Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-05 / 54. szám
1982. március 5., péntek NÉPÚJSÁG Gondolatok az iskolaérettségi vizsgálatról (Tudósítónktól) Sokáig maradandó élményt jelent az óvodás korú gyermekek életében, amikor először pillantják meg leendő tanító nénijüket az iskola- érettségi vizsgálatok alkalmával. így történt ez az ele- ki nagycsoportosok esetében, amikor is a vizsgálatot lebonyolító bizottságok megjelentek az óvodákban. Az élményeket fokozták azok az izgalmas képek, eszközök, amelyekről elbeszélgettek. A bizottság értékelte, hogy milyen a gyerekek figyelme (tartós-e, meddig tudnak egy témára koncentrálni), milyen az emlékezőképességük, képzeletük, rendelkeznek-e elemi fogalmakkal, feladattudatuk mennyire alakult ki, az önfegyelem bizonyos szintjét elérték-e, a közösségbe menynyire'tudtak beilleszkedni. A beszélgetés természetesen játékos keretben folyt, így lehetőség nyílott megtekinteni a gyermekek viselkedését spontán helyzetekben is. A bizottság — melyben az óvónők is részt vettek — 94 gyermeket nyilvánított iskolaéretté, egy gyerek pedig ősszel kisegítő iskolában kezdi meg tanulmányait. Ezután a doktor bácsival találkoztak a gyerekek, ugyanis az iskolai életre testileg is alkalmasnak kell lenniük. A dr. Szepesvári Elemér által megvizsgált gyermekek közül fizikailag valamennyien alkalmasnak bizonyultak, a beiskolázásra. Sok szülőben felmerülhet a kérdés: miért van szükség az iskolaérettségi vizsgálatokra? Tudomásul kell vennünk, hogy sok szülő valamelyest elfogult gyermekével szemben. El sem tudják képzelni, nem veszik észre, hogy gyermekük bizonyos területen (fizikálisán vagy szellemileg) elmarad a korosztályával szemben támasztott követelményektől, ami feltétele az iskolába kerülésnek. Sajnos, sokukban még máig sem tisztázódott az óvoda iskolaelőkészítő feladata és tevékenysége. Akadnak még olyanok is, akik egy olyan szociális intézménynek tartják, ahová reggel mintegy megőrzésre beadják gyermeküket, s este pedig hazaviszik, mit sem törődve azzal, hogy mi történik ott velük egész nap. Azt, hogy egy-két verset, mondókát elmond, természetesnek veszik. Találkozhatunk olyanokkal is. akik az óvónő munkájával aszerint, vannak megelégedve, hogy csemetéjük hány mondókát és versikét tanult meg. Pedig, ha belegondolunk, a haladó pedagógusok már a XIX. század közepén köznevelési rendszerünk szerves részeként emlegették az óvodát. hangsúlyozva ezzel az intézmény fejlesztő szerepét. Napjainkban ez hatványozottan igaz, hiszen korunk társadalmi, tudományos és technikai fejlődése az értelmi képességek fejlesztését minden eddigi történeli kornál erőteljesebben igényli. Természetesen az óvodában folyó szocialista nevelés fő feladatainak ez csak az egyik része. A gyermeki személyiség fejlesztésének fontos kritériumai még a testi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai és világnézeti nevelés is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az .óvoda „kisiskola”. Fő feladata az óvodás korú gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésén keresztül az iskolai életre való előkészítés, pontosabban az, hogy megalapozza az iskolai feladatok ellátásához szükséges tulajdonságokat. Miért van szükség az iskolai életre való felkészítésre? A gyermek fejlődésében az iskolának alapvető, meghatározó szerepe van. Az iskola első éveinek sikere vagy sikertelensége meghatározza későbbi sorsukat, mert itt szerzik meg azokat a szellemi eszközöket, értékeket, az ember történelmi, társadalmi tapasztalatainak alapját, melynek segítségével előrejuthatnak a szocializálódás útján, vagy itt érhetik őket olyan csalódások, kudarcok, amelyek önbizalmukat, s ezzel együtt az eredményesség lehetőségeit mélyen lecsök- kentik. Az óvodák megnövekedett szerepének és az iskolaérettségi vizsgálatok fontosságának bizonyítására A. Kern beiskolázási statisztikája a legalkalmasabb. Az ő adatai szerint a beiskolázandók csoportjának egyharmada, 150 gyermek a vizsgálat szerint alkalmatlan volt arra, hogy iskolába lépjen, de csak a leggyengébb 60 gyermek szüleit sikerült rábírni arra, hogy a beíratást egy évvel elhalasszák. Míg az idő előtt beiskolázott gyerekek csoportja teljes egészében az osztály legrosszabb tanulóihoz tartozott (nagy része már az első iskolai évet is ismételni kényszerült), addig a halasztott gyermekek a következő évi vizsgálatkor fele részben jó, és negyed részben a közepes teljesítményű csoportba kerültek. Ezek az adatok világosan mutatják és bizonyítják az iskolaérettség következményeit, és a fentebb említett szülői elfogultság káros voltát. Ha összehasonlítjuk Kern statisztikáját az eleki adatokkal, megállapíthatjuk, hogy az eleki óvodák iskolaelőkészítő mvmkája jó. Természetesen mindez csak a szülőkkel való jó együttműködés és a kölcsönös bizalomra épülő közös munka eredményeképpen jöhet létre. Az óvoda egyrészt folytatja a család nevelő munkáját. másrészt új módon kiegészíti azt. Az óvodába lépés pillanatától kezdve az óvoda a családdal együtt felelős azért, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, képességeik fejlődjenek. és személyiségük megfeleljen társadalmunk követelmé- nveinek. Klemm Vera Gy. Szabó Béla, erdélyi grafikusművész mintegy száz fametszetéből nyílt kiállítás a napokban a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlatot Kiss István, Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke nyitotta meg. A képen: Dózsa György (MTI-fotó: Molnár Edit felvétele — KS) Pályázat a „Népművészet Ifjú Mestere” címre A KISZ Központi Bizottsága a Művelődési Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Tanáccsal egyetértésben pályázatot hirdetett a „Népművészet Ifjú Mestere” cím elnyerésére. A pályázat célja, hogy az ifjúság (amatőr és hivatásos művészek) körében elősegítsék a népművészeti szellemű alkotó- és előadói tevékenységet, a nemzeti hagyományok ápolását és továbbfejlesztését, a nemzetiségiek kultúráját is. A pályázaton 30 éves korig bárki részt vehet a következő művészeti ágakban: hangszeres népzene, népdal, néptánc, népmese; valamint 35 éves korig hímzés, szövés, fafaragás, fazekasság, kerámia, szövött technikájú szőnyeg, kékfestés, tojásfestés, kovácsoltvas-készítés, gyékény- és vesszőfonás, viselet és más művészeti ágak. A Népművészet Ifjú Mestere címet egy alkalommal lehet elnyerni. A hangszeres népzene kategóriában pályázóknak az általuk használt hangszeren tízpercnyi hangszeres népzenei anyagot kell bemutatniuk, legalább két zenedialektus területéről. A népdalt választóknak tízpercnyi időtartamban zenekíséret nélkül kell népdalokat — négy lírai dalt vagy két különböző balladát, vagy ballada hosszúságú szokáséneket — előadniuk. A néptáncos pályázónak tudnia kell legalább két tánc- dialektus területéről kiválasztott két tánctípust, s a hiteles formakincsnek és a szerkezeti vonásoknak megfelelően legalább két-két percig szabadon rögtönöznie. Akik a népmesét választják, egyéni, szép mesemondó stílusban legalább tíz népmesét kell előadniuk. A tárgyi alkotóművészet műfajában öt—öt, a szövött technikájú szőnyegkategóriában három önálló, szabadon választott méretű alkotással kell pályázni. Az értékeléskor a saját gyűjtést előnyben részesítik. A pályázóknak — legfeljebb — tíz oldal terjedelmű dolgozatban össze kell foglalniuk a választott művészeti tevékenységük célját. Jelezniük szükséges, kitől és hogyan tanulták, mikor és milyen indítékok alapján kezdtek hozzá a művészeti munkához, milyen csoportokban működnek közre, saját gyűjtés esetén az adatközlőt is meg kell jclölniök, mesemondáskor pedig azt, hogy milyen környezetben, kiknek szoktak mesélni. A tárgyi művészet műfajában ismertetniük kell a beküldött munkák technikai megoldását, és rajzzal, illetve fotóval is illusztrálniuk a legfontosabb részleteket. Az előadóművészeti kategóriában a jelentkezéseket, és a tárgyi népművészeti alkotásokat május I. és 5. között kell beküldeni a KISZ Központi Művészegyüttes székhazába (Bp. VII., Rottenbiller utca 16—22.) A Népművészet Ifjú Mestere cím odaítéléséről bíráló bizottság dönt. A népzene, a népdal, a néptánc és a népmese kategóriába jelentkezők később meghatározandó időpontban mutatják be tudásukat a zsűri előtt. A Népművészet Ifjú Mestere címet ez év augusztus 20-án Budapesten osztják ki. A kitüntető címmel oklevél, plakett és 3000 forint jutalom jár. A legjobb pályaműveket kiállítják, a legjobb alkotókat pedig meghívják az országos ifjúsági népművészeti táborokba. Befejeződött a vizsgaidőszak a szarvasi főiskolákon (Tudósítónktól) Békés megye két felsőok-' tatási intézményében, a szarvasi óvónőképző intézetben és a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karán befejeződtek az első félévi vizsgák. Á vizsgaeredményeket értékelve arra kerestünk választ: milyen színvonalon folyik a képzés? Az intézmények vezetői elmondták, hogy sem az óvónői, sem az agrármérnöki szakma nem tartozik a divatos pályák közé. Ennek ellenére túljelentkezés itt is tapasztalható. Az elmúlt évben az óvónőképzőben a 250 jelentkezőből 120-at, a mezőgazdasági főiskolára 190- ből 110-et vettek fel. A főiskolák korszerű oktatási feltételekkel, jó kollégiumi ellátással rendelkeznek. amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók megfelelő körülmények között készüljenek a vizsgákra. Az elmúlt időszakban gondot okozott a tankönyv- és jegyzethiány. Az óvónőképző intézetben a legmodernebb. technikai berendezések, jól felszerelt pszichológiai, nyelvi laboratóriumok, zárt láncú televíziós hálózat segíti az oktatást, Tíz-tizenkét fős kiképzési csoportokban egy- egy tanácsadó tanár támogatásával tanulnak. A DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán nagy figyelmet fordítanak a gyakorlati képzésre. Az iskola élő kapcsolatokat tart fenn húsz mezőgazdasági üzemmel, négy kutatóintézettel, és négy termelési rendszerrel. A főiskolán végzők elhelyezkedése biztosított. Az elmúlt tanév végén például egy- egy végzős hallgatóra négy pályázati lehetőség jutott, igen jó fizetéssel, lakással és- más szociális juttatási feltétellel. A kedvező feltételeknek is köszönhető, hogy mindkét intézményben magas szintű képzés folyik. Az óvónőképzőben az első féléves vizsgaátlag, 3,7, a mezőgazdasági főiskolai karon 3,3 volt. A mezőgazdasági főiskolán annak érdekében, hogy a csak vizsgára tanulás veszélyét elkerüljék, a hallgatókat két eredményes évközi zárt helyi dolgozat megírása után bocsátják vizsgára. Medgyesi Lászlóné D Dögkeselyű — új magyar film Perczel Zita, a második világháborút megelőző évek népszerű művésznője játsz- sza András Ferenc legújabb, a Dögkeselyű című filmjének egyik főszerepét. A produkció felvételei a közelmúltban befejeződtek, már csak a hangeffektusok rögzítése vár a stábra. A rendező, akárcsak korábbi filmjeiben, most is a szocialista társadalom és a pénz viszonyát járja körül. Munkácsi Miklós forgató- könyvének központi figurája a mérnökből taxisofőrré vált Simon József, akit ismerősei a nem éppen hízelgő dögkeselyű melléknévvel ruháztak fel. A fiatalember azonban vállalja a titulust, sőt büszke is rá: ahol teheti, fennhangon hirdeti, hogy kedvére van, ha közreműködhet az útjába akadó szennyes üzelmek felderítésében, felszámolásában. Kalandfilmről lévén szó, fontos szerep jut a mozgásnak, az akrobatikus jeleneteknek. Az üldözések, a csattanás pofonok nem kis munkát adtak a filmgyár kaszkadőrjeinek. Az Ordódy György vezette csoport azonban állta a sarat; anélkül látták el veszélyes feladatukat, hogy bárki is komolyabban megsérült volna. Annál több károsodás érte az autókat: roncstelepre került valamennyi, ahogy véget ért a forgatás. A Dialóg stúdió produkciójában a címszerepet Cserhalmi György játssza, a másik női főszerepet a lengyel Maria Gladowska alakítja. A kamerát Ragályi Elemér kezelte. A dzscsszzcnc igazi ünnepe volt a Magyar Rádió és a Budapest Sportcsarnok közös rendezésében megtartott Dzsessz- karnevál ’82. A főváros zenei életében évek óta hiányolt eseményen a hazai és nemzetközi zene kiválóságai léptek színpadra. A képen: Pegc Aladár és barátai. Gitáron: Kari Ratzer (Bécs) dobon: Rudi Steger (Bécs) játszott (MTI-fotó: Csikós Gábor felvétele — KS) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Borjúhús petricsészében? 8.37: Örökzöld dallamok. 9.33: Hegedül a fürge tücsök. 10.05: Leporelló. 10.35: Ó, hogy ábrándjaid. Victor Hugo versei. 10.40: Schumann: g-moll szonáta. 11.00: Gondolat. 11.45: Mario Lanza operaáriákat énekel. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Kocsis Albert hegedül, a szombathelyi szimfonikus zenekar játszik. 14.19: Monteverdi-kórusművek. 15.05: Szovjet fúvószenekarok játszanak. 15.28: Zenélő Dominó. 16.05: Embermesék. 16.47: Maurice André trombita- felvételeiből. 17.13: Jandó Jenő zongorázik. 17.35: Helyszínrajz — a Medicor- székházról. 18.00: Sándor Judit és Tekeres Sándor énekel. 19.15: Arturo Toscanini felvételei. 20.12: Gondolatok ... -^ a kötöttségről és a kötetlenségről. 20.42: Üj kamarazenefeivételeink- ből. 21.42: Solti Károly nótákat énekel. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30 : Gounod operáiból. 23.001: A Rádiószínház bemutatója. Az élet fáj, nem a szemünk. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Dzsesszfelvételekből. 8.33: Népdalok. 9.00: Munkaidőben. 9.15: Magyar művészek operettfelvételeiből. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei kokéi. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30 :-ötödik sebesség. 18.33: Népszerű operaegyüttesek. 19.Ó7: Nosztalgiahullám. 19.37: NemzedÉKEK. 20.00: Muzeális nótafelvételeinkből. ' x 20.33: Iránytű. 21.35: NemzedÉKEK. Az Ifjúsági Rádió 19.37-es műsorának folytatása. 22.05: Vénusz selyemben. 22.30 : Engedje meg! 23.20: Verbunkosok, nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Középiskolák és főiskolák országos rézfúvós kamarazeneversenye 1981. Barcs. 9.55: Beethoven: I. szimfónia. 10.25: Slágerlista. 11.05: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 12.13: Magyar zeneszerzők. 13.12: Üj operalemezeinkből. Lortzing: Cár és ács. Közben: 14.15: Sinkó Ervin: Tizennégy nap. 14.25: Az operaközvetítés folytatása. 15.39: Népzene sztereóban. 16.08: Holnap közvetítjük. 16.28: Tip-top parádé. 16.58: ..Szarvassá, ha válnál . . .” 17.15: Kocsis Zoltán zongorázik. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Pillangókisasszony. 20.45: Fenntartott hely — az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 22.05: Telemann szólóműveiből. 22.24: Romantikus kórusművek. 23.00 : Részletek a szolnoki dzsesszklubestből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusródeó. Zentai Zoltán összeállítása. 17.35: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. Szerkesztő: Dalocsa István. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Fizika, (ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 8.45: Fizikai kísérletek, (középisk. I. oszt.) (f.-f.) 9.05: Környezetismeret, (ált. isk. 3. oszt.) 10.05: Fizika, (ált. isk. 7. oszt.) 10.35: Deltácska. (f.-f.) 14.00: Iskolatéyé: Fizikai kísérletek. (ism.) (f.-f.) 14.10: Deltácska( (ism.) (f.-f.) 14.30: Környezetismeret, (ism.) 14.45: Fizika, (ált. isk. 7. oszt.) (ism.) (f.-f.) 15.15: Fizika, (ált. isk. 8. oszt,) (ism.) (f.-f.) 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: Úton. Tévéfilm. (ism.) 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.30: Keresztkérdés. 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Lehet így is — rajzfilmsorozat. 20.40: Gyerekeink . . . Három kis riport. 21.25: Tökéletes úriemberek. Amerikai film. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Az akasztófa árnyékában. A tárgyalás. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.20: Beszédtéma — beszéljünk róla. 22.00: Az amszterdami Concert- gabons zenekar hangversenye. BUKAREST 15.50: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Madár a viharban. Román játékfilm. 21.45: Népzene. 21.55: Kulturális vitafórum. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Gvermekműsor. 18.15: Ifjúsági képernyő. 18.45: Slágerlista helyett. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Mr-Horn. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. II. MŰSOR 18.25: Művelődési adás. 18.55: Természetvédelem. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zene 8-kor. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Szabadrúgás. 21.50: Reklám. 21.55: Szerelem délután. SZÍNHÁZ 1982. március 5-^n, pénteken 19 órakor Békéscsabán: VlZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG Pécsi S.-bérlet 1982. március 6-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán: VlZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG Sarkadi-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A szőke indián. 6 órakor: A félhold árnyékában, I., II. rész. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Piedone Egyiptomban. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: A nagymama unokája. 6 és 8 órakor: Jöjjön el egy kávéra hozzánk! Békéscsabai Terv: Szeleburdi család. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Szabadgyalog. Fél 8 órakor: öt este. Gyulai Petőfi: A dominóelv: Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Keménykalap és krumpliorr. Fél 6 órakor: Szamurájok és banditák I.. II. rész. Szarvasi Táncsics: A vízesés fia.
