Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LAPJA 1982. MÁRCIUS 10., SZERDA Ára: 1.40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Portillo elnök megbeszélése Marjai Józseffel Jósé López Portillo elnök hétfőn fogadta Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­test, aki a mexikói kormány meghívására hivatalos láto­gatáson tartózkodik Mexi­kóban. A baráti légkörű megbeszélésen érintették a nemzetközi helyzet legfonto- sebb kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének időszerű feladatait. A megbeszélésen egybe­hangzóan és nyomatékosan kifejezésre jutott, hogy az alapvető nemzetközi problé­mákat illetően a két ország álláspontja azonos vagy kö­zel áll egymáshoz, továbbá, hogy a magyar—mexikói kapcsolatok barátiak, zavar­talanok. Ugyanakkor López Portillo elnök és Marjai Jó­zsef hangot adott annak, hogy az együttműködés to­vábbfejlesztésére számos le­hetőség van még, amelyek kihasználására a politika] készség magyar és mexikói részről egyaránt adott. Por­tillo elnök nagyon fontos­nak tartotta, hogy azok az alapvető politikai kapcsolat- felvételek. amelyekre a két ország vezetői között már eddig is sor került, mielőbb meghozzák. gyümölcsüket a konkrét együttműködés kü­lönböző területein. Egyetér­tés volt abban is. hogy a magyar—mexikói kapcsola­tok fejlesztésének szélesebb jelentősége van. hozzájárul a kedvezőtlen nemzetközi po­litikai és gazdasági tenden­ciák visszaszorításához. A . köztársasági elnöknél tett látogatás után — ame­lyen magyar részről Nagy János külügyminisztériumi államtitkár és dr. Szabó Ká­roly nagykövet, mexikói részről pedig Jorge de la Vega Dominguez kereske­delmi miniszter és Alfonso Rosenzweig-Diaz ügyvezető, külügyminiszter is részt vett, Marjai József megkezdte tár­gyalásait vendéglátójával, a mexikói kereskedelmi mi­niszterrel. Jelen voltak a mexikói kereskedelmi és külügyminisztérium vezető munkatársai is. A tárgyalásokon áttekintet­ték a- gazdasági kapcsolatok- helyzetét. Nyomatékkai szól­tak arról, hogy a jövőben jobban figyelembe kell ven­ni egymás adottságait, olyan területekre kell kölcsönösem koncentrálni a munkát, ahol változatos formában az együttműködés tartós elemei érvényesülhetnek. Néhány területen vannak már kez­deti kapcsolatok, egy-két je­lentős ügylet is létrejött, de a gazdasági együttműködés volumene igen szerény, messze elmarad a két nem­zetgazdaság teljesítőképessé­gében rejlő lehetőségektől. Az egyedi üzletek fontossá­gának hangsúlyozása mellett Marjai József tájékoztatta partnerét, hogy a mezőgaz­daság, az energetika, a víz- gazdálkodás, az egészségügy, a járműipar és az oktatás az a terület, ahol a magyar gazdaság teljesítőképessége a mexikói fél érdekeivel egy­beesőén tudja fejleszteni és tartós alapokra helyezni az együttműködést. Marjai József és Jorge de la Vega egy olyan munka- program kidolgozásának el­kezdésében állapodott meg, amely előirányozná, hogy az illetékes kormányzati és gaz­dasági szervek — a meglevő politikai és gazdasági ala­pokra támaszkodva — gyor­sítsák meg az -együttműkö- ■dés fejlesztését előmozdító tevékenységet. Forradalmi ifjúsági napok ’82 Sajtótájékoztató a KISZ Központi Bizottságában Az idén tizenhetedik esz­tendeje, hogy a forradalmi ifjúsági napokon társadalmi, politikai rendezvények, kul­turális és sportesemények so­kaságával tiszteleg az ifjú generáció népünk nagy. tör­ténelmi sorsfordulóinak. Az ünnepi rendezvényekről saj­tótájékoztatót tartottak teg­nap a KISZ Központi Bi­zottságának székházában. Ernőd Péter, a KISZ KB agitációs és propagandaosz­tályának vezetője elmondta, az ünnepségsorozat célja most is az, hogy az ifjúság megismerje és megünnepelje történelmünk korszakos év­fordulóit. A FIN előkészítése és megrendezése ezúttal egy­beesik a KISZ zászlóbontá­sának negyedszázados ju­bileumával. Március 15-én ifjúsági nagygyűlést és koszorúzási ünnepséget rendeznek több ezer fővárosi fiatal részvé­telével Budapesten, a Múze­um kertben. Az 1848-as pol­gári forradalom és nemzeti szabadságharc évfordulóján az ifjúsági nagygyűlést meg­előzően megkoszorúzzák a Március 15. téren Petőfi Sándor szobrát. Március 19- én a KISZ Központi Bizott­ságának székházában adják át a KISZ-díjakat. Az első magyar proletárállam di­cső tetteire ifjúsági nagy­gyűlésen, látványos kulturá­lis programmal emlékezik sok ezer fiatal március 20- án Miskolcon, a központi ünnepség színhelyén. Ugyan­ezen a napon Budapesten koszorúzási ünnepséget ren­deznek a tanácsköztársasági emlékműnél. Budapesten március 21-én, a KISZ Központi Bizottsága kibővített ünnepi ülésen em­Megkezdődött a III. ipargazdasági tudományos konferencia Az ipargazdasági kutatások eredményeivel, gyakorlati hasznosításának tapasztala­taival, az iparfejlesztés és iparpolitika időszerű kérdé­seivel foglalkozik az a tudo­mányos konferencia, amely tegnap kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében. A tudományos konferencia plenáris üléssel kezdte meg munkáját. Pál Lénárd aka­démikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára megnyitójában hangsúlyoz­ta: a tudományos-technikai haladás különös nyomatúk­kal veti fel az alkotó szelle­mi munka kibontakozását segítő feltételek további ja­vítását, a követelmények át­gondolását és újraértékelését. Fontos eredmény, hogy fel­ismertük a társadalmi-gaz­dasági, és ezen belül, az ér­dekeltséget motiváló, emberi tényezők kiemelkedő szere­pét a kutatás és az ipar kap­csolatában, de még keveset tettünk a kedvező hatások kibontakoztatásáért. A nyolc­vanas évtizedben minden te- ' rületen meg kell szokni, hogy teljesítményeinket csakis az élenjárókéval sza-. bad összehasonlítanunk, csak így állhatunk helyt a foko­zódó versenyben. Pál Lénárd megnyitója után Méhes Lajos ipari mi­niszter előadásában az ipar- politika időszerű kérdéseit, elemezte. Hazánknak — ahogy más országoknak is — szüksége van arra, hogy a tudomá­nyos erők mozgósításával felmérje helyzetét, s ennek alapján dolgozza ki a gazda­ság, ezen belül az ipar fej­lesztési stratégiáját. Min­den területen rendkívül .fon­tos a sok éves előrelátás, ennek keretében a tudomány feladata, hogy a jelenségeket összefüggéseiben vizsgálja és objektiven, a valóságnak megfelelően ábrázolja. Az iparnak ma nagy szüksége van arra, hogy minél ponto­sabban ismerje önmagát. A konferencia jó alkalmat, fó­rumot teremt arra, hogy el­mondjuk: az irányítás szem­szögéből hogyan látjuk ipa­runk helyzetét, milyen gon­dok szorongatnak bennünket. A kutatóktól, a vállalati és gazdasági szakemberektől ' azt kérjük, keressük együtt a problémák megoldását. Tapasztaljuk, hogy az ipar helyzetének jelenlegi megíté­lése gyakran elszakad a va­lóságtól. Főként az igazság­talan, hogy 'sokan minden gond forrását a vállalatok magatartásában látják, sőt azt gyakran leszűkítik a vál­lalatvezetők magatartására. Ez joggal sérti az iparban dolgozók önérzetét, s nem erősíti önbecsülésüket sem. A termelés hatékonyságát ma már leginkább az ront­ja, hogy a magas termelé­kenységű és különleges mi­nőséget biztosító technológiai sorba alacsonyabb színvonalú j elemek épülnek be. Más ese- í tekben viszont az adott üze- I mek ipari hátterének fej- I letlensége jelent visszahúzó I erőt. A ruházati ipar tíz- I éves rekonstrukciójának j eredményeképpen például I jelentősen korszerűsödött a S fonodái és szövődéi techno- j lógia, lényegesen alacsonyabb | színvonalon maradtak vi- I szont az előkészítő és befe- | jező, kikészítő fázisok. Az I egyenetlen színvonalra példa I autóbuszgyártásunk és a I háttéripar egy részének kap- j csolata is. Egyes elektronikai, I műszer- és vákuumtechnikai I termékekben képesek va­gyunk korszerű berendezések I gyártására, de legalább egy I évtizedes az elmaradásunk a I mikroelektronika és a robot- | technika területén. A műszaki színvonal eme- í lésében elsősorban azt a célt tűztük magunk elé, hogy az ipar csak bizonyos számú vi- * lágszínvonalú terméket állít- j son elő, de azt jelentős mennyiségben. Törekedni kell a nyers- 1 anyagok minél magasabb fel- j dolgozottságára, természete- í sen nemzetközileg elfogad­ható termelékenységgel és gazdaságos értékesítési lehe­tőségekkel — mondotta az ipari miniszter. Méhes Lajos előadása után szekciókban folytatódott a tanácskozás. Szerdán szintén szekcióüléseket tartanak. lékezik meg a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség .zászlóbontásának negyed- százados évfordulójáról. Ugyancsak ezen a napon ün­nepi gálakoncert lesz az Er­kel Színházban, az esten a KISZ Központi Művész- együttesének művészei, KISZ-díjasok és a Győri Ba­lett táncosai lépnek föl. ­A KISZ megalakulásának 25. évfordulója alkalmából több emlékkiállítást is ren­deznek, bemutatva az ifjú­sági szövetség életét, tevé­kenységét. Március 19-én a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban nyílik tárlat. A KISZ Központi Bizottsága székházának előcsarnokában is fényképek, rajzok, külön­féle dokumentumok kiállítá­sával adnak képet a KISZ negyedszázados múltjáról. Az idei forradalmi ifjúsá­gi napok újdonságaként már­cius 19-től 21-ig Budapesten a Belvárosban — a VIT-ut- cához és a tavalyi nagy sike­rű Barátság utcához hason­lóan — megszervezik a Hu­szonötödik utcát. E három napon kulturális, politikai, közművelődési programok gazdag választékával várják a fiatalokat, s a felnőtteket egyaránt. A Vörösmarty té­ren, a Kristóf téren felállí­tott alkalmi színpadokon ze­nekarok, táncegyüttesek, if­júsági fórumok, vitakörök hívják, szórakoztatják a já­rókelőket. Az Egyetemi Szín­padon, az Iparterv KISZ- klubjában és a Vörösmarty cukrászdában is vetélkedő­ket, kulturális műsorokat szerveznek. A. Huszonötödik utcában több pavilont is fel­állítanak, s ezeknél a fiata­lok utazási, szabadidő-tölté­si. és különféle szórakozási lehetőségeiről adnak tájékoz­tatást. Március 24-én a KISZ KB egész napos tudományos tanácskozásán meghívott vendégekkel közösen elemzik majd a szövetség múltját, a társadalomban betöltött sze­repét. Több kiadvány is napvilá­got lát a KISZ zászlóbontá­sának jubileuma alkalmából; külön mappában közreadják a szövetség életében jelentős pillanatokat megörökítő fo­tókat, s megjelentetik a 25 év legsikeresebb ifjúsági pla­kátjait is. Két, hangfelvéte­leket, mozgalmi dalokat tar­talmazó kazettát is készítet­tek az évfordulóra. ' Április '4-én, hazánk fel- szabadulásának ünnepén egész napos, színes, szórakoz­tató műsort rendeznek a Gellérthegyen, a Jubileumi parkban. Délután Kecskemé­ten ifjúsági nagygyűléssel és gálaműsorral zárul a ren­dezvénysorozat. Csodálatos színekben virágzik az orchidea a szombathelyi Kertész Termelőszövetkezet növényházaiban. A gazdaságból ezekben a napokban nyolcvanezer dobozos orchideát szállí­tottak a kereskedelemnek nőnapra (MTI Fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Milliárdos vasútrekonstrukcié Szeged és Békéscsaba között Egymilliárd forintos költ­séggel felújították a Szeged —Békéscsaba közötti, csak­nem száz kilométer hosszú vasútvonalat. Az építők né­hány éve fogtak hozzá Sze­gednél a nagyszabású mun­kához, s folyamatosan a Dél-Alföld legkorszerűbb vasútvonalát építették ki az idei tavaszra. Eközben szá­mos különleges műszaki fel­adatot oldottak meg. A mun­kálatokon helyezték először üzembe az ország legna­gyobb vasútépítő gépét, amely óránként háromszáz méter hosszúságban újította fel a vasúti töltés ágyazatát. Kicserélték az algyői vasúti tiszahíd vasszerkezetét is. Az új hídszakaszt először cölö­pökre építették, majd csör- lőkkel húzatták a régi he­lyére. A híd, hogy a hajók könnyebben áthaladjanak alatta, a réginél nyolcvan centivel magasabban ível. A pálya egy szakaszán új­fajta talajszigetelést is ki­próbáltak: több ezer négy­zetméter szegedi készítésű szintetikus textilnemezt he­lyeztek a földbe, amely meg­gátolja a csapadék leszivár- gását, ugyanakkor az altalaj nedvességének a feltörését; így növelték a laza szerke­zetű talajon a pálya szilárd­ságát. A pályaépítkezéssel egy időben korszerű bizto­sító berendezéseket is fel­szereltek. Két állomást úgy­nevezett dominó rendszerű biztosítóval, illetve vágány­foglaltságjelzőkkel láttak el, több tucat közút-vasút ke­reszteződésben fénysorompót helyeztek üzembe. Mindezek nyomán a két megyeszék­hely „közelebb került egy­máshoz”, hiszen a vonatok a korábbi hatvan helyett nyolcvan, helyenként száz kilométeres sebességgel köz­lekedhetnek. A korszerűsített pálya teljes hosszában már­ciusban már nagy teljesít­ményű Diesel-mozdonyok vontatják a szérelvényeket. Jó évet zártak a tanácsi élelmiszeripari vállalatok Békés megye tanácsi élel­miszeripari vállalatainak eredményeiről, gondjairól ta­nácskoztak tegnap, március 9-én délelőtt Békéscsabán, az 1. számú sütőipari válla­lat központjában. Ott voltak az összejövetelen a vállala­tok gazdasági vezetői, a tár­sadalmi szervezetek, az ÉDOSZ megyei bizottságá­nak képviselői. Először Bla- hut Lajosné, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának cso­portvezetője értékelte az 1981-es esztendőt, és szólt az idei, valamint a VI. ötéves terv tennivalóiról. Elmondotta, hogy me­gyénk négy sütőipari válla­lata, az üdítőital-ipari vál­lalat összességében jó évet zárt, a tervezettnek megfe­lelően alakult a gazdálkodás. Az új szabályozók nem ér­ték váratlanul a vállalato­kat, idejében felkészültek a nagyobb feladatok teljesíté­sere. Sajnos, a sütőipar vál­tozatlanul nehéz körülmé­nyek között dolgozik, kicsi a fejlesztési alap. Mindezek el­lenére szerény nyereségre is szert tettek, ami figyelemre méltó, hiszen nehéz fizikai és éjszakai munkával lénye­gében öt munkanap alatt 6 napra való kenyeret, péksü­teményt készítenek. Egyöntetű volt a megálla­pítás: az elkövetkezendő időkben még nagyobb gon­dot kell fordítani a választék, bővítésére, a reklám fokozá­sára, a beruházások meg­gyorsítására és a költségek csökkentésére. S. S. Hazai tájakon — a TKM-mozgalom idei programja Március 18-án kezdődik is­mét.a Hazai tájakon elneve­zésű játék, amelyet — töb­bek között — a KISZ Köz­ponti Bizottságával és a Ma­gyar Úttörők Szövetségével közösen rendez a Tájak, Ko­rok, Múzeumok mozgalom szervező bizottsága. A játé­kot az Utazás ’82 kiállításon' hirdetik meg a Néprajzi Mú­zeumban. A résztvevő ifjúsá­gi közösségeknek a szerve­zők ajánlatában szereplő 80 város közül ötöt kell kivá­lasztaniuk, s a rájuk vonat­kozó kérdésekre válaszolni­uk. Ez kutatómunkát és ter­mészetesen helyismeretet is igényel. A hazai tájakon akciót 1979 óta rendezik meg, s e játékforma abban az eszten­dőben mintegy 800 ifjúsági közösségnek adott lehetősé­get az ismeretszerzésre. Az­óta számuk egyre gyarapo­dott. Az idén nyáron előre­láthatóan a Csanyik-völgy- ben táborozhatnak az akció részvevői. Elsősorban azokat várják a táborba, akik sze­retnének e játékról tapasz­talatot cserélni, illetve azt újabb ötletekkel gazdagítani Ugyancsak az ifjúsági szer­vezetekkel közösen, a hagyo­mányteremtés igényével a: idén másodszor szervezik meg az országos múzeum és műemlékvédelmi úttörő­tábort Sopronban. Program­jában a mozgalomban leg­kiemelkedőbb teljesítmény nyújtott úttörőközösségek vesznek majd részt. Újdonság lesz, hogy e Néprajzi Múzeum kiállításár tíz napig játszhatnak is s mozgalom tagjai és az ér­deklődők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom