Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-17 / 89. szám
NÉPÚJSÁG 1982. április 17., szombat Vendégünk volt: Dr. Walkó Mátyás, az IBUSZ vezérigazgató-helyettese Megyénk nem tartozik Magyarország idegenforgalmi lag jelentős vidékei közé. Nincsenek olyan történelmi nevezetességei, ismert üdülőhelyei, amelyek nagy számban vonzanák a turistákat. Pedig természeti értékekben nem szűkölködik Békés megye, de ezek ma még aligismertek a nagyközönség előtt. Az IBUSZ vezérigazgató-helyettese azéri_ jött megyénkbe, hogy tájékozódjon: miként lehetne Békés megyét jobban bekapcsolni a belföldi és a nemzetközi turizmusba. Itt-tartózkodása második napján megkértük: válaszoljon kérdéseinkre. — On c rövid látogatás alatt nyilván idegenforgalmi szempontból figyelte megyénket. Milyen tapasztalatokat szerzett? — Két nap kevés egy megye megismeréséhez, ez nyilvánvaló, én pedig még sohasem jártam ezen a vidéken. De megyei kirendeltségünk vezetője, dr. Fabulya Balázs, tájékoztatott a lehetőségekről, és tárgyaltam erről Csatári Bélával, a megyei párt- bizottság titkárával is. Nekem az a véleményem, hogy Békés megyének jók a természeti adottságai, de ennek ellenére az elkövetkező években is inkább küldő, mint fogadó megye lesz. — Mi ennek az oka? — Az. hogy a természeti adottságok önmagukban nem elegendőek az idegenforgalomhoz, Békés megye pedig nincs felkészülve a tömegturizmusra. Kevés a szálláshely. ezek egy része sem ott van. ahol kellene, és valljuk meg. a szállodák minősége sem éri el mindenhol azt a színvonalat, ami ma már alapkövetelmény. Tapasztalatból mondhatom, hogy gyakorlatilag lehetetlen csoportokat szervezni olyan szálláshelyekre, ahol nincs minden szobához legalább egy zuhanyozó, de külföldi vendégeink általában még igényesebbek: ragaszkodnak a fürdőszobához. Ha most összeszámoljuk, hogy Békés megyének hány fürdőszobás szállodai szobája van, rögtön láthatjuk, hogy jelentősebb szervezett turizmusra itt nem számíthatunk. — Az IBUSZ-nak van egy komplex fejlesztési programja. Ebbe nem fér bele, hogy támogasson szállodaépítéseket a megyében? — Őszintén megmondom, nem. Nekünk nincs sok fejlesztési alapunk, és ami van, azt úgy akarjuk befektetni, hogy minél hamarabb megtérüljön. Elsősorban nem a szállodaépítkezésekbe széliünk be, hanem inkább az idegenforgalom egyéb területein,- a különféle programok szervezését segítjük. De ha pénzt adunk szálláshelyek fejlesztésére, akkor Budapestre, a Balatonra, vagy esetleg a Duna-kanyarra adunk. Ezek a mi idegenforgalmi központjaink. — A fejlesztési forrásokat tehát helyben kell megkeresni. Mi a véleménye, Békés megyében hol lenne érdemes fejleszteni? — Békés megyének a meglevő természeti adottságait kellene kihasználni. A Körösök holtágai, a vízpartok, vagy az erdők kiváló üdülő- területek lehetnének. Jelentősen ki lehetne szélesíteni a különféle vadászati programokat is. Tudom, hogy most is járnak ide külföldi vadászok, bár még meglehetősen csekély számban. Azt hiszem, a vadállomány lehetővé tenné nagyobb csoportok fogadását is. Meglátogattuk a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátot, és megnéztük a csodálatos ménest. Ez rengeteg látogatót vonzana, és egy lovasrskolával, bérlovag- lási lehetőséggel nemcsak egynapos programokat, hanem tartós üdüléseket is lehetne szervezni. Szóba jöhet a szakmai turizmus is. Nekünk van egy külön irodánk, az AGROIN- FORM. ez mezőgazdasági tapasztalatcseréket, látogatásokat szervez. Békés megyének nagyon fejlett a mezőgazdasága, bel- és külföldről szívesen hoznánk vendégeket, hogy ismerkedjenek ezzel. Ezeken a területeken kellene megyei összefogással szálláshelyeket létesíteni, és mi biztosítanánk azok kihasználását. — Békés megyének van egy gyöngyszeme. Gyula. Ennek a kisvárosnak egy pompás fürdője, kitűnő gyógyvize van, és nyáron a Várszínház is vonzza a közönséget. Vem lehetne legalább Gyulát jobban bekapcsolni, akár a nemzetközi turizmusba is? — Gyulának egy kivétellel minden adottsága megvan ahhoz, hogy turisztikai célpont legyen. Sajnos, ez az egy ebben az esetben is keresztülhúz minden elképzelést: nincs megfelelő szállodája. Pedig ha lenne egy legalább három csillagos hotel Gyulán, akkor megszervezhetnénk a különféle üdü- lőprogramokat. hozhatnánk Dr. Walkó Mátyás 43 éves. Szállodaportásként kezdte, volt szobafőnök, majd szállodai igazgatóhelyettes az Intercontinentalban. Vezette az IBUSZ stockholmi és New York-i kirendeltségeit. Nyolc nyelven beszél, hatból nyelvvizsgája van. Jelenlegi beosztását január elseje óta tölti be vendégeket a várjátékokra, és fellendülhetne a gyógytu- rizmus. A gyulai fürdő nagyszerű lehetőségeket kínál a különféle mozgásszervi betegségek gyógyítására. Külföldön híresek a magyar gyógyvizek, szívesen jönnek hozzánk a gyógyulni vágyók, és tegyük hozzá, jól is fizetnek. Érdemes lenne tehát valami módon megoldani Gyula szállodagondjait. — Van Békés megyében egy minden igényt kielégítő komplexum, a szarvasi kemping. Ezt hogyan lehetne jobban bekapcsolni a szervezett idegenforgalomba? — Hadd javítsam ki: a szarvasi kemping még nem elégít ki minden igényt. Szerintem ez a kemping elsősorban családos üdülésre kiváló, a faházak, bungallók elrendezése is ennek megfelelő. A szobákkal nincs is baj, azok valóban kiválóak, de ahhoz, hogy rendszeres üdülőprogramokat szervezhessünk, kellene a kemping területén egy uszoda, sportpályák és különféle szórakozási lehetőségek. Ezek sajnos még hiányoznak. — Eszerint tehát nem sofo lehetőség van arra, hogy fellendüljön megyénk idegenforgalma? — Pillanatnyilag ez a helyzet, de hangsúlyozom, hogy pillanatnyilag. Abbarj az esetben, ha sikerül megoldani a .szállodakérdést, minden megváltozhat. Az idegenforgalom jó bevételi forrás, de ahhoz, hogy ezt kihasználhassák, előbb be kell fektetni, sajnos- elég sok pénzt. — ön hosszú ideig külföldön képviselte az IBUSZ-t. Mit tapasztalt, milyen az érdeklődés hazánk iránt? — Ölömmel mondhatom, hogy meglehetősen nagy. Az Egyesült Államokból például tavaly hatvanezren jöttek, és a hiedelmekkel ellentétben ebből 40 ezer nemrokon és nem is idegenbe szakadt hazánk fia. Élénk az érdeklődés a skandináv országokból, az NSZK-ból és Ausztriából is. Jönnek természetesen máshonnan is vehdégek. de még nem any- nyian, mint szeretnénk. — Az élesedő nemzetközi helyzet nem befolyásolja idegenforgalmunkat? — Ha a nemzetközi .helyzet feszültebbé válik, azt mindjárt megérzi az idegen- forgalom. Szerencsére nem minden ország polgárai reagálnak egyformán a néha hisztérikus hangulatkeltésre. Az USA-ból például eddig kevesebben jöttek, mint tavaly, de a fő partnereink szerencsére nem ijedtek meg. így turistaforgalmunk lényegében nem csökkent. Ez már csak azért is lényeges, mert a külföldi társasutazások valutaszükségletét bevételeinkből kell fedeznünk. — Az utóbbi évek prospektusait összehasonlítva, meglehetősen meredek áremelkedést fedezhetünk fel. Nem lettek túlságosan drágák az IBUSZ- utak? — Ha azt nézem, hogy minden utunkra túljelentkezés van. akkor azt kell mondanom, hogy nem. Persze ezzel nem akarom tagadni a jelentős áremelkedést. Ez azonban nem rajtunk múlt. Az egységes valutaárfolyamok bevezetése megemelte az árakat. Drágultak az utak azért isi mert a magyar turisták által legkedveltebb országokban, Jugoszláviában, Olaszországban és Spanyol- országban meglehetősen nagy az infláció. Többet kell fizetni az üzemanyagköltségek emelkedése miatt is. Ezek részbeni ellensúlyozására mi csökkentettük az egyébként is szolid haszonkulcsunkat. — Az idegenforgalom jó üzlet, nagy tehát a konkurren- cia. Hogyan értékeli hazánk idegenforgalmi jövőjét? Tudjuk tartani kivívott pozíciónkat? — Optimista vagyok, szerintem ha nagy munkával is, de nemcsak tartani, hanem fokozni is tudjuk idegenforgalmi bevételeinket. Ezt azonban nem feltétlenül a turisták számának növelésével kívánjuk elérni. Az a célunk, hogy az idelátogatók ne bevásárlóhelynek tekintsék hazánkat, az üzletek helyett inkább városainkkal, tájainkkal, történelmi nevezetességeinkkel ismerkedjenek. Alapos piackutatással igyekszünk elébe menni a várható igényeknek. Ma már a csikós-gulyás romantikából nem lehet megélni, színvonalas programokra van szükség, olyanokra például, mint a budapesti tavaszi fesztivál volt. Szeretnénk, ha több ilyen esemény vonzaná a vendégeket, és arra is törekszünk, hogy ne csak időben, hanem térben is széthúzzuk a rendezvényeket. Ma ugyanis néhány idegen- forgalmi gócpontra korlátozódik a turizmus fő része. Jó lenne, ha ez jobban elosztana az országban, szívesen "vennénk, ha Békés megye is nagyobb részt vállalhatna ebből. Lányai László Negyven—hatvanezer évvel ezelőtt élt mammut egyetlen zápfoga. Súlya: öt kiló 65 deka. A lökösházi sódcrbányából „bányászták" ki. A gyufásdoboz a méreteit érzékelteti Mammutfog Gerlán Hasznos hobbi. Sóvári Ferencet még az általános iskolában oltotta be tanára a régészeti kutatások szépségével. Azóta a gerlai illetőségű fiatalember sok nemzeti kincset mentett meg az utókor számára. Hobbiból. Járja az építkezőhelyeket, földmunkákat, bányafeltárásokat — s mint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum leletbejelentője — pénzben ki nem fejezhető nemzeti kincset ment meg. Csak példaként: községében. Gerlán avar kori temetőt fedezett feta az építkezés közben. s ezüst lószerszámmal eltemetett sírokat időszámítás után a VII. századból. Társadalmi feladata — mint. a többi leletmentőnek —. hogy megmenthessék-a 'hivatásos régészek tanulmányozására a föld alatt levő ..múltat". Sóvári Ferenc egyike a régészek legjobb segítőinek. Az általa gyűjtött — s természetesen nemzeti tulajdonban levő leletekből mutatunk be képeinken egy kis töredéket, melyeket Lökös- házán. Veszélyen, a csabai repülőtéren, Fényesen, Bicéién. Remetén, Körösladány- ban, Battonyán és Szeghalmon mentettek meg. De elfogadott lehetőség, hogy a Szarmata kori cserépedény, amely szinte sértetlenül került felszínre. A régészek az i. u. a harmadik századból származtatják feltáró, megtaláló magánál tarthat bizonyos leleteket, melyek azonban múzeumi nyilvántartásba kerülnek, tehát nem adható és nem a járt® dékozható el. mert. nemzeti kincsünk. Varga Tibor Ugyancsak gyufásdobozzal érzékeltetjük a „negyedkori" (40 —60 ezer cv) ősállat ízületi forgócsontjának nagyságát. Feltételezhető, hogy mammutesont A lökösházi bánya „adta” az értékes leletet. Szakértők szerint ez is csigolyacsont, s nem kevesebb, mint 50 ezer évvei ezelőtt élt a „tulajdonosa” ^Valószínű, a fenti képen látható lelet is egy kipusztult ős- állat maradványa. A régészek csigolyacsontot látnak benne, szintén a ncgyedLorból Népvándorláskori edények és szerszámok. Valószínű a germán és avar korból. Közepén, fenn egy középkori malomkő, i. c. a III—IX. századból. A kép alján, középen őskori szarukapa, i. e. a negyedik évezredből Fotó: Császár Lajos
