Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-12 / 60. szám
NÉPÚJSÁG 1982, március 12-, péntek Már a nyárra készülnek Árnyéktető a strand egyik gyógymedencéje felett Tavaly 850 ezer vendéget fogadtak. A főszezonban havonta 150 ezret. Talán a Tiszántúl leglátogatottabb fürdője lett a gyulai. Az elmúlt nyáron is, de évek óta már, orosz, román, szerb, német és magyar szavak keveredtek az árnyat adó fák alatt, a büfék előtt, a medencék szélén. És egyre nagyobb gond a zsúfoltság. Ki merte volna ezt álmodni húsz éve? Pedig most újra meg kell álmodni a holnapot, és tenni is érte sürgősen. A SZOT-üdülő ez év derekától — akkorra készül el teljesen — csaknem ezer vendéget biztosít a fürdőbe naponta. Nyáron még ennél is többet: családos üdülővé alakul. Nem kis gond szakadt ezzel a fürdő vezetőinek a nyayába. Az üdülő igazgatója januárban még szkeptikus volt. Aggodalma téves információt is szült. A SZOT fürdőbővítésre adott húszmillióját a tanácsnál vélte elfeküdni, s a megyei egészségügyi osztály felelősségét hangsúlyozta. Ma már világos: a Gyulai Vízmű Vállalat jói sáfárkodott a kapott pénzzel — mert ő kapta kézhez —, s az építkezés gondja sem nyomaszt ma már senkit. A gond persze nem oldódik meg egyik napról a másikra. A vállalat igazgatója, Nádházi András így összegez: szűk lett a fürdő. Kinőtték a gyógyászati részt. zsúfoltak a fedett medencék, együtt vannak a gyógyulást várók a csak für- dőzni akarókkal. A várható, még több vendég pedig bővebb lehetőséget igényel, minőségileg is. A terveink már készek. A gyógyászatot illetően az ORFI is segített a program kialakításában. — A tervekhez pénz is kell, és manapság nem. is kevés. Honnan? — Saját erőből elsősorban, máshonnan nemigen várhatunk. Kivétel a SZOT 20 millió forintja. De terveink valóra váltásához ezt még 140 millióval meg kell toldanunk. Bizony felérne a segítség. A fejlesztési elképzelések fokozatosan mégis testet öltenek. A gyógyászati rész bővítése már megkezdődött : lesz ott tornaterem, gyógytornára, elektromos kád, inhaláló, galvánfürdő, fogínyfürdő, növényi gyógy- és sósfürdő, orvosi masszázs, víz alatti tornalehetőség és még sok minden más. Ahogy mondják — s nem is kis büszkeséggel — csak itt lesz az országban egyedül mindez együtt. A lovarda fedett medencéi is csak a gyógyulni akarók rendelkezésére állnak majd. Az egészségeseknek új fedett medencék épülnek, leendő formájáról „hagymakupolásnak” nevezik már is. Jövő ősszel akarják avatni. Külön bejárata, külön öltözője lesz, de zárt folyosó köti össze majd a lovardával is. A napokban adják át használatra az új fedett uszodát. A régihez ragasztva épült. Az apró félköríves kupolájáról messziről magára hívja a figyelmet. Folyosó köti össze a fedetlen úszómedencével, hiszen a párolgó meleg vízben télen sem fázhat meg senki. Jó lehetősége ez az úszóknak, az úszásoktatásnak. Megcsodálom az új uszodában a „feszített víztükröt”, a ragasztott fából készült kupolaboltozatokat, a nagy üvegfelületen beszökő nap>- fény pedig le sem írható, kellemes hangulatot teremt. Hibát is csak annyit látok, hogy a végfalak csupaszak: kiváló helye lenne képzőművészeti alkotásoknak. Majd csak lesz erre is vállalkozó és mecénás is. Végigsétálok a parkon. A nyári medencékben még elszáradt falevelek hevernek, a tavalyi ősz emlékei. A fák vékony árnyékában itt-ott megcsillan a télből ittfelejtett hócsík. Az Erkel-fa előtt fájón arról meditál az ember, hogy vajon kihajt-e még az öreg mankós-fa. De odább már látni, hogy munkások igazítják az elmozdult járdakockákat, a fényesre koptatott Szamaras- fiú szobra körül gyepet ápoló szorgos kezek már vendégsereget váróan ügyködnek. Megyénk egyik gyöngyszeme a vén vár. Tövében téli álmából ébredez megújuló szándékkal a várfürdő. Pihenést, gyógyulást ígér az idesereglőknek. A kétely, az aggodalom — a látottak ás hallottak hatására — alapját veszti az emberben, bár a szorongó érzés a feszes határidők miatt tovább él, egészen a kész munkáig. S ez természetes. Higyjünk abban is, hogy a kazánház építésében létrejön az ésszerű kooperáció, s egy helyett nem három kémény bontja majd meg a természet szép környezetét. Ügy tűnik hát, hogy a fürdő „sínen” van. De nő-e a város vendégmegtartó ereje a várfüdő falain kívül? Mert van gond az ideutazó vendégek kulturált étkeztetésével nyári időszakokban. Alig van hely, ahol a vendég álomra hajthatná fejét, hacsak nem beutalt. A szervezésnek indult üdülőszövetkezet is alig mozdul előre valamit, pedig a szállásgondokban sokat segíthetne. Van hót még megoldásra váró feladat bőven. De az itt hagyományos lokálhazaszeretet, a közösség összefogása többször volt már „csodákra” képes. Miért ne lehetné ezután is? Mert ezek a gondok végül is örömes gondok, a növekedés problémái, s egybecsengő célokat szolgálnak: továbbra is vigyék el az itt megfordult emberek a város jó hírét Zalától Szabolcsig, lélektől lélekig, s a vár tornyából nyári estéken felhangzó Erkel-melódiát: „Hazám, hazám, te mindenem.” Enyedi G. Sándor Az új uszoda kupolasora A hulladékfelhasználás és a környezetvédelem Aki látta A fészek című NSZK-beli tévéfilmet, amelyet a közelmúltban sugárzott á Magyar Televízió, a nagyfokú emberi gondatlanságot tapasztalva, bizonyára ökölbe szorult a keze. A pénzszerzés bűvköréből szabadulni nem tudó fiatal apa több hordónyi mérgezőanyagot engedett a tóba, s ennek következtében éppen az ő kisgyermeke fertőződött meg. Nem sok hiányzott már ahhoz, hogy családi tragédiába torkolljék az esemény. Hébe-hóba nálunk is előfordulnak ehhez hasonló esetek, s itt elegendő a hal- pusztulást okozó egyéni vagy kollektív felelőtlenségre gondolni, amely nemzeti vagyonunk1 károsodásán túlmenően fokozott veszélynek teszi ki a természeti környezetet. Az már bebizonyosodott, hogy a bírságolás sem mindig célra vezető, hiszen jó néhány üzem inkább kifizeti a büntetést, semmint alapos, körültekintő munkával egyszer s mindenkorra megoldaná — akár nagyobb ráfordítás árán is — a környezetvédelem problémáit. Ügy látszik, a tömegkommunikációs eszközök ilyen irányú figyelmeztetésének is csekély a hatása. Mintha a szépérzékre, a tisztaságszere- tetre. a higiénikus környezet megteremtésére irányuló műsorok célt tévesztenének sok helyen. Nemrég Békéscsabán a HNF és a NEB közös tanácskozásán hallottunk arról, hogy az egyik vállalat hatalmas mennyiségű „döglött” oementet szállított' a malom környékére. Vagy például: a Tanácsköztársaság' útján bizonyos szakaszokon esős időben akkora tócsák keletkeznek, hogy máivmár lehetetlenné válik a gyalogosközlekedés. Teljesen érthetetlen, miért .nem lehet elszállítani a szeméttel keveredett sarat, amely az útpadkán, sőt, a járdán gyűlik össze hosszabb-rövidebb idő alatt. Néhány panasz elhangzott az építkezésekkel kapcsolatban is. Nem szabad megengedni, hogy olyan feladatokra is szervezzenek társadalmi munkát, melyeknek teljesítése az érdekelt vállalat vagy intézmény hatáskörébe tartozna. Sajnos, itt-ott már mindennapi gyakorlattá vált a ..bizottságosdi”, ami a tennivalók leplezését, avagy elodázását szolgálja. A furcsa, s ugyanakkor kellemetlen dolgok közé tartozik, amikor a gáz-, víz- vagy egyéb vezetékek lefektetése után nem helyezik vissza a járdalapokat. Ilyenkor sok naiv kérdés kering közszájon, bár nagy részük eléggé megalapozott. De térjünk vissza a környezetvédelem súlyosbodó gondjaira. Ezek egy része a mezőgazdaság kemizálásával hozható összefüggésbe. A szükségesnél nagyobb meny- nyiségű növényvédő szer alkalmazása, továbbá a' hígtrágya szakszerűtlen kezelése annyira megnövelheti a talaj nitráttartalmát, hogy előbb vagy utóbb a jó vizet adó kutak is elszennyeződhetnek az egyes községekben. Vagy: a szennyvíz elvezetésének, illetve elhelyezésének felemás megoldása szintén károsan befolyásolja a' környezetvédelmet. A sokasodó gondokon csakis jól szefvezett munkával lehet enyhíteni, & ebben a hulladékgazdálkodásra vonatkozó koncepciók konkrét gyakorlati megvalósítása látszik a legalkalmasabb módszernek. Miről van itt szó? Elsősorban arról, hogy a mind nagyobb mennyiségben keletkező hulladék egy részét a szó szoros értelmében el kell tüntetni, és a másik része újra átalakítható, illetve feldolgozható..Ez utóbbinak fontosságához nem fér kétség, hiszen a mai nyersanyagigényes termelést alapul véve, jelentős népgazdasági haszonra tehetünk szert. A HNF megyei környezet- védelmi munkabizottságának legutóbbi ülésén az egyik előadó a fémbányászattal kapcsolatban utalt arra, hogy hazánk cinkvagyona mintegy 20 évre elegendő. Ennek az ásványkincsnek a kitermelése azonban egyre nehezebb körülmények között folyik, ami a költségek állandó emelkedésével jár. Ugyanakkor az eddigi gyakorlat szerint a cinknek csak bizonyos hányadát használja fel az ipar, míg a másik része visszakerül a talajba, s mérgező hatása miatt veszélyezteti a környezetet. Néhány évvel ezelőtt az NDK-ban jái'va, magam is tapasztaltam, milyen jelentős anyagi és szellemi erőket koncentrálnak a hulladékanyagok szelektív gyűjtésével, tárolásával, szállításával és feldolgozásával megbízott vállalatok és gazdasági szervek. A szakemberek tudják, hogy ha nem intézkednek azonnal, akkor jór vátehetetlen hibát követnek el a mérgező anyagok szabadban való elhelyezésével. Ezért igyekeznek már a tárolást megelőző fázisban elkülöníteni a toxikus hatású hulladékokat, folyékony ve- gyületeket stb. A fent említett tanácskozáson szóba került Békés megye is. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szakemberei elmondták, hogy alkalmuk nyílt nálunk néhány szemétlerakó helyet megtekinteni. Jóleső érzéssel tapasztalták: a hulladékok gyűjtésében, tárolásában és szállításában differenciált módszereket kezdenek alkalmazni megyénkben. Erre az eljárásra nagyobb gondot kell fordítani az ország más részén is; például azzal, hogy az úgynevezett házi kemikáliákból az előírtnál nagyobb mennyiséget ne használjunk fel. Különben növekednek az ivóvíz tisztításának költségei. Túl azon, hogy a hulladékok, • szennyvizek nagyban károsítják az élővilágot, mind inkább szükséges elgondolkodni azon: hogyan lehetne ezek egy részét kiválasztani, elkülöníteni a termelés számára. Ugyanis a környezetszennyezés ómenjeit ne csak baljóslatú jelekként fogjuk fel, hanem legyünk tekintettel a nép- gazdasági szempontokra is. Kép, szöveg: Bukovinszky István Ahol megtartják a szemétlerakást tiltó rendelkezést A vásárlók jogai III. Amikor a hiba az Ön készülékében van Egyre több tartós fogyasztási cikk van a háztartásunkban, s bár ezek minősége általában jó, bizopy számuk növekedésével gyakrabban adnak okot bosszúságra is. Különösen bosszantó, ha az alig használt bojler, tévékészülék és más — ma már mindennapi életünkhöz természetesen hozzátartozó berendezés — elromlik. Mi ilyenkor a teendő? Amikor ezeket a háztartási gépeket, készülékeket megvásároljuk, mindig figyeljünk arra, hogy megkapjuk-e velük együtt a lebélyegzett, aláírt jótállási jegyet is. Ezen rendszerint fel vannak tüntetve azok a szervizek, .javítóállomások, ahova a garanciális hibákkal fordulni kell. A jogszabályok előírják, hogy azokat a készülékeket, amelyek rögzített bekötésű- ek (elektromos tűzhely, csillár stb.), tíz kilónál súlyosabbak (nagyobb rádió, tv- készülék), valamint villamoson, autóbuszon kézi csomagként nem szállíthatók — a szerviz a tulajdonos lakásán köteles- megjavítani. Ilyen esetekben tehát csupán any- nyi a dolgunk, hogy telefonon jelentsük be a hibát — és várjuk a szerelőt. Persze ilyenkor is előfordulhat, hogy a javítás a lakásunkon nem lehetséges. Ez esetben a szerviz dolga — és kötelessége — a készülék elszállítása és visszaszállítása, újbóli üzembe helyezése is. A kisebb berendezéseket — táskarádió, fényképezőgép stb. — a vásárlóknak kell bevinni vagy beküldeni a garanciális javítóműhelybe. Ha a vevő lakóhelyén — főleg kisvárosokban, községekben fordul ez elő — nincs garanciális javítóműhely, elegendő a készüléket visszavinni abba a boltba, ahol vásároltuk. A további intézkedésekről ott kötelesek gondoskodni. Általános előírás, hogy a garanciális hibákat a szervizek nyolc napon belül kötelesek megjavítani. Ha a javítás még tizenöt nap alatt sem történt meg, a vásárló jogosult arra, hogy kölcsönkészüléket igényeljen. A vevő a termék kicserélését három esetben követelheti. Ezek a következők: 1. Ha a javítás a hiba bejelentésétől számított hatvan napnál is tovább tart. 2. Ha nem adtak a vásárlónak cserekészüléket és”' a javítás a hiba bejelentésétől számított harminc napnál hosszabb időt vesz igénybe. 3. Ha a készülék a jótállási időn belül hatodszor is meghibásodik. Vitás lehet, hogy az említett határidőket mikortól kell számítani. A félreértéseket megelőzendő a jogszabályok erre is egyértelmű eligazítást adnak. A harminc, illetve a hatvan nap — ha a hibás terméket a tulajdonos szállítja a szervizbe — nem a hiba bejelentésétől, hanem a tényleges szervizbe szállítástól, a javításra való felajánlástól számít. Hogyan történik a hibás termékek cseréje? Erre vonatkozó igényünket a szerviznél, illetve annak kiküldött szerelőjénél kell bejelentenünk. Amennyiben vita nincs, a cserére jogosító igazolást, utalványt a szerviz adja ki. Ezzel aztán a vásárlónak kell felkeresnie azt a kereskedelmi egységet, ahol a készüléket eredetileg vette. Itt kapja meg az új terméket is. Teljesen más szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor a tulajdonos azért kéri a cserét, mert a rádiója vagy a tévéje az üzembe helyezéstől számított három napon belül elromlott. Ilyenkor felesleges is lenne a szerviznél kilincselni, a szerelőt kihívatni. A vevőnek joga van közvetlenül ahhoz a bolthoz, áruházhoz fordulni, ahol a meghibásodott készüléket vásárolta. Itt a vásárlási blokk alapián haladéktalanul kicserélhetik a rossz készüléket a szerviz igazolása nélkül is. Ha már a cseréknél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a vásárló kívánságára nyolc napon belül az olyan árucikket is ki lehet cserélni, amelynek a minősége kifogástalan. A csere azonban ilyenkor kizárólag csak akkor lehetséges, ha az áru teljesen hibátlan, s azt a vevő láthatóan még nem használta. A vásárló a kifogástalan árucikk visszavételét, illetve a vételár egy részének visszafizetését nem követelheti. A hibátlan áru említett cserelehetősége a könyvekre általában nem vonatkozik. A könyvüzlet vezetője is kicserélheti azonban nyolc napon belül a minőségileg kifogástalan könyvet. Ez az ő belátásától függ. Tilos kicserélni a hibátlan minőségű élelmiszert, egészségügyi, kozmetikai, alsóruházati cikket és gyermekjátékot. De e szabály alól is lehetnek kivételek. Például előfordulhat, hogy az említett árucikkekhez a vevő még hozzá sem nyúlt, csomagolásuk teljesen sértetlen. Ilyenkor a jogszabály nem zárja, ki a csere lehetőségét. Dr. Deák András (Vége) ■■ > Építési tanácsadó Épületgépészeti részlettervek három kötetben Az Építésügyi Tájékoztatási Központ újabb szakmai tájékoztatókkal segíti a családi házak tervezőit, építtetőit, kivitelezőit: három kötetben adja közre a családi házak épületgépészeti részletterveinek gyűjteményét. A most megjelent kötet az épület vízellátását biztosító berendezések, belső és külső vízvezetékek. csatornaberendezések leírását, tartalmazza, különböző berendezési tárgyakat, szerelvényeket, oldómedencéket. szikkasztókat mutat be, méretezési ajánlásokat ad. A fontos építési tudnivalókat egyaránt jól hasznosíthatják tervezők, kisiparosok, magánépít- tetők. A kiadásra váró két kötet a villamos berendezéseket, valamint a gáz- és tüzelőanyag-ellátás, a fűtőberendezések legfontosabb épületgépészeti kérdéseit ismerteti majd. A most megjelent kötet- megvásárolható, megrendelhető az ÉTK terjesztési osztályán, Budapesten a VII. kerület, Rumbach Sebestyén Utca 15. A 'szám alatt, valamint a vidéki információs irodákban. Győrött, Kaposvárott, Pécsett, Szegeden', Debrecenben és Miskolcon. A kötet ára 38 forint.
