Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

V BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANACS LAPJA 1982. ÁPRILIS 10., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM Politikai feladat a lakáshelyzet javítása Ki-ki saját élettapasztala­tából tudja, hogy az életkö­rülményeinket 'alapvetően meghatározó lakáshelyzet év­tizedek óta társadalmunk egyik legégetőbb gondja. An­nak ellenére az, hogy az el­múlt húsz évben csaknem minden második család köl­tözött új, egészséges lakásba. Ez idő alatt a legtöbb nyo­mornegyedet legyalulták a földgépek, új városrészek, la­kótelepek tucatjai épültek. Jellemző, hogy például 1970- ben csak minden tizedik, a hetvenes évek végére már minden negyedik lakás há­rom- vagy több szobás volt, s a komfortos kategóriába sorolhatók száma megkét­szereződött ebben az évtized­ben. A nagy építkezések kor­szaka nem zárult le: a má­sodik 15 éves lakásépítési program keretében el kell készülnie egymillió 200 ezer lakásnak. Ezt a döntést most meg­erősítette a Központi Bizott­ság — amint a pénteki la­pokban olvasható. Ösztönöz arra is, hogy a magánerőből építendő lakások aránya nö­vekedjék. A gondok sajnos — mint mondani szokás — újrater­melődnek. Aki ugyanis egy­kor új lakásba költözött, an­nak ma már a fiai, a lányai az új lakásigénylők, s emel­lett életszínvonalunk emel­kedésével nőttek a lakással -szemben támasztott igénye­ink is. A Központi Bizott­ság határozatához a társa­dalmi viták tapasztalatait hasznosítva tárgyalta meg, miként lehetne javítani élet- körülményeink egyik fontos meghatározóján, a lakáshely­zeten. Nemcsak a lakásépítési program folytatása mellett foglalt állást a párt vezető testületé, hanem azt is hang­súlyozta, hogy a családot alapító fiatalokat rövidebb időn belül kell önálló ott­honhoz juttatni. Társadalmi feszültségek keletkezését ke­rülhetjük el azzal, ha a la­káselosztás igazságos, ezért az eddigi gyakorlatot módo­sítva, az elosztásban erősítik a szociális megfontolásokat, a terhek vállalásában pedig a fokozatosságot érvényesí­tik. Az eddigieknél jóval na­gyobb gondot igényel a bér­lakások állagának megóvása — ez nagyobb felelősséget ró a bérlőkre és ingatlankeze' lő vállalatokra egyaránt. S bár egyre többen építenek saját erőből lakásokat (Ma­gyarország 3 millió 600 ez­res állományának háromne­gyede van személyi tulaj­donban), ezt az építési ked­vet tovább kell serkenteni. Ezért terjesszék ki a ma- gánépíttetőkre is a szociál­politikai támogatást — java­solja a Központi Bizottság —, s a lakásépítési és -vá­sárlási hitelfeltételeket a le­endő tulajdonosok anyagi te­herbírásához szükséges iga­zítani. Nyilvánvaló, hogy a lakás- helyzet javítása óriási terhe­ket ró az állami költségve­tésre. A lakások 90 százalé­kához az állam valamilyen formában anyagi támogatást vagy kedvezményt nyújtott. Csupán az V. ötéves tervidő­szakban 75 ezer tanácsi bér­lakást újították fel. A ter­hek viselésében tehát a bér­lők eddig aránytalanul kis részt vállaltak. A tanácsi la­kások bérei több mint tíz éve változatlanok, s aki ki­csit is tud számolni, azt nem kell meggyőzni arról, hogy a jelenlegi lakbérekből nem futja a lakás felújítására, fenntartására. S bár a ter­hekből a következő évtől kezdődően egyre többet vál­lal a bérlő — a Központi Bi­zottság úgy foglalt állást —, hogy a szociális szemponto­kat érvényesítve a lakbérek növeléséből eredő terheket — az államháztartás számlájá­ra — csak fokozatosan sza­bad a bérlőkre hárítani. Az­az csak bizonyos idő múltán kell a felemelt teljes lakbért fizetniük. Ennek pontos meg­határozásához ez év végéig dolgozzák ki az illetékes szervek a rendelkezéseket. Az ország jelenlegi gazda­sági helyzete közismert. Ha gondjaink ellenére sikerül lakáshelyzetünkön társadal­mi méretekben javítani, ez­zel általános közérzetünk is javulhat. Ezt a szándékot tükrözi az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei. Kmety Attila fl szakma kivált tanulói Szerdán, április 7'én dél­előtt nyitotta meg Vámos László, a megyei tanács mű­velődési osztályának ve­zetője Békéscsabán, a 611-es számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben a Szakma ki­váló tanujója országos ver­senyt. Három nap alatt ösz- szesen 27 tanuló mérte ösz- sze tudását két szakmában. A női szabók közül Medve Katalin, a sárospataki 119-es számú szakmunkásképző in­tézet tanulója bizonyult a legfelkészültebbnek. Utána Bencsik Julianna, a vendég" látó békéscsabai intézet ta­nulója érte el a legjobb eredményt. A harmadik he­lyezett Cser Margit, a sop­roni 403-as szakmunkáskép­ző diákja lett. Mindhárman, és még rajtuk kívül ketten sikeres szakmunkásvizsgát tettek. A víz-, gázvezeték- és ké­szülékszerelő szakmunkásta­nulók közül kiemelkedően szerepelt Újvári Lajos, a vá­ci 204-es számú intézet ta­nulója. Második lett Kiss Ferenc, aki a békéscsabai 611-es színeit képviselte. Pintér László, a 608*as kis­kunfélegyházi szakmunkás- képző diákja érte el a har­madik helyezést. Mindhár­man jeles eredménnyel tet­ték le a szakmunkásvizsgát. Az országos verseny lebo­nyolításában jelentős segít­séget nyújtott az iskolának a FÉKON és a PATEX békés­csabai agyára,, ahol a női szabó gyakorlati vizsgát bo­nyolították le. A gyárak sza­badidős programot is szer­veztek a diákoknak. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat segített a fiúk gya­korlati vizsgájában, amely- lyel a versenyzők hozzájárul­tak a vendéglátó város gya­rapodásához is: a Lencsési lakótelep 24 lakásába szerel­ték be a vizesblokkot. G. K. Kongresszusra készül a Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt ok­tóberben tartja VI. kong­resszusát : előkészületeként országszerte az elmúlt he­tekben rendezték meg az alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlése­ket. A Vöröskereszt országos központjában a taggyűlések tapasztalatairól többek kö­zött elmondották, hogy az alapszervezeti vezetőségi be­számolók összegezték a leg­utóbbi kongresszus óta eltelt öt év eredményeit. Sok helyütt a taggyűléseken el­fogadott munkaprogramok az egészségvédelemmel, a tár­sadalmi segítségnyújtással kapcsolatos általános tenni­valók mellett helyi jellegű kongresszusi felajánlásokat is tartalmaznak. A taggyűléseken értékel­ték a társadalmi aktivisták munkáját; oklevelet, véradó­kitüntetést, a környezetvé­delmi és a kiváló egészség­nevelő munkáért járó kitün­tető jelvényt adtak át a ki­emelkedő eredményt elért aktivistáknak. A taggyűlése­ken állást foglaltak amellett, hogy a Vöröskereszt-szerve­zetek még aktívabban kap­csolódjanak be a családpoli­tikai, családvédelmi tevé­kenységbe, folyamatosan vál­laljanak részt az idősek gon­dozásában. Vízügyi tanácskozás Gyulán A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei területi szervezete április 7"én, szerdán délután Gyulán, a KÖ.VIZIG-nél szakmai tájékoztatót rende­zett a Maros-hordalékkúp vízkutatásáról. A régi Maros által lerakott hordalékkúp Békés megye déli részén, . a megye területének mintegy egynegyedén helyezkedik el. A területen a vízkutatási munkák 1978-ban kezdődtek az Országos Vízügyi Hivatal és a Központi Földtani Hi­vatal központi pénzügyi for­rásaiból, több mint 60 mil­lió forintos költséggel. A munkák irányítója a Mély­építő Tervező Vállalat, amely több mint tíz kutató- intézet vízvizsgálatait, te­vékenységét hangolja össze. A vízkutatási munka 1983- ban zárul, de részeredményei már menet közben is haszno­sulnak a megyeszékhely és térsége vízellátásának fej­lesztésében. Az előadóülésen — ame­lyet a megyei műszaki-fej­lesztési hónap keretében rendeztek — Zólyomi László, a MÉLYÉPTERV osztályve­zetője ismertette a vízkuta­tási munkák jelenlegi hely­zetét és eddigi eredményeit. Előadását Krén Zsuzsa hid- rológus, a KÖVIZIG cso­portvezetője és Nagy András, a VITUKI ' tudományos munkatársa egészítette ki az eredmények eddigi gya­korlati alkalmazásának és a tudományos kutatás néhány megállapításának szempont­jaival. V békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban tegnap, pénte­ken délután dr. Vincze Sándor, a Szolnok megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a Szolnok me­gye népművészete című kiállítást. A tárlatot dr. Gulyás Éva, a Szolnok megyei múzeum muzeológusa rendezte a megye tájegységeinek tárgyi emlékeiből. A kiállítás június 6-ig te­kinthető meg Fotó: Fazekas László Tavasz 1982. Fotó: Veress Erzsi Tükrök Ebben a tükörben nézte meg magát az első báli ruhá­jában, ami „sárga volt, az a szép halványszín sárga, azt nagyon szerettem. Fekete bársonnyal szegtük, alul há­rom csipke vagy rojt, vagy hogy is mondjam, ja fo­dor ..Ez előtt a tükör előtt forgqtt boldogan a meny­asszonyi ruhában. Soha nem bánta meg. Látja-e a haj­dani, fiatal önmagát, ha most a tükör elé áll? Tükrök. Végigkísérik életünket, miként Boriska néniét a szép, öreg, faragott tükör. De vannak másféle tükrök is: az autóbuszok nagy visszapillantói s a fodrászműhelyek kézi- és falitükrei. S hogy mit mutatnak ezek a tükrök? Erről szól riportunk a 4. oldalon. j—(—i Kulturális mellékletünk a /y ( ( A ; !költészet napjára József At­——'..ütiilriun'lälTaiäiMi^» tila Azt mondják című ver­sével emlékezik. A Magyar írók Szövetsége kelet-magyarországi csoportja Békés me­gyei tagozatának tevékenységéről, célkitűzéseiről ad in­terjút Filadelfi Mihály, a tagozat ügyvezető titkára, melyben szól a tagozat és a közművelődési intézmények kapcsolatáról, a műhelyek jelentőségéről, az irodalmi élet „híd”-szerepéről, és a Duna-mentiség gondolatának megvalósulásáról. Versek és Andódy Tibor Szavak, sza­vak című jegyzete olvasható még mellékletünkben. (8—9. oldal.) Szőrmentén az angóráról Keresett, értékes áru az angóranyúl szőre, gyapja a világpiacon. Megyénk egyik termelőszövetkezete, a bé- késszentandrási Zalka Tsz is felismerte ezt. Három éve hozták be külföldről az első nyuszikat, amelyekből ki­alakítottak egy törzsállományt. Ügy gondolta a szövetke­zet vezetése, hogy így már könnyen bevonhatják a ter­melésbe a kisüzemeket, háztáji gazdaságokat; annál is inkább, mert jól jövedelmező foglalatosság a nyúl tartá­sa, nyírása. Az üzlet egyelőre mégsem megy olyan jól, mint szeretnék ... Hogy miért? — arról szól cikkünk az 5. oldalon. Interjú dr. Hanga Mária művelődési miniszterhelyettessel Az elmúlt héten megyénkben járt, és tárgyalt a tárcát érintő kérdésekről a megyei tanács vezetőivel dr. Han­ga Mária. A városi, járási tanácsok művelődésügyi osz­tályvezetőinek kérdéseire kerekasztal-beszélgetés során válaszolt. Lapunk munkatársának adott interjújában a közoktatás jövőjéről, a várható változásokról, az egysé­ges középiskolai kísérletről, a pedagógusok túlterhelésé­ről, az oktatás elszemélytelenedésének vádjáról, az álta­lános iskolai tantervi dokumentumokról és az oktatók szabad szombatjáról nyilatkozik. Az írás lapunk 7. ol­dalán olvasható. Minimagazin 1977, 1978, 1979: Dicsérő Oklevél. 1980, 1981: KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet Zászló. És 1982: a KISZ KB Vö­rös Vándorzászlaja. Mindezeknek a kitüntetéseknek a birtokosa pedig a 614-es számú mezőhegyesi Ipari Szak­munkásképző Intézet KISZ-bizottsága. A kitüntetett KISZ-szervezetet mutatjuk be riportunkban a 11. olda­lon, a Minimagazinban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom