Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

1982, március 13-, szombat o Tanácsülés Gyulán Dr. Takács Lőrinc elnökle­tével tegnap, péntéken dél­után ülést tartott Gyula vá­ros Tanácsa. Elsőként meg­hallgatták Juhász András pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztály vezetőjének be­számolóját a költségvetés és fejlesztési alap elmúlt évi teljesítéséről. A költségve­tésről szólva megállapították, hogy ennek előirányzata 13 millió forinttal volt maga­sabb az előző évinél, sőt a módosított előirányzatot is több mint másfél millió fo­rinttal meghaladta. A fejlesztési alap mintegy 27 millió forint. Ebből a pénzből 60 lakás alapozási munkálatai - kezdődnek, amelyre a Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ka­pott megbízatást. A városi tanács pénz át­adásával segíti_ a Békés me­gyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállallatot, valamint a gyulai ÁFÉSZ‘t élelmiszer- boltok építésében. A beszámolót követően Dér Lajos tanácselnök-he­lyettes adott számot az ifjú­ságpolitikai feladatok végre­hajtásáról. Szólt arról, hogy nőtt az ifjúság közéleti sze­repe, hiszen a párt, a tanács, a Hazafias Népfront, a szak- szervezet városi szerveiben a fiatalok képviselete eléri a 24 százalékot, az új tanács­ban és a végrehajtó bizott­ságban is nőtt számuk. De­rekasan kiveszik részüket a munkából is, hiszen tevé­kenységük meghatározó a gazdasági célkitűzések meg­valósításában, mivel a dol­gozói létszám 40—55 száza­lékát adják. Az utóbbi öt év alatt több mint. 5 millió forint értékű társadalmi munkát teljesítet­tek, 330 ezer társadalmi munkaórában. Szociális hely­zetükről elmondották, hogy az V. ötéves tervben meg­épült lakások több, mint 60 százalékát kapták a fiatalok. Igen aktívak voltak a leg­utóbbi hónapokban lebonyo­lított ifjúsági parlamente­ken, amelyeken ötezren vet­tek részt. A tapasztalatok szerint ezek a parlamentek jól szolgálták az ifjúság ér­dekvédelmét. Ezután Megyebiró István bizottsági elnök a számvizs­gáló bizottság tevékenységé­ről adott tájékoztatót. Béla Ottó Jó évet zárt a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ A Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet március 12-én, tegnap délelőtt tartot­ta küldöttgyűlését Békéscsa­bán. a Lencsési úti egységé­ben. Az ülés első napirendi pontjában Szabó György el­nök jelentést tett a lejárt határidejű küldöttgyűlési ha­tározatok végrehajtásáról. Ezt követően ismertette az igazgatóság beszámolóját a szövetkezet 1981. évi műkö­déséről, valamint az 1982. évi tervről és üzletpolitikai célkitűzéseiről. Többek kö­zött elmondta, hogy az ÁFÉSZ az elmúlt évben egy- milliárd 229 milliós forgal­mat bonyolított le. 8.2 szá­zalékkal többet a tervezett­nél. A nyereség is kedvező­en alakult, elérte az árbe­vételek és teljesítményérté­kek 2,23 százalékát. A be­számolóban kiemelte, hogy a szövetkezet ipari tevékeny­sége egy év alatt megdup­lázta termelését. Feldolgoz­tak 160 vagon baromfit. 160 ezer üveg savanyúságot ál­lítottak elő saját felvásár­lásból, több mint 30 vagon konzervgyári végtésztát cso­magoltak és értékesítettek, 120 ezer májlibát tömött a szakcsoport, 253 ezer liba tollát tépték le termelőszö­vetkezeteknél, és 249 mázsa tollat vásároltak fel. Ezután időszerű kérdéseket vitattak meg, majd befeje­zésül megválasztották a kü­lönböző tisztségviselőket és a szövetkezeti bizottsági ta­gokat. L. S. Növényvédelmi és agrokémiai napok Szarvason, a DATE Mezőgaz­dasági Főiskolai Karán, tegnap, pénteken délelőtt Horváth Pál. a MAE Békés .megyei Szerveze­tének elnöke nyitotta meg a IX. Békés megyei növényvédelmi és agrokémiai napok plenáris ülé­sét. ^Köszöntötte a megjelenteket, többek között dr. Nagy Bálintot, a MÉM Növényvédelmi és Agro­kémiai Főosztályának vezetőjét, és Murányi Miklóst, a megyei tanáes • mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezető­jét. A tanácskozás résztvevői meghallgatták' dr. Nagy Bálint főosztályvezető előadását a ta­laj termékenység és talaj haszná­lat aktuális kérdéseiről. Többek között hangsúlyozta: a talajter­mékenység megóvása és fokozá­sa a közeljövő fontos feladata. A plenáris ülés második elő­adója Borbély László, a Békés megyei Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás megbízott igaz­gatója a megyénkben időszerű növényvédelmi és tápanyaggaz­dálkodási teendőkről beszélt. A jól sikerült rendezvény — amely felhívta a szakemberek figyelmét a jelenlegi időszak legfontosabb tennivalóira a ke- mizálásban — zárszóval ért vé­Báli meghívó Nem is tudom, nincs-e vége már a báli szezonnak, mindenesetre Mezőkovácsházán ma, március 13-án, szombaton este rendezik meg a járási értelmiségi bált, a művelődési központ nagytermében. Távol áll tőlem propagandát csinálni ennek az estnek, nyilván, nincs is szüksége ilyesmire. Arról írni azonban, hogy a szerény eszközökkel sokszorosított, 2 kéziratpapír nagyságú meg­hívón milyen előzékenyen, világosan és szellemesen in­vitálják a meghívottakat, úgy éreztem, kötelességem. Már csak a jó példa miatt is, mert ahol mindazt leír­ják, amit a kovácsháziak leírtak, ott magatartássá válik a vendégekkel kapcsolatos előzékenység, a közművelői udvariasság, a legjobb értelmű szolgálat. A belépő 200 forint, írják, s ez magában foglalja: a gépkocsik őrzését, ruhatárat, a részvételt a teljes prog­ramban, két alkalommal egy-egy pohár italt, bőséges vcsorát (!), kávét, tombolát, felszolgálást. Másutt: „Igyek­szünk mindenhová eljuttatni a meghívást, ha hiányos címismeret, vagy közbeeső szervezési Ijiba miatt nem jutna el a meghívás minden érdekelthez, ismerőseik tá­jékoztatása alapján tekintsék meghívottnak magukat’’. Végül egy mondat még: „Akiknek természetes, kérjük, ne fogadják rosszallással a következő feltételünk közlé­sét: megjelenés csak alkalmi ruhában!” És mit kapnak a bálozók vacsorára? Csak „ízelítő­ként”: fácánlevest, ököruszálylevest, tűzdelt őzpecse­nyét, natúr libamájat, karaván sertésszeletet — ki mit választ.. . Jó mutatást! íkomk p k Sétálunk, sétálunk ... Orosháza utcáin Fotó: Fazekas László Értékelték a múlt évi politikai nevelő munkát Tegnap, pénteken délután Békéscsabán ülést tartott az MHSZ megyei társadalmi agitációs és propaganda­szakbizottsága. A beszámolót Drienszky Márton, az MHSZ megyei agitációs és propa­ganda-főelőadója ismertette. Többek között elmondotta: a politikai nevelő-, agitációs és propagandamunka kiemelt helyet foglal el a szövetség össztevékenységében. Tar­talma, módszerei és szerve­zettsége fejlődött, magasabb szintre emelkedett. Az el­múlt évben 3,7 százalékkal nőtt a klubtagok száma. Ta­valy mintegy kétezer fiatal sajátította el a tanfolyamo­kon a katonaélet általános alapjait, valamint a gépjár­művezető, rádiótávirász, re­pülőgépvezető, az ejtőernyős, a könnyűbúvár és a repülő- modell-irányítói szakismere­tek alapjait. A honvédelmi jellegű tömegsportmozgalom egyaránt népszerű a fiatalok és az idősebbek körébén. Az elmúlt esztendőben több mint 228 ezren vettek részt a szer­vezett sportrendezvényeken. A megyében működő MHSZ-klubok zöme rendel­kezik agitációs és propagan­dafelelőssel. Az MHSZ Élet előfizetési versenyben orszá­gosan is a legjobbak között van a megye. Ismertették az idei év fő feladatait is. Ez évben mozgósítani kell a fia­talokat az általános és szak­honvédelmi oktatásban való aktív részvételre. A nevelő jelleg erősítésével növelni kell az eszmei-politikai fel- készültséget a cselekvési egy­ség további erősítéséhez. A szocialista hazafiságra és in­ternacionalizmusra nevelés­nél törekedni kell a fiatalok történelmi ismereteinek bő­vítésére. Jól szolgálja mind­ezt a ..Nekem szülőhazám" című, idén rendezendő ve­télkedősorozat. Az ülésen végezetül ismer­tették az MHSZ-nek a KISZ megyei bizottságával - és a megyei úttörőszövetséggel kötött, együttműködési meg­állapodását, amey a fiata­lok politikai, honvédelmi ne­velésének színvonalasabbá tételét célozza. V. L. Nemzetiségi klubtalálknzú Eleken Május lü-én, vasárnap is­mét Eleken a művelődési házban rendezik meg — im­már harmadik alkalommal — a nemzetiségi klubok Bé­kés megyei találkozóját — döntöttek tegnap délután a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának szék­házában megtartott értekez­let résztvevői. Bálint Tibor politikai munkatárs ismer­tette a találkozó részletes programtervezetét, amelyet a jelenlevő közművelődési szakemberek, klubvezetők néhány kiegészítéssel elfo­gadtak. A találkozó célja változat­lan: megyénk 4 nemzetisé­gének közösségei ismerjék meg égymás kultúráját, a be­vált módszereket. A korábbi két találkozó nyomán igen sok új kapcsolat, barátság, rendezvénycsere született. A harmadik. ,egész napos talál­kozó programjában folklór­bemutató, tudományos elő­adás, majd vita, valamint vidám vetélkedő, táncház és a gyermekeknek külön szó­rakoztató programok szere­pelnek. . (ni) Eredményes esztendő után a gyomaendrödi építők A Gyomaendrödi Fa- és Építőipari Szövetkezet a nagyközség életében jelen­tős, noha alig háromszázan dolgoznak a szövetkezetnél. A három részleg termelésé­vel jelentős feladatokat old meg a nagyközségben, illet­ve a szomszédos települése­ken. Minderről tegnap, pén­teken délelőtt hallhattunk bővebben a szövetkezet köz­gyűlésén, melyet a helyi Ka­tona József Művelődési Ház nagytermében tartottak. Farkasinszky Sándor leve­zető elnök köszöntötte a meg­hívott vendégeket, a jelen­levőket, majd Gonda Károly, a szövetkezet elnöke a már korábban kiadott írásos be­számolót szóbeli előterjeszté­sével egészítette ki. A szövetkezet a múlt év­ben 83 millió forintnyi ter­melési értéket állított elő, ami a tervezettnek 95,7 szá­zaléka. Mindennek. oka, hogy a létszám alig érte el a tervezettnek a 95 százalé­kát. Az egy dolgozó tagra jutó termelési érték 133 ezer forint, vagyis, több mint 22 százalékkal több a tervezett­nél. A szövetkezet 7,1 millió forint nyereséget ért el, ami ugyancsak több az előző évinél és a tervezettnél. A szövetkezet termeléséhez legnagyobb arányban a fa­ipari részleg járult. Az el­múlt esztendőben mintegy 5 millió forint értékű termé­ket szállítottak tőkés export­ra, csaknem 37 millió forint értékű kárpitozott ülőgarni­túrát, szekrényt és fatömeg­cikket adtak a hazai keres­kedelemnek. A vasipari részleg a Békéscsabai Ve­gyesipari Vállalattal koope­rációban gyártja a különféle típusú kazánokat. Az építő­ipar pedig a település beru­házásain dolgozik. A múlt esztendőben többek között átadták a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolát, befejezték a Kner Múzeum építőmesteri munkálatait, a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalatnak befejezték a felújításokat. Ezenkívül idei átadással tervezett 65 lakás munkálatait időará­nyosan teljesítették. Ezzel együtt az idén további 52 lakást hoznak tető alá, mely­nek belső munkálatait az el­következő évben befejezik. — sz — A Kodály-emlékbizottság felhívása Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmá­ból, a közelgő centenáriumi eseménysorozat előtt felhí­vást tett közzé a Kodály-emlékbizottság. Az ünnepi meg­emlékezések, rendezvények összehangolásával foglalkozó testület az egyetemes zeneművészet és a magyar kul­túra kimagasló alakja iránti méltó tiszteletadásra, a ko- dályi életmű alkotó hasznosítására, gondozására hívja fel közvéleményünket. A dokumentum szövege a következő: Ez év december 16-án ünnepeljük Kodály Zoltán szü­letésének századik évfordulóját. Alkotói és emberi nagy­sága előtti tiszteletadásra készül hazánk és a nagyvilág. Emlékezzünk rá mindenekelőtt, mint a huszadik szá­zadi zene történetének kimagasló egyéniségére, aki Bar­tók Bélával együtt megteremtette és nemzetközi rangra emelte az új magyar zenét. Alkotásai a hangversenyek immár klasszikus darabjai a világ minden táján, s vala­hányszor felhangzanak, nemcsak szerzőjüknek, hanem hazájának a tekintélyét is öregbítik. Mert a Psalmus hungaricus és a Budavári te deum, a galántai és a Ma­rosszéki táncok, a Felszállott a páva és a Concerto csakúgy, mint a Háry János és a Székely fonó, vagy a kamaraművek, dalok, kórusok bármelyike félreismerhe­tetlenül a magyar népi, nemzeti hagyományokban gyöke­rezik, s ugyanakkor eltéphetetlen szálakkal kötődik Eu­rópához. • Kodály művészete azért válhatott az egész emberiség egyetemes kincsévé, mert saját népe és kora igazságait fejezte ki egyéni módon. A század elején, s a két világ­háború közt egy pusztulásra ítélt társadalom legjobb­jainak gondolat- és érzésvilágát öntötte zenébe. Már 1905-ben felismerte a magyar népdal kettős arcát: ha­gyományőrző. s egyben jövőt építő szerepét. Ezért vált egész életművének alapjává, gerincévé népzenekutató tevékenysége. Erre épült nagyszabású művelődéspolitikai- pedagógiai koncepciója is: a népzenén alapuló egységes és általános, nemzetközi színvonalú és hatású nemzeti zenekultúra megteremtése. Hazánk felszabadulása tette lehetővé eszméinek társadalmi méretű érvényesülését. A szocialista fejlődés útjára lépett ország szerencséjére több. mint két évtizeden át folytathatta még tevékenysé­gét, mint a szellemi megújulás egyik irányítója. Az évforduló arra is kötelez bennünket, hogy jobban megismerjük, s a maga teljességében értékeljük sokrétű munkásságát. A művészetek történetében ritka az ilyen — összetettségében is egy tömbből faragott — életmű. Egységét nem csupán Kodály szintézist teremtő ereje, rendkívüli műveltsége, széles látóköre biztosította, ha­nem mindenekelőtt elhivatottsága, népe iránti elkötele­zettsége. És mert gondolkodásától idegen volt a szűk­keblű nacionalizmus, a kicsinyes provincializmus, esz­méi világszerte egyre jobban terjednek napjainkban is. Ünnepeljük ezért születésének századik évfordulóján a kultúraszervező, közösségformáló művészt is Kodály­ban, aki küldetésének tekintette, hogy hazájában minél nagyobb tábort teremtsen az értékes művészetnek, a vi­lágban pedig minél több hívet szerezzen a magyar kul­túrának. Vállaljuk fenntartás nélkül meggyőződését, hogy „a ze­ne az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meg­hatványozza", mert igaz, hogy „zene nélkül nincs teljes ember”. Ünnepeljük hát az évfordulót azzal a felelősséggel, ami őt mindvégig áthatotta, mert így szolgálhatjuk legjobban törekvéseinek megvalósulását: hazánk javát, s „az embe­riség hőn óhajtott testvérré válását”. (MTI) Vetélkedőkről jelentjük Nyolc munkahelyi döntő Lezárult a megyei mun­kásbrigádok közművelődési mozgalmának folyamatos művelődési szakasza. A kö­vetkező hetekben a brigá­doknak számot kell adniuk mindarról, amit 1981. októ­ber -1-től 1982. március 1-ig tanultak. A munkahelyi dön­tőket megyeszerte március 1-től április 5-ig rendezik meg. Gyulán nyolc munkahelyi döntőt tartanak, melyeken a vállalatok brigádjai egymás között vetélkednek politikai, világunk, irodalmi és a bri­gád választásától függően „Történelem dióhéjban”, vagy „Ismerd meg hazán­kat!”, valamint az érdekkép­viseleti és a rendező szervek döntésétől függően, szakmai témakörökben. Azoknál a vállalatoknál, ahol nem mun­kahelyi döntőt tartanak, az ágazathoz tartozó brigádok összevont elődöntőn mérik össze tudásukat. Március 13-án a KÖVI- ZIG-nél, 20-án a sütőipari vállalatnál, 23-án a húskom­binátban tartanak elődöntőt. A kertészeti és városgazdál­kodási vállalat, valamint a fa- és fémbútoripari szövet­kezet munkásbrigádjai 27-én vetélkednek egymással. Gyu­lán három elődöntő marad április elejére. A Vízgépé­szeti Vállalatnál 2-án, a szabóipari szövetkezetben 3-án, a vízműveknél pedig 10-én rendezik meg a köz- művelődési mozgalom válla­lati elődöntőit. G. K., Remekeltek a nyomdaipari szakközépiskolások Békéscsabai győzelem szü- I letett a nyomdaipari szakkö­zépiskolások tegnap véget ért j országos tanulmányi versé- 5 nyén. A kétnapos vetélkedő- ! nek ez alkalommal a békés­csabai Tevan Andor Nyom­daipari Szakközépiskola adott 1 otthont. A rendezvényen há­rom szakközépiskola 17 diák­ja mérte össze elméleti és gyakorlati tudását. A vetélkedőn mind egyéni, mind csapat kategóriában békéscsabai győzelem szüle­tett.- Egyéniben a legjobb­nak Martinecz János bizo­nyult, második Bolkis Gábor lett. Mindketten a békés­csabai szakközépiskola ta­nulói. A harmadik helye­zést Gombos Mihály, a deb­receni vegyipari és nyomda­ipari szakközépiskola tanuló­ja érte el. A békéscsabaiak mögött második helyen a debrece­niek csapata végzett, har­madik pedig a budapesti Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola csapata lett. L. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom