Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-06 / 80. szám

1982. április 6., kedd (Amatör)színházi levél Kedves Barátom'. Az elmúlt, igencsak mozgalmas, mondhatni fárasztó na­pok után állíthatom: sajnálhatod, hogy nem tettél eleget meghívásunknak, és nem jöttél a környező három és a vendéglátó megye amatőr színjátszóinak kétévenként esedé­kes fesztiváljára. Nos, igen: a IV. békéscsabai színjátszó napok címmel rendezett bemutatósorozat végső soron nem sokban különbözött a korábbiaktól. Bár most új volt a hely­szín, az ifjúsági és úttöröházban tartotta meg az állandó he­lyiséggondokkal küzdő rendező, a Megyei Művelődési Köz­pont. Sajnos, a technikai lehetőségek — legalábbis a részt­vevő színpadok és a közönség szerint — korántsem voltak olyan tökéletesek, mint az elvárhatták volna. Különösen furcsa ez egy olyan megyeszékhelyen, amelynek állandó színháza is van ... De maradjunk az események felelevenítésénél. Huszonegy megjelent együttest köszöntött pénteken, kora délután Pa- luska Pál, a városi KISZ-bizottság titkára. Már az is nagy­szerű volt, hogy mindössze két csoport nem jött el, noha benevezett. Sokan nem is kérték minősítésüket. Bizonyára már Te is értesültél arról, hogy a három évvel ezelőtt meg­alakult ASZIOT (az Amatőr Színjátszók Országos Tanácsa) ú) minősítési rendszert dolgozott ki: mostanság már nem az együttest, hanem a bemutatott produkciót értékelik arany­ra, ezüstre, bronzra. S egy-egy ilyen területi fesztivál leg­jobbjait — s nem feltétlenül csak az aranydiplomásokat — ajánlják elözsürizésre az országos, a kazincbarcikai bemu­tatóra. Nos, nekem nem volt annyi időm és energiám., mint a zsűrinek, amelynek elnöke most dr. Sződy Szilárd, a Mű­velődési Minisztérium főmunkatársa, ASZlOT-tag, tagjai pe­dig dr. Kovács Miklósáé, a Csongrád megyei Tanács fő­munkatársa, ASZIOT-tag és Rencz Antal, színházunk fő­rendezője voltak. Mindennap délután kettőkor kezdődtek a bemutatók, és éjfél előtt valamivel értek véget... S amit láttam abból... Nos, van néhány csoport, amelyet a Te figyelmedbe is ajánlok. Ilyen volt például a nyitódélután második bemutatója, az újszásziaké. Thomas Mann regé­nyéből dramatizálták a Putifár udvarában című játékot. A középiskolás korú játszók közül a címszereplő tűnt ki oly­annyira, hogy szinte minden mozdulatot rá tudtak építeni. Igaz, ennek az előadásnak ez volt a hibája, tanulsága is. Vagy a szabadkígyósiak érdekes kivonatolású Lüszisztratéja. Jó mozgástechnikával, kellemes látványnak eladva — így összegezhető a produkció. Gyuricza Péter egyszemélyes szín­házát most nem elemzem, hiszen a legutóbbi, őszi megyei fesztiválon láthattad. Sajnos, igen ritkán kerül a közönség elé Zweig Sakknovellája. Pedig ez a tiszta, katartikus elő­adás, professzonista színvonalú alakítás megérdemelné a klubok, alapszervezetek, művelődési házak figyelmét. No, és az éjszakai részből: a debreceni Unió Mozgásszín! Az egyik legkiválóbb darabja volt e három napnak! De folytassuk a szombatiakkal! A már-már országos hírű szentesi gimnazisták két darabbal is felléptek. Kár, hogy a Tabarin-játékra nem kértek minősítést. Azt hiszem, ez az az előadásforma, amely minden körülmények között, bárhol, osztatlan közönségsikert arat. Pedig alaposan lejáratták már a francia mestert, minden művét. Ahogyan Karinthyt, Vö- rösmartyt, Moliere-t is, de sorolhatnánk tovább. Pedig sze­rintem az amatőr színpadok egyik legfontosabb feladata len­ne az irodalmi-drámai ismeretterjesztés. Természetesen min­denkor figyelembe véve azt a soha ki nem jelölt, mégis lé­tező határmezsgyét, ami az amatőrök és a professzionista színházak, társulatok darabválasztása között éppen a kö­zönség érdekében meghúzódik. S mindezt annak ellenére mondom, hogy ezen a fesztiválon több olyan előadást volt szerencsénk látni, amelynek esztétikai-művészi színvonala elérte egy hivatásos színház nívóját; persze összbenyomást értve ez alatt. De hát végeredményben a közönség ezért, s nem másért kíváncsi az efféle „komédiázásokra”. Szóval ilyen nagyszerű előadás volt a „műsoron kívül” fellépő szegedi Minerva Színpadé. Tóth Árpád költői művei­ből állították össze a házi szerzőjük által megzenésített, kup- lésított versjátékot. Ha azt mondom, pazar volt, még mesz- sze vagyok attól az élménytől, amit kaphattunk ettől a ré­gen, és mindig kiváló színvonalon dolgozó csoporttól. És végül álljon itt a minősítettek névsora is. Végső soron a zsűrinek igaza kell hogy legyen. Bronz diplomás lett a sze­gedi Bebrits Lajos Szakközépiskola, Bessenyei: A filozófu­sával, a jászberényi gimnázium, Moliere: A kényeskedők- jével, a hódmezővásárhelyi diákok Rimbaud-összeállitásuk- kal, valamint ugyanennek a gimnáziumnak, Lázár Ervin: Mesék című játéka. Ezüst diplomát kapott a már említett békéscsabai Gyuricza Péter. Két aranyat ért a debreceni Unió „Csak 18 éven felülieknek!” szóló Bilincsek című műsora, valamint a szentesiek második produkciója, E. O’Neill: Jones császár című egyfelvonásosa. Még nagyon sok mindenről szerettem volna■ e három nap történése kapcsán írni Neked. Remélem, hamarosan talál­kozunk, s akkor majd szóban. Ha netán nem, akkor legké­sőbb novemberben, a megyei fesztiválon, amelyet a Megyei Művelődési Központ most hirdet meg ismét, pályázati rend­szerben. S persze 1984-ben, az V. békéscsabai színjátszó na­pokon! Addig is jó munkát kívánok'. Baráti üdvözlettel: Nemesi László Opera születik Szakmai körökben már be­szédtéma: opera készül Sze­geden, pontosabban Buda­pesten és Szegeden, mivel a zeneszerző, Pongrácz Zoltán több mint fél évtizede a bu­dapesti Zeneakadémia elekt- rozenei tanára. Foglalkozása ugyan Pesthez köti, de sokat utazik a világban, megtiszte­lő külföldi meghívásoknak tesz eleget. Pályára röpítő városa Debrecen, melyhez erősen kötődik; ott mutat­ták be sikerrel 1960-ban el­ső operáját, az Odysseus és Nausikát, melyet Horváth Zoltán rendezett. Érthető, hogy a készülő második Pongrácz-operának miért ő lett az „atyja”, s lelkes szer­vezője, ugyanis általa is­merkedett meg a zeneszerző és a szegedi költő, Polner Zoltán. Ez a nem véletlen találkozás jól sikerült, a programokban és feladatok­ban egyáltalán nem szűköl­ködő Pongrácznak megtet­szett a Polner által vázolt cselekmény. A hetvenéves zeneszerző­ről — találkozásunk előtt — összegyűjtöttem a legfonto­sabb tudnivalókat. Kodály Zoltánt mondhatja mesteré­nek. Karmesteri tanulmánya­it külföldön tökéletesítette, majd 1947-től 1984-ig a deb­receni szakiskola tanára volt. Az említett első opera mel­lett jó néhány hangszeres művet alkotott, melyre kül­földön is felfigyeltek. Életé­ben fordulópontot hozott az, hogy 1964-ben az utrechti egyetem elektronikus zenei kurzusát elvégezte, illetőleg, hogy az elektronikus zenével foglalkozott, kísérletezhetett. Ezt siker koronázta 1974- ben, amikor Mariphonia cí­mű elektronikus művével Bourges-ben első díjat nyert. — Milyen stádiumban van a készülő mű? — A szövegkönyv sem ké­szült még el teljesen, előre­láthatóan március végére lesz kész — feleli Pongrácz Zoltán. — Két éve jöttünk össze, az első vázlatot fél éve kaptam kézhez, már négy jelenetet kidolgoztam. A szövegkönyv nagyon tet­szik, az első pillanattól kezd­ve fantáziát látok benne. — A szöveg tehát olyan, mely inspirálja a zenét. . . — Igen, igen. Ez persze olyan darab lesz, melynek kettős a cselekménye. Az egyik a mondai-sámáni vi­lágban játszódik le; ez egy képzelt színpadon zajló elő­adásformában jelenik meg, ezt aztán megzavarja a kül­ső világ, berobbannak a ka­tonák. Vagyis: hol a letűnt világban, hol a legmoder­nebb mai valóságban va­gyunk. Ezek részint párhu­zamosan futnak egymással, részint pedig egymásba fo­nódnak. — Ezt a kettősséget, illet­ve egymásba fordulást a ze­nével hogyan lehet kifejezni? — Ezért használok elektro­nikát. A letűnt sámáni világ, vagyis: ami régi, az elektro­nikus zene. Ami viszont mai, az hangszeres ... Persze me­reven nem lehet a kettőt egymástól elválasztani . . . Mert vannak bizonyos át­fedések a cselekményben is, meg a kifejezésben is, gesz­tusokban is, úgyhogy épp ezért lesznek olyan részek is — csak most kezdem kom­ponálni —, amikor a zene­kari és az elektronikus zene egyszerre szól. — A nem elektronikus ze­nei rész milyen lesz? Hang­vételben, stílusban? — Az is egészen modern, mondjam így: avantgarde.. . Avantgarde! Igen, az. — Szegeden, az itteni szín­ház számára — ha jól tu­dom — ilyen jellegű, igényű opera még nem készült. . . — Nem . .. A szegedi színház az 1983 —84-es évadban tervezi az opera színrevitelét. A zene­alkotás — melynek témája: a háború és a béke — idő­szerű kérdése az emberiség iránti ősi vágyát megtestesí­tő, illetőleg az ezzel disz­harmóniában levő erők har­ca. B. Gy. Gy. Irányított önképzés a pedagógus továbbképzésben A napokban fejeződött be a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya Pedagógus Továbbképzési In­tézete által az általános is­kolai nevelők részére szer­vezett hagyományos márciu­si továbbképzés. Március 15- től április 1-ig a megye va­lamennyi általános iskolájá­ban napirendre tűzték — a nevelés és oktatás tervében megfogalmazott általános pedagógiai elvek közül — a tanulók tevékenységének szervezését. A továbbképzési intézet által megküldött iro­dalomjegyzék alapján most az előző évek gyakorlatától eltérően szervezték meg a továbbképzést, amelyben az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott az irányított önkép­zés. Kisebb szakmai csopor­tokban, vagy munkaközössé­gekben vitatták meg a részt vevő pedagógusok a témá­val kapcsolatos kérdéseket, s így az elméleti anyag fel­dolgozásán kívül lehetőség nyílt a helyi gondok felveté­sére, megbeszélésére is. A ta­pasztalatok szerint így sok­kal eredményesebbnek bizo­nyult a továbbképzés, mint az előző években megszokott, hagyományos előadásos for­mák esetében. A konzultatív jelleget igye­keztek erősíteni azon a kö­zelmúltban befejeződött tan­folyamon is, amely „Az egész napos nevelés igazgatói irányítása” címmel a megye általános iskolai igazgatói­nak és igazgatóhelyettesei­nek nyújtott speciális isme­reteket. A februárban kezdő­dött, összesen öt napig tartó képzés során az egész napos nevelés tapasztalatairól, fej­lesztésének feladatairól, for­máiról, a nevelői személyi­ségről, magatartásról, a tár­sas kapcsolatok irányításáról, a napközi otthonok megyei helyzetéről hallhattak a résztvevők a debreceni taní­tóképző főiskola, illetve a megyei tanács előadóitól. Az előadásokon kívül gyakorlat, konzultáció, közös témafel­dolgozás segítette a tanfo­lyam anyagának elmélyíté­sét. Az első csoportban 20- an sajátították e] a témával kapcsolatos tudnivalókat. A távlati elképzelés áz, hogy a megye valamennyi általános iskolai igazgatója, illetve igazgatóhelyettese részt vesz ilyen felkészítésben. A Pedagógus Továbbképzé­si Intézet évek óta kapcsola­tot tart a debreceni tanár­képző főiskolával, amely sa­ját továbbképzési tematikát dolgozott ki a tanítók szá­mára. Ennek alapján szer­vezték meg megyénkben a tanítók komplex szakmai tanfolyamát, amelyen a leg­újabb ideológiai, pedagógiai, pszichológiai és tantárgype­dagógiai ismeretekről hall­hatnak a résztvevők. A más­fél éves tanfolyam első fog­lalkozását március 15-én tar­tották'. Legközelebb április 5-, 6-, 7-én, majd június 21- től 25-ig találkozhatnak a továbbképzésben részt vevő pedagógusok, összesen 9 na­pon át, 70 óra szervezett fog­lalkozás keretében készülnek fel a legújabb pedagógiai is­meretekből, majd záródolgo- zatot írnak. A záródolgozat és a tanfolyamon való rész­vétel alapján a főiskola bi­zonyítványt ad. Májusban fejeződik be az a kétéves komplex gyakorla­ti szeminárium, melyen hat általános iskolai és két kö­zépiskolai csoportban össze­sen mintegy 150 pedagógus vett részt. Kéthetenként tar­tottak egy-egy foglalkozást, melyeken a pedagógia, a pszichológia, vagy egy-egy szaktudomány legújabb ered. ményeiről értesülhettek a tanfolyam hallgatói, s tart­hattak ezekről kiselőadáso­kat, rendezhettek vitákat. Az elméleti és gyakorlati munka elvégzése után záró- dolgozattai adnak számot új ismereteikről a tanárok, ta­nítók. G. K. KÉPERNYŐ II világkagyló mitosza Legtöbbünkben felnőtt­korra is megmarad a me­se szeretete, a mese iránti nosztalgia. Csakhogy szé­gyellünk kezünkbe fogni egy-egy mesekönyvet, meg­nézni egy ifjúsági filmet, gyerekdarabot, mert félünk a nevetségessé válástól. A mesélés, a játék rejtett vá­gyát fedezte fel pár éve a televízió, amikor elindította a „Televíziós mesék fel­nőtteknek” című sorozatot, ötletnek kiváló volt a sok­féle szándékot ötvöző soro­zat, amely a szórakoztatáson kívül némi ismeretterjesztő feladatot, s a filmtechnika legújabb eredményeinek be­mutatását is vállalta. Ke­vésbé bizonyult azonban sze­rencsésnek az állandó stáb gondolata. Hisz ugyanazt az írói, rendezői stílust figyel­ni, ugyanazokat a színészi arcokat látni hétről-hétre, nem nyújt túl nagy változa­tosságot. Még a legötletesebb bestseller-író, a legnagysze­rűbb rendező sem tudná ily módon elkerülni azt a bizo­nyos kaptafát. Az egyhangúság bizony kezdettől fogva rányomta bélyegét erre a többre hi­vatott sorozatra. Nézzük például a legutóbbi, „A vi­lágkagyló mítosza” című me­sét. Rajnai András, az író­rendező ezúttal az európai gondolkodásmódtól oly távo­li, óceániai világképet, val­lásos elképzeléseket, s az ebből gyökerező szokásrend- szert próbálta megragadni — meglehetősen sikertelenül. Hőse, Maui, az ember (Ju­hász Jácint) megőrizte eu­rópaiságát, s mivel a forga­tókönyv erre nem adott le­hetőséget, nem volt módja igazán átélni szellemek fö­lötti mindenhatóságát sem. Pedig az ember végtelen ha­talma, teremtőereje igazán szép gondolatoknak bizo­nyult, csak valahogy elje- lentéktelenedett ez a fontos mondanivaló a nagyon is hétköznapi szellemek (ter­mészeti elemek) közegében, akiket nem tudtunk komo­lyan venni. i Leginkább az izgalom, a valódi konfliktus hiányzott, ami pedig minden mesének nélkülözhetetlen- sajátja. A langyosságot fokozták a gyakran ismétlődő állóké- nek: kagyló a tengerparton, Maui szemei közelről. Néha úgy érezte az ember, hogy csupán időhúzásra jók ezek a képek, mert hisz a törté­netet, a mondanivalót sem­miképpen sem szolgálták, inkább, akadályozták a cse­lekmény elevenségét. Még a kitűnő Dominó pantomim­együttes sem tudott segíteni, így a néző közömbössé vált az egész történet kimenete­lét illetően. Nem támadt fel, vagy elmúlt a „pozitív hős” iránti természetes drukk, s álmosan követtük a techni­kai próbálkozásokat, ame­lyek önmagukban egyébként is mindig kevésnek bizo­nyulnak a jó szórakozáshoz. — gubucz — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A lőporsziget lakói. 8.57: Jascha Heifetz hegedül, Emanuel Bay zongorázik. 9.44: Bolgár gyerekek muzsikál­nak. 10.05: MR 10—14. 10.35: Kertész István vezényel. 11.39: Tatárpuszta. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Rádió Dalszínháza. Paganini. 14.20: Kamarazene — korabeli hangszerekkel. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: A Purcell énekegyüttes énekel. 15.24: ATenkes kapitánya. 16.00: A Népzenei Hangos Újság melléklete. 17.05: Odysseus és a szirének. Babits Mihály novellája. 17.26: Várhelyi Endre operettfel­vételeiből. 17.45: A Szabó család. 19.15: Gergely Anna nótákat éne­kel. lg.35: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Közben: Kb.: 20.20: A reneszánsz Baranyában. Kb.: 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb.: 21.20: Cimarosa-szonáták. 21.30: Ki akar kockáztatni? . . . 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30 : Kovács Béla klarinétozik. a Kodály-vonósnégyes ját­szik. 23.25: Csehszlovák művészek ope­rafelvételeiből. 0.10: A Mertens rézfúvósegyüt- tes játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Virágénekek. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Világjáró muzsika. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Végvári Rezső: Inaktelki muzsikaszó. 18.56: Barangolás régi hangleme­zek között. 19.15: Idegenforgalmunk előőrsei. 19.35: Kilátó. 20.35: Vidám népmesék. 20.59: Egy szál gitárral. 21.55: Népdalkörök pódiuma. 22.20: Szabadság — szerelem. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: A zene nem ismer határo­kat. 9.50: Versenyművek. 10.35: Az East-együttes felvételei­ből. 11.05:2000 felé... 11.40: Aki hűtlen, pórul jár. 12.30: Madrigálok. 13.07: Kamaramuzsika. 14.00: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.30: Szimfonikus zene. 16.30: Új-hullámos együttesek Los Angelesből. 17.28: Beethoven-művek. 19.05: Holnap közvetítjük . . . 19.35: Kilátó. 20.20: Donizetti ciklus. 22.15: A progresszív beat híres előadói. 23.00: Századunk kórusjnűveiből. SZOLNOKISTŰDIÓ 17.00: Hírek, műsorismertetés. 17.05: Szintetizátor muzsika. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. 4 17.30: A karcagi Arany János úti általános iskola kórusa énekel. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Rolling Stones-melódiák. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Zorán Sztevanovity énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap-' és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.55: Tévétorna (ism.). 9.00: Szünidei matiné. 1. Csillagocska. 2. Jan és Tini. 3. Horgászok, (ism.) 10.20: A két ióbarát. (ism.) 10.25: Kipp-kopp. a suszterinas. (ism.) (f.-f.) 10.45: Rugalmas és rugalmatlan ütközések, (ism.) 11.00: Utazás a Holdba, (ism.) 15.30: Iskolatévé: Nyelvtanárok, figyelem! Orosz nyelv ta­nítása az ált. isk. 4. osztá­lyában. (ism.) (f.-f.) 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Testvérvárosok, (f.-f.) 16.35: Gólvavári esték. 17.15: Reklám, (f.-f.) 17.20: Kertünk — udvarunk. (f.-f.) 17.40: Sakk-matt. (f.-f.) 18.00: Kubai dallamok. - 18.25: Reklám, (f.-f.) 18.30: Dél-alföldi krónika, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti .mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 1. 20.00: A Buddenbrook-ház. 21.00: Stúdió ’82. 22.00: Helybenjárás. (f.-f.) 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Savaria Kupa. Nemzetközi női röplabda torna. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Periszkóp. 22.00: Reklám (f.-f.) 22.05: Gerry és a Pacemakers együttese. BUKAREST 16.05: Iskola-tv. 16.25: Egy eszme szolgálatában. 16.45: Fiatalok klubja. 17.25: A tapasztalat fóruma. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.45: Politikai fórum. 21.10: Operaest. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. (Bg) 17.30: Videooldalak. (Zg) 17.40: Hírek. (Zg) 17.45: Gvermekműsor. 18.15: Könyvek és eszmék. (Zg) 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm (Zg) 19.21: Reklám (Zg) 19.27: Ma este- Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. Zg) 20.00: Belpolitika. 20.45: Reklám. (Zg) 20.50 : Logan szökése. (Bg) 22.30: Tv-napló. n. MŰSOR 18.00: Művelődési adás. (Zg) 18.30: Tv-napló. ^ 18.45: Állatok cselekvés közben. 19.15: Az ön idény-slágere. 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: Népi muzsika. 20.45: Emlékezések. (Bg) 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. (Zg) 21.35: Huszonnégy óra. (Bg) 21.50: Az el nem kötelezett or­szágok dokumentumfilmjei. MOZI Békési Bástya: A vízesés fia. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson: A XX. század kalózai. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Katasztrófa földön-égen I.—II. rész. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A terasz I.—II. rész. Gyulai Pe­tőfi: 3 órakor: Sasszárny. 5 és 7 órakor: A préri. Orosházi Parti­zán: 4 és 7 órakor: Keresztapa. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 óra­kor: A kék laguna. 22 órakor: A domb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom