Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-11 / 85. szám
iJHfluitii«! 1982. április 11., vasárnap Csak alkoholt ne! A gyermekek húsvéti italozása az utóbbi időben csökken, de a felnőttek részéről még korántsem ilyen egyértelmű az ezzel kapcsolatos helyes szemlélet és magatartás. A súlyos társadalmi problémát okozó alkoholizmus el" leni küzdelem leghatásosabb módszere a megelőzés. Nem hangsúlyozható eléggé, hogy a fiatalok, az iskolás korú gyermekek egy koj-ty szeszes italt se igyanak! Erre még kivételes alkalmak, így a húsvéti locsolkodás sem szolgáltathat okot. Az alkohol — a többi között — károsítja a mozgások rendezettségét. Aki pedig ügyetlenebbé válik, azt köny- nyebben érheti baleset. Az ittasság — statisztikai nyilvántartások szerint — 30—40 százalékkal növeli a baleseti veszélyeztetettséget,, s ez jóval tartósabb, mint az alkoholmámor időtartama. Egészen addig tart, amíg az anyagcsere-folyamatok az alkohol utolsó molekuláit is eltávolítják a szervezetből. Nincs szükség az alkohol okozta mesterkélt jókedvre, kellemes hangulatra. Ennek megteremtésére sokféle lehetőség adódik, de egyik sem igényli a szeszes italok fogyasztását. Itt a húsvét, itt egy újabb alkalom: legyenek elővigyázatosak a felnőttek! Orosházán az MHSZ Élet főszerkesztője (Tudósítónktól) Április 7-én, szerdán Orosházán, az MHSZ-bázis honvédelmi kabinetjében Szabó István alezredes, az MHSZ Élet című folyóirat főszerkesztője tartott sajtótájékoztatót. A megyei és a járási MHSZ-vezetők és -aktivisták részére rendezett értekezleten Ivicz Imre alezredes, megyei MHSZ-titkár köszöntötte a megjelenteket. Ezután a főszerkesztő ismertette a folyóirat szerkesztésének módját és körülményeit. Elmondta, hogy az MHSZ Élet a Magyar .Honvédelmi Szövetség módszertani folyóirata, amely havonta kétszer jelenik meg a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában. Jelenleg 17 ezer 500 példányban adják ki, és csak előfizetés útján kerül terjesztésre. Végül kérte a főszerkesztő a megjelenteket, hogy mondják el véleményüket a lapról. A hozzászólók többsége megelégedéssel nyilatkozott az MHSZ Életről, de elmondták azt is, hogy miről olvasnának szívesen, mivel kellene kibővíteni kedvelt lapjukat. A főszerkesztő köszönettel vette a sok, érdekes javaslatot, összefoglalójában örömmel állapította meg. hogy az értekezlet egyértelműen tartalmas és hasznos volt. Kiss Horváth Sándorné Pillanatkép húsvét előtt Nem kell ahhoz ringlispil- re ülnünk ezen a szombati napon, hogy forogjon velünk a világ. Elég, ha a megyeszékhely üzleteibe bemegyünk, s kapkodhatjuk a fejünket, hogy a zsúfoltságban, a kosarak között hol találjuk meg, amit kere* ' sünk. — Reggel 8 óra óta ekkora a forgalom, fogynak az áruk — mondja egy eladó a 100- as ABOben. — Mennyit fizettek — fordulok egy házaspárhoz, amikor két teli tolikocsival távoznak a pénztártól. — Ezeregyszáznegyvenet — mondja a férfi. — Ha csak azt vettük volna, amit mi a sráccal elképzeltünk, az belefért volna egy kis cekkerbe. Közben az üzlet vezetőjét meg-megkérdezik, van-e még húsvéti csokitojás, alföldi kenyér vagy előre csomagolt piskóta . Erre az alkalomra 6 millió forint értékű árukészletet halmoztak fel, de akad is vevőjük. Igaz, a kőbányai sör már elfogyott, de külföldiből van még elég. Nyuszitojás úgyszintén kevés volt, mert a kért mennyiség 60 százaléka érkezett a boltba. A pénztárnál hosszú sorok tolonganak. S történt egy kis baleset is. Az egyik vevő Locsolkodásra készülnek sietségében lyukas szatyrot markolt fel otthon, és amikor ebbe tette a húsvéti italt, az a földre zuhant. A hódító italszagon kívül már némi kölniillat is kavarog a levegőben. Többen süteménnyel a kezükben, mások tömött cekkerrel igyekeznek haza. A bevásárlás jól sikerült. A szomszédos Univerzál Áruház illatszerosztályáp is több mint 5 ezer forint értékű kölnit adtak el. Kezdődhet a húsvéti locsolkodás . . . (számadó) Lassan vége a bevásárlásnak Fotó: Fazekas László Megjelent az Új Aurora legújabb száma A napokban jelent meg megyénk irodalmi, művészeti folyóirata, az Üj Aurora ez évi első száma. Tanulmány-, esszé-, interjúrovatában igen érdekes írásokat olvashatunk a szlovák—magyar'irodalom kapcsolatai köréből. Karol Tomis, József Attila szlovákra fordított költeményeit elemzi, -példákkal illusztrálva, a harmincas évek elejétől napjainkig. Karol Wlachovszky esszéje a huszadik századi magyar költészet fordításaival foglalkozik. Käfer István egy ma élő szlovák író, La- dislav Ballek nemrég magyarul is megjelent A segéd című regénye szlovák—magyar összefüggéseit kutatja. Lydia Vadketyová, a Pozsonyban megjelenő Revue Svetovej Literatury c. világ- irodalmi lap munkatársa Vojtech Kondróttal, a magyar irodalom egyik legismertebb, ma élő szlovák fordítójával készített interjút, amelyet az Üj Aurora Käfer István fordításában közöl. A színes szlovák anyag mellett Laczkó András Bródy Sándor és a naturalizmus kapcsolatáról és Marik Dénes az elfelejtett lázadó költő-tanárról, Greguss Ágostról szóló tanulmánya szerepel a rovatban. A Művészet című rovatban Máriássy Judit a tavaly elhunyt Huszárik Zoltánra, Schéner Mihály és Cs. Pataj Mihály Mázán László festőművészre emlékezik. Az 1981-es békéscsabai alkalmazott grafikai táborról ír Rideg Gábor, a Művészet című folyóirat főszerkesztője. Deák Attila a Jókai Színház 1980 81-es évadját elemzi, Hegedűs Géza író pedig Ru- zicskay György kibővített szarvasi alkotóházát mutatja be. A színes és fekete-fehér reprodukciók többek között Mázán László, Ruzicskay György, Huszárik Zoltán, Schéner Mihály, Lonovics László, Gubis Mihály alkotásaiból készültek. A Tájunk-ban Fiisi József riportja az endrődi sortűz eseményeire emlékezik, Kru- pa András a csárdaszállási népi hagyományokból gyűjtött, Tóth Lajos, dr. Kovács Gyula malakológussal készített riportot. Olvashatjuk még Fodor András, Káldi János, Anóka Eszter, Szúdy Géza, Tomka Mihály, Üjházy László verseit, Pálya Tamás „Amerikai novellá”-ját, Bartis Ferenc Bartók Béláról írt drámai részletét és Tornai József gyermekkori visszaemlékezéseit. Az Űj Aurora 1982 1-es száma már kapható a hírlapárusoknál. (-a) Látogatás a bajai tanítóképzőben A tanítói pálya népszerűsítése céljából a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ápr. 16-án, pénteken látogatást szervez a Bajai Tanítóképző Főiskolára. A megye gimnáziumaiban tanuló 33 második, harmadik osztályos, a pedagóguspálya iránt érdeklődő diák ismerkedik meg az egynapos látogatás alatt a főiskolán folyó tanulmányi munkával. A batto- nyai Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskola autóbuszával utaznak Bajára a gimnazisták, ahol tájékoztatják őket a felvételi követelményekről, az oktatás rendszeréről, s találkozhatnak ott tanuló Békés megyei diákokkal is. A PTI hamarosan látogatást szervez — hasonló céllal — a Debreceni Tanítóképző Főiskolára, és a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára is. G. K. Gazdát cserélnek az autók Eredményesen dolgozó szocialista brigádok (Tudósítónktól) Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezetben a közelmúltban ünnepi gyűlésen értékelték a szocialista brigádok munkáját, és egyidejűleg megtartották a közművelődési mozgalomba benevezett brigádok vetélkedőjének munkahelyi döntőjét. Az értékelésen elhangzott, hogy a szövetkezet 16 szocialista brigádjának 170 tagja az elmúlt évben teljesítette vállalásait, jelentősen hozzájárult a jó gazdasági eredmények eléréséhez. Nagymennyiségű társadalmi munkát végeztek a közterületeken, gyermekintézményekben, anyagilag támogatták 13 iskolás gyermek nyári üdülését. Az értékelés után került sor a közművelődési vetélkedőre, melyen 11 brigád vett részt. A szakági döntőbe izgalmas küzdelem után a műszaki főágazat Bánki Donát és a szállítási ágazat Petőfi Sándor Szocialista Brigádja jutott. Kiss Pál • Húsvét vasárnapján a szokottnál több helyen lesz autóvásáraz országban. A szép tavaszi napok beköszöntével megélénkül az autópiacok forgalma, sok az érdeklődő, de nő a kínálat is. Az árak reális alakulását ki-ki saját maga döntheti el, ha a kétnapos ünnepből egyik délelőttjét használt autójának eladására szánja. Autóvásárok a következő helyeA jó időjárás hatására nemcsak a növények indultak fejlődésnek. megjelentek veszélyes kártevőik is. ,A gyümölcsösökben a takácsatkák kelése figyelhető meg, tömeges megjelenésükre április 15. és 25. között számíthatunk az előrejelzések szerint. Ebben az időszakban hatásosan védekezhetünk ellenük Pol-Aka- ritox. Hospin 25 EC, vagy Mitac 20 EC vegyszeres permetezésével. ken lesznek az’ országban: Baján. Balassagyarmaton, Békéscsabán, Egerben, Debrecenben, Gyöngyösön, Gyulán, Kiskunfélegyházán, Körmenden, Lentiben, Marcaliban, Miskolcon, Nagykőrösön. Nyíregyházán. Oroszlányban, Pécsett, Siófokon, Szegeden, Székesfehérváron, Szombathelyen, Tabon, Tatán, Veszprémben és Zalaegerszegen. Elsősorban alma- és szilvafákon megjelentek a levéltetvek is, legjobban a fenti időpontok között harcolhatunk ellenük. Ha mindkét kártevő előfordul a kiskertben, legjobb a védekezésre a Chinetrin 25 EC felhasználása. Ha csak levéltetűt látunk, jó hatású a Pirimor 50 wp vagy a Bi—58. m. sz. zs. Támadnak a levéltetvek és az atkák Divat — vagy közösségteremtő erő? n fiatalok és a népművészet A huszadik életéven innen és túl sajátos szerepet kap az ének és a tánc. A fiatalok izmaiban annyi a mozgásra szánt energia, sodró lendület, hogy ellenállhatatlan kényszer viszi őket a ritmus és a dallam hullámaira; ebben a korszakban a tánc, a mozdulat az önkifejezésnek is eszköze. Így voltunk ezzel mi, mai felnőttek is, koplalós, fázós, háború utáni egyetemi éveinkben any- nyit táncoltunk, hogy nagy határ mezőt meg lehetett volna művelni annyi energiával. De a mi ifjúságunk idején még „közösségi” jelleget viselt minden táncos alkalom, lányok és fiúk nem a párjukkal, hanem diáktársaikkal, csoportosan mentek szórakozni. Az idők* során . aztán kialakult a szórakozás páros formája, az „együttjárás”, s ezzel az elszigetelődés, néha a páros magány is. De sok kislánynak hullott le szerelem nélkül a pártája, csupán azért, hogy legyen kivel diszkóba járnia! És de sok unott, fásult párt lehet olykor táncos helyeken látni, akiknek akkor sem lenne mondanivalójuk egymás számára, ha történetesen nem harsogna túl minden emberi közlést a zene üvöltése. Pár éve azonban az igényesebb, közösségbe vágyó fiatalok — néhány művelődési ház megértő ■ vezetőinek segítségével — meglelték a magukhoz méltó formát az erdélyi táncházak itthoni meghonosításával. A fiatalok és a folklór felvirágzó kapcsolata nem divatból, nem is nosztalgiából született, hanem elsősorban a közösség és a szórakozás esztétikus formái utáni vágy- • ból. A táncházba nem kell partnert vinni, annyi a csoporttánc, hogy még az sem marad kettesben, aki már karikagyűrűt hord; a zene nem üvölt, s ha elhalkul a közös dalolás, beszélgetésre is nyűik alkalom (a táncházba járóknak kicserélendő gondolataik is vannak); ott nincs alkoholfogyasztás, különben is a népművészetből az azt létrehozó szellemiség árad: ott mindenki rendesen. illedelmesen viselkedik, annál is inkább, mert nincs sorompó a nemzedékek között, oda a népi kultúrához vonzódó felnőttek is bebocsátást kapnak, s előfordul, hogy a. nagypapa az unokájával ugyanabban körtáncban térül-fordul. A táncház a legdemokratikusabb közösség is, ott senki sem kérdi, ki milyen iskolát járt, milyen munkát végez, a népzene szeretete az összetartó érő. Amilyen gyors sikerrel terjed a táncházmozgalom a városokban, sajnos, éppoly tartózkodó vele szemben a falu. Mintha a falusi fiatalok félnének, hogy elmaradnak a „világszínvonaltól”, ha újra befogadják, ami korábban az övék volt, és inkább füstös diszkóban, rövid ital mellett üldögélnek, vagy faarccal vonaglanak a zajos zenére. A népi kultúra tehát a táncházból kiindulva nyerte meg a szebbre vágyó fiatalok szívét, és innen indult a tárgyi népművészet diadal- útja is. Ez utóbbinál már a világszerte hódító divat is szerepet kap, de száz méterről meg lehet látni, hogy a hímzett kendőt, széki szoknyát viselő kislány valamelyik táncház közösségébe tartozik-e vagy sem. Mert a dalokon, balladákon edzett ízlés nem tűri a stílustalansá- got. A kifinomult szépérzék már vigyáz a ruhadarabok összhangjára, színek, motívumok harmóniájára. (Bár a farmernadrág is népi viselet — Amerikában —, és fiúkon nálunk is „elmegy”, bekeccsel, kucsmával; jó ízlésű lány nem hord farmert, hímzett keszkenővel. A ■ diákszobákba bekerülő kancsók, faragások sem tűrik soká a fogfájós kiskutyák, 'absztrakt plakátok, s egyéb harsány tárgyak jelenlétét.) Ilyen és hasonló példákat sorolhatnánk még: valóban, ‘akadnak fiatalok, akik a tárgyak gyűjtésében csak divar tot követnek, ám a folklórt felkaroló többség fokozatosan hozzánő a művészethez, melyet önmaga számára felfedezett. Vannak, akik nacionalizmust gyanítanak a népi kultúra felvirágzásában. Mások anakronizmus emlegetnek, mondván, ha nincs már pa- paraszti életforma, akkor olyan a népművészet, mint a vágott virág vázában .. . Csakhogy a nép paraszti életforma nélkül is nép marad. A nép: mi vagyunk, mindannyian. Szívünk joga, hogy felmenőink .kultúrájának gyökereiből szívjuk éltető nedveinket, hogy tiszta' forrásból merítsük italunkat. A népművészet pedig minden ellenkező hiedelemmel szemben: internacionális. Motívumaiban, formáiban, jóllehet jellegzetes, sajátos, de életérzésében, természetközelségében, finom bájában a különféle népek érzéseinek azonos elemeit hordozza. Ki tudná szétválasztani a szivárványhavas két oldalán felnőtt rozmaringszálat, ha csak azt nézné, hogy milyen harmatcsillo- gású a dallam, milyen gyöngéd a szerelmesen epekedő szó, milyen mély húrokon zúg a bujdosó bánat? A népművészet földközeli és emberi. A városok kőtengerében felnőtt fiatalnak napfényt, kék eget, erdőzúgást ad. önvédelmet, immunitást életformánk ártalmai ellen. És főként: közösséget egy atomjaira széthulló, elidegenedő világban. Menekvést a magány elől. A páros magány elől is. Végül: a cselekvés lehetőségét. A népművészetet alkotni lehet: az alkotók kedvet kapnak a faragáshoz, hímzéshez, szövéshez. Munka közben beszélgetni, dalolni is lehet. Megannyi alkalma mindez a közösségteremtésnek. A népi kultúrára rálelt fiatalok a harmóniát is meglelik maguk körül és önmagukban. Bár segítenék ők’et ebben mindazok, akiknek módjuk és lehetőségük van rá^ - Bozóky Éva II magyar aranypénzverés története Április közepéig tekinthető még meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a Rákóczi-emlé- kek című kiállítás, s a szakemberek már az újabb tárlat anyagának csoportosításán dolgoznak. Helyén A magyar aranypénzverés története címmel numizmatikai kiállítás nyílik május első napjaiban. Az időszaki kiállítás az 1300-as évek elejétől napjainkig kíséri nyomon az aranypénzverés történetét. A tárlaton az egykori magyarországi aranybányákról — közöttük a híres körmöci bányáról — készült térképek, színes diasorozatok és rövid történeti feliratok érzékeltetik majd, hogy a középkorban a magyar aranynak döntő szerepe volt Európában — a magyarországi aranybányák adták Európa aranytermelésének 80 százalékát. Erről tanúskodik egyebek között a Németalföldtől Oroszországig magyar mintára vert idgen aranypénzek bemutatója.
