Békés Megyei Népújság, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-16 / 88. szám

1982. április 16., péntek Tisztellek, tehát követelek tőled Az igazgatói iroda ajtaja szinte percenként nyílik. S«t, szünet utáni első tanítási nap lévén, még egy húsvéti Utólocsolásra is sor kerül beszélgetésünk közben. S bevallom, vendéglátóm ked­ves egyénisége, vidámsága, észinte szavai majdnem el­feledtetik velem, hogy sür­get az idő, sokan várják a Békési 3. számú Általános Iskola igazgatónőjének, La- borczy Aladárnénak útbaiga­zító tanácsait. Beszélgetésünk apropója: a közelmúltban kapott Czabán Samu-díj, amelyet a megyei tanács a legkiemelkedőbben működő Békés megyei pe­dagógusok munkájának elis­merésére alapított. S idő­közben egy még nagyobb el­ismerésről is értesültem: La- borczy Aladárné kitüntetésé­nek az általa vezetett tantes­tület egy emberként örült. Ami nemcsak megerősíti, de értékesebbé is teszi a hiva­talos elismerést. Szerény szavakkal, szinte távirati stílusban vall életé­ről. — Rövid kitérő után, 1967-ben kerültem haza Bé­késre. Hamarosan az akko­ri békési járásban a mate­matika-fizika tárgyak szak- felügyelője lettem. 1970-ben kineveztek a 3. számú iskola igazgatójává. — Ugye ez volt a legna­gyobb földrengéskárt szen­vedett iskola? — vetem köz­be. — Igen. Éppen Bánkúton egy vándortábort vezettem, s ott mondták a gyerekek. Nem akartam elhinni. Mikor megláttam az épületet, sírva fakadtam. Éppen akkor let­tünk készen — rengeteg tár­sadalmi munka árán — a szaktantermek építésével, az iskola csinosításával. S egy­szerre minden odalett. Aztán jött a váltó tanítás a 2-es számú iskolában. Sokszor reggel nyolctól este "8-ig benn voltunk. A gyerekek este még a macira sem értek ha­za. Nehéz idők voltak. Az­tán ebben a tanévben beköl­tözhettünk az új iskolába. — Nem kis áldozatok árán. Hallottam, a férfitanárok még falazni is beálltak, s a szülők, gyerekek, tanárok egyaránt részt vettek az új épület takarításában. — Ez így igaz. Nagy mun­ka volt. Most ebben az épü­letben kapott helyet a felső tagozat, az alsósaink öt má- sik épületben tanulnak. A 3. számú iskola mam- mutiskolának számít az 1025 diákjával, s 108 dolgozójá­val. Mégis, a 64 fős tantes­tületben nincsenek vándor­madarak, jól érzik itt magu­kat az emberek. Sőt, a tan­testület negyedét már az is­kola egykori diákjai alkotják. A jó munkahelyi légkör pe­dig elsősorban az igazgatón múlik. Pirikének — mert mindenki csak így szólítja —, bizonyára valami titkos receptje van hozzá. — Ugyan, nagyon egysze­rű az egész. Igazi, őszinte, baráti kapcsolatban vagyok a kollégákkal. Meg aztán az is fontos, hogy jó segítőtár­saim, munkatársaim vannak. Mindent megbeszélünk, de elvárom tőlük, hogy felada­taikat önállóan lássák el. Ez kölcsönös bizalom kérdése. Amihez az is'kell, hogy mint vezető, elfogadjam a kriti­kát. Egyébként — mert úgy éreztem, szükségem van rá a munkámban — elvégeztem, a JATÉ-n a pedagógiai sza­kot. Akkor találkoztam ol­vasmányaim között egy Ma- karenko-idézettel, ami szá­momra vezérelvvé vált: „Az én alapelvem mindig az volt: minél nagyobb köve­teléssel fellépni az emberrel szemben, de egyben a lehető legnagyobb tiszteletet mutat­ni iránta .. . Ha valakitől so­kat követelünk, ebben már benne van a tiszteletünk iránta.” Laborczy Aladárné hisz abban, hogy jó pedagógus csak az lehet, aki szereti a gyereket. Kissé szokatlan is egy igazgatótól, hogy évti­zedek óta együtt táborozik a diákjaival, s a vándortábo­rok alkalmával ő főz a gye­rekekre. Pedig neki is van egy hetedikes kisfia, aki már megszokta, hogy elfoglalt ember az édesanyja, s ez tő­le is nagyobb önállóságot kö­vetel. Mert Piriké nem csak egy nagy iskola gondjait hordja a vállán, de társa­dalmi megbízatása is akad szép számmal. — Hogy megfelelően tu­dom végezni a munkám, mint vezető —< mondja bú­csúzóul —, annak egyetlen, de lényeges titka, hogy mun­katársaimra, kollégáimra fe­lelősen tudok támaszkodni. Bízom bennük, s erre jó okom van. Kevés olyan jó tantestületet tudok elképzel­ni, mint a miénk. Ezt az eredményeik" is bizonyítják. B. Sajti F.mese II költészet és a zene közös ünnepe Ifjúsági hangversenyek áprilisban József Attila születésnap­ját: április 11 -ét a költészet napjaként ünnepük ország­szerte. E hagyomány idei ápolására Gyulán a városi tanács művelődésügyi osztá­lya, a Mogyoróssy Könyvtár és az Erkel Ferenc Zeneisko­la vállalkozott, és megren­dezte a zeneiskola hangver­senytermében a költészet na­pi zenés irodalmi estet. József Attila: A világ ha elbújdostat című verse, amit Forgách Tibor Jászai-díjas színművész szavalt el, és Herbály András zeneiskola­igazgató köszöntője adta meg a zenés irodalmi est indítá­sát, és határozta meg jelle­gét, hangulatát. Ugyanő mu­tatta be a színpadon felsora­kozó szerzőket és a hangsze­res közreműködőket. Az est irodalmi részében Endrődi Szabó Ernő és Ko­rin Géza verseit részben ma­guk a szerzők, nagyobb rész­ben Forgách Tibor színmű­vész és Udvaros Béla, a Jó­kai Színház rendezője tolmá­csolta. Ezek közül kiemelke­dő sikere volt Udvaros Béla előadásában Korin Géza Mit kezdenék. Jelenidő és Üze­net a kilincsen című gondo­latgazdag verse; megérde­melt tapsot aratott Endrődi Szabó Ernő: Szép piros Ika- ruszok című verse. Meglepő­en pesszimista, szomorú han­gulatot keltett mind Ambrus Lajos: Alapkőletétel című és Krasznahorkai László: A keddi lidérc című elbeszé­lése, amit részben a szerző, részben Forgách Tibor olva­sott fel. A nyomasztó hangulatot a hangszeres zeneszámok ol­dották fél. Nagy sikere volt Herbály András előadásában Scott Joplin: Ragtime-jének, valamint Hotzi Péter szóló fuvolára írt amerikai és ma­gyar muzsikájának. Szívesen hallgattuk Tamássy Éva zongoratanárnő előadásában a Debussy-arabesquét, vala­mint a Veres József hegedű­tanár által muzsikált Kaba- levszki-improvizációkat, amit Herbály András kísért zon­gorán. Rövid és frappáns számok voltak, amik felüdí­tettek. A műsort követően az egyik próbateremben Ter- nyák Ferenc tanár vezetésé­vel a költők és prózaírók a közönség megjelent tagjaival megvitatták az előadott alko­tásokat. Dr. Márai György Az Országos Filharmónia és a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya által szervezett ifjúsági bérleti hangversenysorozat utolsó koncertjeire kerül sor a közeljövőben. Az általános iskolások negyedik évfolya­mának hangversenysorozata már márciusban lezárult. Az első évfolyamra járók, akik az 1981 82-es évadban eddig az emberi hanggal, a fúvós és a vonps hangszerekkel is­merkedhettek meg, április végén, illetve május elejéig a Békéscsabai szimfonikus zenekart láthatják Martos László vezényletével. Április 26-án, Békéscsabán az if­júsági házban, majd ezt kö­vetően a megye városaiban, nagyközségeiben kilenc al­kalommal lép fel az együttes az Országos Filharmónia szó­listáinak közreműködésével. Műsorukon Rossini, Bee­thoven és Schubert egy-egy zeneművének részlete szere­pel. A második évfolyamra já­ró ifjú zenebarátok, akik a szláv, az olasz, a francia, a spanyol és az osztrák zené­ből kaptak eddig ízelítőt, e hónap végén Kodály és Stra­vinsky zenéjével ismerked­hetnek meg a békéscsabai pedagógus női kar tolmá­csolásában. A kart Sárhelyi Jenőné vezényli, a műsorban közreműködik: Sziklai Erika, Onczai Csaba és Körmendi Klára, összesen nyolc alka­lommal lépnek fel a megye különböző részein. A harmadik évfolyam kö­zönsége, amely A magyar zene évszázadai címmel ed­dig három koncertet hall­gathatott meg, ezúttal XX. századi magyar szerzők mű­veivel ismerkedhet meg. Áp­rilis 19-én, a Békéscsabai Téglagyárban kezdődik á hangversenysorozat, amely egyben megemlékezés lesz Kodály Zoltán születésének századik évfordulójáról is. A békéscsabai Bartók Béla ve­gyes kar és a gyulai Erkel Ferenc vegyes kar Rázga Jó­zsef vezényletével, Rohmann Imre zongoraművész közre­működésével összesen 11 al­kalommal ad koncertet. A békéscsabai, a batto- nyai, a sarkadi és a gyomai középiskolások a szolnoki Bartók Béla kamarakórus előadásában hallhatnak Ko­dály-műveket a koncertsoro­zat záró eseményeként. A kórust Vájná Katalin ve­zényli, közreműködnek az Országos Filharmónia szólis­tái. G. K. Színházaink történetéből fl kaposvári Csiky Gergely Színház Az első színtársulat 1810- ben érkezett Kaposvárra, és hogy a város lakossága igen hamar kezdte megbecsülni és érteni a színművészetet, annak igen ékes bizonyítékai vannak. 1815-ben ugyanis a vármegye nemessége közgyű­lésen határozta el, hogy szí­nielőadásokat tartat, és az előadások jövedelmét fel­ajánlja a Nemzeti Színház építésére! 1827-től hosszabb időn ke­resztül rangos társulat ját­szik: Balogh István igazga­tása alatt tekintélyes reper­toárban gyönyörködhet a kö­zönség. Balogh 16 új dara­bot mutat be. Az előadáso­kat korábban szabadtéren tartották, s 1828-ban meg­születik az engedély arra. hogy játszani lehessen a vá­rosházán. Színielőadásokat tartottak még a Szarvas ven­déglőben — a Deák tér és Baross utca sarkán állt —, mely viszonylag huzamos ideig adott otthont a színtár­sulatoknak. 1885-ben az itt felépített faalkotmány már annyira elrongálódott, veszé­lyessé vált, hogy le kellett bontani. De már 1886-ban határozat születik a „Sétaté­ri Színkör” megépítésére. A kortársak a kivitelezés hosz- •szas „elhúzódásáról” beszél­nek — mai fogalmaink sze­rint mégis rendkívül gyorsan, 1888-rn ' felépül n színház Természetesen fából, kát­ránnyal bevonva. A kaposvári színházi élet első nagy korszakát Somogyi Károly igazgatása alatt élte. Somogyi nemcsak elismert, kitűnő színész volt, de jelen­tékeny rendező iá. Hosszú ideig volt tagja az Országos Színészegyesületnek is. Még­is, a lelkesedés és támogatás ellenére már Somogyinak is keserves harcot kellett vív­nia a rendkívül kiszámítha­tatlan, változékony érdeklő­déssel. Egy-egy évad telt há­zakkal indult, majd szinte eltűnt a közönség á színház­ból. Somogyi kitartóan, igen jó érzékkel igyekezett úrrá lenni az érdektelenségen. 1898-ban, amikor lejárt első, tíz évre kötött szerződése, a város közönsége egyöntetűen kívánja szerződésének meg­hosszabbítását. Somogyi 40 éves színészi jubileumát 1903-ban óriási lelkesedéssel, bensőségesen ünnepük. Az évforduló meglepetése: a másodízben 5 évre kötött szerződését lejárta után nem hosszabbítják meg. Ebben az időben bontako­zik ki az ún. „színikerületi rendszer", melynek „célja az "ország színikerületét úgy be­osztani, hogy a színtársula­tok egymással és egymástól megférve működjenek, kel­lő anyagi támogatás mellett. hazai kultúránk előnyére és javára”. Kaposváron 1903-ban Ná- dassy József vette át a szín­házat, és igyekezett neves művészeket megnyerni ven- dégszereplés-sorozátra. így játszott többször is a szín­házban Blaha Lujza, Márkus Emília, Ujházy Ede. 1907-től Bállá Kálmán a színház igazgatója. Bállá kü­lönleges érdeme, hogy 1908. június 2-től napilapot adott ki Színházi Újság címen. A Sétatéri Színkör épüle­tét 1912-ben hatalmas tűz­vész pusztította el. De Ka­posvárott nem maradt szín­ház nélkül a közönség. A vá­ros még idejében megbízta Magyar Ede és Stahl József szegedi építészeket egy új, modern kőszínház elkészíté­sével. 1911. szeptember 4-én ke­rült sor az új kőszínház fel­avatására, melynek különle­gessége vasbeton szerkezete volt. A színházat Polgár Ká­roly igazgató társulata nyi­totta a Cigánybáróval, az ünnepség másnapján pedig a Bánk bánnal. Beregi Oszkár vendégfelléptével. Az I. világháború alatt szinte teljesen szünetelt a színjátszás Kaposvárott, s a két világháború évei között sem beszélhetünk érdemleges színházi életről. A felszabadulás után ter­mészetesen Kaposvár színhá­zi élete is gyökeresen meg­változott. Mé^ls jó néhány esztendőt kellett várni ah­hoz, hogy 1955-ben végre megalakuljon a város saját színházi társulata. Róvy Eszter Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Légszenyeződés és éghaj­latváltozás. 8.37: Boross Lajos népi zeneka­ra játszik. 8.5l: A felvilágosodás kora: a XVIII. század. 9.37: Nemzetközi mesefesztivál. 10.05: Képek és jelképek. 10.35: Leonyid Martinov versei. 10.40: Vass Lajos: Bodrogközi muzsikaszó. 11.00: Gondolat. 11.45: Grieg-dalok. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Zenekari muzsika. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.05: Berlioz operáiból. 15.28: Hobbi-Dominó. 10.00: Mit üzen a rádió? 10.35: Népdalok. 17.05: Magánerőből. 17.30: Ének áz esőben. 17.37: Reflektorfényben egy ope­raária. 19.20: Akit szeretek, amit szere­tek. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Választóvonal. Érdekellen­tét. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Üj Zenei Újság. 23.20: A Stuttgarti kamarazene- kar játszik. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvós polkák. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: örökzöld dallamok. 9.36: Az új játékautomaták. 10.00: Zenedélelőtt. 11.00: Michel Polnareff énekel. 11.06: Ascar Peterson triója ját­szik. 11.10: Sanzonok gyerekeknek. 11.18: Rácz Aladár féld.: Román táncok. 11.24: Egy régi és egy új En- • gelbert Humperdinck-siker. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Térkép és útravaló. 17.30: Hol — mi? 18.35: Válogatott felvételek. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Iránytű. 21.35: Gulyás László: Békési £S- ték. 21.50: Újdonságainkból. 22.30: Nem szentírás. 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Arturo Benedetti Michelan­gelo zongorázik. 10.11: Mindenki zeneiskolája. 11.05: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 12.34: Üj dzsesszfelvételeinkből. 13.07: ..Énekeljenek a népek”. 13.41: Végh György: Mostohaéve­im. 13.51: Undine. 14.45: Szimfonikus zene. 16.00: Ismered a Bohéméletet? 16.30: Magyar zeneszerzők. 17.10: Holnap közvetítjük . . . 17.37: Franciaországi dzsessz- fesztivál-fel vételekből. 18.10: Üj Zenei Üjság. 19.05: TaHis-motetták^. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangver­senye. Közben: kb. 20.20 : Ének a Tedong folyón. Kb. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.3q: Régi szerzők lantmuzsiká­jából. 22.00: Opera-művészlemezek. 22.56: Rendezte: Gál István. Fel­támadás. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Zentai Zoltán műsora. 17.35: Tervek, célok.-eszközök. A riporter: Tamási László. 17.55: Táncházi muzsika. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.27—18.30: Hírösszefoglaló. Mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism.) 8.45: Fizikai kísérletek. (Kö­zépisk. 1. oszt.) (ism.) (f.-f.) 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) (ism.) 10.05: Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism.) (f.-f.) 11.35: Deltácska. (ism.) (f.-f.) 11.55: Az utat csak "a szél ismeri. Léghajóval az Alpok fölött, (ism.) 13.50: Iskolatévé. Deltácska. (ism.) (f.-f.) 14.10: Környezetismeret, (ism.) 14.30: Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) (ism.) 14.55: Fizika. (Alt. isk^ 7. Qszt.) (ism.) (f.-f.) 15.25: Aki mer az nyer. (ism.) (f.-f.) . 15.55: Mindenki iskolája. Kémiai jelölések, (ism.) (f.-f.) 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.40: Kelet- és' Nyugat-Kréta. 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.30: Keresztkérdés. 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Mathiasz-panzió. 22.15: Műteremben. Kátay Mi­hály. a zománcképek mes­tere. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: A hétköznapi gyávasága­ink. 20.35: Újszülött — 8 hónapra. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám, (f.-f.) ,21.35: Twiggy, a sztár. BUKAREST 15.05: A volánnál. Autóvezetők­ének. 15.20: Dániai képek. 15.45: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Gazdasági figyelő. 20.45: Járatlan ösvényen. Koreai játékfilm. 21.55: Költészet. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. (Bg) 17.30: Videooldalak. (Zg) 17.40: Hírek. (Zg) 17.45: Kolibri. (Bg) 18.15: Tv-naptár. (Zg) 18.45: Fiatalok fiataloknak. 19.15: Rajzfilm. (Zg) 19.21: Reklám. (Zg) 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg) 20.00: Hill Street Blues. (Zg) 20.55: Reklám. (Zg) 21.00: Szórakoztató zene. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája.* (Zg) 23.30: Hírek. (Zg) II. MŰSOR 13.55: Helsinki: Jégkorong VB: Kanada—Csehszlovákia. 17.55: Tampere: Jégkorong VB: Szovjetunió—Svédország. 18.45: Művelődési adás.- (Zg) 19.15: Tudta-e? (Zg) 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám (Zg) 20.00: Zenei műterem. (Bg) 20.45: Reklám. (Zg) 20.50: Zágrábi körkép. (Zg) 20.50: Huszonnégy óra. (Bg) 21.05: Találkozások. 21.50: Reklám. (Zg) 21.55: A vidéki nő. (Zg) SZÍNHÁZ 1982. április 16-án. pénteken este 19 órakor, Békéscsabán: VÍZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG, József A.-bérlet. _ 1982. április 16-án. pénteken dél­után 16 órakor. Kondoroson: HOGYAN HÁZASODOTT MEG PETRUSKA? 1982. április i7-én., szombaton es­te 19 órakor, Békéscsabán: HONGKONGIPARÖKA, Sarkadi-bérlet. MOZI Békési Bástya: Tegnapelőtt. Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: 25 millió fontos váltságdíj. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10. du 4 és 7 órakor: Keresztapa, I. II. rész. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Robin Hood nyila. fél 8 órakor: Ritus. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Aranycsapat, fél 8 órakor: Védőszínek. Gyulai Petőfi: 3 és 7 órakor: Kojak és a Marcus Nelson gyilkosságok, I. II. rész. Orosházi Béke: Re­quiem. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A farkas nyomában, fél 6 és fél 8 órakor: Bosszúvágy. Szarvasi Táncsics: Pukk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom