Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-16 / 113. szám
1982. május 16., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Békésen S okat próbált város Békés. S talán éppen az 1978-as földrengés és az 1980-as nyári árvíz alatt és után mutatták meg: nem hiába mondják lakóit szorgalmas, erős akaratú embereknek. A kétségbeesés első pillanatait követően a több mint 22 ezres lélekszámú város apraja, nagyja jelesre vizsgázott újrakezdésből, a nehézségek vállalásából. Békés 1973-ban nyerte el — nem először — a városi rangot. Fejlődése, különösen az ötödik ötéves tervtől szembeszökő igazán. Hiszen több mint ezer több szintes ház változtatta meg a település arculatát, a föld alatt láthatatlanul futó gázvezetékek, új szennyvízcsatornák pedig kényelmesebbé, korszerűbbé tették az életet a régi és az új otthonokban. 1935 után végre két új iskolával is gyarapodhatott a város — megszüntetve végre a sok gondot okozó váltótaní- tást. Gyarapodott a munkalehetőséget adó szövetkezetek, vállalatok száma, bár még így is több mint kétezer ember kénytelen ingázni, elsősorban a megyeszékhelyre. De néhány vállalat, szövetkezet ma már nemcsak az országba, hanem a világba is elviszi a békésiek hírét. Alkotótábor, BÉTAZEN, tájház. olvasótábor, jó nevű zeneiskola, megannyi jelképe a békési kultúrának, közművelődésnek. Aztán a földrengés óta nehéz körülmények között működő művelődési központ és a múzeum is felhívta már jó néhányszor magára a figyelmet tartalmas, színvonalas munkájával. És álmok is vannak Békésen. Hogy csodálatosan megóvott, egyre gondozottabbakká váló műemlékei mellett a turisták megcsodálhassák és üdülési programjaikba beiktassák a Kettős-Körös adta természeti szépségeket, hogy újra hajózhatóvá váljon ez a folyó, segítve a vállalatok, szövetkezetek szállítási gondjain, s hogy felépülhessen az új nevelési központ. Békésen az álmok nem sokáig maradnak csak álmok. Ahogyan eddig is közös összefogással alkottak városgyarapító dolgokat, miért torpannának meg éppen e reális, szép álmok megvalósítása előtt? Hiszen a békésiek büszkék városukra, történelmére, s biztos kovácsai a jövőnek. Épül az új híd Készül a szerelőbeton alapzata A régi Körös-híd szomszédságában új híd épül. A Hídépítő Vállalat békéscsabai építésvezetőségének szak-» emberei március 22-én kezdték el a talajelőkészítési munkálatokat. Napjainkig elkészült a jobb oldal szerelőbetonozása. Ottjártunkkor pedig Tukarcs László szállításvezető irányításával a bal oldal betonozását készítették elő. — Mi lesz a következő tennivaló? — kérdeztük a szállításvezetőt. — A jövő héten munkához lát a cölöpözőrészleg ezért nekünk minél hamarabb be kell fejezni a betonozást. Azután kezdődhet a pillérek alapozása. — Hányán dolgoznak itt? — Most mindössze hatan, mert a dobozi hídnál kell a munkaerő. A kis létszám ellenére jól haladunk, mert megfelelő gépekkel rendelkezünk. — Problémák, nehézségek? •— Lehetett volna jobb idő ránk, de különösebb fennakadás eddig nem volt. Természetesen előfordulnak kisebb kellemetlenségek. Ma például fákat vágott ki egy munkatársunk a túloldalon, és az egyik fát dőlés közben megcsavarta a szél, ezért ráesett az elektromos vezetékre. De perceken belül áramtalanították a szakaszt, és estére már minden rendben lesz. — Mikorra tervezik a híd- avatást? — Szeretnénk, ha '84 végén megindulhatna a közúti forgalom. Égetik a téglát A Viharsarok Tsz 1979-es eredménytelenségét a következő évben központi segítséggel, egyedileg rendezték a felettes szervek. Hogy sikerrel, azt egyetlen szám jól bizonyítja: 1981-et már 13,4 millió forint nyereséggel zárta a szövetkezet. Nemcsak fogadni tudták a kívülről kapott segítséget, de maguk is igyekeznek lendíteni a sorsukon. Többek között úgy, hogy alaptevékenységen kívüli tevékenységgel foglalkozó főágazatot hoztak létre. Ennek egyik tagja a TCSV békési téglagyára, amelyet használatba vett át a téesz. A gyár korábban munkaerőgondokkal küszködött. Most téesztagok égetik benne a téglát, stabil 40—42 tagú gárdával. A hatmillió kisméretű téglát a Dél-alföldi TÜ- ZÉP-nek adják, amely úgy helyezi el az árut, hogy egyben javítsa a környék építőanyag-ellátását. Egy hete írtak alá szerződést a Borsod megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal egy egyszerű gazdasági társaság megalapítására. Ennek keretében a Viharsarok Tsz — mint gesztor — kereskedelmi tevékenységet folytat. Mégpedig, abban a kis boltban, amelyet rövidesen megnyitnak Békésen. Itt értékesítik a borsodiak gyártotta fabútorokat, valamint azt a csempét, amelyet a FIN két gyára szállít hozzájuk. A boltban kereskedelmi irodát nyitnak, amelyen Május elsején, a felvonuláson találkoztak először a békésiek a „kosarasok” új nevével: a FONTEX-szel. Többen csodálkoztak, nem tudták, hogy az új név egyben a termékszerkezet-váltás jele. Mint Mucsi Gyula, a Háziipari Szövetkezet elnöke elmondta, a mozaikszó első fele, a „FON”, a fonott áru gyártására utal. Az újdonságnak számító „TEX” a a textilből előállított sportszereket jelenti. A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet már 1979-ben érezte gazdálkodásán, hogy mind nehezebben tud „egy lábon” megállni, egyféle termékcsoportot biztonsággal értékesíteni. Körbenéztek hát a piacon, és felfedeztek néhány hiánycikket. Köztük a hálózsákot. Érdeklődtek a TRIÁL-nál is, és megtudták, hogy szükség lenne különböző sporthálókra, laticelből készített dombokra, amelyek az ugrók leérkezési helyét teszik puhává. Hogy váltani tudjanak, abban segített az az üzemi rekonstrukció, amelyet az V. ötéves tervben hajtottak végre, és lassan befejezéshez közeleg. A felújított, korszerű műhelyekben nagyobb lehetősége nyílt a szövetkezetnek az új termékek gyártására. így 1980 második felétől ráálltak a sportszerek előállítására. Természetesen, először csak kis mennyiségben készítették a mind népszerűbb eszközöket. A gyártást az idén futtatják fel. Nemcsak nevet változtattak Termelési értékük 35—40 százalékát várják év végére a sporteszközöktől, ezek egy részét szovjet exportra szánják. Hogy ez sikerüljön, máris kiállítóként jelentkeztek a minszki sportszerkiállításon. De nem hanyagolják el a tőkés kivitelt sem. Hágyömányos termékeik 70—73 százalékát nyugatra szállítják. A népgazdasági irányzatnak megfelelően 20 százalékkal többet, mint korábban tervezték. A hatodik ötéves terv végére a 60 millió forintos termelési értéket célozták meg. Ebből már fele-fele arányban részesednek a kosáripari és sportszergyártmányok. S hogy ez megvalósuljon, továbbra is számítanak a formatervezők leleményességére. A szerkezetváltás mindennapos feladatukká vált — vallja a szövetkezet elnöke. A „minden piacon eladható termék” kifejezést nem jelszóként, hanem állandó kötelességként értelmezik. Készülnek a hálózsákok Ötvenöt milliós reménysugár Éppen tíz esztendeje vált önálló gazdálkodásúvá a békési kisegítő iskola. 'S akkor költözött jelenlegi helyére, az Irányi utcába, ahol lehangoló körülmények között, azóta is váltó tanításban küszködik az iskola lelkes — a gyesen levők miatt — 13 fősre apadt tantestülete. Tanári szoba nincs, a tantermek pedig — bármily megható is, a gyerekek, pedagógusok készítette dekoráció — sötétek, kicsik, s kopott bútoraikkal egy letűnt világ szégyenletes korszakát idézik. Ilyen körülmények között ugyan ki is várhatná el, hogy színvonalas munka folyjon az iskolában? A békési gyógypedagógusok azonban nem kerestek maguknak mentő körülményeket, hanem — szinte minden lényeges kísérletbe bekapcsolódva —*■ igyekeztek minél színvonalakeresztül szinte minden építkezéshez szükséges szerkezeti elem — beton, építési fa, sóder, kész beton — megrendelhető lesz. A főágazat érdekes színfoltjává válhat a kerámia- és cserépgyártás. A Pándi- majori téglagyár mellett egy kis műhelyben két szakember dolgozik, egyikük képzett és tehetséges fazekas. Most még csak tömegcikkeket — vázákat, virágcserepeket — készítenek. Mint látható, mindent attól tesz függővé a szövetkezet vezetése, mennyire lesznek kelendőek áruik és az általuk forgalmazott cikkek. Azt várják, hogy kilencmillió forint hasznot hoz, amellyel főtevékenységüket támogatják. sabb oktató-nevelő munkát végezni. Időközben alaposan megnőtt a gyerekek száma, ma már felül van a százon, ami még szűkebbé tette számukra a lakásból átalakított iskolát. S, hogy még jobban értékelhessük az ott dolgozók áldozatos munkáját, csak két számot említünk: a gyerekek közül 14 veszélyeztetett, 30 pedig hátrányos helyzetű. Éppen ezért volna szüksége az iskola ,ió néhány tanulójának arra, hogy kollégiumi elhelyezést kapjon, hiszen a nevelő munka eredménye nem semmisülne meg az otthoni környezetben nap mint nap. Érthető, hogy a pedagógusokban a — most már szemmel látható — reménysugár tartja csak a lelket. Ugyanis a Művelődési Minisztérium 55 millió forintos beruházásában Békésen új kisegítő iskola és diákotthon épül. Már állnak a falak, s az ’iskola diákjai, tanárai egyre sűrűbben zarándokolnak el az építkezéshez, hogy minden újabb előrelépésről, haladásról a saját szemükkel győződjenek meg. A várhatóan 1983 szeptemberében kaput nyitó létesítmény nemcsak a ‘kisegítő iskolásoknak. de«a városi logopédiának is otthont nyújt. Emellett az iskola legalább nyolcvan rászoruló gyerekének nevelőotthonává is válik. Ahogyan a kisegítő iskola igazgatónőié. Tóth Nándnrné mondta: — Az új létesítmény nemcsak tárgyi feltételeink javulását jelenti maid. hanem tartósabbá is teszi nevelési eredményeinket. Ehhez mi csak egvet kívánhatunk: találkozunk 1983- ban. az úí intézmény szeptemberi avatóünnenségén! Vágyuk: egy Alig egy hónappal ezelőtt megrendezték Békésen az első hivatalos cselgáncsversenyt. Igaz, a legfiatalabb korosztályt hívta csatába, de egy hét múlva meglesz az első felnőttviadal is. . úgy hívják: Békés Kupa. íme, újabb bizonyítéka az ifjú város fejlődésének — a sportban is. Cselgáncsról lévén szó, a megállapításnak még- inkább súlya van. S, hogy miért, arra könnyű a válasz: bárkit megkérdeznénk a megyében, ismer-e valahol dzsú- dósokat?, kapásból kész lenne a nem meglepő, pontosságát illetően mégis sántító válasz: a Szalvainál. Csabán. „Pedig mi is létezünk, és nem is tegnap kezdtük” — így Ágoston Ferenc edző, akiről tudni kell, hogy a hatvanas években II. osztályú szintig vitte, a nagyok mögötti osztály bajnokságán és a hadseregbajnokságon bronzérmet nyert, még a jó hírű, Takács Ferenc vezette Csabai Dózsa szakosztályának szerelésében. Máig gyümölcsöző ez a kapcsolat , az egykori sportbarátokkal, ha a klub meg is szűnt. „Hej, ha nekünk egy igazi csel- gáncsszönyegünk lenne, a fejem se fájna!?". Ezt nem .kesergésnek szánja Ágoston, csak szeretné, ha tehetséges tanítványai sem szenvednének hiányt. „Amit lehet, megad az új egyesületünk, a BSE, csak hát, kevés. Ami a Tóth János segítségével meglopott ipari szakmunkásképző termében tíz éve elég igazi tatami volt, manapság édeskevés. Csak felváltva tudunk edzeni, amíg például a serdülőké a szőnyeg, az ifik futnak a körgátig. Azon a szőnyegen dolgozunk,- amin még én is próbálgattam a fojtásfogást ... de véletlenül sem szeretnék panasznapot tartani, ellenkezőleg, nagyon büszkék vagyixnk eredményeinkre: a 46 rangsorolt szakosztály közül 20 ponttal a 24. helyen végeztünk 1981- ben. S ha Dán Jancsinak csörög az órája, talán előbb is állnánk. Már csak egy pont kellett volna neki, hogy ezüstjelvényes ifi minősítés helyett felnőtt I. első osztályú legyen. Lekéste .. . Mellette Nyeste Attila számít a legjobbak közé, ő is ezüstjelvényes. Domokos Zoli pedig bronzjelvényes ifjúsági sportoló. Megérdemlik a név szerinti felsorolást Darányi István (mellesleg a legjobb egyéni eredmény az övé, tavaly 2. lett a II. osztályúak országos bajnokságán), valamint a III. osztályú minősítésűek: Gál László, Futaki Sándor, Szabó Lajos, Szűcs József, Telegdi Emil, Vetési Lajos és Virágh János is. ök — és a többi ötven társuk — joggal pályáznak az elődök, Petneházi Imre és R._ Szabó Imre, akik utánpótlás-válogatott kerettagsággal büszkélkedhetnek. Nyolc esztendő békési cselgáncs történetének máris ..kézzel fogható” történései. Megérdemlik, hogy figyeljenek rájuk! Árvizes ház — beköltözés előtt Az 1980-as békési árvíz károsultjai, akik zömében a város környéki tanyákon laktak, a békési Városi Tanácstól a Décseri kertben kaptak telket házépítésre. A Nyereg út 11.’ szám alatt is így épült fel Szilágyi Sándor, 26 éves gépkocsivezető és szülei háza, amelybe még e hónapban beköltöznek. — Mikor kezdték el az építkezést? — kérdeztük az Egyetértés Termelőszövetkezet fiatal sofőrjét. — Az alap kiásását az elmúlt év tavaszán kezdtük. — A házhelyen kívül milyen további segítségben részesültek? — Az OTP-től kaptunk 290 ezer forint hitelt, amiből 130 ezer kamatmentes, a többit pedig 3 százalékos kamattal kell visszafizetni. A Vöröskereszt 16 ezer forintos segélyt folyósított. Segített a tanács is, ingyen kaptuk az esővízcsatornát, kedvezményes áron vásárolhattunk burkolólapokat. A termelőszövetkezetre sem panaszkodhatunk, hiszen egyhónapos fizetés nélküli szabadságra engedtek el, díjmentesen biztosítottak szállítási eszközöket, vagy például a parkettavásárlásnál anyagilag is segítettek. De jöttek munkatársak, rokonok is, ha munkáskézre volt szükség. Most is itt van a nagybátyám, ő nyugdíjas kőművesmester. — Beköltözésig milyen munkák i'annak még hátra? — Mint látja, a nagyján túl vagyunk. Az utolsó simításokat kell már csak elvégezni. — Mennyibe kerül rokoni alapon a burkolási munka? — "Eddig is úgy csináltuk, hogy senki se járjon rosszul, de ez a munka még olcsóbb lesz, mert ingyen csinálom. Nászajándék. — Nászajándék? — Igen, június 12-én nősülök — mondja Szilágyi Sándor és hozzáteszi — esküvő után a feleségem is ideköltözik, már csak ezért is illik sietni. Az oldalt írták: B. Sajti Emese, Fábián István, Lovász Sándor, M. Szabó Zsuzsanna. A fényképeket készítette: Fazekas László.
