Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-10 / 84. szám
© 1982. április 10-, szombat NÉPÚJSÁG Fellini és a nők i Miközben újabb és újabb hírek érkeznek arról, hogy Fellini abbahagyta az Iliász nyomán készülő filmjének forgatását, és egyre komolyabban gondol arra, hogy esetleg Amerikába utazik — a filmvilág minduntalan visszatér a nagy kérdéshez: vajon csakugyan egyforma minden Fellini-íilm? Mert vegyük például a nálunk is műsoron levő A nők városát — és bizony a kérdésre nem is olyan könnyű a válasz. Persze könnyű lenne magát az olasz mestert idézni, de aki csak egy kicsit is járatos a hatalmas Fellini-irodalomban, recenziók és ellenrecenziók áraJellcgzctes jelenet a filmből datában, az önként lemond erről, ugyanis alig akad olyasmi, aminek ne állította volna a rendező éppen az ellenkezőjét is ... Maradjunk inkább a tényéknél! Fellini potom 7 milliárd lírás költségvetéssel készítette el a legújabb alkotását. „Óvatosan” jelentette be, hogy „amint nem akadt elég nagy pápa Michelangelo számára, úgy nincs igazán nagy producer Fellini számára sem”. 30 hét alatt a Cinecit- tában kelt életre ez a sajátos vízió a női egyenjogúság megszállott, és nemegyszer önmagukból, női mivoltukból kivetkezett apostolairól ... És mindehhez kellett még valódi homok Rimini- ből, mert az itteninek nem olyan aranyos a színe: hatalmas gipsz-szobrok Marlene Dietrich, Gréta Garbo és Joan Crawford vonásaival, 130 női porti'é, 700 technikus és nem kevesebb, mint kétezer színész, köztük a mester kedvence, Marcello Mastroianni, vagyis a fel- linis film minden rekvizitu- ma. Hogy nyugta legyen az újságíróktól, Fellini még azt is vállalta, hogy a forgatás megkezdése előtt sajtótájékoztatót tartson, és szokásától eltérően elmondja, miről is szól az új mű. „Egy görög mitológiatanár a főszereplő, aki egyszer csak rádöbben, hogy a körülötte élő lányok, asszonyok már csöppet sem hasonlítanak az örök típushoz: Minervához, Junóhoz, vagy Dianához . . . Furcsa utazásra indul, és mindinkább meggyőződik róla, hogy értékrendszere már nem felel meg a valóságnak . ..” És bármennyire fogadko- zott is Fellini, hogy többé nem áll szóba az újságírókkal, minduntalan megszegte esküjét. Először egyik színésze halála miatt törte meg hallgatását, majd egy sztrájk miatt. „Nem szívesen beszélek a filmemről. Már csak azért sem, mert mindig ugyanazt a filmet csinálom. A fehér sejktől a Nyolc és félen át az Édes életig.. . Természetesen azért igyekszem aktuális maradni ... Én mindig csak azt látorri, ámít látni akarok, ami örömet szerez. A nők városa nem a nőkről szól — hanem egy férfiról. Nem más, mint önmagának ellentmondó szócsata — a nők kapcsán. Az egyetlen mondanivalója az, hogy milyen lelki zavarokkal küszködöm, milyen az életszemléletem . . .” Azt azért nem árt az olvasónak tudni, hogy még a filmforgatás megkezdése előtt, egy militáns női szervezet azzal vádolta meg a mestert, hogy eddig egyetlen filmjében sem szerepeltetett normális nőket. Mert sorra véve a Satyricon, az Amarcord, a Casanova hősnőit, bizony csupa nagy keblű, elhízott, fefúvódott, vastag lábú, hihetetlen széles csípőjű, kicsapongó természetű hölgyet vitt filmszalagra — és az olasz nők harcias képviselői felszólították Fellinit: itt az ideje, hogy magába szálljon, és szembenézzen elfogultságával. Mert nem elég, hogy a bemutatott típusok visszataszítók, ugyanakkor hűtlenek, kegyetlenek, buták, komiszak is. Soha egyetlen normális teremtmény, aki hű a férjéhez, akit normális problémák foglalkoztatnak, aki egy normális férfi mellett normális szerelmi életet szeretne élni . . . Innen már csak egy lépés a felismerés: Fellini lenézi a nőket. Nos, a rendező válasza nem sokáig váratott magára. A nők városa mintha lelki ismeret-furdalás tüneteit hordozná. Mindenesetre Fellini sietett kijelenteni: új alkotása csöppet sem női film. Annál kevésbé, mert szavai szerint: „Ki állíthat valamit biztosan a nőkről?! Ki ismerheti őket egyálta- lá?! Számomra a nők világa valósággal olyan, mint egy ismeretlen bolygó. Most is, mint mindig, a nők bűvöletében élek, elcsábítva és kíváncsian minden iránt, ami őket érinti.” „Csodálom a női egyenjogúságért küzdő mozgalmakat, és úgy találom, igazuk van. Ezt egészíteném ki azzal, hogy Olaszországban végbement egy sajátos, valódi forradalom. Ennek nyomán új nőtípus született, aki megköveteli, hogy eddig nem tapasztalj figyelemmel kövessük. Persze, mint minden forradalomnak, a feminizmusnak is megmutatkoznak a mag? szélsőségei, de ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk jogosságáról sem.” Természetesen a római filmforgatás hírére a világ minden sarkából érkeztek Fellini-rajongók: pszichiáterek, tanárok, nagykövetek, vezérigazgatók, írók, százával a turisták, köztük egy dúsgazdag sejk is, aki tüstént felszólította a rendezőt, készítsen filmet kőolajáról, és bizonyítsa be a világnak, hogy az övé sokkal jobb. mint a szomszédjáé . . . Nem hiányoztak a különböző női szervezetek delegációi sem, a Cinecittából. A Quantidia- nó Donna-csoport szerint az új Fellini-film nem más. mint a feminizmus kiárusítása. A Cannes-i bemutató után a világ véleménye nagyon is' megoszlott a legfrissebb Fellini-filmről, amire a mester így válaszolt: „Az a film, amely mindenkiből azonos hatást vált ki, szerintem nem lehet igazán jó film.” A nők városa ezek szerint jó film. Bár lehet, hogy a közönség véleménye megoszlik róla — kétségtelen: izgalmas hozzászólás egy nemegyszer kompromittált vitához. Csak éppen meg kell fejteni üzenetét. Nemlaha György Itt még a nők is erősebbek (Fotó: KS) Röviden Tudomány — technika MI BEFOLYÁSOLJA AZ ALVÄST? Svájci kutatók azt vizsgálták, hogy elsősorban milyen belső, és külső tényezők hatnak alvásunknak a ritmusára. Kiderült. hogy a környezet ingerei közül a fény a legfontösabb. A fény egyúttal egyik belső el- választású mirigyünknek, a tobozmirigynek a működésére is hat. Ennek hormonja a melatonin, amely sötétben megszaporodik. A melatoninnak elő- anyaga az idegrendszer egyik ingertovábbító vegyülete, A szerotonin. A vizsgálatok szerint, ha mesterségesen szero- tonint juttatnak a szervezetbe, erősen megváltozik az alvás mechanizmusa. Az alvásra ható további fontos tényező a hőmérséklet. A szervezet hőterme- lö képessége ugyanis csökken az alvás alatt. Ha tehát a külső környezet módosítja a szervezet hőtermelését, ez kihat az alvás folyamatára. NIKOTINOS RÁGÓGUMI Angliában nikotinos rágógumit hoztak — gyógyszerként — forgalomba, amely a dohányzásról való leszokást hívatott megkönnyíteni. Á rágáskor felszabaduló és a száj nyálkahártyáján át a szervezetbe jutó nikotin enyhíti az elvonókúrával járó tüneteket. Londoni pszichológusok szerint e rágógumi a legtöbb dohányos nikotinszükségletét kielégíti. A fő haszna az, hogy segít leküzdeni a dohányzásról való lemondással kapcsolatos lélektani nehézségeket. A nikotinelvonás élettani nehézségei azután viszonylag könnyen leküzdhetők a rágógumiról való fokozatos lemondással. A nikotinos rágógumit többnyire négy hónapnál hosszabb ideig kell használni, A Svédországban kifejlesztett rágógumi mellékhatásai (az ízérzékek zavarai, helyi gyulladások, szédülés) csekélyek és csupán átmenetiek. Számítógép a gépkocsiban A gépkocsi története az 1700-as évek második felében kezdődött. Még jóval a vasút megszületése előtt gondoltak arra, hogy a gőz erejét az országúti közlekedés szolgálatába állítsák. A francia Cugnot volt az első, a'ki 1769-ben „gőzszekeret” épített. A primitív háromkerekű alkotmányt állóhengeres gőzgépe négy személy- lyel terhelten 4 km-es óránkénti sebességgel mozgatta. De a gép ily lassú járás mellett is sok bajt okozott, embereket gázolt el, falakat döntött be, és csakhamar felhagytak a vele való kísérletezéssel. A benzinmotoros gépkocsi születése a múlt század ’80- as éveire esik, úgyhogy nemsokára százéves évfordulók következnek. 1885-ben Gottlieb Daimlen motorkerékpárját és négykerekű gépkocsiját bénzingáz-levegő keverékkel működő motorral szerelte fel. Az első Daimler- gépkocsi ló nélküli fogatra emlékeztetett, a hátsó ülés alá szerelt másfél lóerős, egyhengeres motorral. Daim- leren, valamint a német Benzen és Maybachon kívül elsősorban a franciák buz- gólkodtak az új találmány tökéletesítésén, így De Dión, Bouton, Panhard, Peugeot, Bollée, Levassor stb. 1894- ben a Párizs—Rouen közötti utat óránként 21 kilométeres átlagsebességgel tették meg gépkocsival. Ezredfordulón' ; •T'“ ■".> . 