Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TQNflCS LAPJA 1982. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVIL ÉVFOLYAM, 82. SZÁM Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Bőséges élelmiszer-ellátás az üzletekben Az okányi Haladás Tsz melléküzemágában mintegy 50 esz­tergályos, asztalos, drótfonó, hegesztő, kovács szak- és beta­nított munkás dolgozik. Elsősorban a MEZŐGÉP mezőberé- nyi, békési és kétegyházi gyára számára gyártanak gépalkat­részeket, de készülnek itt bútortartozékok is a Mezőberényi Faipari Szövetkezetnek Fotó: Fazekas László A magyarországi öregekről Sajtótájékoztató az Akadémián A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1982. április 7-én Kádár Já­nosnak, a Központi Bizott­ság első titkárának elnökle­tével ülést tartott. A Köz­ponti Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nem­zetközi kérdésekről szóló tá­jékoztatót, továbbá a lakás­építés, a lakásfenntartás, a A TIT idegennyelv-oktatá- si választmánya és a TIT me­gyei szervezete a nemzetkö­zi gyermekév alkalmával, három évvel ezelőtt Békés­csabán rendezte meg az első gyermeknyelv-oktatási kon­ferenciát. A tegnap véget érő második konferencia az elő­zőnél jóval nagyobb részvé­tel mellett zajlott le. A három nap során a kis­gyermekkori idegennyelv­oktatás rendszere és peda­gógiai kérdései álltak az elő­adások és viták középpont­jában. S ahogyan Szépe György, az MTA Nyelvtudo­mányi Intézet osztályvezető­je, a TIT idegennyelv-okta- tási választmányának elnöke zárszavában elmondotta, a második konferencia a ko­rábbinál több, feltétlen meg­oldást igénylő gondra vilá­gított rá. S e problémák megítélésénél feltétlenül fi­gyelembe kell venni, hogy a kisgyermekkorban kezdődő Az úttörőmozgalom szinte elképzelhetetlen az ifiveze­tők, vagyis azon lelkes KISZ- korú fiatalok nélkül, akik, többnyire saját úttörőélmé­nyeik hatására, részt vállal­nak a gyermekszervezet éle­téből, munkájából. Megyénk ifjúvezetői évek óta közös találkozón cserélik ki ta­pasztalataikat, ismernek meg új módszereket, szereznek új ismereteket. Az ifjúvezetők V. megyei találkozóját ápri­lis 5—8. között Békésen ren­dezte meg az úttörőszövet­ség megyei és békési városi elnöksége, valamint a váro­si KISZ-bizottság, a helyi közművelődési intézmények sokoldalú támogatásával. Az idei találkozón ugyanis az ifivezetők és a közművelő­dési intézmények kapcsola­ta volt a központi téma, en­nek jegyében szervezték a különböző programokat. összesen százan vettek részt a találkozón, melynek megnyitóját április 5-én, hét­főn délután a városi pártbi­zottság székházában tartot­ták meg. Itt „A közművelő­dési intézmények és az út­törőmozgalom kapcsolata” címmel hangzott el vitaindí­tó előadás. Este a városi művelődési központban foly­tatódott a program táncház­zal és játékos vetélkedővel. Kedden, április 6-án délelőtt a művelődési központban, a városi könyvtárban és az ifjúsági házban az intézmé­nyek munkájával ismerked­tek a fiatalok, módszertani ajánlásokat kaptak a közmű­velődési intézményekben lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveit, valamint az állami oktatás­ról hozott 1972. június 15-i központi bizottsági határo­zat végrehajtásának tapasz­talatairól szóló jelentést, a közoktatás továbbfejleszté­sének irányelveit. Az ülésről közlemény je­lenik meg. idegennyelv-oktatás minden­képpen fontos, hosszú távú beruházásként fogható fel. Hiszen nemcsak egy később esetleg mozgósítható nyelv­tudás alapjait veti meg, de gazdagítja a gyermek szemé­lyiségét, intellektusát azál­tal, hogy új eszköztárat ad kezébe. A háromnapos rendezvény újabb meghívással zárult, amelyet dr. Ratkai Imréné, a békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese tolmácsolt. S ha már a konferencia tartalmi sikeréről szóltunk, feltétlenül meg kell említe­ni a szervezésben kiváló munkát nyújtó megyei TIT- szervezetet, a TIT gyermek­nyelvoktatási munkabizott­ságát, s a házigazdákat, a 2. számú általános iskola pe­dagógusait, dolgozóit, akik biztosították a jó munka alapjául szolgáló feltétele­it- (B. S. E.) megvalósítható programok­hoz, forgatókönyvet készítet­tek egy foglalkozásról. Dél­után városismereti túrán is­merkedtek a találkozó részt­vevői Békéssel. Ez a nap is remekül sikerült esti progra­mokkal zárult: a könyvtár­ban irodalmi vetélkedőt tar­tottak, az ifjúsági ház szer­vezésében műsoros est volt, a művelődési központban pe­dig ifjúsági kaszinó. Ez utób­bi különösen nagy tetszést aratott, mert újszerű formá­ban. izgalmas, játékos kere­A kétnapos húsvéti ünne­pek előtt minden bizonnyal jelentősen megnő a lakosság élelmiszer-vásárlásra. Me­gyénk néhány üzemében ar­ról érdeklődtünk: hogyan készültek fel az ünnepekre? Gyomai Sütőipari Vállalat: másfélszer annyi kenyeret sütnek e hét végén, mint máskor szombatra és vasár­napra. Ez az üzem a szarva­si és a szeghalmi járás la­kosságát látja el kenyérrel és péksüteményekkel. Szomba­ton délelőtt tíz óráig dolgoz­nak a pékek, hogy a délután 2 óráig nyitva tartó üzletek­be még eljusson a friss, me­leg cipó és péksütemény. A békéscsabai sütöde ve­zetői a korábbi évek tapasz­talatait, és az ötnapos mun­kahetet vették alapul a ter­vezésnél. Kenyérből a ter­vek szerint — a legnagyobb mennyiséget — 90 tonnát, . kalácsból 15 tonnát, és zsúr- kenyérből 14 ezret sütnek. A sárréti tejüzem most, mintegy 350 üzletbe három­szor annyi sajtot, vajat, tej­fölt szállít, mint a kétnapos hétvégeken. Tejből pénteken és szombaton tasakolnak. Az átlagos napi 35 ezer liter helyett pénteken mintegy 47 ezer liter kerül az élelmi­szerboltokba. Szomba'ton az általában kiszállított 45 ezer liter tej helyett több, mint hetvenezer liter jut el a fo­gyasztókhoz. A Gyulai Tejporgyár kü­lön gépkocsikat állított be a pótigények teljesítésére. El­látási körzetükben remélhe­tek között lehetett kinek-ki- nek próbára tenni tudását, tájékozottságát. A budapes­ti „Játszótér KRT” tagjai vezették a különböző játéko­kat, a rulettet, blöfföt, ló­versenyt, tőzsdét és hasonló játékokat. S mindez árve­réssel ért véget, ahol a résztvevők beválthatták könyvre, játékra, lemézre, apróságokra a kaszinóban nyert „fabatkákat”. Az ifjú­sági kaszinó rendezőinek hozzájárulásával a jövőben megyénkben is tervez, töb­tően zökkenőmentes lesz a tej-, tejföl- és túróellátás, s az üzletek megrendelése alapján gondoskodnak hab­tejszínről is. A Gyulai Húskombinát az egész megye ellátásában je­lentős szerepet vállal. A ko­rábbi évekhez hasonlóan már e hét elején megkezdődött a húsvéti füstöltáru szállítása a közületeknek, kórházak­nak, boltoknak. Félezer kis­kereskedelmi egység szerve­zett ellátása mellett Buda­pestre is nagy mennyiséget visznek. A főváros igényei­nek 25 százalékát a gyulai gyár elégíti ki, tőkehúsból, s mintegy 7 vagon sonka­félét is szállítanak a keres­kedelemnek. A Békés megyei ZÖLDÉRT is juttat a fővárosnak ter­mékeiből, s a gyulai kolbász mellett a ZÖLDÉRT-es csa­bai kolbász szintén kapha­tó. Húskészítményeik mellett a zöldség-gyümölcs ellátás is jónak ígérkezik. Megje­lentek a primőrök: a saláta, karalábé és a zöldhagyma. A nehéz, füstös ételek után a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalat termékeiből is elegendő mennyiséget vásá­rolhatnak a fogyasztók. A tejen, a húson, a kenyé­ren kívül mindenütt elegen­dő és bőséges az élelmiszer­választék. A péntek-szomba­ti bevásárlásokat követően azonban csak a vendéglátó- helyeken és kijelölt boltok­ban vehetünk majd tejet, tejterméket és más élelmi­szereket. bek között a békési művelő­dési központ, ilyen játékot, éppen az új játékforma módszertani bemutatójának sikere nyomán. A megyei találkozó har­madik napján, tegnap dél­előtt az ifjúsági házban ját­szóház volt; , kosárfonás, makramé, tojásfestés, agya­gozás, korongozás, szövés, bábozás, játékok, szellemi to­tó, tejipari termékek bemu­tatója és kóstolója. Délután ellátogattak több üzembe, s az esti zárórendezvényen „Ilyennek láttuk a találko­zót” címmel adtak műsort az ifjúvezetők. Az ENSZ égisze alatt ko­rábban a környezetvéde­lemről és a népesedésről rendezett világértekezlethez hasonlóan ezúttal öregedési világértekezletet hívtak ösz- sze július 26. és augusztus 6. közötti programmal, Bécs- ben. Magyar szakemberek is beszámolnak majd az idős korú lakossággal kapcsolatos demográfiai témákról, szo­ciológiai, egészségügyi kér­désekről. Kormányzatunk a Magyar Tudományos Akadé­miát bízta meg, hogy az el­nöke vezetésével megalakí­tott magyar nemzeti előké­szítő bizottság készítsen be­számolót az öregedési világ­értekezletre. Az elkészült je­lentésről szerdán, az április 7-i egészségügyi világnap al­kalmából tájékoztatták az újságírókat az Akadémián az előkészítő bizottság veze­tői, Szentágothai János, az MTA elnöke és Szalai Sán­dor, az MTA Kutatásszerve­zési Intézetének tudományos tanácsadója. Elmondták, hogy a világ­értekezlet összehívását az emberi életkor világjelen­ségnek mondható kitolódása és az ezzel járó különleges gondok megoldására való felkészülés indokolja. Ma­gyarország — miként a tá­jékoztatón elhangzott — az öregek helyzetével kapcso­latban meglehetősen bőséges tapasztalatokkal rendelkezik, sok eredményt ért el, de nem mentes gondoktól sem. Ami az idős korúak hazai arányát illeti, a lakosság több mint 20.százaléka tar­tozik a nyugdíjkorhatáron fe­Szerdán Kaposváron, a Kilián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központ­ban befejeződött a három­napos országos általános is- kólái fizikatanári ankét. A Művelődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat kezdeményezte évenkénti találkozók sorában a kaposvári volt a hatodik, lüliek sorába. Számuk növe­kedése előreláthatólag a mostaninál is jelentősebb társadalmi, gazdasági és szo­ciális teendőket vet fel, kü­lönös tekintettel arra, hogy az idős korúak között a 70 évesek és idősebbek korcso­portjának aránya tovább nö­vekszik. Hazánkban sokoldalúan, fokozódó mértékben gondos­kodnak az öregekről. Az utóbbi tíz évben az állami költségvetésből az idősek szo­ciális ellátására fordított ki­adások százalékaránya több mint másfélszeresére nőtt, a nemzeti jövedelemből ugyanerre a célra fordított összegek pedig megduplázód­tak. Nemzetközi tekintetben is jelentős — hangsúlyozták a sajtótájékoztatón —, hogy ma már Magyarország min­den lakosára kiterjed az in­gyenes orvosi és kórházi el­látás, állami nyugdíjrend­szerünk pedig a nyugdíjkor­határon felüli népesség túl­nyomó részét átfogja. 1980. június 1-én — a leg­utóbbi népszámlálás adatai szerint — csaknem 2,1 millió volt a nyugdíjban részesü­lők száma, s ez a becslések szerint 1990-re meghaladja a 2,3 milliót. Rendszeres szo­ciális segélyezéssel is gon­doskodnak azokról, akik akár nyugellátás híján, vagy ala­csony jövedelmük, illetve magányosságuk, nehéz szo­ciális körülmények folytán rászorulnak. A társadalmi szervezetek is cselekvőén részt vállalnak az idős korú lakosságról való gondosko­dásban. amelyen a mechanika okta­tásának újszerű módszerei­vel foglalkoztak, kicserélték tapasztalataikat a tanköny­vek és szemléltetőeszközök készítőivel. Az ankéton Mra- vik Mihály, Békés megyei szakfelügyelőnek és Kiss Ka­talin pedagógusnak átnyúj­tották a kiváló fizikatanáro­kat megillető Mikola Sán- dor-díjat. T. I. Izgalmas pillanatok az ifjúsági kaszinóban Fotó: Juhos János II gyermekek idegennyelv-oktatása: hosszú távú beruházás Sz j—L. j. Ifivezetők megyei találkozója Befejeződött az országos fizikatanári ankét

Next

/
Oldalképek
Tartalom