Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

Kitüntetettjeink: A közúti közlekedés biztonságának fokozá­sát a Megyei Közleke­désbiztonsági Tanács számos aktívája társa­dalmi munkában segí­ti. A társadalmi testü­let tagjainak, aktívái­nak sorában a legkü­lönfélébb foglalkozá­súak népes csoportja munkálkodik a közért. Az MKBT minden esztendőben kitünteti azokat, akik a közúti közlekedésért a leg­többet tették. Közülük ez alkalommal hár­mat mutatunk be. A PEDAGÓGUS Csordás Istvánná dr. kevéssel több, mint egy éve a megyei ta­nács vb művelődési osztályának helyettes vezetője. Ezt megelő­zően Gyulán, a 3-as számú általános isko­lának volt az igazgató­helyettese. — Gyulán 15 évig tanítottam, egy évtize­den keresztül voltam osztályfőnök, és nyolc éven át úttörőcsapat­vezetőként is dolgoz­tam. Véleményem sze­rint ma már a peda­gógiai munka részét képezi a közlekedésre való nevelés,, ami az erkölcsi nevelés egyik alkotó eleme, megnyil­vánul benne az em­bertársaink iránti tisz­telet és figyelmesség. Csordás Istvánná dr. amíg Gyulán dolgo­zott a városi KBT-nek az általános iskolai szakmódszertani mun­kaközösségét vezette. Igen jó kapcsolatot tartott a város közle­kedési rendőreivel, akik sok segítséget nyújtottak az általá­nos iskolák szakrefe­renseinek felkészítésé­hez, kisdobosoknak, út­törőknek bemutató raj­foglalkozások szervezé­séhez adtak tanácsot. — Osztályvezető-he­lyettesként hogyan tud­ja segíteni a KBT munkáját? — Elvi irányítással segítjük a helyes köz­lekedésre nevelést. A közlekedési ismeretek elsajátítása beépíthető a gyerekek mozgalmi munkájába. A megyei ifjúságnevelési szakbi­zottság vezetőjeként hat. más aktivistával dolgozunk, társadalmi megbízatásban. Szak: bizottságunkon belül megalakítottuk az óvo­dai, az általános isko­lai és a középiskolai szakbizottságot. Azon is munkálkodunk, hogy a közlekedés er­kölcsi normává is vál­jon. Ezt kisgyermek- korban, már az óvo­dában kell elkezdeni. Itt a csöppségek elsa­játítják a gyalogos- közlekedés alapszabá­lyait. Ez a tevékeny­ség az óvodai tervek­ben is szerepel. Az alsó és felső ta­gozatos gyerekeknél a gyalogos- és a kerék­páros közlekedés teljes i smeretanyagának megismertetése a fel­adat, az alapszabályok megismertetése és egy­idejű alkalmazása a cél. Minden kisdobos és úttörőcsapat őrsi foglalkozásába ez jól beépíthető. A középis­kolások életébe már belép a motorizáció, folytatódik az újabb ismeretanyag elsajátí­tása. Egyszóval: az is­kolai közlekedési ne­velésben az egymás iránti felelősség- és a biztonságérzetet, a tü­relmet szeretnénk a gyerekekben kialakíta­ni. — A családban ki­nek van járművezetői engedélye? — Édesapámon, fér­jemén kívül nekem, mégpedig 16 éve. Ko­csink nincs, de édes­apám Skodáját rend­szeresen én vezetem. A korábbi években sokat túráztunk, most viszont egy-két évig elmarad­nak a kirándulások, ugyanis építkezünk. Az ifjúságnevelési szakbizottság most azon fáradozik, hogy az „Iskolák a közleke­désbiztonságért” moz­galmat fellendítsék, és méltó rangra emeljék. Csordás Istvánná dr. a Közbiztonsági Érem ezüst fokozata kitünte­tésben részesült. A JOGASZ Dr. V. Fodor Endre Bálint társadalmi mun­kában az MKBT ver­seny- és rendezvény- szervező szakbizottsá­gának vezetője, civil­ben a Békés megyei AGROKER vállalat jogtanácsosa. A közúti közlekedéssel fégi ke­letű a kapcsolata: ko­rábban mint közleke­dési rendőr, majd a Volán dolgozójaként, hivatalból foglalkozott a közúti közlekedéssel. — A KBT megala­kulása óta, vagyis 1974-től vagyok a ver­seny- és rendezvény- szervező szakbizottság vezetője. Korábban a balesetelhárítási tanács aktívájaként dolgoz­tam, ami a KBT előd­je volt — kezdi a be­szélgetést, majd rövid összehasonlítást tesz a negyedszázaddal ez­előtti és napjaink for­galmával. — Huszonöt évvel ezelőtt szereztem meg a jogosítványo­mat, ég és föld az ak­kori és a mai közleke­dés közötti különbség! — A szakbizottság­nak mi a feladata? — Ügy érzem, fel­adatunkat a név hűen tükrözi: versenyek, ve­télkedők szervezése, ezek értékelése, s ez a szakbizottság elvi irá­nyításával segíti a vá­rosi-járási KBT-k ha­sonló munkabizottsá­gát. Ezenkívül önálló­an rendezünk közleke­dési fórumokat és je­lentősebb versenyeket. Közülük néhány ma már országos hírű. Ilyen például a már hagyományossá vált gyulai Vár Kupa, az orosházi Gyopár Ku­pa, vagy, a Viharsarok Kupa közlekedési ver­seny. Van egy tájegy­ségi vetélkedőnk is, a Sárrét Kupa, amelyen három megye csapatai vetélkednek. Ezenkívül rendezünk üzemanyag- takarékossági versenyt, s öt éve a gyulai SZOT—MEDOSZ üdü­lőben a KRESZ-vetél- kedők az állandó prog­ramok sorában szere­pelnek. Propagáljuk a Volán 8-as számú Vál­lalat szocialista bri­gádjainak kezdemé­nyezését, a „Segítek előzni!" mozgalmat, s felkaroljuk a „Több fényt az utakon” ak­ciót. Ez utóbbi segíti a látni és látszani élv megvalósulását. — A különböző ver­senyekről mik a ta­pasztalatai? — Egy-egy közleke­dési verseny nem cso­daszer, de ha máskor nem is, előtte az em­ber előveszi a KRESZ- könyvet. közlekedési ismereteit felfrissíti, s ez már maga siker, eredmény. Öröm, hogy a vállalatoknál, tée- szeknél rendezett ve­télkedőkre meghívják a magánautósokat is. Jó példának tudom említeni a Sarkadi Cu­korgyárat, a szeghal­mi Sárréti Tejüzemet, a bucsai Üjbarázda Tsz-t és a Szarvasi Ál­lami Tangazdaságot. Ügy érzem: ha egy versenyen valaki elin­dul, bármilyen helye­zést is ér el, nyert, ta­pasztalatokat szerzett. — Negyedszázada van jogosítványa. A közutakon a forgalmat milyennek ítéli meg? — Évente húsz—hu­szonegyezer kilométert vezetek. Nyugodtan ál­líthatom, van még mit tanulnunk. Türelme­sebben, egymásra ügyelve kell közleked­nünk. Az ész nélküli száguldással legfeljebb másodperceket lehet nyerni, és életeket le­het veszíteni. — Ez a munka sok idejét leköti... — A szabad időm­nek csak töredékét. Időm másik részét az örök szerelemre, a fo­cira fordítom. A Bé­késcsabai Előrének ke­vés mérkőzése zajlik le nélkülem, az Előre ba­ráti kör elnöki tisztét is betöltőm. Szabad időmben szívesen fő­zök, gyűjtöm a sza­kácskönyveket, hetente kétszer-háromszor úszom, szívesen va­gyok a családdal, fele­ségemmel és két fiam­mal — mondotta befe­jezésül dr. V. Fodor Endre Bálint, aki a Közbiztonsági Érem ezüst fokozata kitünte­tésben részesült. A KÖZGAZDÁSZ A KSH Békés me­gyei Igazgatóságának közgazdász csoportve­zetője Michnay László- né. Több mint öt éve a statisztikai és érté­kelő szakbizottság tit­kára. — Munkám során kerültem kapcsolatba a közlekedéssel, amikor is saját statisztikánk kiegészítésére a közle­kedési rendőrök segít­ségét kértük abban, hogy ellenőrzéseik so­rán miket is tapasztal­nak? Ennek alapján egy kiadványt szer­kesztettünk, melyben részletesen feltártuk, elemeztük, értékeltük a balesetek okait, a be­folyásoló körülménye­ket. Az utóbbi három­négy évben nőtt me­gyénkben a balesetek száma, ám ezek ará­nya kisebb a gépjár­művek . számának nö­vekedésénél. — Munkájuk aprólé­kos, és nagy figyelmet követel... — Néhány esztende­je a Volán 8-as számú Vállalat a számítógé­pes feldolgozáshoz nyújt nagy segítséget, ami jelentős köny- nyebbséget jelent, nem kell striguláz­nunk, mint hajdan. A Volánnál tároljuk a baleseti statisztikai la­pokat, szükség esetén bármilyen csoportosí­tásban, bontásban ren­delkezésünkre állnak az elemzések, akár több évre visszamenő­leg is. — Rendszeresen ve­zet gépkocsit? — Igen, évente hat-, nyolcezer kilométert, idestova 25 éve van jogosítványom. A csa­ládban, a kisebbik lá­nyom kivételével, min­denkinek van vezetői engedélye, ő most ta­nul autót vezetni. — Milyenek a ta­pasztalatai? — Hogyan is tud­nám ezt szépen meg­fogalmazni? Szóval: véleményem szerint az utakon sok az agresz- szív gépjárművezető, számtalan esetben egy­két perces előnyért kockáztatnak. Szerin­tem, még nem kielégí­tő az utakon a partne­ri kapcsolat, s ez kü­lönösen érvényes a gépjárművezetők és a gyalogosok között. Ügy ■érzem, van még mit javítanunk közlekedé­si kultúránkon. — Szabad idő? — Sajnos, kevés. Szeretek rejtvényt fej­teni, olvasni, színház­ba járni. Nyáron, sza­badság idején sokat utazunk, családostól kempingezőnk, már bejártuk a szocialista országokat. Michnay Lászlóné újabb nagy munkába fogott: a biztonsági öv okozta sérüléseket, azok jellegét elemzi, valamint az utóbbi öt esztendőt öleli fel az az elemzés, mely a gyalogosok, az idős ko­rúak és á sebességtúl­lépésből származó bal­eseteket boncolgatja. Michnay Lászlónénak a Közbiztonsági Érem bronz fokozata kitün­tetést nyújtották át. Személygépkocsik a tavaszi forgalomban A tavasz beköszön­IfÖZLEKEDÉS- ■« BIZTONSÁG A BÉKÉS MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS KIADVÁNYA ...az úton társak vagyunk tével az utak forgal­ma is hirtelen megnö­vekszik. A személy­gépkocsi-tulajdono­sok nagy része az első verőfényes szombat­vasárnap helyezi üzembe a járművét. A tavaszi forgalomba helyezésnek feltételei vannak, melyeket ajánlatos betartani. Miről is van szó? Célszerű, ha a hosz- szú téli pihenő után az autó első útja a szakműhelybe vezet. Olyan szakműhelyt célszerű felkeresni, ahol a személygépko­csi műszeres átvizsgá­lása és beállítása le­hetséges. Forgalomba helyezés előtt alap­vető követelmény a forgalombiztonsági berndezések tökéletes működőképessége. En­nek alapján nélkülöz­hetetlen a jármű üze­mi és rögzítőfékjének szemrevételezése, majd műszeres vizs­gálata. A tavaszi utak alapvető veszélyei a hirtelen változó üt­és időjárási viszonyok, melyek nem nélkülöz­hetik a tökéletesen működő fékberendezé­seket. Fokozott gondot kell fordítani az egy- tengely kerekein éb­redő fékerőkülönb­ségre, a hátsó tengely esetleges túlfékezett- ségére, mert mindkét esetben a jármű oldal­irányú perdülésére szá­míthatunk. Ellenőrizni kell a fékbetétek vas­tagságát — tárcsafé­keknél gyakrabban —, a .rendszer hermetikus zártságát, a fékfolya­dék mennyiségét, eset­leg cseréjét. Az átvizs­gálás során fokozott figyelmet kell fordí­tani a kormányberen­dezésre, az első és hátsó futóművekre. Kormányerő mérésé­vel, , holtjáték ellenőr­zésével, a kormány gömbcsuklóinak vizs­gálatával kiszűrhető a biztonsági berendezés­ben felmerülő hiá­nyosság. Nagy gondot kell fordítani a jármű gu­miabroncsaira is. Biz­tosítani kell a szüksé­ges abroncsnyomást, mert ismert: az előírt­nál pár tizeddel ala­csonyabb nyomásérték esetén a gumiabroncs futófelületének kopása fokozottan jelentke­zik. A világítótestek pontos beállítását is célszerű ellenőrizni. Fokozott figyelemmel legyünk a lámpatest­ben elfordult izzókra, a fény asszimetriájára. Lényeges, hogy a tom­pított fény az úttestet legalább 40 méter tá­volságban jól megvilá­gítsa. Az irányjelző berendezésnél ellen­őrizni kell a villogá­sok számát, és a mű­szerfalon elhelyezett visszajelzőlámpa meg­felelő működését. A hangjelző beren­dezés — duda — is forgalombiztonsági berendezés. Ahhoz, hogy az elektromos berendezések megfe­lelően működjenek, az akkumulátort szük­séges utántölteni, majd folyamatosan karban kell tartani. Átvizsgá­lás során kontrollálni kell a jármű gyújtás- beállítását, a kipufo­gógáz levegőszeny- nyezését. A motor be- szabályozatlansága tel­jesítménycsökkenést és túlzott üzemanyag­fogyasztást eredmé­nyez. A biztonságos tava­szi közlekedésnek egyik alapfeltétele a megfelelő műszaki ál­lapotú jármű. A jó jármű azonban önma­gában még nem elég, a közlekedés megfele­lő felkészültségű gép- járművezetőt is igé­nyel. Nem szabad megfeledkezni a veze­téstechnikai alapsza­bályokról és a KRESZ-ismeretek fel­újításáról sem. Mázán László, a KPM Autófelügyelet Békés megyei igazgatója A Népújság mellék­leteként második al­kalommal jelenik meg kiadványunk, hírt ad­va társadalmi meg­előző munkánkról, ta­nácsokkal segítve a biztonságosabb köz­lekedést. Április vége lévén csaknem biztosak le­hetünk abban, hogy a közlekedésnek jobban kedvező jó időjárás tartós lesz. A rendőri szervek által szerve­zett akciósorozatok épp a közúti közleke­dés veszélyeire, a sza­bályok tiszteletben tartására kívánják fel­hívni — reméljük még időben — a fi­gyelmet. A baleseti statiszti­kánkból nyilvánvaló az a tény, hogy lakott területen belül a leg­több és legsúlyosabb kimenetelű baleset a jármű-gyalogos konf­liktusból ered. Leg­főbb mondanivalónk, hogy a járművezetők megfelelő előrelátás­sal, és sebességcsök­kentéssel alkalmaz­kodjanak a lakott te­rületi forgalom veszé­lyeihez. Mindezek mellett fontos célkitű­zésünk az 1981. évi se­bességi akció hatá­rának fenntartása, az üzemanyag-takaré­kosság lehetőségének és lakott területen be­lül a biztonsági öv életmentő szerepének a propagálása. A baleseti statiszti­kánkból kitűnik: az összbalesetekből a gya­logosok részaránya rendkívül magas. To­vábbi tény az is, hogy az összes gyalogosbal­esetek igen nagy rész­aránya kijelölt gyalo­gos-átkelőhelyen tör­ténik. E körülmények­ből kiindulva a gya­logosközlekedés biz­tonsága, a gyalogosok védelme a közutakon, a kijelölt gyalogos-át­kelőhelyek biztonsá­gának és tekintélyé­nek fokozása társa­dalmi és hatósági in­tézkedéseink egyik leg­fontosabb és kiemelt területe. Ezek az in­tézkedések viszont csak akkor eredmé­nyezik a balesetek megelőzését, ha a köz­lekedők magatartását kedvező irányba tud­ják befolyásolni. A gyalogos—gép- . járművezető közötti kapcsolatban a fentiek figyelembevételén túl nagy biztonságot nö­velő szerepet játsz­hatna a megfelelően kialakított szándék­közlő magatartás — mint az átkelési szán­dékot jelző feltartott kéz —, amely elsősor­ban szubjektív okok miatt nem tud általá­nossá válni. A part­nerkapcsolat erősítése szempontjából nagyon fontos, de nem elter­jedt a gépjárműve­zető előnyadása ese­tén a gyalogosok kö­szönetnyilvánítása, amely pozitív megerő­sítő hatást gyakorol a gépjárművezetőkre, mivel a közlekedésben részt vevők is hajla­mosak arra, hogy a si­keres viselkedésüket Hasonló szituációban megismételjék. Kijelölt gyalogos­átkelőhelyek közelé­ben tapasztaltuk, s a mért sebességértékek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a gépjárművezetők nagy része figyelmen kívül hagyja a kijelölt gya­logos-átkelőhelyeket, sebességét az egyéb útszakaszok sebesség- értékéhez képest nem, vagy minimálisan csökkenti, ha nem ész­lel áthaladni szándé­kozó gyalogost. A cso­portos átkelés a leg­biztonságosabb. Iskolák, játszóterek és lakókörzetek terü­letén közlekedő gyer­mekek a lakott terü­letek másik igen nagy veszélyhelye, mert a gyerekek nem képe­sek arra, hogy megfe­lelő biztonsággal meg­határozzák az úttesten való átkelés pillanatát, mivel figyelmük ál­landóan vándorol, az érzelmi reakciókra lo­gikátlanul reagálnak. E cikk keretében csak röviden és fő vo­nalaiban volt lehetősé­gem bemutatni az el­következendő két hó­nap felvilágosító pro­pagandamunkájának főbb célkitűzéseit és mondanivalóját. Meg­győződésem, hogy a televízió adásai (tv- híradó, Ablak), a rá­diónak ebben az idő­szakban sugárzásra kerülő Csúcsforgalom, A 04—05—07 és a Szót kérek adásai, a köz­ponti és helyi sajtó, az OKBT kiadványai és saját rendezvénye­ink tényekkel is érve­lő hatékony propa­gandát fejtenek ki a balesetek megelőzé­séért. Dr. Sajti Imre rendőr ezredes, főkapitány-helyettes, az MKBT elnöke JÁRMŰVEL VAGY GYALOG, AZ ÚTON TÁRSAK VAGYUNK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom