Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

NÉPÚJSÁG o 1982, március 9., kedd Bodrogkercsztúron a kerámiaszövetkezet a hollóházi porce­lángyár hulladékanyagából készít kerámia dísztárgyakat. A képen: a festőműhelyben (MTI-fotó: Horvát Éva felvétele — KS) Hétvégi programok családoknak Emlékezés a mártír bányászokra Forradalmár elődeikre em­lékeztek a mecseki bányász­fiatalok a vasárnap megtar­tott csertetői -emléktúrán. Megkoszorúzták az 1937-ben eldördült csendőrsortűznek áldozatul esett mártírok, Fai- tig Imre, Hegedűs Mihály és Keller János csertetői emlék­művét, s bejárták a Pécs — Vasas és Pécsszabolcs közöt­ti tizenkét kilméteres útvo­nalat, amelyen negyvenöt év­vel ezelőtt a bérköveteléseik teljesítéséért föld alatti éh­ségsztrájkot folytató társak mellett tüntető bányásztömeg vonult fel ,,Kenyeret, több kenyeret" jelszavakkal. Az akadályversennyel egy­bekötött emléktúrán több mint hatvan csapat, összesen háromszáz bányász, munkás­őr és katonafiatal vett részt. A célállomáson, a pécssza- bolcsi Puskin Művelődési Házban, megtekintették a mecseki szénbányász mun­kásőr egység megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból rendezett kiállítását. Díjkiosztással zárolt a Moszkva kiállítás Moszkva, a Szovjetunió fő­városa című kiállítás, ame­lyet a Műcsarnokban febru­ár 24-én nyitottak meg, va­sárnap bezárta kapuit. A tárlatot több mint százezren keresték fel, megismerkedve mindazzal, ami 2500 négyzet- méteren a szovjet főváros természeti és kulturális kin­cseiről, iparának termékeiről, a Moszkvában élők minden­napjairól bemutatható. A tárlat időtartama alatt vetél­kedőt rendeztek Ismeri ön Moszkvát? címmel. A helye­sen kitöltött kérdőívek közül — sorsolás után — első dí­jat, egyhetes moszkvai uta­zást Széles Veronika asszisz­tens, második díjat, egy kar­órát Vass Ágnes, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium máso­dik osztályos tanulója, har­madik díjat pedig Máté Ist­ván nyomdaipari szakmun­kástanuló nyert. Az ötnapos munkahétre való áttérés azt is megköve­teli. hogy a közművelődési intézmények változtassanak nyitva tartási rendjükön, kí­nálataik szerkezetén. Vi­szonylag kevés ilyenről szer­zünk tudomást. A békéscsa­bai Vasutasok Művelődési Háza — nem először vállal­va az úttörő szerepét — komplex tervet dolgozott ki egy családoknak szóló hét­végi programsorozatra. Az elképzelésekről Dányi Pálné igazgató és Matyuc Gyula adott tájékoztatást. A hónap végén, április el­ső napjaiban egy tizenhat részes, „Ha még egyszer kez­deném!" című sorozatot in­dítanak, péntekenként a ké­ső délutáni órákban. Ezeken a programokon egy-két mű­vész. közéleti személyiség, tudós lesz a vendég. Többek között Kibédi Ervin, Lórán Lenke, Tolnay Klári, Mada­ras József, Bujtor István, Koncz Gábor ígérte meg részvételét. Az esteket min­denkor Újhelyi János, a Dialóg Filmstúdió fődrama­turgja veztei. Először egy negyedórás filmkoktélt lát­nak az érdeklődők, majd a vendég rövid műsora kö­vetkezik, amit kötetlen be­szélgetés zár. Ezénkívül szombaton és vasárnap a családoknak vetélkedőket, tanácsadó előadásokat, ki­rándulásokat, sportversenye­ket is szeretnének rendezni. A tervezett kirándulásokat vándorkiállítások megnyitói­val fogják összekapcsolni. A művelődési ház összetett programjában ugyanis szere­pel annak az üzemtörténeti szakkörnek a létrehozása is, amelynek elsődleges feladata a vasutas tárgyi és szellemi emlékek összegyűjtése, azok vándorkiállítássá rendezése. A helyi bemutatót követően először az üzemigazgatóság területén szeretnék tájoltatni a már gyarapodó, igen ér­dekes ipar- és kultúrtörténeti gyűjteményt. A szakkört kü­lönben az üzemi művelődési bizottsággal és a KlSZ-szer- vezettel közösen szervezi a művelődési ház: mind új ta­gokat, mind a gyűjteménybe illő tárgyakat, emlékezése­ket szívesen várják, fogad­ják. A csabai, szakszervezeti fenntartású közművelődési intézmény ez évi tervei kö­zött szerepel a szakmunká­sok baráti körének életre hí­vása is. Az elképzelések sze­rint a vasutaknál dolgozó szakmunkástanulók, pálya­kezdők jelentkezését várják. A kör programjában egész­ségügyi és más jellegű fel- világosító-tájékoztató elő­adások, kirándulások és tú­rák, üzemlátogatások, az üzemtörténeti szakkörhöz hasonlóan a vasutas hagyo­mányok ápolása és nem utol­sósorban tartalmas és válto­zatos szórakoztató rendezvé­nyek szerepelnek. A baráti körnek, bár a művelődési házban lesz a székhelye, programjainak egy jelentős részét a különböző munka­helyeken szeretné megtarta­ni. hogy minél többen kap­csolódhassanak be munkájá­ba. (ni) Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő Békéscsabán rendezték meg február 7-én, vasárnap, a középfokú iskolák nappali tagozatos tanulói részére a Ki tud többet a Szovjet­unióról?' vetélkedő megyei döntőjét. A gimnáziumok és szakkö­zépiskolák csapatai közül a legeredményesebben a bé­késcsabai Sebes György Köz- gazdasági Szakközépiskola tanulói versenyeztek. A má­sodik helyezést szintén csa­baiak, a Rózsa Ferenc Gim­názium • tanulói szerezték meg. Harmadik az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola csapata lett. A szakmunkástanulók kö­zött az orosházi 612. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet versenyzői bizonyultak a legjobbnak, a második helye­zést pedig a gyulai Sem­melweis ■ Egészségügyi Szak­iskola csapata szerezte meg. Ebben a kategóriában har­madikok a mezőhegyesi 614. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulói lettek. Nyíregyházán, az országos területi elődöntőben a gim­náziumok és szakközépisko­lák kategóriájában az első két helyezett képviseli me­gyénket. A szakmunkástanu­lók országos területi elődön­tője Budapesten, itt az első helyezett orosházi csapat ver­senyzik majd Békés megye színeiben. L. J. Vöröskeresztes munka Újkígyóson (Tudósítónktól) Az újkígyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezet Vöröskereszt alapszervezete a közelmúltban tartotta vezetőségválasztó tag­gyűlését. Az elmúlt ötévi mun­káról Zsigovics Mihályné, alap- szervezeti titkár számolt be. Az újkígyósi üzemi Vöröskereszt sikeresen vett részt a rokkantak segélyszervezésében, a család- és környezetvédelemben, az üzem- egészségügy és az egészsége^ életmód kialakításában. A vér­adómozgalomban elért eredmé­nyükkel a megye legjobbjai kö­zé tartoznak. Az önkéntes vér­adók száma az elmúlt években megkétszereződött. A több mint kétszáz véradó közül eddiu nyolcvannégyen kaptam kitünte­tést. Kiss Pál II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. MÁRCIUS 9-TÖL Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban Angol font 6308,34 6314,65 6320,96 Ausztrál dollár 3699,43 3703,13 3706,83 Belga frank 79,11 79,19 79, ti Dán korona 434,46 434,89 435,32 Francia frank 571,80 572,37 572,94 Holland forint 1331,37 1332,70 1334,03 Japán yen (1000) 145,91 146,06 146,21 Kanadai dollár 2840,90 2843,74 2846,58 Kuvaiti dinár 12123,81 12135,95 12148,09 Norvég korona 578,88 579,46 580,04 NSZK márka 1459,17 1460,63 1462,09 Olasz líra (1000) 27,14 27,17 27,20 Osztrák schilling 207,93 208,14 208,35 Portugál escudo 49,19 49,24 49,29 Spanyol peseta 33,48 33,51 33,54 Svájci frank 1827,62 1829,45 1831,28 Svéd korona 598,20 598,80 599,40 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3458,23 3461,69 3465,15 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. MÁRCIUS 9-TŐL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb árf. 100 egys. bankjegy­forintban címletek Angol font 50 6125,21 6504,09 Ausztrál dollár 50 3592,04 3814,22 Belga frank 5000 76,81 81,57 Dán korona 1000 421,84 447,94 Finn márka 100 740,43 786,23 Francia frank 500 555,20 589,54 Görög drachma 500 54,48 57,86 Holland forint 1000 1292,72 1372,68 Japán yen (1000) 10000 141,68 150,44 Jugoszláv dinár 100 67,86 72,06 Kanadai dollár 100 2758,43 2929,05 Kuvaiti dinár 10 11771,87 12500,03 Norvég korona 1000 562,08 596,84 NSZK márka 1000 1416,81 1504,45 Olasz líra (1000) 50000 26,35 27,99 Osztrák schilling 1000 201,90 214,38 Portugál escudo 5000 47,76 50,72 Spanyol peseta 5000 32,50 34,52 Svájci frank 1000 1774,57 1884,33 Svéd korona 100 580,84 616,76 Török líra 1000 23,20 24,64 USA dollár 100 3357,84 3565,54 Apadnak a Körösök A Körösök romániai víz­gyűjtőjében az elmúlt na­pokban nem hullott csapa­dék, a hegyekben a hó olva­dása is lelassult. így a fo­lyók vízutánpótlása csök­kent. Tegnap a Sebes-Körö­sön, a Berettyón és a Kettős- Körösön volt csak érvény­ben az első fokú árvízvédel­mi készültség. A Fehér-, a Fekete- és a Kettős-Körös teljesen jégmentes, a Sebes- Körös alsó szakaszát és a Berettyót parti jég szegélye­zi. A folyókon a víz levonu­lásának útját semmi sem akadályozza, az elmúlt na­pókban a jégtörő hajók eltá­volították a jégtorlaszokat. A csapadékmentes időjárás kedvezett a belvízmentesí­tésnek is. A Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság egész terü­letén továbbra is érvényben van az első fokú belvízvé­delmi készültség. Tegnap tíz­ezer 45 hektárt borított a belvíz. A 45 szivattyútelep és a 29 szivattyúállás másod­percenként 100 köbméter vi­zet emelt a befogadókba. A belvízvédelmi munkákban tegnap háromszáznegyvenen vettek részt. t A Sebes-Körös alsó szakaszát parti jég szegélyezi Kép, szöveg: Szekeres András Pártirányítás a tanácsi munkában H ogy egy pártszervezet miképpen dolgozik, az sok mindenen mérhető. E „mutatók” között minden bizonnyal nagyon fontos, hogy milyen a mű­ködési területén élők és dol­gozók közérzete. Nos, a köz­érzet temérdek befolyásoló tényezője közül kiemelkedik a helyi tanácsnak a lakos­sághoz fűződő kapcsolata, a tanácsi vezetés munkájának nyílt, demokratikus jellege. S ezzel a logikai sor végé­hez értünk: a tanácsi mun­ka pártirányítására hivatott pártszervnek éppen ezért fo­lyamatos kötelezettsége, hogy ösztönözze, segítse és figye­lemmel kísérje, miként kéri ki és hasznosítja a tanácsi vezetés a lakosság vélemé­nyét, hogyan tájékoztatja a választókat terveiről és tájé­kozódik igényeikről. Ez a tevékenység aligha szűkíthető csupán arra, hogy amikor a tanács kommunis­ta vezetői beszámolnak tevé­kenységükről a párt illetékes testületé előtt, akkor a mun­kának erről az oldaláról se feledkezzenek meg. Termé­szetesen ez is fontos, s már csak azért is érdemes szót ejteni róla, mert a beszá­molókban a tárgyi mutatók es adatok olykor szinte tel­jesen elfedik a tanácsi ve­zetés munkastílusával és munkamódszerével összefüg­gő kérdéseket. Ám ha kizá­rólag ilyenkor gondolnánk ezekre, akkor a pártpolitikai irányítás még aligha töltené be ez ügyben a maga meg­határozó szerepét. A mindennapos kapcsola­tok minősége nagymértékben attól függ, hogy a pártbizott­ság a saját példájával mire ösztönöz, mire késztet. De nem kevésbé fontos a közvetlen kapcsolatot átható szellem. Nem a divat kész­teti e sorok íróját, hogy pa­pírra vesse a mostanában gyakran hallható-olvasható kulcsszót: az önállóságot. Ahol a pártszervezet nem hagy kellő mozgásteret a ta­nácsi testületnek és vezeté­sének, ott aligha várható el, hogy ez utóbbi képes le- ’ven az igények és lehetősé­gek önálló és felelősségteljes feltárására, összevetésére, a lakosságot kielégítő döntések meghozatalára. Természet­szerűen nem késztet folya­matos tájékoztatásra és tá­jékozódásra, nyílt település- politikára, ha az válik szo­kássá, hogy az adott helység ..ét-három legfőbb vezetője szűk körben, maga között dönt mindenről. Az ilyenfaj- ta „jó" kapcsolat épp úgy károsan hat a lakosság köz­érzetére, mint az ellenkező­je. amikor a „ki az úr a csárdában?" eldöntésére nyílt vagy „fű alatti" mara­kodás jellemzi a vezetők vi- -onvát. Az évek során sok gyakor­lati tapasztalat halmozódott fel arra vonatkozólag, hogy milyen módon erősíthető a pártpolitikai munka eszkö­zeivel a tanácsi tevékenység nyíltsága, demokratizmusa, mélyíthető el a tanácsoknak a lakossághoz fűződő kap­csolata. Ragadjunk ki ebből egyet, az információáramlás kérdé­sét. Ismeretes, hogy minden pártalapszervezetnek politi­kai kötelessége folyamatosan tanulmányozni és jelezni az embereket foglalkoztató gon­dokat, problémákat, megis­merni és összegezni a lakos­ság, a dolgozók véleményét. A tapasztalatok szerint nem­csak a lakóterületi, de a munkahelyi pártszervezetek is sok olyan problémába és véleménybe ütköznek, ame­lyek a kereskedelem, a szol­gáltatás, a közlekedés mun­káját, a kommunális, a mű­velődési, az egészségügyi in­tézmények tevékenységét érintik, vagyis, amelyek a tanács illetékességi körébe tartoznak. A helyi pártbi­zottság ezek továbbításával, valamint az egyes gondok feszítő erejének és a köz­hangulatra gyakorolt hatá­sának megítélésével sokat se­gíthet a tanács és a lakosság kapcsolatának erősítésében. De ugyanilyen fontos szere­pet játszanak a pártszerve­zetek a „lefelé” irányuló in­formációáramlásban is. Több helyen meghonosodott és jól bevált, hogy a pártszerveze­tek a maguk fórumain, az általuk szervezett rendezvé­nyeken időnként tájékozta­tást adnak a tanácsi vezetés politikai kihatású döntései­ről, terveiről, intézkedéseiről, s kezdeményezik, hogy a tö­megszervezeti összejövetele­ken és munkahelyi tanácsko­zásokon is szükség szerint szó essék róluk. S bár a do­log jellegénél fogva a kom­munista tanácstagoknak, ta­nácsi vezetőknek és dolgo­zóknak ebben mindenképpen szerepük van — vagy kell hogy legyen — helyeselhető, ha adott esetben a pártszer­vezet egész agitációs hálóza­tát bevonják a tanácsi dön­tésekkel kapcsolatos felvilá­gosító és meggyőző munká­ba. N apjainkban társadal­mi céljaink között kitüntetett helyet kap az életkörülmények javítá­sa. E gyűjtőfogalomba sűrí­tett feladatok megoldása jó­részt a tanácsokra hárul, amelyek erre csak a lakos­sággal együtt lehetnek képe­sek. A nyílt, demokratikus településpolitika kialakítása és megvalósítása ezért ma minden korábbinál fonto­sabb helyet kell hogy kap­jon a pártszervezetek min­dennapos tömegpolitikai munkájában. Gyenes László Ki vezethet szakkört, klubbot? A megyénk művelődési központjaiban, házaiban, klubkönyvtáraiban, iskolái­ban tevékenykedő sok száz szakör, klub és amatőr mű­vészeti csoport jelentős ré­szének szakképesítés nélküli vezetője van, ugyanakkor több százra tehető azoknak a száma, akik különböző kate* góriájú engedély birtokosai, és nem vezetnek csoportot, együttest. A Megyei Műve­lődési Központ ezen ellent­mondás feloldása érdekében egy kiadványt jelentetett meg. amely 460 működési engedéllyel rendelkezőnek nevét, címét közli műfaji csoportosításban. A közművelődési intézmé­nyek ezekben a napokban kapják kézhez a listát, amely megkönnyíti, hogy a bábos, a díszítőművész, az ifjúsági klubok, a színjátszó csoportok, a néptáncosok és a szocialista brigádklubok élére képesített vezető ke­rülhessen. Báb- és színjátszó találkozó Dévaványán (Tudósítónktól) A dévaványai művelődési házban a közelmúltban ren­dezték meg a szeghalmi já­rás báb- és színjátszó cso­portjainak találkozóját. A kisdobos- és úttörőcsoportok házigazdája a két községi út­törőcsapat volt. A találkozón a kisdobosokból álló hat báb-, és hat úttörő színját­szócsoport színvonalas elő­adásokat mutatott be. A ta­lálkozó zsűrijének döntése alapján Füzesgyarmat bábo- zó pajtásai és a vésztői kis­dobosok színjátszó arany mi­nősítést kaptak. Szűcs Józsefné

Next

/
Oldalképek
Tartalom