Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-31 / 76. szám

NÉPÚJSÁG 1982. március 31., szerda Liszt és Erkel művészete Váradi Sándor énekel, zongorán kíséri Lux Erika Fotó: Fazekas László A magyar művészi zene múltja nem túl gazdag, hi­szen Mátyás udvarának pezs­gő zenei életét évszázadokon keresztül csend követte. A XIX. század két nagy ma­gyar mestere, a nemzeti ope­rát megteremtő ErkelFerenc. és „zenei nagykövetünk”, a világhírű zeneszerző és vir­tuóz zongorista, Liszt Fe­renc azonban ismét felvirá­goztatta a hazai zenei életet. A magyar muzsika két óriásával ismerkedhet meg a filharmóniai hangverseny- sorozat ifjú közönsége e^en a héten. A szarvasi, kondoro- si. békéscsabai és békési ze­nekedvelő általános iskolá­sok már hallhatták — hét­főn és kedden — a Magyar zene évszázadai címet vise­lő harmadik évfolyam utolsó előtti előadását. A koncert egy órájában még kereszt­metszetet sem volt könnyű adni a két, rendkívül gazdag életművet alkotó szerző mű­vészetének. Békés megyei Budapesten (Tudósítónktól) A munkásőrség Békés me­gyei parancsnokságának szervezésében, Gyurkó Pál szervezési szakcsoportvezető közreműködésével, március 27-én a járási-városi mun- kásőfség egységei 7 külön autóbuszon, mintegy 300 ala­pító és 20 éve szolgálatot tel­jesítő munkásőr vett részt a budapesti kiránduláson. Az orosházi járási-városi „Jambrich József” nevét vi­selő munkásőregység Buda­pesten megkoszorúzta a Ke­repesi úti sírkertben névadó­ja síremlékét. A megemléke­zés és a tisztelet koszorúját, a kegyelet virágait Malya Jenő, az egység parancsnoka és munkásőrei helyezték el. Erkel jó néhány operávaf ajándékozta meg a magyar színpadi zenei művészetet, mégis máig legnépszerűbb ezek közül a Hunyadi Lász­ló és a Bánk bán. A két tör­ténelmi opera egy-egy szép részletét a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának két művésze, Bárdi Sándor és Berdál Valéria érdemes művész tolmácsolta magas színvonalon. Liszt műveiből kevesebbet hallhattunk. Lux Erika kitűnő előadásában a XI. Magyar rapszódia dalla­mával, valamint a Villa d’ Este ciklus egy részletével ismerkedhettek meg az ifjú zenebarátok. A műsort Var­ga Károly ismertette. Ma. szerdán ezt a műsort az orosházi és a nagyszénási gyerekek hallgathatják meg. Csütörtökön Mezőkovácshá- zán és Mezőhegyesen, pénte­ken pedig Gyulán és Med- gyesegyházán lép közönség elé a három szólista. G. K. munkásőrök A megye munkásőrei meg­tekintették a Munkásmoz­galmi Múzeumban rendezett ,,25 éves a munkásőrség” ju­bileumi kiállítását, ahol több Békés megyei alapító mun­kásőr fényképe látható. Megnézték a KISZ negyed- százados kiállítását is, majd látogatást tettek a Hadtörté­neti Múzeumban. Minden, egyes látnivaló mély benyomást tett a Békés megyei fnunkásőrökre. Em­lékezetes marad bennük a „Riadó” című kisfilm, me­lyet a filmgyár munkásőr- alegység kollektívája készí­tett a jubileumi év méltó megünneplésére. Back Gyula Vésztői vezetők látogatása Eleken (Tudósítónktól) Az eleki Nagyközségi Ta­nács a közelmúltban vendé­gül látta Vésztő tanácsi in­tézményeinek vezetőit. Az eleki tanácsházán Szán­tó István, a helyi tanács el­nöke. és Szabó Borbála vb- titkár köszöntötte a vendé­geket, majd ismertették Elek fejlődését segítő és gátló té­nyezőket, az elért eredmé­nyeket, s szóltak a gondok­ról. A vendégek kérdéseire a megjelent szakterületek, intézmények vezetői vála­szoltak. Ezután a tanács és intéz­ményeinek megtekintése kö­vetkezett. A két nagyközség vezetői kölcsönösen elmond­ták jó és rossz tapasztalatai­kat. olyan szervezési és munkamódszerek, a gyakor­latban kipróbált és jól be­vált tapasztalatok cserélőd­tek ki, mélyeknek mindkét település — elsősorban a la­kosság — látja hasznát. A tapasztalatcsere-látoga­tásokat a községek a jövőben bővíteni kívánják, például közös sport- és kulturális rendezvényeket szerveznek majd. Topa Sándorné Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. MÁRCIUS 30-AN: Trab. Hyc. Lim. (Bp.) 12 064 Trabant Lim. (Bp.) 9044 Trabant Lim. (Debrecen) 4488 Trabant Lim. (Győr) 6726 Trab. Lim. Spec. (Bp.) 7053 Trab. Lim. Spec. (Debr.) 3273 Trab. Lim. Spec. (Győr) 6676 Trabant Combi (Bp.) 3704 Trabant Combi (Győr) 3302 Wartburg Lim. (Bp.) 7436 Wartburg Lim. (Győr) 4075 Wartburg de Luxe (Bp.) 8815 Wartburg de Luxe (Győr) 4311 Wartb. de Luxe tolót. (Bp.) 1566 Wartb. Lim. tolót. (Bp.) 1088 Wartb. Tourist (Bp.) 3473 Wartburg Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 (Budapest) 5573 Skoda 105 (Debrecen) 4549 Skoda 105 (Győr) 4548 Skoda 120 (Budapest) 7407 Skoda 120 (Debrecen) 4359 Skoda 120 (Győr) 5409 Lada 1200 (Bp.) li 983 Lada 1200 (Debrecen) 10 601 Lada 1200 (Győr) 3176 Lada 1300 (Budapest) 6498 Lada 1300 (Debrecen) 4660 Lada 1300 (Győr) 1280 Lada 1500 (Bp.) 7277 Lada 1500 (Debr.) 5503 Lada 1500 (Győr) 1881 Lada 1600 (Bp.) 2828 Lada 1600 (Debrecen) 1429 Lada Combi (Budapest) 3891 Lada Combi (Debrecen) 1579 Moszkvics (Budapest) 11 352 Polski Fiat 126 (Bp.) 11 487 Polski Fiat 126 (Győr) 4121-''Polski Fiat 1500 (Bp.) 2581 Dácia (Bp.) 4865 Dácia (Debrecen) 4311 Zastava (Budapest) 470 Oscar-díjat kapott Szabó István „Mephisto” című fimje Szabó István és a magyar filmművészet kimagasló si­kerét hozta a Los Angeles-i Filmművészeti és Filmtudo­mányi Akadémia Hollywood­ban megtartott 54. díjkiosz­tó ünnepsége. Szabó István ..Mephisto” című filmalkotá­sa elnyerte az év legjobb külföldi filmjének járó Os­car-díjat. Az angol nyelvű filmek közül az év legjobb filmjé­nek járó Oscart az akadémia tagjai ez alkalommal a „Tü­zes szekerek” című angol filmnek ítélték oda. A fil­met Hugh Hudson íendezte. A „Tüzes szekerek” továb­bi három díjat is nyert, köz­tük a legjobb eredeti forga­tókönyv díját. A többi érté­kesebb díjon két amerikai film. a „Vörösök” és „Az arany tavon” osztozott. Warren Beatty az év leg­jobb rendezőjének járó Os­cart nyerte el „Vörösök” cí­mű filmjéért, amely John Reed és Louise Bryant ame­rikai kommunista újságírók­nak állít emléket. A film, amely a „Tíz nap, amely megrengette a világot” cí­mű, világhírű riportkönyv írójáról, Reed és Bryant sze­relméről, és legalább ugyan­ilyen mértékben az októberi forradalomról szól, elnyerte a legjobb operatőri díjat is. A „Vörösök" egyik szerepé- nep alakításáért pedig Mau­reen Stapleton kapott Os­cart, a legjobb női epizód­alakítás kategóriában. Három akadémiai elisme­rést kapott „Az arany tavon" című amerikai film is, ame­lyet Mark Rydell rendezett. A legjobb férfi főszerepért a 80 éves Henry Fonda má­sodik, a legjobb női főszere­pért Katharine Hepburn ne­gyedik Oscar-díját vehette át és ez a film nyerte a leg­jobb adaptált forgatókönyv díját is. Szabó István „Mephisto” című. Oscar-díjat nyert film­jének vetélytársai a legjobb külföldi film kategóriájában az alábbiak voltak: „A csó­nak megtelt” című svájci film. a „Vasember" című lengyel alkotás, amelyet Andrzej Wajda rendezett, az olasz Francesco Posi filmje. „A három fivér” és a „Zava­ros folyó" című japán film. Az Oscar-díj átvételekor Szabó István megköszönte a Filmművészeti és Filmtudo­mányi Akadémiának a meg­tisztelő döntést, és egyben köszönetét mondott a film készítésében részt vett mun­katársainak. Amanda Lear a Sportcsarnokban A magyar és a francia te­levízió közös műsort készít Magyarországról. A műsor egyik helyszíne ma este a sportcsarnokbeli koncert, ahol magyar és francia mű­vészek lépnek fel:*az Apos­tol, a Solaris, a Korái együt­tes, a Neoton família és Za­latnay Sarolta, a franciák képviseletében pedig 'Aman­da Lear, Vivianne Read. Büzzy és Serge Reggiani. A koncertről — mely ma este 7 órakor kezdődik — a ma­gyar és a francia televízió felvételt készít. Jegyek már nem kaphatók. Békéscsabán, a Tevan Andor Nyomdaipari Szakközépiskola aulájában hétfőn tipográfiai kiállítás nyílt meg. Az iskola tanulóinak Petőcz Károly könyvművész reprezentatív kiad­ványai nyújtanak betekintést a nyomdászszakma szépségeibe Fotó: Fazekas László Négyhetes lesz a csabai müvésztelep Tegnap délelőtt tartotta soron következő ülését az évenként Békéscsabán meg­rendezésre kerülő országos alkalmazott grafikai mű­vésztelep szervező bizottsá­ga. A testület meghallgatta Zahorán Mária garafikus- művésznek, a művésztelep titkárának beszámolóját a beérkezett pályázatokról. Összesen tizenöt vállalat és intézmény, köztük olyan vi­lághírű cégek is, mint az Ikarusz és a Tungsram ír ki különböző grafikai munkák­ra és megoldásokra pályá­zatokat. Elsősorban plakátok, emblémák, egy-egy cég egy­séges nyomtatvány rendsze­rének tervei, kártya- és fali­naptárak, borítók képezik az idei művésztelep résztvevői­nek feladatkörét. Az alkotó­tábor időtartamát növelik, mintegy négy hetet töltenek majd a megyeszékhelyen a meghívott művészek. A rész­letes pályázati kiírást ezek­ben a napokban küldik el, a jelentkezéseket április végéig várják a szervezők. Az al­kotótelep julius 26-án nyílik meg, s augusztus 19-én, a hagyományos kiállítással zá­rul. Körülbelül ebben az időpontban kezdődik majd a kétévenként, szintén Békés­csabán sorra kerülő grafikai biennálé is, amelynek témá­ja hasonló a művésztelepé­vel. (ni) Nyereménybetétkönyv-sorsolás A nyereménybetétkönyvek 1982. első negyedévi sorsolá­sát 1982. április 1-én, dél­előtt 9 órakor rendezi meg az Országos Takarékpénztár. A sorsolás helye: az OTP központja (Budapest V., Münnich Ferenc u. 16.). A sorsoláson minden, 1982. március 29-ig váltott, és a sorsolás napján még forga­lomban levő nyereménybe­tétkönyv részt vesz. A nye­reményösszeget a betétköny­vet kiállító OTP-fiók, posta- hivatal vagy takarékszövet­kezet 1982. április 15-től fi­zeti ki. Ötletcsere, mint munkamódszer gyárban minden szer­dán pontosan tíz óra­kor kezdődik a mű­szaki értekezlet. A határo­zott és tapasztalt üzemveze­tő irányításával ekkor be­szélik meg a termelési, a műszaki és az adminisztra­tív vezetők a heti teendő­ket, s valamiféle kollektív bölcsesség alapján igyekez­nek megoldást találni a ne­héz helyzetekre. Hogyan le­het például alkatrészt sze­rezni az elromlott géphez, vagy kit állítsanak az azon­nali hatállyal kilépett ko­csikísérő helyébe? Ezek a döntések valamiképp az üzem összes vezetőjét érin­tik, mégis — ahogyan az másutt is lenni szokott —, csak kettén-hárman szól­nak hozzá a kérdésekhez; a többi, jobbára hallgat. Igaz, az üzemvezetőnek nem csi­szolt a modora, nehéz vele vitatkozni, ráadásul a kis­ujjában van a szakma, egy kézlegyintéssel söpri le asz­taláról a rossz ötleteket, megalapozatlan véleménye­ket. De azért mégis: a több vélemény az mégiscsak több vélemény! S ezek kicseré­lésének van funkciója: bi­zonyítja ezt az a fél óra is, amelyet az üzemvezetői iro­da előtt töltenek el az ér­tekezletre hivatalosak. A főnök szigorú ember, inkább 30 perccel tíz előtt érkez­nek a résztvevők, mint akár egy perccel is később. De nemcsak ez a kényszerű pontosság az oka a folyosói ácsorgásnak. Ezeknek a fél­óráknak informatív értéke van: a várakozók az üzem aktuális gondjairól tárgyal­nak. tucatnyi javaslat hang­zik el, néha még maga az üzemvezető is beáll a vitat­kozók közé, s érvel, cáfol, vagy épp egyetért. Aztán ugyanez a társaság beül az értekezletre — és a többség hallgat. Azok az emberek, akik odakint »fon­tos információkat adtak "át egymásnak, kifejtették véle­ményüket, a hosszú tanács­kozó asztal mellett ülve le- szegik a fejüket. Az infor­mációs csatorna eldugul. Nem tudom, hogy az érte­kezleteken ki, miért hall­gat. Van aki félénk, s van aki gazdag tapasztalatok birtokában — „úgysem ér­demes szólni” alapon — van csendben. Aztán akad­hatnak, akik attól tartanak, hogy következménye lesz a szavaiknak, hogy kinevetik őket egy-egy fantasztikus­nak tűnő ötlet fölemlítése után? Az értekezlet mégis­csak hivatalos fórum, a fo­lyosói beszélgetés pedig csak „terefere”. Az információcsere szem­pontjából persze édes­mindegy, hogy hivatalos ér­tekezleten, vagy a folyosón hangzanak el a döntéseket megalapozó, netán az el­képzeléseket megkérdőjelező észrevételek. Minden véle­ményre szükség van, ezt mindenki elismeri, ám vé­leményüket oly kevesen fo­A Körös Hotel, valamint a Kuliéit Gyula Ifjúsági és Üttörő- ház építkezése miatt lebontatták Stark Adolf házát, aki a híres Csaba-gyöngye szőlő nemesítője volt. Az ő emlékére állították a két létesítmény között a képen látható emlékművet. Tavaly galmazzák meg értekezlete­ken. Egy szociológiai fel­mérés szerint a legtöbb hozzászóló azt mondja, amit az asztalfőn ülők hallani szeretnének. Az is igaz, persze, hogy értekezletekre szükség van, nem lehet“ fo­lyósón, kocsmában, vagy a fűre' heveredve megbeszélni az üzem fontos feladatait, még ha irodán kívül fel is oldódnának a gátlások. Mi legyen hát? Mostanság egyre többet hallani arról, hogy „játsza­nak” az üzemekben. Még­pedig egy brain-storming nevű játékot. Ez az angol kifejezés magyarra talán az ötletroham szóval fordítha­tó. Lényege, hogy néhány szakértő és nemszakértő le­ül egy asztal köré, és egy adott témában rövid gon­dolkodási idő után ki-ki vé­leményt nyilvánít, mondja, ami épp eszébe jut. A cél az, hogy ötletek rohama ve­gye kezdetét, a legfantaszti­kusabb gondolatoknak, el­képzeléseknek is szabad fo­lyást engedjenek, hátha ép­pen közülük kerül ki a leg­jobb. A megjegyzéseket nem szabad kommentálni, netán kinevetni, ; s egyáltalán: mindenféle' tekintélyelv nél­kül játszanak a meghívot­tak; az üzemvezető semmi­vel sem fontosabb személy e játékban, mint mondjuk az üzemi fogorvos, még ak­kor sem, ha műszaki kérdé­sekre keresnek választ. A játék, ha játék is, több annál. Információs csator­na; a fejlett ipari orszá­gokban nem véletlenül te­kintik vezetői munkamód­szernek. No, nem arról van szó, hogy minden egyes döntés előtt brain-stormin- got rendeznek, ez lehetet­lenség volna. Ám időnként, főleg, ha a cég meglepetés­sel akar kirukkolni a pia­con, összehívják a hozzá- nemértőket is. Gyakran épp az ő javaslatuk lesz a leg­használhatóbb, talán azért is, mert a kívülállók még nem bonyolódtak bele a problémákba. Bevonják a józan észt is — ez az, ami­ről gyakran megfeledke­zünk. brain-storming in­kább kuriózum ná­lunk, mint a vezeté­si munkamódszerek tartozé­ka. De. mindenféleképp te­ret kell, hogy nyerjen, hi­szen fontos információs csa­tornát nyit ■ meg a vezetők előtt, akiknek zöme — bár információdömpingről be­szélünk úton-útfélen — so­kat panaszkodik az infor­mációhiányra. És mondani sem kell, hogy az emberek szokásain csak lassan, na­gyon lassan változtat meg­annyi törekvés, amit az üzemi demokrácia fejleszté­se címszó alatt szoktunk emlegetni. Aligha változik meg a kép egyik napról a másikra, a folyósói és a hi­vatalos beszélgetések között feltehetően még sokáig ér­zékelhetjük a különbséget. Megyesi Gusztáv nyáron azonban elíünt róla a Mladonyiczki Béla által készített rézdombormü, s azóta sem pó­tolta senki. Talán mégis illene új feliratot készíttetni, hogy is­mét méltóképpen emlékezzünk rá. Fotó: Kovács Erzsi Hová lett az emléktábla? I

Next

/
Oldalképek
Tartalom