Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

1982. április 27., kedd ■ ■ Ülésezett a horgászok megyei küldöttközgyűlése D MTESZ az energia­takarékosságért A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége ebben az évben is meghirdette energiatakarékossági pályázatát a magyar műszaki, gazdasági, agrár és természettudományi szakemberek részére. A pályázat célja továbbra is olyan reálisan és rövid időn belül megvalósítani szervezési intézkedések, üzemviteli vagy technológiai eljárások, új konstrukciók, berendezések, ké­szülékek kidolgozásának és meg­valósításának ösztönzése, ame­lyekkel az energiagazdálkodási kormányprogram végrehajtása meggyorsítható vagy hatékony­sága növelhető. Főként olyan javaslatokat vár­nak, amelyek lehetővé teszik az energiafelhasználás, illetve a technológiai folyamatok energia- szükségletének csökkentését, im­port energiahordozók hazai he­lyettesítését, helyi — eddig ki­használatlan — energiaforrások hasznosítását. A pályázat alapfeltétele, hogy műszakilag kidolgozott és gaz­dasági számításokkal alátámasz­tott javaslatot tartalmazzon, s meghatározza a megvalósítás reális lehetőségét és idejét. A pályázatokat a MTESZ Vég­rehajtó Bizottsága által megbí­zott bíráló bizottság folyamato­san értékeli és továbbítja az ér­dekelt vállalatoknak, intézmé­nyeknek, bevezetés, illetve a tia- tóságoknak intézkedés céljából, s még az eredményhirdetés előtt javaslatot tesz a hasznosításra is. Az október 1-ig beérkezett, ér­tékelt és hasznosítható javasla­tok közül a MTESZ a legjob­bakat 50, 30, illetve 20 ezer fo­rinttal díjazza. A Magyar Országos Hor­gász Szövetség Békés megyei Intéző Bizottsága április 24-re hívta össze a 35 hor­gászegyesület küldötteit a Békés megyei Tanács V. B. Oktatási Igazgatóságának előadói nagytermébe. Nagy Jenő, az ib elnöke köszön­tötte a résztvevőket, majd Gulyás György titkár szá­molt be a tavalyi küldött- közgyűlés óta végzett mun­káról. Mivel évente csak egy­szer hívják össze a küldötte­ket, az ötnapos munkahét­tel, valamint a gyermekhor­gászok korhatárának csök­kentésével jelentősen meg­növekedett a horgászlétszám, és az ib feladatköre. To­vábbra is cél az egyesületi élet és a fogási lehetőségek javítása. Két új önálló hor­gászegyesület alakult az el­múlt időszakban, de az új egyesületek létrehozása csak akkor célszerű, ha azok hor­gászvizekkel gyarapítják a megyét. Akkor, amikor nagy létszámú egyesületből kilépve szeretnének újat alakítani, célravezetőbb a munkahelyi szakcsoportok megalakítása. Javult az oktatási tevé­kenység, valamennyi egye­sületnél megtartották a téli foglalkozásokat, vagy a négy megyei szakelőadó, vagy felkért, megyén kívüli előadók bevonásával. Az if­júságiakkal való törődés példája, hogy csereüdülteté­ses alapon tíz Veszprém me­gyei ifi vett részt a békés- szentandrási táboron, tíz békési gyerek pedig Veszp­rém megyében üdült, míg Gyomén 20-20 budapesti, illetve megyei fiatal hor­gászhatott. A halfogás növelésére 2 millió 17 ezer forintot for­dított az ib halasításra, 100 ezer forinttal pedig az egye­sületi vizek halasítását támo­gatta. Többen javasolták, hogy a telepítések után az ib rendeljen el időszakos fogási tilalmat. A javasla­tot elvetették, mert fokozot­tabb ellenőrzésekkel szándé­koznak elejét venni a sza­bálysértéseknek. A megyé­ben négy fő-, 5 mellékfog­lalkozású és 150 társadalmi halőr van. A társadalmi halőrök közül 60—70 aktívan tevékenykedik. Mindössze 153 szabálytalanságot talál­tak tavaly az 12 539 ellen­őrzésből. Ez elenyésző, más­fél százalékot jelent. Jelentősen növekedett az egy főre jutó halfogás az elmúlt évekhez képest. Eh­hez az is hozzájárult, hogy a gyomaendrődi Viharsarok Halászati Szövetkezet és az ib között létrejött megálla­podás szerint a htsz 1 mil­lió 440 ezer forint értékű ivadékot telepített tavaly a horgászok által látogatott vizekbe, amire fedezetül a területi engedélyekből be­folyt összeg szolgált. Jelen­leg folyik a gyógytáp inten­zív vizekbe juttatása. A fo­kozott figyelem és az időben végrehajtott vízcserék ered­ménye, hogy az elmúlt idő­szakban a horgászvizeken nem történt jelentősebb víz­szennyeződés és halpusztu­lás. Ehhez jelentősen hozzá­járult a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatósággal való jó kapcsolat. A küldöttközgyűlés egy­hangúlag elfogadta a beszá­molót, az ellenőrző és fe­gyelmi bizottság jelentését, valamint az 1981. évi zár­számadást. Hozzászólásában a vízügyi igazgatóság igazgatója el­mondta, hogy a 370 km hosszú megyei töltésrend­szer állapotmegóvására éven­te 35 millió forintot költe­nek. Mivel nagyon sok hor- gászvíz csak a gátakon kö­zelíthető meg, megkérte a horgászokat, hogy a közle­kedési szabályokat minden esetben tartsák meg a tölté­seken, mert esetleges na­gyobb árhullám levonulásá­val a két-három centiméte­res gátkoronakopás is je­lentős lehet, márpedig a víz menti települések, mezőgaz­dasági és ipari létesítmé­nyek védelme államérdek. A küldöttközgyűlés vé­geztével a résztvevők • jó hangulatban beszélték meg idei horgászélményeiket, s a várható fogási esélyeiket. Plavecz Pál Békésen tanácskozott a Magyar Butéklub megyei elnöksége A Magyar Autóklub Békés megyei Szervezetének ügy­vezető elnöksége rendszere­sen tartja a kapcsolatot a megye helyi csoportjaival. A kapcsolattartás egyik formá­ja, hogy az ügyvezető el­nökség a meglátogatott helyi csoportnál tartja ülését. Ilyenkor a vendégek beszá­molnak munkájukról, el­mondják, hogy milyen segít­séget kérnek a megyei szer­vezettől. Legutóbb, az elmúlt héten Békés városának helyi cso­portja látta vendégül az ügy­vezető elnökséget. Az ülést a dánfoki ifjúsági táborban tartották. A vendégeket Pap István, a városi tanács el­nökhelyettese, a MÁK váro­si csoportjának elnöke fo­gadta, és beszámolt a béké­si csoport elmúlt öt évben végzett munkájáról. Dr. Horváth Ferenc, a MÁK Békés megyei Szerve­zetének elnöke az ügyvezető elnökség nevében pozitívan értékelte a csoport munká1 ját, külön kiemelve a haté­kony touringtevékenységet, ezen belül is a jelentős bel­földi túrákat, amelyeket Pa­taki Sándor, a csoport tit­kára szervez. Ezután Tóth László, a MÁK Békés me­gyei Szervezetének függetle­nített titkára számolt be a műszaki bázis építkezéséről és kifejezte azt a reményét, hogy a bázis rövidesen meg­kezdheti működését a Békés megyei klubtagok legna­gyobb örömére. Az ügyvezető elnökség ha­tározatot hozott a májusi feladatokról, mivel az orszá­gos szervezet a jövő hónap­ban Békéscsabán rendezi tájértekezletét. (detnény) II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. ÁPRILIS 27-TÖL Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban Angol font 6175,60 Ausztrál dollár 3676,64 Belga frank 76,73 Dán korona 427,63 Francia frank 555,91 Holland forint 1306,49 Japán yen (1000) 141,22 Kanadai dollár 2861,52 Kuvaiti dinár 12190,11 Norvég korona 571,06 NSZK márka 1451,16 Olasz líra (1000) 26,41 Osztrák schilling 206,51 Portugál escudo 47,92 Spanyol peseta 32,79 Svájci frank 1778,51 Svéd korona 588,49 Tr. és cl. rubel 2597,40 USA dollár 3494,77 6181,78 6187,96 3680,32 3684,00 76,81 76,89 428,06 428,49 556,47 557,03 1307,80 1309,11 141,36 141,50 2864,38 2867,24 12202,31 12214,51 571,63 572,20 1452,61 1454,06 26,44 26,47 206,72 206,93 47,97 48,02 32,82 32,85 1780,29 1782,07 589,08 589,67 2600,00 2602,60 3498,27 3501,77 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. ÁPRILIS 27-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegy­címletek árf. 100 egys. forintban Angol font 50 5996,33 6367,23 Ausztrál dollár 50 3569,91 3790,73 Belga frank 5000 74,51 79,11 Dán korona 1000 415,22 440,90 Finn márka 100 735,51 781,01 Francia frank 500 539,78 573,16 Görög drachma 500 53,99 57,33 Holland forint 1000 1268,57 1347,03 Japán yen (1000) 10000 137,12 145,60 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2778,45 2950,31 Kuvaiti dinár 10 11836,24 12568,38 Norvég korona 1000 554,48 588,78 NSZK márka 1000 1409,03 1496,19 Olasz líra (1000) 50000 25,65 27,23 Osztrák schilling 1000 200,52 212,92 Portugál escudo 5000 46,53 49,41 Spanyol peseta 5000 31,84 33,80 Svájci frank 1000 1726,88 1833,70 Svéd korona 100 571,41 606,75 Török líra 1000 23,00 24,42 USA dollár 100 3393,32 3603,22 Hangulatos találkozó időseknek A szeghalmi öregek nap­közi otthonában nemrég a gyengénlátók járási szövet­sége tartott összejövetelt, s ezen az intézmény gondozot­tal színes műsort adtak. A következő napon meghívás­ra a körösladányi öregek napközi otthonának lakói lá­togattak el Szeghalomra, akik ugyancsak a helybeliek vi­dám műsorát tekinthették meg. Ezenkívül az intéz­ményben töltött, napokról, a különböző elfoglaltságok­ról tájékoztatták a vendége­ket, majd novellaolvasás, versmondás, zene és tánc tet­te hangulatossá a rendez­vényt. Az idősek nemzetközi éve alkalmából további kö­zös találkozókat terveznek a két otthon lakói. Módosult néhány vántrendelkezés A pénzügyminiszter és a kül­kereskedelmi miniszter együttes rendeletben módosította a vám- szabályok__ egyes rendelkezéseit. Eszerint a magyar állampol­gárokat Magyarországra való visszautazásukkor — az utazás egyéni vagy társas jellegétől, il­letve a célországtól függetlenül — egységesen 5000 forint vám- kedvezmény illeti meg. Vagyis a tőkés országokban társasuta­záson részt vevők is az eddigi 2000 forint helyett 5000 forint ér­tékű árut hozhatnak haza vám­mentesen. A külföldre utazóknak és a hazánkból távozó külföldi uta­soknak a jövőben fokozott gon­dot kell fordítaniuk az érvényes kiviteli rendelkezések megtartá­sára. Ha kiutazáskor korlátozás alá eső árujuk van, bejelenthe­tik a vámhivatalnál, és — ha a körülmények lehetővé teszik —, a határ átlépése előtt belföldre visszahozhatják vagy postán fel­adhatják. Ha erre nincs mód. és az árut a vámhivatalnál he­lyezik letétbe, az utasnak szá­molnia kell azzal, hogy az így letétbe vett árukat darabonként és naponként 500 forint raktá­rozási díj terheli. Ha a letétbe helyezett áru értéke a raktáro­zási díjat nem fedezi, akkor a vámhivatal az árut értékesíti. A módosításokat a Magyar Közlöny 21. száma tartalmazz«). A múlt héten szombaton délelőtt tizenegy apróság ünnepé­lyes névadóját tartottál« a Békés megyei Univerzál Kiske­reskedelmi Vállalat központjában, Békéscsabán. A vállalati szakszervezeti bizottság kérésére a TÜSZSZI munkatársai házi ünnepségen köszöntötték a gyermekeket és hozzátarto­zóikat Fotó: Veress Erzsi Hivatás és humánum Házi gondozás O i legyen azzal az idős emberrel, aki teljesen egyedül él, jóreszt ágyhozkötött, magát önállóan ellátni nem tudja? Mi legyen vele, ha eléri azt a kort, amikor még a napi tej, kenyér megvásárlása is nagy gondot jelent, mert megszédülhet, eleshet az ut­cán, mert nem bírja a sor­baállást. vagy éppen mert aznap reggel egyszerűen képtelen felkelni és felöltöz­ni. A környezet, a szomszédok sajnálkozására Mindenkép­pen számíthat. „Szegény X néni!”, mondják, majd „hogy így kell kínlódnia!” „Nem élet az ilyen”, bólint rá egy melegszívű emberbarát, „jobb lenne neki már ...” És sokan megjegyzik, hogy miért nem viszik őket szo­ciális otthonba, ahol ugye mégicsak... A dolog azonban koránt­sem ilyen egyszerű. Köztu­domású, hogy a szociális otthonok férőhelyeinek szá­ma jóval kevesebb, mint a jelentkezőké. Ám ennél is fontosabb: az az idős em­ber, aki segítség nélkül ön­magát nem tudja ellátni, még nem magatehetetlen. Szívesebben maradna ott­honában, régi megszokott környezetében, ha valaki se­gítené őt napi teendői ellá­tásában. Az ilyen idős emberek se­gítésére alakult meg sok te­lepülésen, a tanácsok szo­ciálpolitikai csoportjainak szervezésében a házi szociá­lis gondozói hálózat, a hat­vanas évek végén. „Szolgál­tatásukat” bárki igénybeve­heti, aki öreg korára telje­sen egyedül maradt, s már nem tudja magát ellátni. Ez a szolgáltatás kisnyug­díjasok, járadékosok eseté­ben díjtalan. Ennek hangsú­lyozása azért fontos, mert akik a gondozónők segítsé­gét kérik, többnyire kevés pénzből, nehéz szociális kö­rülmények között élnek. A házi szociális gondozó­nő feladata mindaz, amit gondozottja egyedül nem képes elvégezni. Tehát bevá­sárol, gyógyszert vált ki, postára, könyvtárba megy, ebédet hoz, rendet rak, für­det ... és így tovább. A há­lózatban egyaránt dolgoznak hivatásos és tiszteletdíjas gondozónők. Aki a gondo­zást főfoglalkozásként vá­lasztja, szerencsés, ha ren­delkezik ápolónői oklevéllel, vagy egyéb középfokú egész­ségügyi végzettséggel. Ez esetben ugyanis 3000—3700 forint a fizetése. Ha szak­képzetlen, 2700—3000 forint körül keres. Tiszteletdíjas gondozónőnek általában nyúgdíjasok vagy gyesen levő kismamák jelentkeznek, ök többnyire ebédet visznek legalább öt helyre, vagy el­vállalják egy idős ember gondozását. Havi illetmé­nyük: 1000 forint. A szerény fizetés főként a hivatásos gondozónők eseté­ben okoz problémát. Egyre nehezebb új munkatársakat találni, a fiatalok keveslik a pénzt, s a „kötetlen” mun­kaidő sem csábítja őket. Egy hivatásos gondozónő a leg­jobb esetben' is 3—4 idős embert lát el, ám van olyan eset is, amikor 10—12 gon­dozottal kell törődnie. Ilyen­kor nem mindig elég a na­pi nyolc óra, hogy feladata­it hiánytalanul, lelkiismere­tesen ellássa. Mert a napi 20—30 forint értékű bevásá- rolnivalókért (öt deka fel­vágott, fél liter tej, egy sze­let hús) ugyanúgy sorba kell állnia, mintha egész hónap­ra való elemózsiát vásárolna, és lehet, hogy mindezek után még szemrehányásokkal is fogadják: „Hol járt ennyi ideig? Már úgy vártam!” És minden helyen „úgy” várják. Mert a gondozásra szorulónak sokszor a gon­dozónő a barátja, rokona, bizalmasa — az egyetlen szál, ami a külvilághoz köti. Igaz, hogy a gondozónői foglalkozást (szinte az egyet­len megbecsülésként) hiva­tásnak tartják. Az is. Hit, felelősség, szeretet nélkül semmiképpen sem lehet ezt a munkát jól végezni. Érdemes lenne elgondol­kozni azon, mit lehetne tenni a házi szociális gon­dozónők munkafeltételeinek javításáért, jobb anyagi megbecsülésükért. Nem le­hetne-e például aszerint, hogy hány idős embert gon­doznak, valamilyen kiegé­szítő juttatást nyújtani, munkahelyi pótlékot megál­lapítani? A házi szociális gondozás — mint ahogy azt már több­ször is elmondták a tanácsi illetékesek —, ha nem is végleges megoldás, de na­gyon fontos szerepe van a szociálpolitikai teendők so- •rában. Átmenetileg meg­oldja a szociális otthoni el­helyezésre váró, elhagyott, idős emberek gondjait. [élő, hogy már csak l. r egy ideig. Mert egy­I re kevesebb az új jelentkező, s egyre több gondozónő közeledik a nyug­díjkorhatár felé. A segítsé­get kérő, gondozásra szoruló idős emberek száma viszont növekszik .. . Németh Szilvia 11 tárgyalóteremből Lopásért 3 év és 6 hónap szabadságvesztés Az orosházi járásbíróság tárgyalta Bankó Gusztávné, Szarvas, Lenin út 18. szám alatti lakos bűnügyét. A 35 éves asszonyt két ízben von­ta felelősségre a bíróság lo­pás miatt. A büntetésekből azonban nem okult, a múlt év augusztus 4-én ismét bűn- cselekményt követett el. Ezen a napon, déltájban, testvérével, F. Sándorral Zsiguli személygépkocsijuk­kal elindultak régiségeket gyűjteni. Ügy döntöttek, hogy bejárják a nagyszénási tanyavilágot. Először B. La- josné tanyája előtt álltak meg. Elbeszélgettek az asz- szonnyal, majd érdeklődni kezdtek, hogy milyen régi szerszámok találhatók a pad­láson. Széjjel akartak nézni. B. Lajosné azonban azt vá­laszolta, hogy náluk régi szerszámok már nincsenek. Ezután a Nagyszénáshoz tar­tozó Üjpuszta felé vették út­jukat. H. Imre tanyáján nem találtak senkit. Bankó Gusz­távné bement az udvarra, majd onnan a tanya folyo­sójára. Észrevette, hogy az egyik ablaka nyitva van, csu­pán egy szúnyogháló takar­ja. A szúnyoghálót felfeszí­tette, s az ablakon keresztül bemászott a lakásba. Először a konyhában nézett széjjel. A konyhaszekrényben 15 ezer forintot talált. A pénzt gyorsan zsebre rakta. Ezután bement a szobába. Ott is ala­pos kutatást végzett. A ru­hásszekrényben 23 ezer fo­rint lapult. Ezt a pénzt is magához vette. A járásbíróság Bankó Gusztávnét lopás miatt 3 év és 6 hónap szabadságvesztés­re ítélte. Mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadság- vesztést börtönben kell letöl­tenie. A bíróság ezenkívül kötelezte a vádlottat, hogy a sértettnek térítse meg a 38 ezer forint kárt. Az ítélet jogerős. S. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom