Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-02 / 78. szám
1982, április 2., péntek NÉPÚJSÁG Méltón Kodály Zoltánhoz Egy élet a színház szolgálatában Emlékest Békéscsabán Nehéz illő szavakat, jelzőket találni Kodály Zoltán és mi, a közönség kapcsolata* nak jellemzésére. A bölcső* dés korban tanult első dal szinte bizonyosan az ő gyűjtéséből való: az iskolai énekkönyvek szerkezete, az énekoktatás rendszere szintén Kodály elveit követi feldolgozásaival gyarapítva: aztán felnőttkorunkban gyermekeinknek is kodályi dallamokat dúdolunk. Talán ez a szüntelen jelenlét tette szívből jövően ünnepi- vi azt az estét, amelyet a megyeszékhelyi tanács művelődési osztálya rendezett kedden a békéscsabai ifjúsági és úttörőház nagytermében, három amatőr művészeti együttes szereplésével. Az ünneplős hangulatot csak fokozta, hogy a KPVDSZ Napsugár bábegyüttese, a Bartók Béla vegyes kar és Sl Pedagógus női kar Kodály legközvetlenebb arcát mutatták meg nekünk, a nagyterem minden helyét elfoglaló közönségnek a műsorra került kórusműveivel, népdal- és népballada* feldolgozásaival.. Hiszen tudjuk jól: a zenepedagógus, zeneszerző, népdalgyüjtő titka abban a nemes egyszerűségben van, amely nemcsak életét és munkásságát jellemezte, hanem ami szellemi hagyatékából is sugárzik. Éppen ezt az egyszerűséget nehéz visszaadni az előadóknak egyegy mű előadásakor. A keddi, centenáriumi emlékest együtteseinek azonban sikerült. A szereplők méltatását mégis a bábosokkal kell kezdeni. A Lenkefi Konrád vezette tizenhat fiatal Íjét népballada-feldolgozással, • a Mónár Anna és a Kádár Kata címűekkel mutatkozott be. A nemzetközi hírű együttestől megszoktuk már, hogy professzionista művészi színvonalon bábozik. Most sem csalatkoztunk: kitűnő rendezés, mesteri mozgatás és gyönyörűséges bábok tétjeimet a Mónár Anna eimu babszínpadi feldolgozásból ték szinte megfoghatóvá e két Csík megyei ballada epikus és zenei világát, mondandóját. De mégis meg kell említeni néhány, kizárólag technikai hibát, amiről inkább 'az együttest fenntartók tehetnek. A zenei hangfelvételt közvetítő magnó silány, már-már élvezhetetlen hangminőséget produkált. A világító technika is meglehetősen sok kívánnivalót hagyott maga után ... Jó lenne már végre megfelelő technikai- működési feltételeket teremteni e nagyszerű, értékes együttesnek! A kórusok közül az ösz- szefogottabb, a nagyobb előadói teljesítményre vállalkozó a vegyes kar volt. Rázga József karnagy egy pillanatra sem engedte magára a kart, a többszólamúság tisztán, szépen csengett. Különösen az Esti dal és a Túrót eszik a cigány című művek előadása váltotta ki a közönség elismerő tapsát. Egy, de közös hibát azonban fel kellett fedeznünk mindkét énekkarnál. Ha már ilyen nagyszerű műsorra vállalkoztak, miért nem tudták valamennyien kívülről megtanulni a zeneszámokat? Két ilyen művészi teljesítményre képes kórusnál ez alapkövetelmény. Megérdemelné ez a bő egyórás, kiválóan szerkesztett, valóban kodályi műsor, ha mások is, minél többen láthatnák, hallhatnák. Például a városkörnyék településein, a műsorgondokkal küzdő kisebb és nagyobb művelődési házak színpadairól Kodály Zoltánt, a zenét, a kórusmuzsikát, a bábozást tisztelő, szerető érdeklődők. (Nemesi) Az emlékest záróegyüttese a Bartók Béla vegyes kar volt Fotó: Veress Erzsi Honi Ferenc (MTI-I'otó — RS) ház- és Filmművészeti Főis1907. április 4-én született Hont Ferenc, a hazai szocialista színházművészet bátor harcosa, és korszakos jelentőségű egyénisége. Hetven- ötödik születésnapját, sajnos, nélküle ünnepeljük. Néhány éve elhunyt — gazdag szellemi örökséget hagyva ránk. Szülővárosában, Szegeden kezdte rendezői pályafutását, s szinte ezzel egy időben kért részt a munkásmozgalmi feladatokból. Korán felismerte, hogy a haladó színházkultúrához fűződő eszményeit csak úgy valósíthatja meg itthon, ha gyakorlati közelségbe kerül ai akkori modern európai színházművészeti irányzatokkal. Tanulóműhelyéül a híres párizsi Odeon színházat választotta; 1925. és ’27 között itt tanulta a rendezést, a forradalmár szellemű, mindig új utakra vállalkozó, kiváló szervezőkészségű Fir- min Gémier mellett. * A fogékony fiatal magyar művészt szintén merész gondolatokra és tettekre mozgósították a párizsi tanulóévek. 1927-ben itt támadt benne az a látomás, hogy Szegeden, az akkor még csak épülő Dóm tér milyen alkalmas lenne szabadtéri játékok rendezésére. s így a Tisza-parti város a kelet-európai színművészetnek is évenként visz- szatérően a találkozóhelye lehetne. Egyszóval, hogy Szegedből megfelelő összefogással magyar Salzburgot teremthetnének. A gondolat először egyáltalán nem talált termékeny talajra. Amikor Hont hazajött. első útja Szeged város polgármesteréhez vezetett. Az hallgatta a vézna, ám lángoló szemű fiatalembert egy ideig, aztán csengetett az inasáért. — János — adta ki a parancsot az ajtónálló huszárnak —. maga maradjon itt mellettem, amíg ez az úr itt tartózkodik, mivel ez az úr bolond. Hat évvel később, 1933- ban, mégiscsak felharsantak a fanfárok a Dóm téren, jelezvén a szabadtéri játékok kezdetét. A hatalmas tér látványához, lehetőségeihez és akusztikájához alkalmazva Hont Ferenc megrendezte itt a hatalmas művet. Az ember tragédiáját. És jövőre lesz fél évszázada-, hogy a „bolond úr” előterjesztése nyomán rendre minden évben megtartják a világhírű nyári rendezvénysorozatot. Fontosnak ítélte Hont Ferenc, hogy elméleti úton is hozzájáruljon a magyar színházkultúra széles látókörű és haladó fejlesztéséhez. Ezért 1934-ben megalapította és három éven át szerkesztette a Színpad, majd újabb két évig a Független Színpad című színháztudományi folyóiratot. Eközben e folyóirat köré szervezte a Független Színpad nevű legális, majd illegális színjátszó- csoportot, amely kezdetben munkásszervezetekben rendezett rpűsoros esteket, majd nyilvánosan is bemutatta Csokonai Tempefői és Madách A civilizátor című színdarabját a zeneakadémián. A hatóságok mindjobban felfigyeltek ezeknek az előadásoknak baloldali politikai célzatosságára, és 1939. január 1-én betiltották a csoport működését; amely ezután ismét műsoros estek tartására tért át. 1941-ben és '42-ben Hont Ferenc rendezte haladó érzelmű színészek és írók közreműködésével a szintén erősen támadott és üldözött emlékezetes antifasiszta irodalmi esteket a Pesti Vigadóban. Ennek a harcos munkaközösségnek volt nagy tette Moliére Duda Gyurijának bemutatása is egy népligeti mutatványos bódéban, Major Tamással a címszerepben. Hont a frontra, majd hadifogságba került. Innen küldte haza Major Tamásnak a hazánkban elsőként bemutatott szovjet színdarab. Leo- nyid Rachmanov Viharos alkonyat című forradalmi drámáját. Nem sokkal később szovjet különrepülőgépen érkezett haza. Kinevezték a Színkola főigazgatójának, egyben a főiskola kötelékébe tartozó Madách Színház igazgatójának. Színész- és rendezőpedagógiai mtinkássága idején széles kaput tárt az erre a pályára jelentkező tehetséges munkás- és parasztfiataloknak. A gondjaira bízott színházban továbbhaladt a háború alatti nagyszerű művész-igazgató, Pün- kösti Andor nyomdokain. A színház élvezetéből addig nagyrészt kirekesztett új közönség töltötte meg a Madách Színház széksorait, s tapsolt a sikereknek,' a többi közt például Steinbeck Egerek és emberek című darabjának. Később minden figyelmét és energiáját a magyar és nemzetközi színháztudomány ügyének szentelte: 1952-től 57-ig az Országos Színház- történeti Múzeumot, majd 1957—69. között a Színháztudományi Intézetet vezette. Megjelent tanulmányai és kötetei alapvető jelentőségűek. Közéleti és tudós tevékenysége mellett viszonylag kevés ideje maradt a rendezésre, de például Gáspár Margit Hamletnek nincs igaza című drámájának színre- vitelét nemcsak a közönség- siker, de a kritika is elismerően igazolta. Termete nem volt robosztus, szava is többnyire halk maradt, mert az értelem kinyilatkoztatásához, úgy tartotta, szükségtelen a nagy hangerő. Mégis erős nyomot hagyott korunk színházi életében és emlékezetünkben. Sas György Dzsessz, tánc, humor Dz MMK áprilisi terveiből A Megyei Művelődési Központ Békéscsaba művelődési házaként is tevékenykedik. Az utóbbi időszakban már szórólapon, az eseményeket megelőzve hírül adják következő havi műsortervüket. Az áprilisi program a zene és a humor kedvelőinek ajánlható. A legfiatalabbaknak. a kisdobosoknak és az úttörőknek 2-án. pénteken délután rendezik meg a már hagyományosnak számító Zajcsata című játszóházprogramot. amelynek keretében többek között lesz filmvetítés, játéktanítás és vetélkedő. Mindig telt házat -vonz az éjszakai dzsesszkoncert. Áprilisban kettőt is tartanak. Gonda János önálló estjét 5-én. Deseö Csaba és együttesének hangversenyét pedig 16-án, este 10 órától rendezik a Luther utcai ház emeleti nagytermében. Húsvét előestéjén Hofi Géza lesz az MMK vendége. Akik netán nem kapnának jegyet a 10- én. 17.30-kor kezdődő kabaréestre. azok másnap délután, az ifjúsági és űttörőházban meghallgathatják az előadóművész műsorát. Április 29-én az Ifjúsági Presz- szó sorozatban — amelynek színhelye a Lencsési úti presszó — humoristaparádé lesz két régi ismerős; Nagy Bandó András és Sándor György felléptével. Elsősorban házaspároknak indít a Megyei Művelődési Központ új sorozatot Szombat esti vigasságok címmel. Az első ilyen est március 27-én lesz az MMK nagytermében. Az este 7 órától éjfélig tartó rendezvényen a Sygma zenekar játszik. Fél kilenctől Ludas Fórum lesz Mikes György. Somogyi Pál és Pe- terdi Pál közreműködésével. (n. 1.) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27; 2500 évig a tenger mélyén. 8.37: örökzöld dallamok. 9.33: Hej, gerenda, gerenda. 10.05: Leporelló. 10.35: Az emberség gyönyöre. 10.40: Operaáriák. 11.00: Gondolat. 11.45: David Munrov blockflőte- együttese játszik. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Kóruspódium. 14.19: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.05: Rumbaritmusban. 15.25: Zenélő — Dominó. 16.05: Embermesék. 17.13: Népdalok. 17.35: Változások. 18.00: A King’s Singers együttes énekel. 19.15: A Rádiószínház bemutatója. 21.20: Anda Géza Chopin-kerin- gőket zongorázik. 21.30: Szándék és valóság. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Szenthelyi Miklós hegedül. Szenthelyi Judit zongorázik. 23.30: Franciaországi dzsesszfesz- tivál-felvételekből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Nóták. 8.45: Egyes számban. többes számban. 9.36: Munkaidőben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Színes népi muzsika. 13.15: A Gyermekrádió zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: A Nem tudom a leckét különkiadása. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Gramofonalbum. 19.03: Zenés játékokból. 19.35: Nemzedékek. 20.00 : Muzeális nótafelvételeinkből. 20.33: Iránytű. 21.35: Nemzedékek. 22.05: Gonda János szerzeményeiből. 22.35: Pászti Miklós népdalfeldolgozásaiból. 23.20: János vitéz. III. MŰSOR 9.00: Hangverseny Vándor Sándor születésének 80. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. 9.56: Szimfonikus zene. 11.50: A hugenották. 13.12: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 14.31: Vég György: Mostohaéveim. 14.41: A Válás(s)z! melléklete. 15.16: Prokofiev: Rómeó és Júlia. 16.14: Fellegi Ádám zongorázik. 16.50: Tip-top parádé. 17.20: Bohémélet. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Händel: L* Allegro ed il Pensieroso. 20.45: A zeneirodalom remekműveiből. 21.59: Ránki György: Pomádé király új ruhája. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 17.55: Egy konok népművelő a Jászságban. Dalocsa István riportja. 17.50: Keönch Boldizsár kecskeméti koncertjeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) (f.-f.) 9.35: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) 10.35: Deltácska. (f.-f.) 11.05: Jó reggelt, élet! A felszabadulás évfordulójára. 14.35: Iskolatévé. 14.45=: Deltácska. (ism.. f.-f.) 15.05: Környezetismeret. 15.35: Fizika, (ism.. f.-f.) 16.10: Hírek, f.-f.) 16.15: Az utak elváltak. 16.50: Himalája-trilógia. 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.30: Keresztkérdés. 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Poptükör, (ism.) 21.10: Játékszabály. Francia film. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Az ember melegségre vágyik. (ism.) 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Egészségünkért! (f.-f.) 21.50: Örökség. (ism.) 22.05: Parabola, (ism.) BUKAREST 15.45: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: A kiváltság — angol film. 21.40: Népszerű dallamok. 21.50: Kulturális vitakör. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 9.50: Tévénaptár. 10.00: Német nyelvlecke. 10.30: Horvát útleírók. 18.10: Magyar nyelvű tévéhíradó. 18.40: Hírek. 18.45: Gyermekek félórája.- 19.15: Tévénaptár. 19.45: Lépések. 20.15: Rajzfilm. 20.30: Tévénapló. 21.00: Hill Street Blues. 22.00: Szórakoztató zene. 22.45: Tévénapló. 23.00: Vendégrendező: Vjera Zuppa. II. MŰSOR 19.40: Műsorismertetés. 19.45: Művelődési összeállítás. 20.15: önök is tudták? 21.00: Zene. 21.50: Zágrábi panoráma. 22.05: Dokumentumműsor. 22.55: Statáriális bíróság. SZÍNHÁZ 1982. április 2-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: HONGKONGI PARÓKA Jókai-bérlet 1982. április 4-én, vasárnap 15 órakor Békéscsabán: HONGKONGI PARÓKA Kulich Gy.-bérlet 1982. április 4-én. vasárnap 19 órakor Békéscsabán: HONGKONGI PARÓKA Csortos-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Valahol Európában. 6 és 8 órakor: A Pogány Madonna. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Nevem: Senki. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és 4 órakor: Budapesti tavasz. csak 6 órakor: Szárnválás. Békéscsabai Terv: Sasszárnv. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Tűzgömbök. fél 8 órakor: A domb. Gyulai Petőfi: Éretlenek. Orosházi Béke: A uofa és a költő. Orosházi Partizán: fél 4 és T órakor: Keresztapa I.. II. rész.
