva és a széleiket fel­hajlítva két darab 45 centi­méter széles profil nyerhető. Egy négyzetméternyi válasz­falhoz 2,8 négyzetméter sík lemez és 0,15 kilogramm, egészségre ártalmatlan vizes diszperziós ragasztó szüksé­ges. így az egységnyi vá­laszfal anyagára körülbelül 170 forint. A Budapesti La­kásépítő Vállalat úgy terve­zi, hogy még a VI. ötéves terv során, egy évi 300 ezer négyzetméter sík lemezt fel­dolgozó gyártóbázist hoz lét­re. ' . Németh K. Géza Naponta 8 ezer csirke darabolását végzik Fotó: Veress Erzsi A hajtogatott gipszkarton Megyénk a BNV-n Az új Monovent tetőszellőző Az Orosházi Üveggyár be­mutatója Tulajdonképpen érthető, hogy a világgazdasági re­cesszió fokozott erőfeszítésre készteti az eladni szándéko­zókat: azokat a portékáikat, melyeket saját hazájukban nem tudnak értékesíteni most szeretnék külföldön áruba bocsátani. Ezért nem megle­pő hogy rekordszámban vesznek részt külföldi kiál­lítók az idei tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásáron, a beruházási javak szakkiállí­tásán. A nagyszabású bemu­tatón hazánkon kívül 29 or­szág és Nyugat-Berlin válla­latai, cégei vesznek' részt. Összesen csaknem kétezer kiállító mutatja be legjobb termékeit, elsősorban azokat, melyeket szeretnének ha­zánkban értékesíteni. A 876 magyar kiállító cél­jai természetesen mások, ők1 azt szeretnék, ha a gyártmá­nyaik minél nagyobb meny- nyiségben kelnének el kül­földön. A részletes értékelés a szakemberek dolga, de az már az első kiállítási nap után is lemérhető volt, hogy sok területen sikerült" az*elő- relépés. Az orosházi KAZÉP Ipari Szövetkezet BNV-díjas Thermopress kazáncsaládja nemzetközi mércével mérve is kiváló termék: eleget tesz a legfontosabb követelmé­nyeknek, az energiatakaré­kosságnak, a korszerűségnek és a megbízhatóságnak'. Ha­sonló jókat lehet elmondani a Szellőző Művek sarkadi gyáregységében készült Mo­nofent tetőszellőzőkről. A MOM műszerei méltán vi­lághírűek. a battonyai gyár­egységben jó néhányhoz ké­szül alkatrész. A Csepel Autó tehergépkocsijait egyre több országban ismerik meg. A Hungaropan hőszigetelő üveg az Orosházi Üveggyárban készül, többféle kivitelben látható a vásáron. Képein­ken megyénk kiállítói közül most ezt az ötöt mutatjuk be. A Csepel Autó kiállítása A MOM modern műszerei A KAZÉP BNV-díjas Thermopress kazáncsaládja Kép, szöveg: Lónyai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom