Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

1982. április 25., vasárnap KHiwr-icj «■ SZERKESSZEN VELÜNK! Döntfitf a Legfelsőbb Bíróság Sírnak a szobrok Amiről itt szólni akarok egyenes, de minden eddigi­nél bosszantóbb és draszti­kusabb folytatása annak, mely ellen lapunk már több alkalommal írt. A falfirká- lók újabb cselekményei el­len emelem fel szavamat. És ezt korántsem újságíróként, sokkal inkább a város lako­saként, állampolgáraként te­szem. Ha nem tévedek, Békés­csaba egyik legszebb utcája az Árpád sor. Az Élővíz-csa­torna, a hatalmas lombú fák, a szépen kiképzett sé­tány, az utca mérsékelt for­galma és tisztasága, s a jó­részt patinás épületek együttvéve teszik széppé, kellemessé a városnak ezt a rövid útszakaszát. Az Árpád sor e nagyszerű adottsága tette lehetővé, hogy olyan szoborsétány jöjjön itt létre, mely az ország különböző részéből, sőt hazánk határain túlról ideérkezők elismeré­sét is megannyiszor kiváltot­ta. Ezen a sétányon találjuk jó néhány olyan politikus, költő, író szobrát, akik ko­rábbi és későbbi történel­münk nagyszerű formálói, kiemelkedő alakjai voltak. Valamennyien értünk, né­pünkért, hazánkért küzdöt­tek és alkottak maradandót, vittek véghez soha el nem évülő tetteket. Múltunk, egykori történelmünk leve­gőjét érezzük, ha az Árpád sori sétányon végigmegyünk, ahol dicső nagyjaink szob­rai sorakoznak. Az utóbbi hetekben azon­ban sírnak ezek a szobrok. Sírnak, mert otromba kezek vandál módra beszennyez­ték, elcsúfították legtöbbjé­nek talapzatát. Olyan firkál- mányok, ocsmány' rajzok tar­kítják a sétány szobrait, me­lyek minden jóérzésű em­bert mélységes és jogos fel­háborodásra késztetnek. A látvány elképesztő. Igen, azoknak a kis cso­portokba verődő fiataloknak a műve ez, akik idestova hónapok óta tönkreteszik firkálásukkal a középüle­tek, a lakóházak falait, a városképet. Sőt már ezzel sem elégednek meg. Leg­újabban a szobrokat is cél­ba vették — miközben alig­ha tudnak valamit azokról, akiket ábrázolnak. Tegyünk valamit közösen és mielőbb. Fogjuk le a nem nagy létszámú firkáló ifjon­cok kezét, akik most e szob­rok környékét sajátították ki ízléstelen és otromba szóra­kozásuk helyszínéül. — Balkus — Sok a sóder Mármint az a sóder, ame­lyet Polgár Gábor békés- csabai olvasónknak kiszállí­tottak. ö ugyanis jóval ke­vesebbet rendelt. De lássuk a levelet: „Márciusban je­gyeztettem a TÜZÉP-nél 2 köbméter sódert, amit e hó 16-án ki is hoztak. Csak­hogy nem a megrendelt mennyiségben, hanem, a fu­varos szerint a dupláját. Én is tudom, hogy 1 köbméter sóder úgy 17—18 mázsa kö­zött van, a 2 köbméter tehát 34—36 mázsának felel meg. Erre fel hoznak papíron 65 mázsát, ami nekem sok, a pénz miatt és egyébként is. De ami a legnagyobb baj, hogy a papíron feltüntetett 65 mázsa szerintem nincs meg. És a legnagyobb mé­reg, hogy az agyagot is só­dernak számolják el. A sógoromnak is jegyez­tettem 3 köbmétert, ezen a héten ki is hozták — papí­ron 102 mázsát! Jó lenne az illetékeseknek ellenőrizni, hogy egyezik-e a kiszállított mennyiség azzal, ami a pa­píron van.” Szerkesztői üzenetek Gál János, Gyomaendrőd: Kérdésére hamarosan vála­szolunk, ügyében az illeté­kes hatóságoktól várunk vá­laszt. * * * Szemenyei Erzsébet, Nagy­szénás: Levelében — mint :írja — „egy felelőtlen sofőr­ről ad hírt”. Gyuláról Elek­re utaztak, s leszálláskor édesanyját és kislányát oda­csukta az autóbusz ajtaja. Ebből rövid szóváltás is ke­rekedett a buszvezető és le­vélírónk között. „Tudom, rohanó világban élünk, de azért ennyire talán mégsem kellene rohanni. Egy ici­pici figyelemmel lehetnénk egymás iránt.” Igen, figye­lemmel, türelemmel, és — tegyük hozzá —, kölcsönös megértéssel, tekintettel a naponta hosszú kilométere­ket vezető járművezetőkre, és a más, nehezebben moz­gó, idős utasokra, gyere­kekre egyaránt. * * * Hegedűs Sándorné, Do­boz: Türelmét kérjük, pa­naszát vizsgálják az illeté­kesek, s a választ közzétesz- szük majd rovatunkban. * * * Benedek Andrásné, Szeg­halom; Rúzsa Mihály, Méh­kerék: Jogi vonatkozású kérdéseikre rövidesen vála­szolunk. * * * Ambrus Jánosné, Kis- dombegyház: Igen nehéz helyzetben van testvére, hi­szen mozgássérült gyermeke mellett munkát nem tud vállalni, és segélyt, vagy rokkantnyugdíjat sem kap­hat a gyermek. Valóban méltányos lenne egyedi el­bírálás alapján valamilyen támogatást nyújtani számuk­ra. A levelet éppen ezért to­vábbítjuk a megyei tanács­hoz. KÁRPÓTLÁS AZ ELVÄLT FÉRJNEK Egy házasság úgy bomlott fel, hogy a férj a vidéki két­szobás tanácsi lakást el­hagyta, Budapestre költözött és többé nem tért vissza, majd válópert indított. Eb­ben a volt közös lakás hasz­nálatának rendezését is kér­te azzal, hogy ha a megosz­tott használatra nincs lehe­tőség, akkor feleségét kár­pótlás fizetésére kötelezzék. A járásbíróság, majd felleb­bezésre a megyei bíróság a házasságot felbontotta, a fér­jet gyermektartásdíj fizeté­sére kötelezte, a lakás kizá­rólagos használatára az asz- szonyt jogosította fel azzal, hogy volt férjének tízezer fo­rint kárpótlást fizessen. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a következő­képpen döntött: — A bíróság annak a há* zastársnak ítélhet meg kár­pótlást, akit a lakás elha­gyására kötelezett, illetve akinek a lakás megosztása következtében kisebb lakrész jut. Abban az esetben azon­ban, ha a házastárs bérlő­társi jogviszonyát a bíróság azért szünteti meg, mert a lakást önként elhagyta, a kárpótlás megítélésének jog­szabályi alapja nincs. Ezért a jogerős ítéletnek azt a ré­szét, amely az asszonyt ilyen címen fizetésre kötelezte, ha­tályon kívül kellett helyez­ni. KIÉ A CSÉB- BIZTOSÍTÁS? Egy elvált asszony el­hunyt. A megindult hagya­téki eljárásban a közjegyző megállapította, hogy az ille­tő után CSÉB életbiztosítási kötvény maradt. A volt férj kijelentette: az összegre nem tart igényt. A közjegyző végzést hozott, amely sze­rint e nyilatkozat alapján, a biztosítási összeg az elhunyt szüleit illeti. E végzés ellen az elhalt asszony kiskorú gyermeke fellebbezett. Arra hivatko­zott, hogy nem nagyszülei, hanem ő a törvényes örökös. A megyei bíróság a felleb­bezést azzal az indokolással utasította el, hogy a gyermek 18. életévét még nem töltöt­te be, tehát perbeli cselek­vőképessége nincs. Ezzel a közjegyzői végzés jogerőre emelkedett. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követ­kezőket mondta ki: — Nincs adat arra, hogy a biztosítási szerződés értelmé­ben kit kell kedvezménye­zettnek tekinteni. Ilyen le­het a szerződésben megneve­zett személy, a bemutatásra szóló kötvény birtokosa, vagy ha a két feltétel közül egyik sem áll fenn, a biztosított örököse. A CSÉB biztosítási összeg nem része a hagya­téknak, a kedvezményezett a felvétel jogát a biztosítási szerződés alapján szerzi meg. Az állami • közjegyzőnek nincs hatásköre arra, hogy eldöntse: az összeg kit illet meg. Erre — vita esetén — csak a bíróság illetékes. A közjegyzőnek, végzése meg­hozatala előtt, el kellett vol­na döntenie, van-e hagyaték, és ha nincs, a törvényes örökös jogi képviselőjének kérésére erről öröklési bizo­nyítványt kellett volna ki­állítania. Minezek alapján a Legfel­sőbb Bíróság a hagyatékát­adó végzést hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. MEGRÓTTAK EGY HELYETTEST Egy gyár főkönyvelője üzent a távollevő művezető helyettesének: keresse fel, mert az egyik munkással kapcsolatos problémát meg akarja beszélni vele. Az il­lető azonban azzal a kije­lentéssel: a főkönyvelőnek nincs joga bészámoltatni, az utasításnak nem tett eleget. Ezért eljárás lefolytatása nélkül szigorú megrovás fe­gyelmi büntetéssel sújtot­ták. Az intézkedés ellen a mű­vezető-helyettes a munka­ügyi döntőbizottsághoz for­dult, amely azonban elutasí­totta. Ezekután a munka­ügyi bíróságon pert indított, amely a büntetést hatályon kívül helyezte. Ezt azzal in­dokolta, hogy a helyettesí­tési jogkör a dolgozókkal kapcsolatos személyi kérdé­sek megvizsgálására nem ter­jedt ki. Annak a munká­járól, akiről a főkönyvelő beszélni akart, a művezető már véleményt adott, tehát azzal kellett volna tárgyal­nia. Az ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A fegyelmi határozat a művezető-helyettes vétkessé­gét az együttműködési köte­lezettség megsértésében álla­pította meg, mert a főköny­velő utasításának nem tett eleget és nem kereste fel. Ha valóban így történt, akkor a fegyelmi vétség fennáll. Ez azonban bizonyítva nincs. A büntetést fegyelmi tárgyalás nélkül szabták ki, tehát a munkaügyi bíróságnak a tényállás tisztázására bizo­nyítási eljárást kellett volna lefolytatnia. Csak az érintett személyek meghallgatása után hozhatott volna dön­tést. Ezért a munkaügyi bí­róság ítéletét hatályon kívül kellett helyezni, és új eljá­rás lefolytatására kötelezni. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra: a munka- fegyelem és az együttműkö­dési kötelezettség megtartá­sa minden dolgozónak egy­aránt kötelessége. Ez alól a művezető-helyettes sem von­hatja ki magát. Ellenkező esetben ugyanis üzeme dol­gozóitól sem követelhetné meg a fegyelem megtartását. Hajdú Endre Válaszolt az illetékes A gyomaendrődi Jókai utca lakói közműfejlesztési hozzájárulás ügyében írtak levelet rovatunknak, melyet továbbítottunk a megyei ta­nács vb építési-közlekedési és vízügyi osztályának. In­nen a következő részletes válasz érkezett: „Megálla­pítottuk, hogy a helyi ta­nács ... intézkedése során jogszabálysértést nem köve­tett el a közműfejlesztés ki­vetése kapcsán. A bekötő út beruházója — megrendelője, előkészítője és számlaki­egyenlítője, vizsgált bizony­latok alapján — a helyi ta­nács volt. Kivitelezője a KPM, tehát tanácsi, illetve állami pénzeszközökből tör­tént a fejlesztés, nem a HTSZ beruházásában. Tény, hogy a . tárgyi létesítmény a HTSZ érdekeit is szolgálta, a HTSZ az alapokhoz szük­séges kohósalak biztosításá­val segített a megvalósítás­ban. A helyi tanács vezeté­se az előkészítés során for­mailag nem kellő körülte­kintéssel járt el, mivel az akkori tanácsok összevonása a vezetők figyelmét lekö­tötte. Ennek ellenére a la­kossággal a fejlesztés, és annak pénzügyi hozzájárulá­sa ismertetve volt. Kivéve a hozzájárulás mértékét, me­lyet viszont a jogszabály egyértelmű nagyságrendben szabályoz. (4500 forint érin­tett ingatlan). Aláírásgyűjtés nem feltétele az út létesíté­sének. Az út minősége és szerkezete megfelel g ke­vert, vagy kőzúzalékos út­pályaszerkezetnek. Fenn­tartása helyi tanácsi fel­adat. A meglevő út az érin­tett ingatlannak értékét a befizetendő költség többszö­rösével növelte. Társadalmi munka nem volt a lakosság részéről szervezve. A helyi tanács jelenlegi elnöke ma is vállalja a részletfizetési lehetőséget, elsősorban a szociális helyzetüknél mél­tánylandó idősebbeknél, il­letve a fizetés felfüggeszté­sét. Megjegyzendő viszont, hogy pont a rászorultak nem emeltek kifogást a közmű- fejlesztés fizetése ellen, összegezve: a közműfej­lesztés kivetése a helyi ta­nács részéről jogszabálysze­rű volt. A panaszlevéllel el­lentétesen a tárgyi fejlesz­tési tevékenység a helyi ta­nács — tehát az állam — pénzeszközéből és bonyolí­tásában történt.” Hadd tegyük hozzá: a pa­naszos levél után ítélve a Jókai utcában igen papri­kás hangulat alakult ki. Ezt megelőzendő, minden eset­ben érdemes tehát — a vá­laszból idézve — „az előké­szítés során formailag kellő körültekintéssel” eljárni. Kenyérgondok. Korábban pécsi rokonaink lá­togatásaink alkalmából Csabá­ról hozattak velünk háromkilós cipókat, mert olyan jó kenyeret, mint a miénk, Pécsett nem lehetett kapni. Most ott van jó kenyér, s legutóbb visszaküldték velünk a ci­pókat. Hogy miért? Amiért Gubicza Elcmérné nyugdí­jas özvegy-asszony háborgott a minap, kezében a ketté­vágott háromkilóssal, amit éppen a boltból készült ha­zavinni. Panaszosan mondta: „Ezerhétszázharminc forint a nyugdíjam, és 15 forintba került ez a kenyér. Tessék, nézze meg! Teljesen sületlon, ragad, mint a csiriz, egy­szerűen nem lehet fogyasztani. Miért csinálnak ilyet?” Mondtam volna: előfordul minden munkában selejt... de leintettek a néni körül állók, hogy nem egyszer for­dul elő sajnos, ilyesmi, nem tudni, mi van a békéscsabai I-es sütödével, sok rossz kenyeret bocsát ki mostanában. Bizony, kenyérgondok ezek is. És azok is, amik az el­múlt hét végén voltak tapasztalhatók a megyeszékhe­lyen. (Szintén nem eió'ször.) A boltok zömében ugyan­is már a délelőtti órákban nem lehetett kapni pénte­ki (!) sütésü kenyeret, szombaton. Akadtak a vásárlók­kal együttérző boltvezetők (mint a 36-as ABC-bnlt veze­tője), akik saját fuvarral mentek kenyérért a sütödébe. Igaz. majd hogy nem kiutasították őket, de mégis lett kenyér ebben az üzletben. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a kereslet gyak­ran kiszámíthatatlan, aminek a következményeit nem lehet senki nyakába varrni. Húsvét előtt például ugyan­ebben a boltban mindössze négy mázsa kenyér fogyott, a zsúrkenyér és a sütemények mellett. A múlt hét vé­gén pedig 10 mázsa sem volt elég. Ezt a hullámzást nem lehet kiszámítani, de a minőséget javítani — le­hetne. V. D. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 7.23: Baráti körben — a Szö­vetkezet című hetilap szerkesztőségében. 8.05: öt kontinens hét napja. 8.21: Népdalok. 9.00: Körhinta. 10.03: Bummbele cirkusz. 11.00: Vasárnapi koktél. 12.05: Harminc perc alatt a Föld körül. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Hasznos irigység-irigyelt hasznosság. 12.50: Művészlemezek. 13.35: így láttam Kodályt. 14.20: Gondolatjel. 15.05: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 15.49: Lehár: Bécsi nők. 15.58: Bankett Blitvában. 17.05: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 17.45: Mi történt azóta? 18.40: Diákkönyvtár hangszala­gon. 19.38: zenemúzeum. 21.00: Nótaest. 22.20: Sosztakovics: VI. szimfó­nia. 22.53: Kamarazene — híres elő­adóművészek tolmácsolá­sában. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 6.00: Népszerű muzsika — korán kelőknek. 7.00: Az evangélikus egyház fél­órája. 7.30: Vasárnapi orgonamuzsika. 8.05: Marcipáncica, meg az oroszlánság. 8.50: Csuka Zoltán versei. 8.05: Mit hallunk? 9.30: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa éne­kel. 10.Op: Színházi Magazin. 11.15: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 12.35: Jó ebédhez szól a nóta. 13.25: Rigmusom kántálom. 14.00: Nyolc rádió nyolc dala. 14.35: Táskarádió. 15.35: Frank Sinatra énekel. 16.00: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 17.30: Amikor én még . . . 16.40: Slágerek mindenkinek. 18.00: A vasárnap sportja. Totó. 19.00: Ütközben hazafelé. 20.35: Közvetítés a Videoton—FTC bajnoki labdarúgó-mérkő­zésről. 20.45: ..... hogy ne legyen kü­lönbség ember és ember között !” 21.15: Egy rádiós naplójából. 22.11: örökzöld dallamok. 23.20: Operettmuzsika. III. MŰSOR 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műso­ra. 7.30: A pécsi körzeti stúdió né­met nyelvű műsora. 8.11: Komoly zenei zsákbamacs­ka. 9.46: Alfred Brendel Liszt-műve­ket zongorázik. 10.45: öt kontinens hét napja. 11.06: Mozart-művek. 12.13: Bemutatjuk a King’s Sin­gers együttes új lemezét. 13.05: Al Di Meola felvételeiből. 13.35: Donizetti-ciklus. Don Se­bastian o. Közben: 15.00: Kis magyar néprajz. 15.05: Az operaközvetítés folyta­16.15: A Dire Straits együttes fel­vételeiből. 16.30: A Magyar Rádió országos hegedűversenye. Közben: kb. 17.45: Korunk és a római jog. 18.05: A hegedűverseny folytatá­sa. 19.03: Nagykanizsai dzesszhétvé­ge. 20.03: Reneszánsz kórusmuzsika. 20.36: Hi-Fi Varieté. 21.40: Világszínház. Csehov két egyfelvonásos vígjátéka. 22.45: C’est la guerre. SZOLNOKI STŰDIÖ 8.30: Szlovák nyelvű műsor. Szerkesztő: Mács Ildikó. 9.00: Műsorismertetés — Hírek — Lapszemle — Program- ajánlat. 9.10: Visszapergetés. Szerkesz­tő: Kardos Ernő. 9.58:—10.00: Műsorismertetés. 19.00—19.30: Sport és muzsika. Szerkesztő: Vágási Kál­mán. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.15: Tévétorna, (ism.) 8.20: Mindenki iskolája. Mate­matika. (f.-f.) 8.50: Óvodások filmműsora. 1. Mackó Misi kalandjai. 2. ötös. 9.10: Játsszunk bábszínházát! (ism.) 9.55: ..Rá tetszenek érni?” 10.25: Hírek, (f.-f.) 10.30: Ki tud többet a Szovjet­unióról? 12.00: Asztalitenisz EB. Egyéni* és páros elődöntők. 14.30: Pulzus, (ism.) 15.15: Reklám, (f.-f.) 15.20: Pécsi Sándor-sorozat: öz­vegy menyasszonyok, (f.-f.) 16.30: A négy páva 1969—1981. 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.30: Műsorainkat ajánljuk. 17.55: Lehet egy kérdéssel több? ' (f.-f.) 18.25: Reklám, (f.-f.) 18.35: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 18.40: Tévétorna. 18.45: Esti mese. 19.00: A Hét. 20.00: Hírek, (f.-f.) 20.05: Pasas a tönk szélén. Fran­cia—olasz film. 21.25: Rockzene a Szivárvány Színházban. The Jacksons. 22.15: Hírek, (f.-f.) II. MŰSOR 14.55: Asztalitenisz EB. Egyéni és páros döntők. 19.00: A Hét. 20.00: Hírek, (f.-f.) 20.05: Alfred Brendel Schubert műveiről. 20.40: Üj idők új dalai. Ady Endre, (f.-f.) 21.10: Gótikus építészet. 21.25: Telesport. BUKAREST 10.00: A falu életéből. 11.45: Gyermekvilág. 13.05: Vasárnapi album. 18.50: A képernyő a kicsinyeké. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Riportfilm Kínáról. 20.20: Népdalok. 20.55: Délibáb. Olasz—mexikói já­tékfilm. 22.10: Tv-híradó. 22.30: Könnyűzenei stúdió. BELGRAD, I. MŰSOR 9.00: Barázdák — faluműsor, utána gyermekműsor. 9.50: Hírek. 10.00: Vasárnap délelőtt gyerme­keknek. (Zg) 11.30: Népi muzsika. (Bg) 11.58: Reklám. (Zg) 12.00: Földművelőknek. 14.00: Tenger, emberek, partok. (Zg) 14.30: Ikonok. (Zg) 15.00: A halál telefonon érkezik. 15.45: Az ég gyökerei. 17.45: Túlnyomóan derült. (Bg) 18.55: Rajzfilm. (Zg) 19.21: Reklám. (Zg) 19.27: Ma este. (Zg) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 21.30: Sportszemle. (Zg) 22.15: Tv-napló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom