Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-21 / 92. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. ÁPRILIS 21., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM Napirenden: a munkára nevelés Ülést tartott a megyei úttörőelnökség Gáspár Sándor Berlinben Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével ked­den délelőtt háromtagú magyar szakszervezeti küldöttség ér­kezett Berlinbe a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség (FDGB) X. kongresszusára. A küldöttség tagja Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese és Szlovatsik Károly, a nemzetkö­zi kapcsolatok osztályának vezetője. A magyar delegációt a berlin-schönefeldi repülőtéren Harry Tisch, az FDGB elnöke fogadta. A kongresszus — háromezer küldött részvételével — ma délelőtt kezdi meg tanácskozását. II nemzetközi áruszállítás feladatairól Külkereskedelmi forgal­munk növekedésével lépést tartott a közlekedési vállala­tok szállítási teljesítményé­nek emelkedése, az elmúlt években gyors ütemben fej­lődött a nemzetközi áruszál­lítás. Ezt állapította meg keddi ülésén az országgyűlés építési és közlekedési bizott­sága. A Sas Kálmán elnök­letével tartott tanácskozást a képviselők helyszíni tapasz­talatszerzésre is felhasznál­hatták: az ülést legnagyobb nemzetközi közúti fuvarozó- vállalatunk, a Hungarocami- on központi telephelyén ren­dezték meg. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter a köz­lekedés nemzetközi _áruszállí­tási tevékenységéről szólva kiemelte, hogy az elmúlt tervidőszakban csaknem 30 százalékkal növekedett a fu­varozók teljesítménye, 1980- ban 57 millió tonna, határa­inkon túlra induló vagy on­nan érkező árut bíztak e vállalatok gondjaira. Ebből 50 millió tonnányi a vasúti sínpárokon utazott, ami ér­zékletesen jelzi, hogy ha­zánkban a vasút a szállítás legfontosabb eszköze. Ugyan­akkor a nemzetközi árufor­galom nélkülözhetetlen részt­vevői a tehergépkocsik is. Magyarországon — néhány A március vége, az április eleje szokatlanul jó időjárás­sal segítette a mezőgazdasá­gi üzemek tavaszi munkáit. Az utóbbi napok csapadéka, az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklete azonban njeg- akasztotta, s némileg késlel­tette is legfontosabb tavaszi kultúránk, a kukorica mag­jának földbe juttatását. Így a kukoricavetés most időben egész közel került az egyéb­ként hagyományosnak szá­mító György-naphoz. A mezőberényi Aranyka­lász Tsz-bcn március utolsó harmadában alig két hét le­forgása alatt elvetettek mint­egy 170 hektár lucernát, 120 hektár vörösherét, 440 hek­tár répát, 50 hektár lóbabot, és a kukoricatermesztésre ki­jelölt 1250 hektárból is csak­nem ötszázat. A késésnél na­gyobb gondot okoz a mező­berényi közös gazdaságban, hogy az őszi búza 2450 hek­tárjából mintegy 1600-on je­lent meg a belvíz úgy, hogy annak felét különösen erőtel­jesen károsította. A legjob­ban szenvedett 450 hektár­ból 210-et tudnak felülvetés­nyugat-európai állammal el­lentétben — viszonylag ki­egyensúlyozott volt a közle­kedési hálózat fejlesztése, nem szorult háttérbe a vasút, így képes volt az utóbbi években újra erőteljesen nö­vekvő szükségleteknek ele­get tenni, Miként a miniszteri beszá­molóból kitűnt: a szállítások növekedése miatt gyorsan emelkednek a külkereskede­lem fuvarköltségei is, ugyan­akkor a népgazdaság jelen­tős devizát takarít meg az­zal, hogy az áruk java ré­szét hazai vállalatok juttat­ják él rendeltetési helyére. Mivel a nemzetközi fuvar­piac nyílt, külkereskedőink­nek lehetőségük van előnyö­sebb ajánlat esetén külföldi cégeknek megbízást adni, s élnek is ezzel. A legfonto­sabb feladat azonban az, hogy. közlekedési vállalata­ink a nehezebb körülmények között is megőrizzék, javít­sák versenyképességüket — hangsúlyozta Pullai Árpád. A vitában is a versenyké­pesség javításának lehetősé­geivel foglalkoztak a legtöb­ben. A hozzászólók kérdéseire a miniszter válaszolt, a javas­latokat pedig együttesen vi­tatták meg. sei hasznosítani. A nagy gé­pek egyébként ugrásra ké­szen állnak, s ahogy az idő engedi, a még hiányzó 1600 hektár kukorica mellett 680 hektáron szóját, 280-on nap­raforgót, és ugyancsak 280- on rizst vetnek majd. Az orosházi Dózsa Tsz-ben a tavalyi négyszáz hektárral szemben az idén 500 hektá­ron termesztenek cukorrépát. Időben befejezték a talajelő­készítést a kukoricatermesz­tésre kijelölt 1500 hektáron, ezenkívül szóját, illetve ken­dert vetnek még most ta­vasszal 210, illetve 115 hek­táron. A jól sikerült ősz után egyelőre elégedettek az idei tavasszal is, bár — ami a tsz történetében még soha nem fordult elő — csaknem 100 hektár búzájukat járta meg a belvíz a 730 hektár teljes vetésterületből. A gádorosi November 7. Tsz-ben igen jól telelt az 1100 hektár őszi gabona. El­vetették 330 hektáron a cu­korrépa magját is, étkezési hagymát pedig 40 hektáron termesztenek most. A nagy munkával, az 1500 hektár Fontos téma szerepelt az úttörőszövetség Békés me­gyei elnökségének Pataki József elnökletével április 20-án, tegnap délelőtt Bé­késcsabán, az ifjúsági és út­törőházban megtartott ülé­sén. A munkára nevelés le­hetőségei és eredményei a szarvasi járás úttörőcsapa­tainál — erről számolt be a testületnek Cziglédszki Sá- muelné megbízott járási út­törőelnök. Az általános is­kolás korú gyermekek szá­mára a legelső kötelesség, a munka: a tanulás. A beszá­moló elsősorban a tanítási órákon kívüli tevékenység­gel foglalkozik, amelyben meghatározó a szerepe az úttörőcsapatnak. Az úttö­rőmozgalom számos olyan tevékenységi kört, akciót te­remtett, amely a gyerme­kek érdeklődésének meg­felelő, rendszeres megbízás­sal jól szolgálja a munkára nevelést. A szarvasi járás­ban folyamatos az úttörő­tisztségekből adódó felada­tok végzése, s a tevékeny­séget önértékelés, s ugyan­akkor a közösség értékelése követi. . Az úttörőcsapatoknál a munkára nevelés egyik fon­tos területe a lakóterületi közhasznú munka. A csapa­tok lakóhelyük és szűkebb környezetük, iskolájuk szé­pítése, rendben tartása cél­jából szerveznek akciókat. Évek óta részt vesz minden csapat az őszi, tavaszi nagy- takarításban, rendbe hoz­zák az iskola, a sportpályák, a ligetek környékét, közös fásítási akciókat szerveznek. kukoricavetéssel ma szeret­nének indulni, s úgy terve­zik, hogy öt-hat nap múlva már be is fejezik. Ha ez si­kerül, akkor erre a tavaszra már csak 450 hektárnyi szó- javetés marad hátra Gádoro­son. A telekgerendási Vörös Csillag Tsz-ben is késik az ütemtervhez képest a kuko­ricavetés, de a hagyomány­nak számító György-napot nem szeretnék megvárni ez­zel a munkával. Ha az idő engedi, ma vagy holnap ne­kilátnak a tervezett 450 hek­tárnak, a 360 hektár hibrid kukoricát meg a 45 hektár hibrid napraforgót a hét vé­gén készülnek elvetni. Telek- gerendáson szintén nehezen teleltek a gabonák, amelyek az ősszel 1 5 százalékkal na­gyobb területet kaptak, mint egy évvel korábban. Meg­nyugtató viszont, hogy 320 hektáron földben van a faj­taborsó, befejezés előtt áll 120 hektáron a burgonya ve­tés, miközben a tavalyról megmaradt 1000 tonna bur­gonyát most készítik elő ex­portra. KÉP A kondorosi úttörőcsapat például a KISZ-szel együtt ültette a fákat az „Egy nap a faluért” mozgalomban. A gyomaendrődi -1-es sz. isko­la úttörői a Győzelem Tsz fiataljaival közösen 40 ezer facsemetét ültetnek el. A kisdobosok is részt vesznek a környezetvédelemben. A gyomaendrődi 2-es iskola úttörői névadójukról elne­vezve „Rákóczi kertet” ala­pítottak 6 évvel ezelőtt, a gyomaendrődi 1-es iskola kisdobosai örökzöld növé­nyek kertjét létesítettek. Részt vállalnak a gyere­kek az őszi mezőgazdasági munkákból is, zömmel az „Egy üzem, egy iskola” mozgalomban. Ezek a mun­kák, néhány kivételtől elte­kintve jól szervezettek vol­tak. Nagy hagyományai van­nak a járásban a hulladék- gyűjtésnek. A békésszent- andrási úttörők például az így kapott 7 ezer 600 fo­rintot iskolai szemléltető­eszközök vásárlására hasz­nálták fel. A gyerekek szíve­sen vesznek részt a hasznos anyagok gyűjtésében, de ahol például nem szállítják el az összegyűlt hulladékot, vagy ahol az átvételkor a becipelt hulladék jó részét visszaadják az átvevők, ez a fiatalok kedvét szegi. Több csapat tart jó kapcsolatot termelőüzemmel, szolgálva ezzel a munkára nevelést, s a pályára irányítást is. Ä gyomaendrődi 1-es iskola diákjai például a helyi sütő­üzembe járnak szombaton­ként péksüteményt csoma­golni. A munkára nevelést is szolgálják a szakkörök. A járásban 58 szakkör műkö­dik, s a tapasztalat szerint a gyerekek inkább a kreatív jellegű szakkörök iránt ér­deklődnek. A téma felett élénk vita bontakozott ki, az elnökség tagjai és a meghívott vendé­gek közül sokan kértek szót. Hornok Lászlóné megerősí­tette, hogy gyakran van gond a hulladékgyűjtéssel. Csordás Istvánná dr. hang­súlyozta, hogy a munkára nevelés a felnőtteken múlik, s felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekek kevés csa­ládban kapnak önálló fel­adatokat. Vidó György el­mondta, hogy a munkáról annak alapján alakít ki vé­leményt a gyerek, amit a környezetében lát, s hogy nagyon fontos; lássák a munka célját a gyerekek. Medvegy András, a szarva­si járási pártbizottság titká­ra a család, a társadalom szerepére, felelősségére hív­ta fel a figyelmet, hangsú­lyozva, hogy a nevelés alap­ja: a felnőtt példája. A napirendnek megfelelő­en ezután az úttörőszövetség megyei elnökségének 1982— 83. évi munka-, ülés- és ren­dezvénytervét tárgyalta és fogadta el a testület. T. I. Kukoricavetés - kis késéssel György-nap előtt négy tsz-ben A gyomaendrődi Győzelem Termelőszövetkezet keltctőüze- méből ebben az évben 140 ezer naposliba kerül a környező közös és háztáji gazdaságokba. Képünkön a tojásokat tálcán rakják a keltetőgépbe Fotó: Veress Erzsi Környezetünk védelmében Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács Straub F. Brúnó akadémikus elnökletével kedden ülést tartott. Mint a többi között elmondták, a Miniszterta­nács vonatkozó határozata értelmében olyan egységes, valamennyi környezetvédel­mi tevékenységet felölelő, korszerű mérő-, statisztikai és információs rendszert szándékoznak kialakítani, amely lehetővé teszi a kör­nyezet- és természetvédelmi tevékenység egységes irányí­tásának megalapozását, s azt, hogy a környezetvédelem valóban mindenre kiterjedő legyen. A környezet elemei­ben bekövetkező változások, illetve ártalmak hatásainak rendszeres figyelemmel kí­sérése ugyanis csak ilyen in­formációs rendszer kialakí­tásával lehetséges. A továbbiakban a tanács Nógrád- megye környezetvé­delmi helyzetével és a váci talaj- és vízszennyezés okai­val, általánosítható tapaszta­lataival foglalkozott. Legyen folyamatos a békemunka! A Hazafias Népfront Bé­kés megyei elnökségének nemzetközi béke-, barátsági és szolidaritási munkabizott­sága tegnap kibővített ülést tartott Orosházán, az Alföld Szálló tanácskozótermében. Az eseményen részt vett dr. Gonda József, a városi párt- bizottság első titkára, vala­mint Strassenreiter József, a HNF Országos Tanácsának politikai főmunkatársa is. Elsőként Dányi Lászlóné, az Országos Béketanács tag­ja, az OBT tevékenységéről és a békemunka időszerű fel­adatairól tájékoztatta a meg­jelenteket, majd Mészáros Géza, az orosházi béke-, ba­rátsági és szolidaritási mun­kabizottság titkára számolt be a helyi testület múlt évi eredményeiről. Elmondta, hogy a kiterjedt és szerte­ágazó teendők ellátása cél­jából a békemozgalom tiszt­ségviselői, aktivistái nemcsak a vállalatokkal, üzemekkel és intézményekkel, hanem a népfront körzeti bizottságai­val is igyekeztek élő, eleven kapcsolatokat létesíteni. A tavaszi békehónap, valamint az őszi antiimperialista és szolidaritási akciósorozat eseményein a lakosságnak szinte valamennyi rétege, il­letve csoportja képviseltette magát. A jövőre vonatkozó tennivalók közül a munka- jsrizottság titkára a folyama­tossággal, a jobb módszerek alkalmazásával, továbbá a tanulóifjúság gyorsabb tájé­koztatásával, aktivizálásával összefüggő követelményekre hívta fel a figyelmet. A kérdések, hozzászólások elhangzása után Bocskai Mi- hályné, a megyei testület el­nöke a béke-, barátsági és szolidaritási hónap feladatait és rendezvényeit, majd Bá­lint Tibor titkár a III. Bé­kés megyei nemzetiségi klub­találkozó programtervét is­mertette a munkabizottság tagjaival. —y—n Dányi Lászlóné, az Országos Bcketanács tagja volt az első felszólaló Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom