Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-09 / 83. szám
NÉPÚJSÁG 1982, április 9-, péntek Közalkalmazottak a nőpolitikáról A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Békés megyei bizottsága április 8-án, tegnap délelőtt 9 órai kezdettel tartotta ülését Békéscsabán, az SZMT székházában. Dr. Sulyák István, a megyei bizottság elnöke megnyitó beszédében köszöntötte a részvevőket és a meghívottakat, köztük Györki Istvánnét és Ambrus Károlyt, a központi vezetőség képviselőit. Ezt követően Mártonná dr. Hárs Márta, az mb nőbizottságának vezetője a „Nőpolitikái határozat végrehajtásának helyzete a bíróságnál és az ügyészségnél” címmel írásos anyagot terjesztett elő, melyhez szóbeli kiegészítést fűzött. A felmerült kérdésekre az első napirendi pont előadója, valamint dr. Sziko- ra István, a megyei bíróság elnöke és dr. Fekete Antal megyei főügyész válaszolt. A tanácskozás következő részében Betkó Katalin, a kulturális és agitációs, propaganda-munkabizottság vezetője az agitációs és propagandatevékenység tapasztalatait és feladatait foglalta össze. Az ülés második részében dr. Varga István, a bér- és munkaügyi munka- bizottság vezetője, a megyei tanácsi szakigazgatási szervek és a járási hivatalok létszám- és bérgazdálkodási jogkörének szabályozására vonatkozó tervezetet ismertetett a jelenlevőkkel._ Befejezésül az alapszervezetek elmúlt évi gazdálkodásáról számolt be Kovács Mihály és Bulyovszki Klára. L. S. D városi Vöröskereszt értekezlete A Vöröskereszt városi ve- zetősége tegnap, csütörtökön t délután Békéscsabán tartotta soron következő értekezletét. Az első napirend keretében Fodor Sándor városi titkár foglalta össze az eddig megtartott vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatait. összegzésében elmondta, hogy a csaknem 270 hozzászóló közül legtöbben a tisztaság- és a környezetvédelem kérdéseivel, a véradók számának növelésével, az idős korúak társadalmi gondozásával foglalkoztak. A szocialista brigádok felajánlották, hogy a rokkantak nemzetközi éve után is — a kongresszus tiszteletére — javítják a rokkantkocsikat. Ezután a vezetőség tagjai számoltak be az általuk patronált alapszervezetek taggyűléseiről, az ott tapasztaltakról, a megoldásra váró feladatokról. Szóltak arról, hogy a Vöröskereszt-alapszer- vezetek is részt vettek a Lencsési úti lakótelepen április 24-én megrendezendő nagytakarítási akció szervezésében. A választások egyik jellemzője: a vezetőségekbe sok új tisztségviselő került, ezért a városi vezetőség javaslatot tesz a küldöttértekezleten megválasztott új városi testületnek, hogy szervezzenek felkészítő továbbképzést az alapszervezetek új vezetőinek és vezetőségi tagjainak. A második napirend a városi küldöttértekezlet tisztségviselőinek megválasz- tása volt, majd a Vöröskereszt elnöke bejelentette, hogy a városi küldöttértekezlet május 22-én lesz. —számadó— Szakmai, politikai képzés a tűzoltóknál A Békés megyei tűzoltók politikai képzettségi helyzete az utóbbi években nagymértékben javult. Jelenleg is 43-an tanulnak különböző szintű politikai iskolákban. Kedvezően befolyásolja a káderutánpótlást, hogy az elmúlt esztendőben három felsőfokú iskolai végzettségű tisztet vettek be az állományba. Tavaly több vállalat — elsősorban a megyeszékhelyen — a részmunkakörű tűzvédelmi előadók és megbízottak részére tanfolyamot szervezett, a TIT Békés megyei Szervezete pedig kétéves levelező tűzvédelmi tanfolyamot indított, melyen 76-an vesznek részt. A megyei tűzoltó-parancsnokság az önkéntes és vállalati tűzoltók képzetlen parancsnokai részére egyéves levelező tűzoltóparancsnoki tanfolyamot szervezett, amely ezekben a napokban fejeződik be. Az önkéntes tűzoltóparancsnoki tanfolyam 21 résztvevője április 8-án, tegnap tett sikeres vizsgát, a 25 vállalati tűzoltó pedig ma vizsgázik. A megye valamennyi parancsnokságán következetesebbé vált a testnevelési kiképzés végrehajtása is. Hasznosan szolgálta ez az állomány ügyességének, fizikai erőnlétének fejlesztését. Az eredményes munkát bizonyítja a megyei rendőrkapitányság által szervezett atlétikai bajnokságon és a tűzoltóversenyeken nyújtott teljesítményük. L. J. Gyulán, a kórház KISZ-klubjában megnyílt Puy László Képek a Szovjetunióról című fotókiállítása. A kiállítás naponta 12-től 17 óráig tekinthető meg. Fotó: Béla Ottó Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. április 7-i (Folytatás az 1. oldalról) erőfeszítésével is hozzájáruljon a lakásviszonyok javításához. Ez év elején több mint 3 millió 600 ezer lakás volt az országban, ennek mintegy háromnegyede személyi tulajdonban van. A lakásépítésben elért eredményeink nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóak, és jó alapot adnak arra, hogy tovább lépjünk a lakáskörülmények javításában. A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a jelentős eredmények ellenére a lakásépítésben és -gazdálkodásban továbbra is vannak gondok, feszültségek, különösen a városokban, elsősorban Budapesten. A fő problémák a következők: a fiatal házasok számottevő része csak több évi várakozás után jut önálló lakáshoz. A lakosság egyes csoportjai között a lakásépítés és -fenntartás terhei egyenetlenül oszlanak meg. A támogatási rendszerben a szociálpolitikai elvek nem érvényesülnek következetesen. A lakásépítés és -gazdálkodás gyakorlata sok kívánnivalót hagy maga után. Az ingatlankezelő szervezetek munkája nem tudja kielégíteni a szükségleteket, ugyanakkor a bérlők sem kellően érdekeltek a lakások állagának megóvásában. 2. A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a második tizenötéves lakásépítési program alapján .hat év alatt, 1981 végéig 530 ezer új lakás épült fel. Úgy foglalt állást, hogy teljesíteni kell a 15 éves lakásépítési programot, és fel kell építeni az 1 millió 200 ezer lakást. A terv megvalósítását a személyi tulajdonú lakásépítés fokozásával is elő kell segíteni. A lakásellátásra fordítható állami eszközök ésszerűbb felhasználásával, a lakosság érdekeltségének növelésével, a lakásgazdálkodás korszerűsítésével összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a lakáshelyzet további javításáért. Óvni, és lehetőség szerint növelni kell a meglevő lakások használati értékét. A lakóházak karbantartásában, környezetük kulturáltabbá tételében a lakosság az eddiginél nagyobb mértékben vegyen részt. E célok eléréséhez javítani kell az építőipar, a házkeze- lőségek munkáját, az anyag- ellátást. a telekgazdálkodást, egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni a hatósági ügyintézést. 3. A Központi Bizottság és a Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy a lakáshoz jutás esélyei váljanak ki- egyenlítetettebbé, a lakásigények kielégítésében érvényesüljön a fokozatosság, és a bérlakások elosztásában erősödjék a szociális megfontolás. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fiatal házaspárok rövidebb idő alatt jussanak önálló lakáshoz. A családalapítókat az eddiginél jobban segíteni kell jogos és indokolt lakásigényük kielégítésében. A családnagyság változásaihoz igazodó igények kielégítése jól működő lakáscsererendszer mielőbbi kiépítését teszi szükségessé. Ez elsősorban a tanácsok hatáskörébe tartozó feladat. A személyi tulajdonú lakásépítés és -vásárlás támogatása jobban kapcsolódjon a gyermekek és a családdal együtt élő eltartottak számához. Indokolt jobban figyelembe venni a családok jövedelmi és vagyoni helyzetét is. A szociálpolitikai támogatást ki kell terjeszteni a családi ház építőkre is. Fokozódjék a munkáltatók szerepe a lakásépítés és -vásárlás elősegítésében. Lehetővé kell tenni, hogy az állami nagyüzemeken kívül a többi munkáltató — szövetkezet, költségvetési szerv és intézmény — is lakásalapot képezhessen. A lakásalapból támogatásban részesülhetnek a munkások mellett más dolgozók is. A támogatásnál vegyék figyelembe a dolgozó munkában tanúsított helytállását. A lakásépítés és -vásárlás hitelfeltételei jobban igazodjanak az érintettek anyagi teherbíró képességéhez, ösztönözzenek az előtakarékos- ságra. 4. Az elmúlt években emelkedtek a lakásépítés és -fenntartás költségei. Ugyanakkor a lakbérek 1971. óta változatlanok, az emelkedő fenntartási költségeknek jelenleg már csak egyharma- dát fedezik. A teherviselésben jelentős az aránytalanság a bérlők és a saját erőből építkezők között. A lakbéreket 1983-ban szükségszerűen emelni kell, hogy azok közelítsenek a fenntartás, a karbantartás, a felújítás költségeihez. A lakbéreket a lakások minősége szerint differenciáltan kell megállapítani. A lakbéremelésből származó nagyobb kiadást fokozatosan, több év alatt kell a bérlőkre áthárítani. Ennek módja az évről évre csökkenő állami hozzájárulás legyen. A leginkább rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatásban részesülnek. 5. A Központi Bizottság felhívja a Minisztertanácsot, az ügyben illetékes állami szerveket, hogy a lakásépítés, a lakáskarbantartás és a lakásgazdálkodás megjavításához szükséges állami rendelkezéseket, szervezeti intézkedéseket az éy végéig dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra. Gondoskodni kell arról, hogy a helyileg megoldható és megoldandó kérdésekben a tanácsok megfelelő önállóságot kapjanak. III. A Központi Bizottság megtárgyalta az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i határozata végrehajtásának tapasztalatait, és irányelveket fogadott el a közoktatás további fejlesztésére. 1. Az állami oktatás az elmúlt tíz évben betöltötte szerepét, és hozzájárult társadalmunk fejlődéséhez. Az iskoláztatás nagyarányú kiterjesztése a társadalom valamennyi osztályát és rétegét érintette, országos méretben növelte az általános és a szakmai műveltséget, csökkentette a művelődésbeli egyenlőtlenségeket. A tanulás útjai nyitva állnak a felnövekvő nemzedékek előtt. A magyar oktatásügy eredményei nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket. Jelentősen bővült az óvodai hálózat. Lényegében általánossá vált a gyermekek iskolára való előkészítése. Gyakorlatilag teljes körű a tankötelesek iskoláztatása, 95 százalékuk 16 éves korig sikeresen elvégzi a nyolc osztályt. Az általános iskolát befejezők 93 százaléka középfokon folytatja tanulmányait. Az elmúlt tíz évben a tárdalom, mindenekelőtt a pedagógusok erőfeszítése révén fejlődött az oktató-nevelő munka, és javultak feltételei. Ezt tanúsítja az óvodai nevelés színvonala; az általános iskolai lemorzsolódás csökkenése; egyes tantárgyak oktatásában a módszerek eredményes megújítása; a szakmunkásképzés korszerűsítése; a gimnáziumokban a fakultatív oktatás megkezdése. A Központi Bizottság megállapította, hogy az iskolai munka korszerűsítését célzó intézkedések nem mindig voltak kellően előkészítve, átgondolva és összehangolva. A változások mennyisége és egy részüknek nem kellő megalapozottsága kedvezőtlenül befolyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az oktatás színvonalának, illetve a tanulók ismeretszintjének kívánatos mértékű emelését, elbizonytalanította a pedagógusokat, és jogos kritikai észrevételeket váltott ki a közvéleményben. Közoktatási rendszerünk mai problémái jórészt azzal függnek össze, hogy az elmúlt időszakban végbement társadalmi és gazdasági változások új és nagyobb követelményeket támasztanak az iskolával szemben. Az 1980- as évtizedben a közoktatás legfontosabb feladata az új követelményekhez való felzárkózás, a munka minőségi, tartalmi javítása. Egyidejűleg biztosítani kell az új tantervek eredményes bevezetését és a nagyobb létszámú gyermekkorosztályok színvonalas általános iskolai és középiskolai képzését. 2. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy az eredményes, kiegyensúlyozott iskolai munkához nélkülözhetetlen a stabilitás. Az alsó- és a középfokú oktatást a jelenlegi iskolarendszer megőrzése mellett — a nagyobb megrázkódtatások és a felesleges szervezeti változtatások kerülésével — úgy kell fejleszteni, hogy mind jobban teljesítse alapfunkcióit, s egyben képes legyen a szükséges megújulásra. Az iskola kiemelkedő feladata a felnövekvő nemzedékek tudásának, műveltségének, tudományos világnézetének szilárd megalapozása. Neveljen a szocializmus ügye mellett elkötelezett, kezdeményező, alkotó fiatalokat, alakítsa ki bennük a rendszeres. fegyelmezett és szorgalmas munka igényét. Az iskolai nevelésben kapjon nagyobb hangsúlyt népünk történelmi múltjának, különösen a közelmúlt történelmének jobb megismertetése és megértetése, nemzeti kultúránk értékeinek elsajátítása. Az oktatásban az életkori sajátosságoknak megfelelő, egészséges • erőfeszítésekre sarkalló magas követelményeket kell érvényesíteni. Az iskolarendszer minden fokozata tegye lehetővé a személyes adottságok és képességek sokoldalú fejlesztését, a tehetségek kibontakoztatását. A felesleges terhelés további csökkentése mellett szem előtt kell tartani, hogy a tanulók munkára nevelésében legfontosabb tényező az iskolai munka színvonala, igényessége, fegyelme és szervezettségé. 3. Az általános iskola fejlesztésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell a nagyobb létszámú gyermekkorosztályok megfelelő színvonalú iskoláztatásáról, az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről. Lehetőség szerint bővíteni kell a napközibe járók és a diákétkeztetésben részesülők körét. 4. Az ifjúság műveltségének további emelése érdekében fokozatosan meg kell változtatni a középfokú képzés belső arányait az érettségit adó középiskolák javára. Ezen belül biztosítani üléséről kell a gimnáziumi tanulók arányának kismértékű növelését. A szakközépiskolákat alkalmassá kell tenni az olyan szélesen alapozó képzésre, amely az iskola elvégzése után viszonylag rövid idő alatt lehetővé teszi a gyakorlati munkába való beilleszkedést, és jobban segíti a továbbtanulást. A szakmunkásképző iskolák pótolhatatlanok a népgazdaság szakmunkásigényeinek kielégítésében. A képzés feltételeit és színvonalát folyamatosan hozzá kell igazítani a növekvő követelményekhez. A szakmunkásképző iskolákat — ahol ennek lehetőségei adottak, illetve megteremthetők — a nagyüzemek anyagi-technikai bázisán kell működtetni. A szakképzés egész rendszerén belül az egyes szakterületek sajátos követelményeinek figyelembevételével a technikusképzést is megnyugtatóan rendezni kell. 5. A Központi Bizottság elismeréssel szólt a közoktatásban dolgozókról, és hangsúlyozta, hogy a közoktatás színvonalának emelése, az iskolai munka folyamatos korszerűsítése nagymértékben függ a pedagógusoktól^ Ezért megkülönböztetett fi-' gyeimet kell fordítani kellő számban és magas színvonalon történő képzésükre, munkafeltételeik javítására, anyagi és erkölcsi megbecsülésükre. Elő kell segíteni, hogy növekedjék az e hivatást választó férfiak száma. Növelni kell a pedagógusok önállóságát a módszerek kialakításában, alkalmazásá-, ban, és az oktatási-nevelési célokhoz igazodóan az oktatás tartalmának megválasztásában is. 6. Javítani kell a közoktatás állami irányítását. A központilag meghatározott követelményeket következetesen érvényesíteni kell, egyidejűleg biztosítva a helyi irányító szervek önálló munkájának és az oktatási intézmények öntevékenységének feltételeit, az iskolai demokrácia fejlesztését. 7. Az ifjúság szocialista nevelése egész társadalmunk ügye; valamennyi intézménynek érdeke és kötelessége az iskola nevelési törekvéseinek támogatása. Az iskola, az intézmények, a társadalom fokozott részt vállalása a felnövekvő nemzedékek nevelésében nem csökkentheti a szülői gondoskodást és felelősséget. A család szerepét semmilyen más intézmény nem pótolhatja. A Központi Bizottság felhívja a pártszerveket és párt_ szervezeteket, hogy segítsék a közoktatás fejlesztését szolgáló programok végrehajtását. Szervezzék, ösztönözzék az ifjúság neveléséért felelős tényezők jobb együttműködését. Mozgósítsák a társadalmi erőket az oktatáspolitikai célok megvalósítására, hassanak oda, hogy társadalmi méretekben tovább erősödjön az iskola munkáját támogató közszellem. * * * A Központi Bizottság szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt: — Lajtai Vera elvtársnőt, a Pártélet című folyóirat felelős szerkesztőjét, érdemeinek elismerése mellett, sa- m kérésére felmentette tisztségéből, és nyugállományba helyezte. — Lakos Sándor elvtár- sat, a Központi Bizottság tagját, a Társadalomtudományi Intézet tudományos igazgatóját — érdemeinek elismerése mellett — felmentette e tisztségéből, és kinevezte a -Pártélet című folyóirat felelős szerkesztőjévé. (MTI)
