Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-11 / 85. szám
o 1982. április 11., vasárnap / G yula. Aki e városnevet hallja, annak a vár, a fürdő jut az eszébe. Az idelátogatók azonban hamar láthatják, hogy ezenkívül még nagyon sok mindennel érdemes megismerkedni, amely a település lakóinak alkotó erejét bizonyítja. Itt rendezik az Erkel Ferenc-diákünnepe- kct, az eszperantó nyári egyetemet, a Székely Aladár-fotóki- állítást; országos hírű a Kohán-képtár, külföldön is csillogtatja művészetét a Körös Néptáncegyüttes és az Erkel-kórus. A ma 35 ezer lelket számláló város a felszabadulás óta, de különösen az utóbbi 25 esztendőben nagyon sokat változott. Megkezdődött a közművesítés, felépült a művelődési központ és az ifjúsági ház, a törökzugi és a román iskola. Bővült, korszerűsödött az ipar. A teljes termelési érték 8 év alatt 1,8 milliárd forintról 6 milliárdra emelkedett! Az iparban jelenleg 10 ezer embert foglalkoztatnak. Exportra 1972- ben csupán 415 millió forint értékű árut készítettek, ez a szám 19áÓ-ban elérte a 2 milliárdot. Dj telephelyet épített a vízgépészeti vállalat, a fafeldolgozó gazdaság, a harisnyagyár, a Ganz Villamossági Művek, a GELKA és a fogtechnikai vállalat. A város mezőgazdasági üzemei — a kedvezőtlen természeti adottság ellenére — a hosszú távú programoknak megfelelően fejlődtek. Általánossá váltak az új termelési rendszerek. A VIt ötéves terv végére 21 ezer 300 négyzetméterrel nő a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari üzlet- hálózat. Korszerűsítik a piacteret, új üzletsor lesz a Városháza utcában. Terveik között szerepel: bevásárlóközpont, lak- berendezési áruház, étterem, szálloda. Javítják az üdülés, a gyógyítás feltételeit. . A városfejlesztés egyik fontos eleme a lakásépítés. Kinőtt a földből a Budrio, a Kuznyeck, a Törökzugi lakótelep. Az elképzelések szerint az ezredfordulóig 6 ezer lakást adnak át a városban. Jól halad a vezetékes-gázhálózat kiépítése is. Több mint 4 ezer otthont fűtenek ily módon, a lakások 36,0 százalékát. A tanácstagasszony Hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából értékelték megyénkben a településfejlesztő társadalmi munkát. A városok közül az első helyezést ismét Gyula érdemelte ki. A versenyben 109 vállalat és intézmény, valamennyi tanácstagi . körzet és 42 alkalmi társulás vett részt. A 26 ezer 385 társadalmi munkás 506 ezer órát dolgozott, amelynek az értéke 22,5 millió forintot tett ki. A megyei tanácsnál megtartott ünnepségen a „Településfejlesztő társadalmi munkáért, Békés megye” kitüntetést vette át Szabó Jánosné tanácstag, a harisnyagyár asszisztense. Vele beszélgettünk a munkahelyén. — Hogyan lett tanácstag? — Véletlenül — kezdi a fiatalasszony. — A 43-as számú körzet, azaz a Galbács- kert a város peremkerülete. Mély fekvésű, családi házakkal beépített terület. Két évvel ezelőtt tartottak nálunk pártnapot, ahol szó volt a VI. ötéves tervi fejlesztésekről. Sajnos, betegség miatt nem tudtam elmenni, de a szomszédasszonyom mindent elmondott. Ekkor írtam egy levelet a tanácselnöknek, amelyben az elképzeléseinket vetettem papírra. Meglepődtem, amikor 1980-ban tanácstagnak jelöltek, majd megválasztottak. — Nem is örült? — Dehogynem. Csak tudja, sok az elfoglaltságom. Pártvezetőségi tag vagyok, dolgozom a szakszervezetben, a Vöröskeresztnél, és közben tanulok is. Van egy 12 és 6 éves kislányom. Otthon szintén helyt kell állnom. Sokat segítenek a lakóbizottsági tagok. Oroszlánrészt vállalt a szervezésből ifi. Hack Márton, a lakóbizottság elnöke és Hajdú József. — Melyik munkát tartja a legjelentősebbnek? — Mindegyik fontos. A járdaépítés, a fásítás, az utak rendbetétele. Közülük mégis kiemelném a gázvezeték-építésnél tanúsított szorgalmat, anyagi hozzájárulást, Gondolja el: eddig mintegy 130 család otthonába jutott el a vezetékes gáz. — Tervei? — Nagyon sok elképzelésünk van. Meg kell oldani a csapadékvíz elvezetését, az útépítést. Játszóteret, sportpályát szeretnénk a gyerekeknek, pihenőparkot az időseknek. — Kívánjuk, hogy sikerüljön! Segítségért kiáltanak a vártermek máló falai Kire vár a vár? Ámi csak . csellel-árulással sikerült a törököknek, az most könnyen sikerül az időjárásnak: bevenni a gyulai várat. Néhány éve beszédtéma már, hogy eljöttek a vár végnapjai. Veszélyben a sokévszázados falak, hazánk egyik értékes műemléke. Jó két évtizede volt a legutóbbi, körültekintően végzett helyreállítás. Akkor még bizonyára nem gondolhatták, hogy ekkora igénybevételnek lesznek kitéve a középkori falak. Mint az köztudott, nyaranként a várszínház veszi birtokába. Az előadásokra évente sok ezer ember vált jegyet... Ide egy konzolt, oda égy kampót építenek be. .. S bármennyire is fontos és nagyszerű dolog a várszínház, valahogy mégsem így kellene csinálni! Aztán az idő is eszi a falakat és nincs miből fedezni az állagmegóvást. A tetőszigeteléssel van a legnagyobb baj. Sajnos, rriár kezdettől fogva. A vármúzeum a helyiségek kétötödét foglalja el — termeit hatalmas beázásfoltok éktelení- tik, máló és hulló vakolat — és tégladaraboktól kell tartania az érdeklődőnek. Ha egyáltalán bejuthat nyáron a múzeumba! Mert gyakran ellentmondásba kerül a várszínház és a múzeum érdeke. Pedig ez nem törvény- szerű, csak a közönség látja kárát. Igen, a helyreállítás. Csak becsült értékek vannak: milliós nagyságrendben. Ezt képtelen egyedül vállalni a tanács. A másik használó, a megyei múzeumi szervezet szintúgy. S minél jobban halad az idő, annál többe fog kerülni, annál jobban rom- lik-pusztul. Kire, vagy mire vár hát a vár? Először is arra, hogy a látogatók, az arra járók ne rombolják a falmaradványokat. Ne dobálják szeméttel tele. Aztán azokra, akik a teljes és minél előbbi teljes helyreállítás ügyében érdemben dönthetnének. Ma még a figyelmesebb vizsgálódásra tűnnek fel a pusztítás kétségbeejtő jelei, mégis gyorsan tenni kell! Ne várja halálát a gyulai vár. Nagy kár lenne érte! Az Univerzál Gyulán ✓ Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat üzletei 1981- ben 312 millió forint forgalmat értek el a városban. Az elmúlt évben a gyulai boltok 24 vállalattal és szövetkezettel kötöttek szerződést és 15 millió forint értékű áru színesítette, gazdagította a választékot. Rendszeressé váltak a különböző árubemutatók, akciók. A több, mint 30 kedvezményes vásáron 5 millió forintot takaríthattak meg a vásárlók. Sajnos, a vállalat anyagi lehetőségei nem tartanak lé- oést azzal a ténnyel, hogy Gyula idegenforgalmi központ. Tavaly csupán 1,2 millió forint jutott az üzletek felújítására, karbantartására. Az előrejelzések szerint a szanálások miatt 1500— 2000 négyzetméter új üzlet építésére lenne szükség. Ugyanis csak így valósítható meg a kulturált kiszolgálás, a vásárlási körülmények javítása. Az ország első önkiszolgáló boltjai egykoron itt létesültek. Bátran vállalták a kísérlet kockázatát. De a kérdés ma: hogyan tovább? Mert lépni, fejlődni mindenképpen kell. Az Univcrzál-üzletek cs a virágos gyulai utca Üzemek a város szélén Jó egy évtizeddel ezelőtt kezdődött Gyula ipari üzemeinek kitelepítési programja. A gyárak, szövetkezetek többségének kiköltözését nemcsak a növekvő környezetszennyezés indokolta, de egyre több üzem nőtte ki a szűk, terjeszkedésre alig alkalmas városi kereteket. Az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházásaként épülő Gyulai Húskombinát már a város szélén kapott helyet. Ha nem is volt eny- nyire látványos, de más üzemek is hasonló útra' léptek. Így a város túlsó végén, a Henyei úton ma már egy ipartelep képei bontakoznak ki. Ám, amilyen megnyugvást hoztak az elképzelést követő gyakorlati lépések, a csendesebb, tisztább környezet ifieg- teremtésére tett intézkedések, legalább annyira felkavarja ma az ipartelepen dolgozók nyugalmát a buszközlekedés, a vízelvezetés megoldatlansága, a szinte járhatatlan út. Az utóbbiak már kevesebb tervszerűségre, előrelátásra vallanak. A felsoroltak legalábbis egyelőre, nem akadályozzák a termelést, ám a buszközlekedés igényekhez történő igazítása, a víz elvezetése, az út javítása, szélesítése mégsem várathat sokáig magára. Talán az sem elképzelhetetlen, hogy az időközben a Henyei útra települt hét üzem is segít a gondok megoldásában. Nyereséges a Lenin Tsz A gyulai (egykor gyulavári) Lgpin Tsz hosszú éveken át veszteségesen gazdálkodott. Szinte reménytelen helyzetbe került, miután 1979-ben már több mint 12 millió forintos veszteséggel és alaphiánnyal zárta az évet. Azóta gok minden megváltozott, és a tsz tagjai több reménnyel tekintenek a jövőbe, nem is beszélve azokról a fiatal irányító szakemberekről, akik beletanultak abba, hogyan kell, lehet á szokatlanul nehéz körülmények köaött gazdálkodni. A közös gazdaság az utóbbi két évben már nyereséget ért el. A fordulatban, mert a- Lenin Tsz-ben azt szeretnék, ha a szövetkezet történetébe így vonulna be az 1980-as év, a legfontosabb szerep az állami segítségnek jutott. A gazdaság a támogatott üzemek sorába került. Átfogó' talajrendezési munkák kezdődtek. Befejezését 1983-ra tervezték. A jó szervezésnek köszönhető, hogy a 40,5 millió. forintos beruházásból erre az évre már csak 4 millió forint értékű munka maradt. Sikeresnek bizonyult termelésszerkezetének módosítása, és az állattenyésztésben is gyors fejlődés tapasztalható. A termelés feltételeinek kedvező alakulása mellett a tsz vezetői arra is törekedtek, hogy a közös gazdaságban nyugodt légkörben dolgozhassanak az emberek. A_ jövő az elmondottak ellenére sem ígérkezik köny- nyűnek. Az általános talajrendezés sokat segít ugyan, de nem oldja meg a tsz valamennyi gondját. És ott van a mályvádi víztározó, amely tovább nehezíti a gazdálkodást. Termékeinek 40 százalékát exportálja A* Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregységének dolgozói között sok a „világot járt” ember. Többségük nem egyéni turistaként jutott el küllőidre. A vállalat szerelőiként jártak egy-egy afrikai, ázsiai országban, vagy ahová éppen a kötelesség szólította őket. A gyáregység termékeinek 40 százalékát exportálja. A Gyulán gyártott ipari és szennyvíz tisztításához. az erőmüvek hűtőrendszeréhez használatos berendezések, csőrendszerek megrendelői közt ott találjuk Ghánát, Indiát, Irakot, Iránt, Szíriát, Vietnamot, Tanzániát és Nigériát. A berendezéseket legtöbbször' maguk a gyártók szerelik. Tálán ezért nincs gond a termékek minőségével és persze az igyekezettel sem, hiszen a kiküldetésekhez elsősorban a jó munkával lehet jegyet váltani. A gyáregység a külföldi cégeken kívül a hazai megrendelők igényeit is magas színvonalon elégíti ki. Erre egy sor már működő berendezés a bizonyíték. A gyulaiak jelentős szerepet vállaltak Budapest és a Balaton-környéki ivóvízellátó vízművek építésében. De gyártmányaik eljutottak a Gagarin Hőerőműbe, a Borsodi Vegyi Kombinátba, a Lenin Kohászati Művekbe, és legutóbb az épülő Paksi Atomerőműbe. Gyulán készítették el az erőmű másodlagos hűtőrendszeréhez az országban eddig legnagyobb méretű dobszűrőket. Készülnek a berendezések az Iránban épülő Iszpaháni hőcrő műhöz Gyulán nemcsak a mára és holnapra figyelnek, hanem a múlt is becses számukra. Érezni ezt, sétálva a város utcáin. A házak falán elhelyezett emléktáblák Petőfiről, Kossuthról, Munkácsyról és sok másról hirdetik a város volt kapcsolatait. A helytörténet iránti érdeklődés itt mindig eleven volt. Nemrég adták ki Ruzicskay György várostörténeti rajzos albumát, Pálffy Albert szülőháza helyén pedig pihenőpados emléktábla hirdeti Petőfi barátjának emlékét. Az oldalt írta: Kepcnyes János, Nemesi László, Seres Sándor. A fotókat Fazekas László készítette.