10. I 5 ■ TEMP REtCHW LIMIT • 1 2 3 COPE OßT ANKUNFT 5 4 5 6 • m km/h AUSF S 7 8 9 1 STABT STOP LOCK & Q UHR kon, 1901-be.n, a Párizs— Berlin távolságot már óránként 74 kilométeres átlagsebességgel utazták be gépkocsin. Napjainkban az olajválság miatt kissé válaszút előtt áll az autózás. Ismét kísérleteznek elektromos, fagázos és alkoholos meghajtású motorokkal. A kényelem és a biztonság azonban elsőrendű szempont maradt az olajválság korában is.- Képünkön: BMW típusokba szerelhető fedélzeti mini számítógépet látunk. A kompjúter menet közben adatokat szolgáltat a gépkocsi útvonalával kapcsolatban. Számokban adja meg a mindenkori pontos időt, a sebességet, az indulás óta befutott távolságot, az úticélig hátralevő távolságot, és a gépkocsi üzemével kapcsolatos egyéb adatokat. Érdemes megnézni A Szent Istvánnak ajánlott, erődíallal körülvett nagybörzsönyi templom (Bojtár Ottó felvétele — KS) Nagybörzsöny Hazánk északnyugati határától néhány' kilométernyire — nem messze onnan, -ahol az Ipoly folyócska a magyar és csehszlovák partok között szinte merőleges irányban iramlik a Duna felé — nagy múltú kisközség házai sorakoznak a Börzsöny nyúlványainak ölelésében. Nagybörzsöny hajdan valóban a legfontosabb helysége volt e környéknek: messze földön mint gazdag bányavárost emlegették. Oklevelek tanúskodnak, hogy Nagybörzsöny számottevő lakhely lehetett már 1200 táján. Mégpedig annyi néppel, hogy az külön templomot is építtetett magának. Ez a Szent Istvánnak ajánlott egyház ma is teljes épségében áll, s vaskos erődfalának oltalmában hirdeti a román, s az ebbe oltódott gót stílus egyszerű formáinak gyakorlatias szépségét. Egy- úttgl pedig köveibe vésve őriz egy ősi, tatárjárás kori legendát. A templom külső falának kőfülkéiben ugyanis rendre ököl nagyságú kőfe- jeket látni. Összesen tizenkét ilyen mongolosan ferde szemű kis portré sorakozik a jelzett helyeken — állítólag azoknak a tatároknak az arcvonásait őrizve, akik egy visszavert támadás áldozataiul estek. A tizenharmadik fülke azért üres, mert a csapat tizenharmadik tagjának sikerült elmenekülnie ... ' A tatárok után a törökök jöttek, és ők már egy virágzó bányavárost sarcoltak meg újból és újból, mei't időközben Nagybörzsöny megkapta a városi jogot. Ezt az előbb- relépését nagyrészt Zsig- mond királyunknak köszönhette, aki 1410-től német lakosságot telepített az arany- telérek fölé. E famíliák hozzáértő férfitagjai minden addiginál nagyobb mennyiségben hozták felszínre a pénzveréshez, az ékszerkészítéshez szükséges nemesfém nyersanyagát. A német lakosság azonban nemcsak a föld mélyét művelte sikerrel, hanem felszínét is, mégpedig úgy, hogy mind több és több szőlőt telepített a környék napos lankáira. Remek boraik teremtek, s ezeket nagy tételekben szállították főképpen az Ipo- lyon túlra. Nagybörzsöny aranykora meglehetős hirtelenséggel véget ért. Először is azért, mert aranybányái kimerültek — ez az elapadás a XVIII. század végén következett be —, majd a filoxé- rajárvány következtében szőlői is elpusztultak. A királyi város, ahol egykor megyegyűlést tartottak, és amelynek főterét, afféle rangjelzésként, kő borította, gyors hanyatlásnak indult. Lakói szétszéledtek, és borospincéi, présházai elárvulva mutogatták üregeiket az arra vetődő erdőjáróknak, vadászoknak: íme, ily nagy gyomrokat töltöttek meg egykor a hordók százai, ezrei. Hazánknak ugyanis e dúsan benőtt szögletében — jobb híján — mind nagyobb és nagyobb méreteket öltött a vadgazdálkodás. Különösen az ottani szarvasvadászatok váltak híresekké, amelyek szertartásait, úri ceremóniáit jeles vadászírónk, a Börzsöny szerelmese. Bársony István örökítette meg népszerű könyveiben. Az aranybányászok és szőlősgazdák egykori városa minden környékbeli szépsége és gazdag múltja ellenére sem képes megújulni. Kétezres lélekszáma 1200-ra csökkent, s felvirágzását legföljebb ha a mostanában szorgalmazott gyümölcstelepítésektől remélhetjük. A málnabokrok ugyanis dúsan teremnek arrafelé — e táj terméke a híres szobi szörp —, és jól érzik ott magukat a körte- meg a diófák is. Netán az abbahagyott bányászkodásnak is lehet majd folytatása? Ki tudja?! Nagy- börzsöny históriájában any- nyi minden megesett már .. . A. L.
