Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
1982. április 1., csütörtök Az év végén adják át a 12 ezer férőhelyes sertéshizlaldát a békési Egyetértés Tsz-ben. A 60 millió forintos beruházáson a termelőszövetkezet építőrészlege dolgozik Fotó: Fazekas László Tavaszi szakkiállítások a vásárvárosban flz országban tizenötödikként átadták a békéscsabai számítóközpontot Növényvédelmi előrejelzés A szőlőültetvények növényegészségügyi helyzetét általában csak a fakadástól kísérik figyelemmel a kerttulajdonosok. Ezért a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja felhívja a figyelmet arra, hogy néhány kártevő tavasszal már korábban megjelenik, és a rügyek pusztításával érzékeny veszteséget okozhat. Mindenekelőtt az ékköves faara- szolót kell megemlíteni, amely a Mátraalján, a dombvidéki szőlőültetvényekben, valamint Bács-Kiskun megyében az utóbbi években egyre nagyobb mértékben jelentkezett. Az idén is valószínű, hogy gócokban jelenik meg, elsősorban erdők közelében, ott, ahol tavaly is károsított. A homoki szőlőkben ezenkívül a kendermagbogár is jelenthet veszélyt, amely ugyancsak a rügyeket károsítja. Elsősorban meleg, száraz időjárás esetén támad tömegesen, és okoz károkat. A március végi meleg napokon az ország néhány pontján kipattantak az almafák rügyei. Másutt - még egy-két hétig várni kell erre, de mivel egyidejűleg a legveszedelmesebb almabetegség, a varasodás kora tavaszi spórái is megjelentek, a védekezésre már most fel kell készülni. A korai, úgynevezett elsődleges fertőzéseknek nagy hatása van a kórokozó további szaporodására, valamint a gyümölcsösök későbbi egészségi állapotára. Ezért a kiskertekben is nélkülözhetetlen a korai védekezés jó megszervezése, mivel a fertőzés már a rügypattanás utáni napokban kialakulhat. Három hét múlva négy nemzetközi szakkiállítással kezdődik a Hungexpo idei vásárprogramja a kőbányai vásárvárosban. A Construma építőipari és klímatechnikai kiállítást immár hatodik alkalommal rendezik meg 5500 négyzetméternyi fedett és 10 ezer négyzetméternyi nyitott területen, összesen 200 magyar és külföldi vállalat állít ki, az építőipari cégek tizenöt országból érkeznek. Az Autoservice gépjármű- fenntartó és javítóipari szak- kiállítást hetedszer tartják meg. A kiállítás 4500 négyzetméternyi területén 60 hazai és külföldi vállalat mutatja be különféle vizsgáló műszereit, komplett diagnosztikai állomásait, új üzemanyagtöltő rendszereket, autóvillamossági eszközöket, mosóberendezéseket, gumiabroncsokat. A kiállításon a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a hazai közlekedés fejlődéséről dokumentációs bemutatót is rendez. Első ízben szerveznek Budapesten nemzetközi tömítéstechnikai kiállítást. Mindhárom bemutatót április 20— 23. között rendezik meg. Az első innovációs kiállítás a Novex szervezésében hosszabb ideig tart majd, április 20-tól 27-ig. Ezen a bemutatón 30 magyar és 14 külföldi vállalat állít ki ötvenféle új technológiát, illetve terméket. A Minisztertanács több mint tíz évvel ezelőtt, 1971 novemberében hagyta jóvá a számítástechnika központi fejlesztési programját. A program általános célként a számítástechnika hazai alkalmazásának megalapozását, majd széles körű elterjesztését, a szocialista országok közötti számítástechnikai együttműködés fejlesztését, továbbá a hazai számítás- technikai eszközgyártás létrehozását tűzte ki. A határozat több kiemelt állami feladatot jelölt meg a program keretében. így a szakemberképzés megszervezését, az alkalmazást elősegítő kutató-, fejlesztőszervezetek létrehozását, az országos bérmunkahálózat kiépítését, megyei számítóközpontok létrehozását. Ez utóbbi a Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatának feladata lett. A vállalat eddig tizenöt megyei számítóközpontot hozott létre. A központok legfontosabb tennivalója a számítástechnikai eszközökkel nem rendelkező gazdálkodó egységek, államigzgatási szervezetek számítástechnikai A létesítményt Pesti Lajos, elnökhelyettese adta át feladatainak teljesítése, a számítástechnikai eszközöket önállóan beszerző egységek a Központi Statisztikai Hivatal felhasználók igényeit magas színvonalon elégítsék ki. A munkatermekben szovA partner az üveggyár, de... II kapcsolat nem törékeny A négy téesztag először nagyot csodálkozott, amikor belépett az ipari üzembe. Mert hiába nagyüzem a szövetkezet is, ez azért egészen más volt. Hamar túlestek az első meglepetésen, és munkához láttak. Szegel- ték a ládákat. Először lassabban, tempósabban. De rövidesen utolérték a nagyüzem munkásainak teljesítményét, s két hét után elégedetten tértek haza. Ahová hazaértek: a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz, s ahol „kölcsönben” voltak: az Orosházi Üveggyár. Mindez a múlt évben történt, és sejteti, hogy a két gazdasági egység kapcsolata a jobbak közé tartozik. De hogyan jött létre, milyen a tartalma? * * * A reggeli telexre Csatári György, a termelőszövetkezet faipari ágazatának vezetője válaszol: menjünk, vár. És megjegyzi, hogy szerencsénk van, éppen náluk tartózkodik az orosházi gyár képviselője. Mint kiderül, Csicsely János, az üveggyár faipari üzemének vezetője fontos teendőt szakít félbe. Éppen a téesztagokat vizsgáztatja: mennyire jártasak a munka- védelemben, képesek-e megóvni önmagukat és társaikat a technika veszélyeitől? Mégis szívesen vállalkozik, hogy együtt keressük más jellegű kérdésekre a választ. Az első kezdetet kutatja. Hogyan találtak egymásra? — Több mint tízéves a faüzemünk — kezdi Csatári György —, korábban sokfelé szállítottuk a ládákat, raklapokat, amelyeket gyártottunk. Azonban, ahogy nőttek a szállítási költségek, ez egyre gazdaságtalanabbá vált. Hat éve, Hódmezővásárhelyen láttam, hogy az üveggyáriak olyan göngyöleget használnak, amit mi is tudnánk gyártani. Megkerestük őket, és- létrejött a kapcsolat. Négy éve még csak félkész üvegesládákat készítettünk — ez amolyan tanuló időszak volt —, 1980-tól már különböző típusú, belföldi és külföldi szállításra alkalmas komplett ládákat. Évente öt és fél, hatezret adunk a gyárnak. De volt olyan, hogy egy hónapban a szokásos mennyiség kétszeresét szállítottuk. A nevezetes esetet Csicsely János idézi fel: — 1980 novemberében sürgős külföldi megrendelést kapott a gyár. A faipari üzem nem bírta egymaga előállítani a szükséges ládákat, kértük a ladányiakat, hogy segítsenek. Vállalták a túlmunkát, mi pedig sikerrel teljesítettük az exportot. Megjegyzem, az, hogy külföldre is merünk csomagolni a téesz gyártotta ládákba, már rangot jelent. Egyben azt, hogy termékük megfelel a nemzetközi előirányzatoknak. Mindegyiken rajta is van a jelük, és ez nagy dolog. * * * * A Magyar—Vietnam Barátság Tsz faipari üzeme évente 14 millió forint körüli árbevételt ér el. Ennek 8—10 százaléka a nyereség, ami a szakmában elég tisztesnek számít. A munkahelyeket régi istállókból alakították ki, a 40—45 dolgozóból hárman technikusok, tizenegy szak-, a többi betanított munkás. Az üzem önálló ágazatként működik. Irányítói maguk keresik nemcsak az alapanyagot, hanem a késztermékek vevőit is. Nyereségük jól jön a gyakorta belvizes termelőszövetkezetnek. Munkát ad a tagok egy részének, akik a mezőgazdasági csúcsmunkák idején a betakarításban is „bevethetők”. Amikor üzleti kapcsolatba kerültek az orosházi gyárral, először a tőlük kölcsönzött gépeken dolgoztak. Majd módjuk nyílt megvásárolni a pneumatikus tűzőkapocs-belövő gépeket, targoncákat, amelyekkel a belső anyag- mozgatást sikerült gépesíteni. Az orosháziak rendszeresen elvégzik a berendezések tmk-javítását. Az alapanyagot az ERDÉRT-től és a DE- FAG-tól veszik a körösladáA ládára ráírják a tsz nevét nyiak, a szögeket, kapcsokat az orosháziaktól. A körösladányi faüzem termékeinek 60 százalékát szállítja az üveggyárnak. Az orosháziak által használt ládák tíz százalékát jelenti ez a mennyiség. Első hallásra jelentéktelen tételnek tűnik, de a szövetkezet az egyetlen, amellyel hasonló vállalkozásba fogtak. Ezek a tények. Jól menő üzlet benyomását keltik a kívülállóknak. De vajon belül is ilyen szép minden, vagy vannak közöttük nézet- eltérések, viták is? — Hogyne . lennének mondja Csatári György, akad selejt nálunk is. Az orosházi faüzem veszi át a ládáinkat, ha rossz, visszaküldik. De nem sokat, évente 2-3 százalékot. Mi itt helyben is rászorítjuk a dolgozóinkat a minőségi munkára. Mondok egy példát. Ha egy ládáért jár 40 forint, a fizetéskor csak 35-öt számolunk el érte. Amikor megkapjuk Orosházáról az átvétel eredményeit, a dolgozó megkapja a ládánként neki valóban járó plusz öt forintot. — Egyre kisebb a ládagondunk — veti közbe Csicsely János —, mi egy hónapra előre termelünk. A körösladányiaknak éppen a hozzánk képest kis kapacitását és az ebből adódó rugalmasságát használjuk ki. Fotó: Veress Erzsi Ha kis tételű megrendelést kapunk, rájuk bízzuk. De érdemes megemlíteni egy másik dolgot. Sokat tettek a téesz dolgozói annak érdekében, hogy az exportra kerülő, egyszer használatos, síküvegtartó ládák fenyőfatartalmát csökkentsék. A népgazdaságnak is jelentős ez, hiszen import anyagot váltanak ki vele. Körbejárjuk az üzemet. Egyszerű, talán kicsit mostoha körülmények között dolgoznak a tagok. Csatári György egy érdekes gépet mutat, gatter a neve. Van belőle osztrák és szovjet gyártmányú. Olyan, mint az elképzelt álomgyár, aminek az elején bemegy a sertés, a hátulján kijön a kolbász. A gatter torkába hántolatlan farönköt tesznek, és a végén fűrészárut, falemezeket kapnak. Éppen ez az üzem egyik gondja. Sok helyen ezek a gatterek hiányoznak; nekik pedig fájuk nincs, amit feldolgozhatnának vele. Pedig sokat segített a gatteres falemez a ladányi belvizes házak helyreállításakor. Érzik, hogy szükség lenne erre az árura vagy a gatteres „szeletelésre”, de egyelőre nem tudják kinek. Keresik az igénylőket, és remélik, hogy hasonlóra találnak, mint az Orosházi Üveggyár. M. Szabó Zsuzsa támogatása. A későbbiekben a megyei számítóközpontok, a távközlési hálózat kiépítését követően megoldhatják a programok egymás közötti cseréjét, a szolgáltatások bővítését. A Békés megyei számító- központ létrehozását a megye, a KSH és a SZÜV vezetői 1978-ban határozták el. Ezt követően kezdődtek el a kivitelezés munkálatai. A 160 millió forintos beruházás több lépcsőben valósult meg. A szerdai ünnepélyes átadást megelőzően már üzemelt a számítóközpont. A számítógéptermet fél évvel korábban adták át rendeltetésének. A március 31-i eseményen részt vett Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, aki megnyitó beszédében elismeréssel szólt a kivitelezésben részt vevők ■munkájáról. Eredményesen dolgozott a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat, az ÁÉV és a megyei beruházó vállalat. Az előre tekintő szervező munkának köszönhető, hogy a megyei számítóközpont dolgozói jó alap- képzettséggel rendelkeznek. Ez biztosítékot jelenthet arra, hogy a megrendelők, a jet gyártmányú R—35-ös számítógépeket és az NDK-ból importált korszerű Robotron adatrögzítőket helyeztek el. Néhány tőkés importból származó kiegészítő berendezést is vásároltak. A klíma- berendezést a Lehel Hűtőgépgyár szállította. A számítóközpont épületében kap helyet a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága. A számítóközpont az adat- feldolgozás megkezdése óta 31 megrendelővel vette fel a kapcsolatot. A tevékenység már most is széles körű. Az anyag- és készletgazdálkodás számítógépes feldolgozásában nyújt segítséget a központ többek közt a kunágotai Bercsényi, a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-eknek, a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátnak, a Békéscsabai Konzervgyárnak. Az OTP-nek ellátják az átutalási és postabetétszámlák feldolgozását. A megyei számítóközpont feladata lesz a későbbiekben az is, hogy gazdaságmatematikai számításokat végezzen, előkészítse a mérnöki munkák számítástechnikai eszközökkel történő támogatáKepenyes János A számítóközpont az adatfeldolgozás megkezdése óta 31 megrendelővel vette fel a kapcsolatot. A képen Robotron adatrögzítő berendezések Fotó: Veress Erzsj
