Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-21 / 117. szám

NÉPÚJSÁG 1982. május 21., péntek Veteránok találkozója Várai Mihály ismertetőjét hallgatják a veteránok Fotó: Fazekas László A békéscsabai városi párt- bizottság apparátusának dol­gozói évente megszervezik azoknak a Békéscsabán és a város környéki községekben élő veteránoknak a találko­zóját, akik a felszabadulás előtt is párttagok voltak, és tulajdonosai a Szocialista Hazáért Érdemrendnek. Tegnap, május 20-án a kétsopronyi Rákóczi Tsz volt a házigazdája annak a vete­rántalálkozónak, amelyen részt vett dr. Abrahám Bé­la, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára és Sasala János, Békéscsaba ta­nácselnöke. A vendégeket Angyalos Lajos, a községi pártvezetőség titkára köszön­tötte. A párt belső életéről Várai Mihály, a városi párt- bizottság osztályvezetője tá­jékoztatta a résztvevőket. ' Ezután Botyánszki János, a városi pártbizottság osztály- vezetője aktuális gazdaság- politikai kérdésekről be­szélt. , A házigazda termelőszö­vetkezet elnöke, Petrovszki Mihály közös gazdaságuk munkájáról szólt, majd ümelátogatásra invitálta a veteránokat. Ebéd után bé­késcsabai városnéző sétára indultak a meghívott ven­dégek. Sz. J. Tavaszi közlekedésbiztonsági műszaki napok A Szarvasi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet ‘autószervi­ze valamennyi dolgozója — élükön a Március 15. Szocia­lista Brigáddal — és a szarvasi városi-járási Közle­kedésbiztonsági Tanács eb­ben az évben immár ötödik alkalommal rendezi meg a tavaszi közlekedésbiztonsági műszaki napokat. Ezeken a napokon térítésmentesen megvizsgálják és szabályoz­zák a gépjárművek bizton­ságos közlekedéséhez szüksé­ges berendezéseket (kor­mány, fék, lámpák, irányjel­zők, futómű stb.). A környe­zetvédelem és az energiata­karékosság érdekében mű­szeresen ellenőrzik a CO- szintet, optimális fogyasztási szintre állítják be a porlasz­tót, felülvizsgálják a gyúj­tást, és általában az elektro­mos berendezéseket is. A gyorsan végezhető javítások is díjtalanok. Ehhez oly mó­don is segítséget adnak, hogy nyitva tartják a szerviz au­tósboltját, ahol a cseréhez szükséges alkatrészek meg­vásárolhatók. így sok segít­séget kaphatnak a magán­autósok és a motorkerékpá­rosok a biztonságos, gazdasá­gos közlekedéshez, valamint a környezetszennyeződés megakadályozásához. Bekapcsolódott a közhasz­nú munkába az Autóklub he­lyi szervezete, valamint az Állami Biztosító is. Munka­társai jogi tanácsokat, az esetleges kárrendezéssel kap­csolatos problémák megoldá­sához útmutatásokat adnak az érdeklődőknek. A Közle­kedésbiztonsági Tanács ille­tékesei pedig a közlekedési szabályokkal kapcsolatban adnak felvilágosítást. A közlekedésbiztonsági műsza­ki napok ideje: 1982. május 23- án 7—11 óráig, május 30-án 7—u óráig; helye: Szarvas, au­tószerviz, Csabai út 1. Minden személyautó- és motorkerékpár-tulajdonost vár az autószerviz Március 15. Szocialista Brigádja és a szarvasi városi-járási Közle­kedésbiztonsági Tanács. Tanácsülés Szabadkígyóson (Tudósítónktól) Tegnap, május 20-án Sza­badkígyóson tartotta kihe­lyezett ülését az újkígyósi Nagyközségi Közös Tanács. Ezúttal az egészségügy és az áruellátás helyzetét vitatták meg a tanácstagok. A tanácskozásra készített jelentés szerint mindkét köz­ségben megnyugtató az egészségügyi helyzet, bár magas a betegforgalom a rendelőkben. Járványos be­tegség nem fordult elő az utóbbi időben, de sajnos nőtt a veszélyeztetett terhe­sek száma. Továbbra is sok a táppénzes beteg, aki indo­kolatlanul van távol munka­helyétől. Az egészségügyi há­lózat műszerezettsége jó, nemcsak korszerű laborató­rium, hanem fizikoterápiás kezelőhelyiség is segíti az orvosok gyógyító munkáját. Az áruellátás színvonala eltérő a két községben. Sza­badkígyós kereskedelmi egy­ségei korszerűtlenek, zsúfol­tak, az áruválaszték szegé­nyes. Ezen az árualapok bő­vítésével, korszerűsítésével igyekszik javítani a Békés­csaba és Vidéke ÁFÉSZ, amely ez évtől vette át Sza­badkígyós kereskedelmi egy­ségeinek üzemeltetését. Kiss Pál Kulich Gyula Ifjúmunkás Napok A megyeszékhely egyik hagyományos ifjúsági ren­dezvénye a Kulich Gyula If­júmunkás Napok, amelyre az idén — most ötöd ízben — a hét végén, május 21—23-án kerül sor. A megyéből ösz- szesen 220 munkásfiatal és 30 szakmunkástanuló lesz ré­szese a politikai, kulturális, sportprogramsorozatnak. A megnyitót május 21-én, pénteken este 6 órakor a Kulich-emlékműnél tartják, ahol a beszéd után megko­szorúzzák a résztvevők Ku­lich Gyula emlékművét. Az esti kulturális rendezvényen, a KISZ-iskolán amatőr szín­játszók adnak műsort, bemu­tatót tart egy bábegyüttes és filmet vetítenek. Szombaton délelőtt megyénk település- szerkezetéről, a területfej­lesztés terveiről hallhatnak á munkásfiatalok, majd a nép­gazdaság fejlesztésében a KISZ-szervezetekre háruló feladatokról lesz szó. A szak­munkástanulók ez idő alatt a „Szakmánk múltja és je­lene” vetélkedőn vesznek részt. Délután több csoport­ban folytatódik a program. Lesz gazdaságpolitikai vetél­kedő, tanácskoznak a fiatal szakemberek, ifjúsági bri­gádvezetők, s négy csoport­ban négy témát vitatnak meg a további résztvevők. Este bemutatkozik az Exp­ress Utazási iroda, az Ezer­mester- és Űttörőbolt, az If­júsági Turisztikai Kölcsönző­bolt és az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat az ifjúmunkás na­pok résztvevőinek, majd a Körös Szállóban bállal ér vé­get ez" a nap. A vasárnap délelőttöt Pósteleken sporto­lással töltik a fiatalok, s dél­ben zárul a rendezvény. t. i. Napirenden az élelmiszer-csomagolás A Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság május 20-án, tegnap délelőtt Bé­késcsabán ülést tartott. A napirenden — az elnöki be­számoló mellett — ezúttal két nagy téma szerepelt. Megvitatták az összefoglaló jelentést „Az élelmiszer­csomagolás minőségének ja­vítása, különös tekintettel az élelmiszerexport hatékonysá­gának növelésére” című vizs­gálatról, majd a vadgazdál­kodásra alapozott exportte­vékenység célvizsgálatának összefoglaló jelentése került a testület elé. Az élelmiszerek csomago­lására irányuló vizsgálat cél­ja az volt, hogy. megállapít­sák: az élelmiszeripari ter­mékek csomagolási színvona­la hogyan elégíti ki az igé­nyeket, s hogyan hat az ex­portra. Vizsgálták továbbá a népi ellenőrök, hogy a hazai háttéripar hogyan gondosko­dik a feldolgozóipar számára csomagolóanyagról, csomago­lási eszközökről, s hogy ezek gyártása és alkalmazása lé­pést tart-e' élelmiszereink külpiaci versenyképességé­nek követelményeivel. A me­gyei NEB helyszíni vizsgála­tot folytatott megyénk hat nagyipari üzemében. A meg­állapítások szerint a csoma­golásra vonatkozó igények és piaci követelmények közvet­ve, sokszor utasításként ju­tottak el a vállalatokhoz, így nem lehetett megállapítani, mennyire van hatással a cso­magolás az exportra. A 'cso­magolóanyagok, illetve azok alapanyaga jelentős része importból származik; a cso­magolószert, és annak alap­anyagát gyártó hazai ipar nem képes a követelmények­nek mindenben eleget tenni. A vadgazdálkodással kap­csolatos célvizsgálat azt tár­ta fel, hogy a vadgazdálko­dásból származó exportáru- alapok növelését és a gazda­ságos exportot az ebben részt vevő szervezetek gazdasági és pénzügyi kapcsolati rend­szere biztosítja-e. x. I. Eredményes öt évet zárt a Vöröskereszt mezöberényi szervezete (Tudósítónktól) Mezőberényben 1977 tava­szán választották újra a Vö­röskereszt-alapszervezetek vezetőségeit, valamint a köz­ségi vezetőséget. 1980-ban újjászervezték a községi alapszervezeteket, valamint bővítették számukat is. A céltudatos, meggyőző és szé­les körű szervező munka eredményeként 1981 végére az alapszervezetek száma 21- re, a tagjaié pedig 1717 főre emelkedett. A jelentős létszámnöveke­dés mellett a családvédelem, egészségnevelés és az egész­ségvédelem területén komoly előrelépés történt. A polgári védelemben az elsősegély- nyújtó alegységek kiképzé­sében, az egészségügyi állo­mások felszerelésének figye­lemmel kísérésében is segít­séget nyújtott a szervezet ve­zetősége. Az újjászervezés után nagy lendülettel fejlő­dött a véradómozgalom. Míg. 1977-ben 215 fő 79 liter, ad­dig 1979-ben 757 fő 219 liter vért adott. A véradómozga­lomban a megyei termelő- szövetkezetek közül a mező- berényi Aranykalász Tsz 1979-től 3 éven keresztül fo­lyamatosan első helyezést ért el a véradásban, így a ván­dorzászlót végleg elnyerték. Az elért eredmények mel­lett a szervezet további fel­adatai között szerepel töb­bek közt a terhesvédelem és a gyesen levő édesanyák életmódjának fokozott figye­lemmel kísérése, a tisztasági mozgalom kiszélesítése, a ve- .szélyeztetett gyermekek fel­kutatása, az idős emberekről való gondoskodás fokozása, a felvilágosító-nevelő munka színvonalának további eme­lése. Barna Mihály Szocialista brigádok honvédelmi versenye (Tudósítónktól) Az elmúlt évben az oros­házi járási MHSZ vezetősé­ge új versenyalapítvány alapján lövészversenyt ren­dezett szocialista brigádok­nak. A verseny három for­dulóból és döntőből állt, feb­ruárban légpuska-, március­ban kispuska-lövészverseny volt, s az áprilisi elméleti vetélkedő után, májusban mindhárom versenyszámban járási szintű döntőt rendez­tek. A versenysorozat ebben az évben 166 szocialista brigád részvételével zajlott, és a má­jusi járási döntőn 28 brigád vett részt, három-három fős csapattal. A döntőt Kardos- kútori rendezték. Elméleti is­meretekből Király Lajos, lég­puskalövészetből Pálvölgyi József, kispuska-lövészetből ifj, Bodzás Sándor szerepelt a legjobban, csapatban első lett az Orosházi Állami Gaz­daság Gagarin Szocialista Brigádja, akik elnyerték az alapítvánnyal járó vándor­serleget. Második az Oros­házi Nagy-alföldi Kőolajfú­rási Vállalat Killián Szocia­lista Brigádja, a harmadik a kardoskúti Zsigmondi Vil­mos szocialista brigádja lett. Kiss Horváth Sándorné Irtsuk a gyomokat! A gyomnövények nemcsak azért károsak, mert gátolják a hasznos növények fejlődését. A gyomos területen nehéz a növé­nyek betakarítása, a gazzal teli széna takarmányozásra nem használható. A gazos területek valóságos melegágyai a gomba- és rovarkártevőknek, magjaik fertőzik a kultúrnövényeket; környezetcsúfító hatásuk nyil­vánvaló. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968- ban kelt rendelete minden terü­letbérlő és -használó, valamint tulajdonos számára kötelezően előírja a gyomirtást. Erre leg­alkalmasabb a virágzás előtti időpont, hiszen így megakadá­lyozhatjuk a szaporodásukat. A megyei növényvédelmi és agro­kémiai állomás biológiai labo­ratóriumának munkatársai sze­rint a javuló időjárás a gyomok fejlődését is meggyorsíthatja, ezért a mostani időpontban leg­jobb megkezdeni a vegyszeres kezeléseket és a mechanikai gyomirtást. m. sz. zs. Harminchatezren hagyták ott falujukat letérve a főútvonal­ról, rossz bekötő I I úton bukdácsolt ve­lünk az autó. Félórás zötyö- gés után értünk a községbe. A település háromezer lelket számlál. Aki esős ' évszakban az utcára merészkedik, per­cek múltán belesüpped a sárba. Járható út, járda alig van a községben, kocsmából viszont nyolcat is építettek. Ezzel nagyjából kielégített- nek is ítélték a helybeliek kulturális, szórakozási igé­nyeit. Minden harmadik em­ber naponta ingázik innen a környező falvakba, városok­ba. Helyben alig van mun­kaalkalom. A példabeli alföldi község nevét szándékosan nem em­lítem. Lélekszámát tekintve nem is olyan apró ez a tele­pülés, ' helyzete, gondjai azonban sűrítményét adják a félreeső kisközségekre sok­helyütt jellemző képnek. Alighanem tucatszám sorol­hatnánk helységneveket az ország egymástól távoli csücskeiből, ha ehhez ha­sonló körülményeket keres­nénk. A gazdag, szépen gyarapo­dó dél-dunántúli megyéről hallottam a minap, hogy a több mint kétszáz kisközségé­ből száz körül van azoknak ■ a száma, ahol nincs önálló tanács, nincs termelőszövet­kezeti központ, nincs párt- szervezet. Ez a sok „nincs”, országjárásaim megannyi le­hangoló példája, igazolja: komoly baj van a kistelepü­lések népességmegtartó ere­jével. No, persze, az általá­nosítás ezúttal is hamis len­ne, hiszen akadnak szép számmal virágzó falvak. Ám az országos statisztikák in­tő jelként figyelmeztetnek. Tavaly az állandó lakóhely­változásokat tekintve Buda­pesten nyolcezerrel, a többi városban huszonnyolcezerrel nőtt a lélekszám. Faluról vi­szont harminchatezren köl­töztek el. Mindez egyetlen esztendő alatt. Az arány tö­kéletesen megfelel az utóbbi tíz év átlagának. A kisközségek népesség- megtartásáról beszélünk, hol­ott . egyre inkább úgy for­dul a kérdés: vajon megfé- lelő-e a kistelepülések né­pességeltartó ereje? Ma, ami­kor mindenki, akár városon él, akár faluhelyen, egyaránt igényli a városias élet bizo­nyos színvonalát, azok a falvak, amelyek nem képe­sek az elvárásoknak a mini­mumát sem nyújtani, a jelek szerint tarthatnak a lassú sorvadástól. Korántsem extra igények­ről van szó, avagy arról, hogy a vidéki életforma sa­játosságai eltűnőben vannak, és valamiféle uniformizáló- dás indult volna meg, kizá­rólag az urbanizálódás fok­mérői szerint. Vannak azon­ban olyan jogos lakossági követelmények egy-egy tele­püléssel szemben, melyeknek, hiányában az is előbb-utóbb otthagyja a falut, aki pedig tíz körömmel ragaszkodna hozzá, szíve szerint. Ilyen az infrastruktúra — amibe a mai élet alapfeltételei tar­toznak bele a bolthálózat­tól az utak, csatornák álla­potáig. Hasonlóképpen fon­tos a munkaalkalom. Ha nem is ott a faluban, de legalább elérhető közelségben. Két olyan alapfeltétel, ami nél­kül legföljebb szóvirágokat gyárthatunk a természethez közeli élet szépségeiről, de valójában az idő múlá­sával mindent belep a dud- va, mert nem lesz, aki a földet gondozza, művelje. Nemrégiben riasztó adato­kat olvastam a falusi lakás- helyzetről. Az utóbbi tíz év­ben 10,5 százalékkal nőtt az ország lakásállománya, ám falun ez az arány csak 4,7 százalék. A „nagyon zsúfolt” lakások száma városainkban 97 ezer, faluhelyen 293 ezer ilyen kategóriájú családi fé­szek található. Ezzel szem­ben falun jóval olcsóbb építkezni — vetheti ellen bárki. így igaz, csakhogy a falusi ember az esetek több­ségében maga fizeti a járdát, az utat, a vízvezetéket, az­az az úgynevezett kommuná­lis kiadásokat is. Az előny tehát gyorsan a visszájára fordul. Az sem kétséges, hogy az utóbbi esztendőkben az ipar fejlődésének, a la­kosság átrétegződésének szo­rításában még a községek­ben keletkezett erőforrások egy részét is a városi, telep­szerű lakásépítésre fordítot­ták. Megannyi kedvezőtlen je­lenség tornyosul tehát a fel­adatok elé: ne hagyjuk el­sorvadni falvainkat. Ne hagyjuk sorsukra azokat a százezreket, akik nehéz hely­zetben levő településeken élnek. Nagy formátumú ter­vek vannak születőben. Ké­szül az új településfejlesztési koncepció, mely — remélhe­tően kiküszöbölve a korábbi program aránytalanságokat eredményező hibáit —■. az ez­redfordulóig határozza meg a települések jövőjét. Sokat vitatkoznak ezért rnanapság a falu helyzetéről, szerepéről is. O nnyi bizonyos: hely­ben szétosztható, a közösség javára fordítható eszközök nélkül, a helybeliek nagyobb döntési szabadsága nélkül a legszebb terv is visszájára fordul. A nagyobb önállóságnak már most, a tervkészítéskor el­jött az ideje. Többek között jó lenne végre a tudomány segítségül hívásával tisztáz­ni, hogy mit akarnak az érintettek, maguk a falusi emberek. Céljaikból, vá­gyaikból mennyi a realitás, és mire kell kényszerűségből, vagy éppen ésszerűségből ha­tározottan nemet mondani. Ehhez azonban elengedhetet­len, hogy felnőttként kezel­jük a falut, egyenrangú part­nerként a falusi embereket. Gazsó L. Ferenc « Finnországban énekelnek Hónapok óta nagy az izga­lom, a készülődés az Oros­házi 3-as számú Általános Iskola ének-zenei tagozatá­nak gyermekkórusában. A finnországi Tamperéi Tan­ügyi Igazgatóság meghívásá­ra utazik május 24-én a kó­rus 44 tagja Dinnyés István­nak, az orosházi Liszt Fe­renc Zeneiskola igazgatójá­nak vezetésével az északi or­szágba. Az orosházi kórus egy he­tet tölt Finnországban. Hel­sinkiben és Tamperében több alkalommal is fellépnek; töb­bek között önálló hangver­senyt adnak a tamperei kon­zervatóriumban és egy hang- versenyteremben, bemutat­ják műsorukat egy eredeti finn parasztházban. A ven­déglátók gazdag programot állítottak össze számukra, így Helsinkiben többek kö­zött megtekintik a nagy finn zeneszerző, Sibelius sírját és szülőházát, ellátogatnak egy iskolába, egy öregek ottho­nába, és felkeresik a híres Itala Üveggyárat. A kórus műsorán fele rész­ben Kodály- és Bartók-mű- vek szerepelnek. Előadnak továbbá több klasszikus és romantikus kórusművet. Több számot, melyet erre az alkalomra tanultak meg, finn nyelven énekelnek. Mű­sorukat itthon is bemutatr ják egy nyilvános főpróbán, amely május 21«én, ma dél­után 5 órakor lesz az oros­házi Városi Tanács díszter­mében. (tóth)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom