Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

o NÉPÚJSÁG 1982. április 1., csütörtök Vendégünk: Szakonyi Károly Liszt-rapszódia Penzában Vonzó egyéniség Szakonyi Károly. Pályáját nagy sike­rű színpadi művek, rádió- és tévéjátékok, és egyre letisz­tultabb prózai írások jelzik. Művészi célkitűzéseit így fo­galmazta meg indulásakor: „Mindig az ember érdekel; az ember, aki a legnagysze­rűbbre képes, lépten-nyo- mon önmaga kerékkötőjévé válik, mert eltéved az ösz­tönök útvesztőjében. Igen nagy feladat önmagában ren- det teremteni, hogy segíthes­sen másokon is.” — Hogyan tekint vissza pályájára, milyennek látja most az indulás éveit? — Jó néhány év telt már el, s ha az ember húsz—hu­szonhárom évre visszanéz, óhatatlanul eszébe jut: meny­nyit végzett el, mit tett le. Ha ezt nézem, szinte tegnap volt. Persze sok minden tör­tént azóta, változások az iro­dalomban, megvívtam a ma­gam harcait, formálódtam, átalakultam. — Szerencsés időszakban indult. Mégis hogyan lett író, milyen indítékok terel­ték a pályára? — Azt hiszem az íróvá vá­láshoz elsősorban a szándék kell, az elhatározás, hogy ír­ni akarok. Egy kezdő író szeretne írni, de számtalan­szor előfordul, hogy nincs miről. Én sok helyütt dol­goztam, pl. a Budapesti Haj­tóműgyárban segédmunkás­ként, de voltam képügynök is. A begyűjtött tapasztalá­sokból lehetett meríteni. Az olvasmányélményeim is na­gyon izgattak. Élső példaké­peim között Mikszáth, Mó­ricz Zsigmond, Szabó Pál, Tamási Áron, Sinka István szerepelnek, akiktől volt mit tanulni. Közben persze meg kellett tanulni az írástech­nikát, ami nem volt köny- nyű. — írástechnikát említ. Da­rabjainak dialógustechnikája (hihetetlenül) virtuóz. Hal­lottam már önt „új Molnár Ferencnek" is nevezni. Mitől lesznek „életszagúak” a dia­lógusok? — Hogy én lennék az „új Molnár” ez nem kis dicsé­ret, de ha jól tudom, Csur- ka István barátom is számot tart erre a kitüntetésre. Mindenesetre tudom ma­gamról, hogy dialógust jól írok. Ehhez elsősorban jó hallásra van szükség. Az író az emberi beszédet a ma­ga természetességében hall­ja, hogy aztán abból valami rafinált módon hiteles dia­lógusok szülessenek. Akiktől kifejezetten sokat tanultam, az Móricz, Gogol és Csehov. A színházi közegben forgo- lódók tudják, milyen nehéz túlfogalmazott esszéízű mon­datokat élettel telíteni. Cse- hovnál teljesen megfejthetet, len a titok, miként varázsol­ja az élő beszédet virtuóz könnyedséggel a színpadra. Valaki egy Csehov-darabban kinéz az ablakon, s azt mondja — alkonyodik. Az embernek végigfut a hátán a hideg. Ha ugyanezt Kovács úr mondja a szomszédból, talán oda sem figyelünk. Azt akarom ezzel mondani, hogy nem is mindig a mondat a döntő, hanem a közeg, ami­ben elhangzik, a hangulat, a környezet, a szituáció, a miliő. Ezek teszik valósággá a dialógust. — Hogyan kezdődött a színházhoz fűződő nagy sze­relem? — Rosszul. Nem vettek fel a Színművészeti Főiskolára, önként jelentkeztem katoná­nak, s Piliscsabára kerül­tem. Katonaként aztán szí­nészi ambícióimat is kimerít­hettem. Játszottam egy da­rabban, egy orosz darab volt, ha jól emlékszem a Béke szigete. Nagy sikerünk volt. Később. ’62-ben talál­koztam Benedek Andrással, aki írásaimban drámai töl­tést látott, s biztatott, írjak darabot. 1963-ban Abody Bé­lával együtt ösztöndíjasként meghívtak a Nemzeti Szín­házba. Itt írtam meg első drámámat, az „Életem, Zsó- ka” címűt. — Az Életem, Zsókával kezdődött, aztán jött a töb­bi siker: az Ördöghegy, az Adáshiba, a Hongkongi pa­róka, de ide sorolnám még a Holt lelkek adaptációját is. Darabjaiban a szerepek pon­tosan behatároltak, jól meg­írtak. Minden szerepben ka­raktert, individumot akar a színpadon? — Nézze, én úgy érzem, hogy akit — ha néhány perc­re is — a színpadra enged­nek, nem szabad olyan hely­zetbe hozni, hogy ne tudjon játszani. Lehetetlen szöveget 'mondani, figurát teremteni, ha nincs szituáció, karakter, szövegbéli kapaszkodó. — Ellene van-e, hogy az író találja ki az alapvető rendezői ötleteket is? — Nem. Azt hiszem, nem árt, ha az író lefekteti a térképet. Persze nem lehet megkövetelni, hogy a ren­dező ezt be is tartsa. Ha a két elképzelés találkozik, az nagyon erősítheti az elő­adást. — Négy évig volt a mis­kolci Nemzeti Színháznál dramaturg. Egyszerre volt író és dramaturg. Előfordult, hogy az író másként ítélt volna meg valamit, mint a dramaturg? — Rájöttem, hogy drama­turgként csupa erőszakos ta­nácsokat tudok adni. Ezért talán kicsit elnézőbben nyúl­tam a nekem hozott dara­bokhoz. íróként kevésbé let­tem volna elnéző. — Hogyan látja a vidéki színjátszás helyzetét? — Senki nem próféta a sa­ját hazájában. Én azt tar­tom fontosnak, hogy olyan műhelyek jöjjenek létre, amelyek nem csak egy kö­zéptehetségű réteget tudnak maguk mellett tartani, ha­nem tehetséges embereket is. — A Hongkongi parókát most Békéscsabán is bemu­tatják. Rendezője — Illés Ist­ván — harmadszorra állítja színpadra a darabot. Az ős­bemutatón Sas Béni, a da­rab főhőse nem kapta meg a frankfurti utat. Azóta át­írta a darab véget, és meg­kegyelmezett hősének. Miért tette? — Rájöttem, hogy ha Sas Béni nem kapja meg a frank­furti utat, akkor ez olyan, mint egy isteni igazságszol­gáltatás. A módosított válto­zatban a kritikámat kiter­jesztem. A Szovjetunióban jelenleg nyolc színházban játsszák a Hongkongi paró­kát. Általában fiatal rende­zők rendezik, s bátran állít­hatom: siker. — A darab két női figurá­ja, Ancsika és Mara. Nem valami hízelgő képet fest ró­luk. — Mert veszélyesek. Ma is feltűnnek, olyan emberek mellett is, akik egyébként megérdemelten vannak a helyükön. Az ilyen típusú nők túlpörgethetik a férfit, mert saját sikertelenségüket a férj, a szerető túlhajszolá- sával próbálják ellensúlyoz­ni. Egy idő után aztán - az anyagi javak megszerzéséért semmi sem lesz drága. — Miben látja a Hongkon­gi paróka mostani aktuali­tását? — A társadalmi kritikán túl, darabom az emberi cél­tévesztésről is szól. Amikor az emberek már célnak te­kintik az anyagi javak meg­szerzését, s nem eredmény­nek. Visszájára fordulnak az akarások. Ez egyébként egy tehetséges íróval is előfor­dulhat. Azt hiszem, Heming­way mondta: az írók elkez­denek pénzt keresni, s eme­lik életszínvonalukat. Ké­sőbb, hogy életszínvonalukat megtarthassák, egyre többet és többet írnak, s kezdik ki­merni a kutat, s még akkor is írnak, amikor már nincs víz a kútban. Nagyon fontos, hogy tartásunk legyen. Nem szabad megnyugodni, bele­esni az önnön csapdáinkba. ♦ Szakonyi Károly író 1982. április 1-én, ma a Békés me­gyei Jókai Színház és a Me­gyei Művelődési Központ vendégeként író-olvasó ta­lálkozón vesz részt Békéscsa­bán. A Hongkongi paróka szakmai bemutatója után ta­lálkozik a közönséggel a színház klubjában, hogy az itt elkezdett beszélgetést a közönséggel folytathassa. Dóró János Fotó: Moldvay József Valerij J isin, a penzai ze­neiskola fiatal tanára nem­rég hangversenyt adott a megyei filharmónia termé­ben. A művész, aki koráb­ban maga is növendéke volt ennek az intézetnek, a moszkvai konzervatóriumban tökéletesítette tudását, majd tanulmányainak befejezése után visszatért szülővárosá­ba. Az ő szereplésével kez­dődött el az a rendezvény- sorozat, melyet a zeneiskola megnyitásának 100. évfordu­lója alkalmából tartottak Penzában. Liszt Ferenc zeneszerző darabjai szerepeltek a kon­cert programjában. Egyéb­ként a művészeknek nem csekély technikai nehézsé­gekkel kell megbirkózniuk ahhoz, hogy ennek, az in­dulatokkal teli, romantikus szerzőnek zeneműveit elő­adhassák. Akinek megvan ez a rendkívüli képessége, azt virtuóznak tartják. Liszt zenéjében a szilaj temperamentum a költői megvilágítás és az idill mo­tívuma egyaránt megtalál­ható. S itt egy másik veszély is leselkedhet az interpretá- torra: a szalonstílusú érzel- mességbe való átcsúszás. V. Jasin szerencsére elke­rülte a „víz alatti zátonyo­kat”. A filozofikus mélysé­get rejtő szonáta megírását Goethe Faust-alakjai sugall­ták. Az önmagával és a kör­nyező világgal való elgédet- lenség az Obermann völgye című darabban (a Zarán­dok-évekéből), Az ideálok és a Szerelmi álmok c. kom­pozíciók meghitt hangulata, a Magyar Rapszódiák népies jellege, a Campanella, vala­mint a Mazeppa-etüd ragyo­gása — mind ezek kellő összhangban voltak a szerző elgondolásával. Egyes művészek fellépésük előtt egyáltalán nem próbál­nak, míg mások, ha nem is sokat, de gyakorolnak. Ám Jasin a saját bevallása sze­rint igen komolyan készül egy újabb koncertre. Esze­rint nemsokára ismét talál­kozhatunk a fiatal tehetsé­ges zongoraművésszel. (Penzenszkaja Pravda) Országos közművelődési tanácskozások Megyénk jelen tervidő­szakra szóló közművelődési tervének két nagy fontossá­gú, átfogó intézkedést és megoldást követelő témája az integrált — újabb szóhaszná­latban: általános — művelő­dési intézmények feladatkö­rének, újabbak kialakításá­nak, a már meglevők tevé­kenységének szabályozása, valamint a közművelődési intézmények rekonstrukció­ja. A következő hetekben mindkét témakörben orszá­gos tanácskozást rendeznek. Debrecen ad otthont az in­tegrált művelődési intézmé­nyek második országos kon­ferenciájának, amelyet ápri­lis 5. és 7. között rendeznek meg. Ugyancsak áprilisban, 20—21-én Zalaegerszegen lesz a művelődési ház építési ta­nácskozás. Mindkét rendez­vényen népes Békés megyei küldöttség vesz részt. A köz- művelődés megyei vezetőin kívül az érintett közművelő­dési intézmények munkatár­sai is ott lesznek Debrecen­ben, illetve Zalaegerszegen. N. L. Külföldi tanulmányutak népművelőknek A Magyar Népművelők Egyesülete az idei évben is külföldi tanulmányi kirán­dulásokat szervez. A csopor­tos látogatások célja az, hogy a résztvevők a külföldi társ- intézmények hasznosítható tapasztalataival hazai tevé­kenységüket gazdagítsák, a szakmai látnivalókon túl megismerkedhessenek más népek, tájak múltjával és je­lenével, kultúrájával. Két tanulmányútra várja tehát a népművelők jelent­kezését az MNE, illetve an­nak most alakuló területi szervezete Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központ­ban. Az első: tíznapos cseh­„Pávaköri szomszédolás” (Tudósítónktól) Vasárnap este a mezőberényi művelődési központban néni együttesek találkozóiéra került sor. Ezen részt vett a sarkadi. a nagyszénás!, a csorvási. a mező­megyeri, a zsadányi, valamint a mezőberényi népi együttes, és a helyi szlovák dalkör. A műsoru­kat — melyen magyar és nemze­tiségi dalok, táncok és népi ze­nék szerepeltek — nagy sikerrel, telt ház előtt mutatták be. szlovákiai körút lesz szep­tember második felében kü- lönbusszal. A második ugyan­csak tíznapos NDK-beli kör­utazást október első heteire tervezik. Mindkét tanulmá­nyi kiránduláson a résztve­vők a művelődésiotthon-há- lózat intézménytípusainak munkáját tanulmányozzák, egyúttal látogatást tesznek múzeumokban, könyvtárak­ban, találkozhatnak az otta­ni közművelődés helyi és or­szágos vezetőivel. Jelentkez­ni április 10-ig lehet a csa­bai művelődési központban, ahol bővebb felvilágosítást is nyújtanak az érdeklődők­nek. n. Mezőberénvben A mezőberényi közönség előt­ti bemutatkozáson, az egv estét betöltő szórakoztatáson kívül, az együttesek baráti kapcsolatának elmélyítése, a szakmai tapaszta­latcsere is célja volt a rendez­vénynek. A meleg hangulatú, jó szórakozást nyújtó műsor végén a siker elismeréseként a közön­ség együtt énekelt az előadók­kal. Barna Mihály HANGSZÓRÓ Szivárvány Két hónapja, vagy még régebben volt, hogy meg­hallgattam és írtam is a „Szivárvány ról. Amikor átlapoztam a rádióújságot, újfent megakadt a szemem rajta, és vasárnap délelőtt 10 órakor a Petőfi rádióra csavartam készülékem gomb­ját. A Szigeti Anna szer­kesztette kétórás műsor most is roppant tetszett, és tíz (!) riportját hiánytalanul, fi­gyelmesen végighallgattam. Meggyőződésem, hogy sok százezren ugyanígy tettek, és mások, sok százezren dél­előtti „háttérszövegnek, ze­nének” hasznosították, nyil­ván ebédfőzés, kocsimosás, kerti tevés-vevés közben is felfigyelve egy-egy izgalma­sabb részére. Mert bőven akadtak ilyen fészek, habár az egész nem annyira és nem úgy teremt hangulatot, mint más, több órán át hú­zódó összeállítás, a „Szivár­vány” inkább elmesél, me­ditál, szemlélődik, hogy egy­két erőteljesebb hangütéssel mondanivalóit annál kemé­nyebben húzza alá. Mint említettem, tíz riport­ból és egy zárójegyzetből állt össze vasárnap a „Szi­várvány”. A szerkesztő alap­elve pedig az volt, hogy éle­tünk „képeit” sorakoztatja fel, a legkülönbözőbb ripor­teri nézőpontok által és kö­zepette; hogy ezekből a „ké­pekből” végül is összeálljon valami, ami az egészre, a mára jellemző. Aki hallgató­társam volt ezen a vasárnap - délelőttön, az tudja, hogy a tízből nagyon nehéz a ki­emelés, mert a maga nemé­ben mind a tíz jelentős rá­diós munka. Aranyos volt a „Tükör­kép’ ikerpárja, főként azért, mert a riport nem merült ki a „minket könnyen ösz- szecsereberélnek” mosolyog- tató szituációinak felemle­getésével; a csillagásszal va­ló találkozás után pedig — ha tiszta volt este az égbolt —•, biztos, hogy sokan ki­mentek megnézni, milyen is az a Szíriusz-csillagkép? Ke­mény kis csevegés volt az, amelyikben egy neves épí­tész a városkép történelmet őrző funkcióját hangsúlyoz­ta, amelyet nem szabad egyetlen tollvonással szét­zilálni, megváltoztatni; Föl­di Jánosné kálváriája pedig — akit saját házában túrtak ki a konyha szegletebe, a meghiúsult eltartási szerző­dést semmibe vevők, azzal a demagóg kijelentéssel, hogy ők fiatalok, és joguk van lakni valahol — nos, ez a riport megrázó, és a baj orvoslása után kiáltó része volt a „Szivárványnak”, nem éppen ragyogó színekkel fest­ve ... Nincs hely tovább sorolni, inkább egy javaslat a rá­diózni szeretőknek: hallgas­sák meg az ismétlést szom­baton, a Petőfi rádióban, este 6 órakor. Megéri! Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Nóták. 9.03: Rinaldo di Capua: A ci­gánylány. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: Mentsétek meg füleinket! 10.35: Magyar előadóművészek kamarazenei felvételeiből. 11.25: Tudomány és bűnüldözés. 11.40: Tatárpuszta. 12.35: Zelk Zoltán: Este a kút­ban. 12.45: Zenemúzeum. 14.08: Gyöngy, igazgyöngy illik a fekete korallhoz. 14.38: Korondy György operett­dalokat énekel. 15.05: Üj dzsesszfelvételeinkből. 15.28: Csiribiri. 16.05: Filmzene. 16.16: Délutáni Rádiószínház. Az utas. 17.07: Külpolitikai könyvespolc. 17.22: Tenoráriák. 17.45: önismeret. 17.55: Külföldről érkezett. 19.15: Bemutatjuk új felvételein­ket. 19.40: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Közben: kb. 20.15: Arcunkon a történelem. Kb. 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.25: Csárdások. 21.40: Adottságok — lehetőségek erdőgazdálkodásunkban és faiparunkban. 22.20 : Tíz perc külpolitika. 22.30: Radnai György operaáriá­kat énekel. 22.50: Beavatkozás és verseny. 23.10: Kamaramuzsika. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A stúdió 11 felvételeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: E táj lett bölcsőnk. 13.25: Látószög. 13.30: Vidám dalok gyermekek­nek. 14.00—16.30: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: A 04. 05. 07 jelenti. 21.05: Humorimpex. 22.35: Nóták. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Liszt-művek. 10.18: Operafinálék. 11.05: Ferencz Éva népdalokat énekel. 11.25: A századforduló muzsiká­jából. 12.31: Purcell vokális műveiből. 13.07: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 14.07: Kurtág György: Játékok. 14.38: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.58: Pablo Casals, vezényli a Marlboroi fesztivál zeneka­rát. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Ismered a Carment? 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Szintézis. 18.30: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel. 19.05: Beszélgetés a Európa Könyvkiadó terveiről. 19.36: Operaáriák. 20.13: Külföldi tudósoké a szó. 20.28: A Beatles együttes összes felvétele. 21.26: Barokk szonáták. 21.50: Zenei panoráma. SZOLNOKISTŰDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két dal. egy előadó. Joh- ny Wakelin énekel. 17.10: Iparosok a kereskedelem­ben. Házhoz szállítás, bú­tor-összeszerelés, készülék­üzem behelyez és háznál. Cseh Éva riportja. 17.30: A tiszasasi és a mester­szállási népdalkor műsorá­ból. 17.35: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.45: Régi lemezalbumok. Illés: Add a kezed. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. lap­és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagoözat.) 10.05: Történelem. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 10.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) (f.-f.) 11.45: Rajz. (Alt. isk. alsó tago­zat.) 12.10: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Rajz. (ism.) 14.15: Történelem, (ism., f.-f.) 14.45: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 15.20: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Himalája-trilógia. 16.35: A British Múzeum kincsei, (ism.) 17.05: Tízen Túliak Társasága. 17.45: Tévébörze, (f.-f.) 17.55: ,.Bácsi kérem, hol tartják a békákat?” (f.-f.) 18.05: Társak, versenytársak. 18.35: Telesport. f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti meáe. 19.30: Tv-híradó. 20.00: önök kérték . . . 21.25: Unokáink sem fogják lát­ni. 21.55: Kortársunk: Jókai Anna. 22.55: Tv-híradó 3. 23.05: Tv-tükör. (f.-f.) II. MŰSOR 18.10: Iskolatévé. Angol nyelv. 18.25: Oroszul beszélünk. 18.45: Pedagógusok fóruma. (ism., f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Tehetség. Szovjet tévéfilm­sorozat. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Tudósklub ’82. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Kulturális híradó. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: Zenekari művek. 20.50: Korunk és eszméi. 21.15: A megismerés határai. 21.40: Dalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 9.55: Tévénaptár. 10.05: Mi szükséges a növésem­hez? 10.20: Energiafogyasztás. 10.40: A láthatatlan kalitka. 16.55: Gyermekeknek. 17.25: Velez—Partizán labdarúgó­mérkőzés. 19.15: Tévénaptár. 19.45: Bánáti elbeszélések. 20.15: Rajzfilm. 20.30: Tv-napló. 21.00: Monitor. 22.20: Vetélkedő. 23.20: Tévénapló. II. MŰSOR 19.30: Zágrábi panoráma. 20.15: Négy keréken. SZÍNHÁZ 1982. április 1-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: HONGKONGI PARÖKA Szakmai bemutató 1982. április 2-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: HONGKONGI PARÖKA Jókai-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Vala­hol Európában, 6 és 8 órakor: A Pogány Madonna. Békéscsabai Építők Kultúrotthoria: Nevem: Senki. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és 4 órakor: Budapesti tavasz, csak 6 órakor: Szárnya­lás. Békéscsabai Terv: Sas­szárny. Gyulai Erkel: Tűzgöm­bök. Gyulai Petőfi: Éretlenek. Orosházi Béke: A kofa és a köl­tő. Orosházi’ Partizán: fél 4 és 7 órakor: Keresztapa I., II. rész. Szarvasi Táncsics: Feltámadás I., II. rész.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom