Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-10 / 84. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 10-, szombat Egy pillanat... Antireklám „Mondja marha, mért oly bús? Olcsóbb a hal, mint a hús.” Ugye aranyos? Kinek jutna eszébe manapság ezen felháborodni? Pedig az 1930-as években e szlogenért beperelték Karinthy Frigyest. Hogy végül is, mi lett a büntetése a neves írónak, arról nem szól a fáma. Mindenesetre korunkban is dúl a harc a reklám körül. Mindez elsősorban a tőkés országokra jellemző, ahol egyre szigorúbbak a reklámoztatókkal szemben. Nem szabad népszerűsíteni például a gyógyszereket, a dohányárukat, a szeszes italt, egyes játékokat és édességeket. Ma már a reklámkódexek egyharmada kifejezetten megtilt jó néhány magatartásformát, amely idegen a reklámtól. Ez egyáltalán nem véletlen. Gondoljunk többek között a reklámban is eluralkodott pornográfiára, a szexre. Néhány nyúgati államban kormánybizottságnak kellett foglalkozni az ilyen ügyekkel. A reklámháború éleződését jelzi: Írországban a cégeknek kell bizonyítani, hogy a reklám megfelel a valóságnak. Eddig 20 ország hozott létre szakmai önszabályozást. A sorban Magyarország a huszadik. Igaz, a Nemzetközi Reklámetikai Kódex a magyar vállalatokra is kötelező, mégis szükséges volt egy, a hazai sajátosságokat tükröző szabályzat kidolgozása. Ez összhangban van a kereskedelmi törvénnyel, a fogyasztók értékítéletével. Csak érdekességként: a Magyar Reklámetikai Kódexet lefordították orosz, angol, német és francia nyelvre. Komolyan kell venni a reklámot, hiszen politikai jelentősége is van. Bizonyításul néhány példa. Tilos' olyan reklámot közreadni, amely veszélyezteti a közrendet, a szocialista társadalmi renddel és gazdasággal ellentétes életformára buzdít; a társadalmi, vagyoni és műveltségi különbségeket hangsúlyozza; olyan árut népszerűsít, amelyből nincs elegendő; babonás, misztikus nézeteket terjeszt. A leghevesebb vita az úgynevezett összehasonlító reklám körül bontakozik ki külföldön és idehaza. A magyar reklámetikai bizottság elnöke megélte, hogy az egyik honi vállalat üdítő italt akart reklámozni úgy, hogy míg egy másik cég 2,5 decit ad bizonyos forintért, addig ők 3 decit kínálnak ugyanannyiért. Már a szlogen is elkészült: „Lehet-e féldecivel több?” Ekkor megkérdezték: mitakarnak elhitetni? Azt, hogy fél deci vízzel több van az üvegben? Az USA-ban az egyik híres, autókat gyártó cég azt szerette volna bc- magyarázni a leendő gépkocsi-tulajdonosoknak, hogy ennek a márkának sokkal jobbak a garanciális javítás feltételei, mint a többi autóé. Azonnal megtámadták a reklámot, mondván: egyes szempontból valóban jobbak a feltételek, más szempontból viszont rosszabbak. Tehát: a reklámozó nem hivatkozhat önkényesen kiválasztott tényekre, különben félrevezeti a vásárlót. Nálunk különösen sok gondot okoznak a bevezető reklámok. Egyik megyénkben hetekig népszerűsítették a Tomi illatosított mosóport, holott egyetlen grammot sem lehetett kapni az üzletekben. Ugyanitt reklámozták a nagybánhegyesi Zalka Tsz Túrórudiját. A kulcsmondat így hangzott: „Forgalmazzák az élelmiszerboltok.” Kiderült, hogy csupán egyes üzletekben árusították, ott is ritkán. Szintén nagy vihart kavart a Biopon csomagolását népszerűsíteni akaró, tévéreklám. A 3 éves gyerek áll, és belenyúl a működő mosógépbe, miközben halljuk a szöveget: „Gyerekjáték a mosás.” Csak arról feledkeztek meg a film készítői, hogy ez a látvány balesetre biztatja a gyanútlan gyerekeket. így lesz a reklámbóK antireklám. De a fordítottja is igaz. Sok-sok gyerek kiabálja: „Traubit akarunk!” A film gégére odabiggyesztették: kérünk. Ez is valami. A tanulság egyértelmű. Nem könnyű manapság a reklámszakemberek dolga. Viszont: mindent meg lehet tanulni! Nem ártana, ha valaki ennek is nagyobb reklámot csapna. —seres— A versenyzők a gyakorlati feladatban telefonasztalt készítettek Gyulai siker a bútorasztalosok országos verseoyéo Ezekben a napokban rendezik meg országszerte a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyeket. Gyula a bútorasztalos-verseny rendezésének jogát kapta, amelyet nagyszerűen látott el a 613. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközép- iskola. A megnyitót szerdán tartották, amelyen részt vett dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese. Kovács Lajos, az MSZMP városi bizottságának titkára, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke. Megnyitót dr. Becsei József mondott, aki üdvözölte a megyei versenyek első helyezettéit, valamint kísérőiket. majd sikeres versenyzést kíyánt valamennyi résztvevőnek. Az első napon kerül sor az elméleti feladatok megoldására, amely nem volt könnyű, hiszen olyan nehéz kérdéseket állítottak össze, amelyeknek teljesítése elmélyült tudást kívánt. Második napon újra nehéz, de ezúttal gyakorlati feladatokat kaptak a versenyzők. Rajz szerint egy telefonasztalt kellett elkészíteniük, és ennek bonyolultsága bizony magas szakmai felkészülést igényelt. A harmadik napon, tegnap az intézetben rendezték meg a háromnapos vetélkedő záróünnepségét. Ezen részt vett Kozák Ferenc, a KISZ megyei bizottságának titkára, Dér Lajos, a városi tanács elnökhelyettese. Az eredményeket Légrádi György, a versenybizottság elnöke ismertette.' Első helyen végzett 167 ponttal — a maximálisan megszerezhető 200 pontból — Beregszászi Zoltán, a gyulai ipari szakmunkásképző intézet tanulója. Második lett a szolnoki Szabó László, harmadik a kecskeméti Huszár Tamás, negyedik a keszthelyi Kovács Péter. Kiváló felkészültségük alapján ez a négy versenyző tehetett szakmunkásvizsgát. Zárszóként Banadics Márton, a gyulai szakmunkás- képző intézet igazgatója búcsúzott a versenyzőktől és kísérőiktől, és gratulált a legjobbaknak. Kép, szöveg: Béla Ottó Elsőként az országban Kettős könyvvitel a tanácsi munkában Egy korábbi rendelkezésnek megfelelően 1968-ban jött létre megyénkben az illetményhivatal. Feladata a megye tanácsi és költségvetési intézményeiben dolgozók bérének és társadalombiztosítási járandóságainak számfejtése volt. Az intézmény átszervezéséről 1979-ben döntöttek a Pénzügyminisztériumban, és 1980. január 1- től működik a tanácsi költségvetési elszámoló hivatal megyénkben, Szlovák János, a hivatal vezetője a következőket mondotta munkájukról : — Kétirányú változást hozott az átszervezés. Egyrészt bővült a feladatkörünk, s ennek megfelelően szervezeti változásokra is szükség volt. A hagyományos bér- számfejtés mellett a megye tanácsi és költségvetési intézményeinek könyvviteli adatfeldolgozását, a lakossági adók számítógépes könyvelését, valamint az információszolgáltatást végezzük. Szervezeti felépítésünk bővült, s jelenleg hat osztályunkon 122-en dolgoznak a megnövekedett feladatokon. Megyénkben az ügyvitel korszerűsítése a hetvenes évek elején kezdődött. A megyei tanács pénzügyi osztálya előterjesztésének alapján a megyei tanács vb az egyszeres könyvvitel helyett, az új kettős könyvvitel bevezetéséről hozott határozatot. — Hogyan hatott mindez az intézmény munkájára? — A számítógépek alkalmazása kísérleti jelleggel 1976-ban indult. Az adatfeldolgozási munkában 1980- ban jött létre önálló számítástechnikai osztályunk, amely egy nagyobb kapacitású gép üzembe helyezésével, új operációs rendszer kidolgozásával hathatós segítséget nyújtott az elképzelések megvalósításához. — Milyen eredményei vannak a számítógépes adatfeldolgozásnak? — Ez év január 1-től a megye 260 tanácsi és köl- ségvetési intézményében bevezettük a kettős könyvvitelt. Mindez az országban egyedülálló, más megyékben 10—30 százalékos az elterjedtsége az új rendszernek. Békés megyében az intézmények gazdálkodási szervezeti formáinak kialakítása is megtörtént. Hetvennel csökkent az önállóan gazdálkodó tanácsi intézmények száma. Mindez elősegítette a jobb szakemberellátottság és a hatékonyabb gazdálkodás megvalósulását az ügyviteli munka területén. Jelenleg számítógéppel történik a kettős könyvelés elvégzése. A havonként beérkező adatokat mágneslemezen rögzítjük, és öt-hatnapos feldolgozás után már pontos megyei összesítéssel rendelkezünk. Korábban a kézi nyilvántartások esetén, másfél-két hónap alatt készült el a megyei összesítés. A Pénzügyminisztérium szakemberei is felfigyeltek tevékenységünkre, s a közeljövőben személyesen is megtekintik a Békéscsabán folyó munkát. — Várható-e a közeljöi'ő- ben a számítógépes munka kiterjesztése más területekre is? — Igen, ez év január 1-től Békéscsaba város környéki településeinek lakossági adóját már számítógép segítségével dolgozzuk fel. A megye egész területére 1984. január 1-től kívánja kiterjeszteni ezt a módszert a megyei tanács pénzügyi osztálya. 'Eredményeink elérését nagy mértékben elősegítette a Pénzügyminisztérium, a megyei tanács vb és a megyei tanács pénzügyi osztályának hathatós támogatása — mondotta befejezésül Szlovák János. V. L. ■BBWIMHtl „Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legszebb a világon!?” — kérdezi a mesében a gonosz mostoha. A tükör bizony őszinte, és a gazdája szemébe mondja, hogy szép, szép, de azért Hófehérke az igazi. A tükrök végig kísérik az életünket, naponta odaállunk fésülködni, a férfiak borotválkozni, a nők szépítkezni. Aki fiatal, többnyire még nem sok ügyet vet rá, aztán túl néhány ikszen, elérkezik az idő, amikor meglepődve fedezzük fel a tükörből visszanéző arcunkon az idő múlását. De hétköznapjainkhoz másféle tükrök is tartoznak; tükrök, mint munkaeszközök. Az autóbuszvezetővel a gyulai buszpályaudvaron találkoztunk. Most éppen pihen Váradi Sándor, aki a vezetékneve mellé mondja a II-est, merthogy ketten viselik itt ezt a nevet. Vékony arcú, kellemes fiatalember, hat éve ül buszvolánnál. Naponta átlagosan 200 kilométert vezet. A buszon ragyogó tisztaság. Amint leül a volán mögé —, talán észre sem veA tükörbe pillant szi — azonnal a tükörbe pillant. — Menet közben a két ‘ külsőt használom, le- és felszálláskor viszont nélkülözhetetlen a belső is. — Nyúl a sebességváltóhoz — szinte létfontosságúak a tükrök, ezek segítségével látom álló helyzetben, hogy az utasok leszálltak, illetve felszálltak-e már. A szemnek szinte rá kell tapadni a tükörre, mert különben baj eshet. — És történt már baj? — Még nem, de egyszer, még egy régi típusú 630-as- sal kezdtem, azon nem volt ilyen jó, fűthető külső tükör. A hidegben lefagyott, és majdnem későn vettem észre egy leszállót. — Ez a belső tükör pedig mást is megmutat... — Sajnos azt nem, amit a legjobban kellene, hogy ki rongál, ki szemetel. Néha egy-két járat után úgy néz ki a kocsi ... ! Van itt minden, a napraforgóhéjtól az ételmaradékig. Vagy kihasítják az ülést, ha meg kifeslik valahol, na, abból az utolsó szemig kiszedik a szivacsot. Az az igazság, hogy a legtöbb utas igényli a rendet, a tisztaságot és meg is óvja, de mindig akad néhány hanyag, rendetlen. itt, Elképzelhető-e egy fodrászműhely tükrök nélkül? Ugye, nem. A tükör itt -is, munkaA tükör előtt szeretek állni eszköz. Békéscsabán, a ja- minai városrészben, az Orosházi úti női fodrász üzletben találkoztunk Somogy- vári Zoltánnéval, aki 20 éve ápolja-szépíti vendégeit. Kezében gyorsan jár a fésű, az utolsó tincseket igazítja az egyik törzsvendég frizuráján. Aztán előkerül a kézitükör, hogy hátulról is láthassa a fiatalasszony a csinos, divatos frizurát. — így, ünnepek előtt ingerültebbek, idegesebbek a nők — kezdi fésülni egy idősebb aszony haját a fodrásznő — meg lehet érteni, mert ugye, ott van a bevásárlás, és a gyerek, itt meg két- három órát is kell várakozni. Hogy miről beszélgetünk? Hát többnyire ilyesmiről, a családról, a gyerekekről. — Sűrűn nézik magukat ebben a tükörben a vendégek? — Ki. hogy. Van. aki föl se pillant. Én mindenesetre látom a tükörből, tetszik-e a frizura. Az ilyesmi a nők arcára van írva. Egyébként nem nagyon érek rá a tükörbe nézni. Ugye, meg is látszik a frizurámon?... 6% Boriska néni. akihez Csa- nádapácán kopogtattunk be, 83 éves. A szép, faragott nagytükör, miként a bútor többi darabja is, 166 éves, anyai örökség. Boriska néni 15 éve él egyedül. Német az anyanyelve, így kicsit érdekesen. de nagyon ízesen beszél magyarul, s a szókincséből nem hiányoznak a mai fiatalok körében használatos szavak, kifejezésék sem. S ahogyan magyaráz! A beszélgetés témájával változik az arca korát megha- zudtolóan fiatallá, vagy fáradt-szomorúvá, vidáman röpköd, vagy ölébe hull a keze. Hajdan hollófekete haja most ezüstfehér. s úgy mondják, még ma is kap bókokat. — A tükör előtt most is szeretek állni — villan vidáman a szeme —, ha megyek valahová, felöltözöm, s még bejövök ide, a nagytükör elé, körülnézem magam. Ezek a bútorok hosszú életének állandó díszleteiből- öreg napjaira társaivá váltak. Ebben a tükörben nézte meg magát az első báli ruhájában, ami „sárga volt, az a szép halványszín sárga, azt nagyon szerettem. Fekete bársonnyal szegtük, alul három csipke, vagy rojt, vagy hogy is mondjam, ja, fodor.” S hogy tetszett-e, mert hiszen minden fiatal lány tetszeni kíván ?! — Udvarlót sohasem tartottam, akit akartam, a szememmel elhúztam. Jöttek mind, fölkértek táncra. Ügy volt bizony, akit rávettem a szememmel, jött is. Ez előtt a tükör előtt forgott boldogan a menyasszonyi ruhában. Soha nem bánta meg. Látja-e hajdani, fiatal önmagát, ha most a tükör elé áll? Jóízűen felnevet. — Tudják, most se hagyom én magam, most is szeretem a szép ruhát. Öregasszony is adjon magára, nem? Most mit búslakodjak, ez az élet sora. Egyszer egy kiállításon láttam egy festményt. Egy szép, fiatal nőt ábrázolt, félig fekvő helyzetben. Az volt a kép címe, hogy „Lenni és múlni”. Hát így gondolom én is ... Tóth Ibolya Tetszik a frizura? Fotó: Veress Erzsi
