Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
1982. március 2., kedd o EH2S2HI5J Édes és keserű Méhész-zárszámadó Pillis József nyugdíjas már több mint tíz éve készit hajó- modelleket. Zuglóban a ház kertjében létrehozott műhelyben már tizenöt történelmi hajó kicsinyített, méretarányos mását készítette el. Most fejezte be legújabb modelljét, a híres angol tengerész, Francis Drake kapitány nem kevésbé híres zászlós hajójának a „Revenge”-nek a valódinál hetvenötször kisebb modelljét. Az 1577-ben vízre bocsátott hajó szép modellje egy esztendő aprólékos, precíz munkájának eredménye. A képen: Pillis József az utolsó műveleteket csinálja a „Revenge”-n (MTI Fotó: Fehér József felvétele — KS) Programozott fíítésszabályozás A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ keretében tevékenykedő szakcsoport 105 tagot számláló és 2960 méhcsaládot gondozó kollektívája eredményes esztendőt zárt: az 1981-re leszerződött 50 tonna méz helyett csaknem 71 és fél tonnát adtak le az ÁFÉSZ-nek és a Hungaro- nektárnak. továbbértékesítésre. E tetemes mennyiségű méz jó része ez esetben is hazánk határain túl exportcikként talál gazdára. Különösen akkor érdemel figyelmet ez a teljesítmény, ha azt is • tudjuk, hogy 1980-ban alig több mint 46 és fél tonna mézet tudott a szakcsoport leadni. Viaszt a múlt évben 857 kilogramm mennyiségben állított elő a tagság, amelyet a Baja és Vidéke ÁFÉSZ vásárolt fel. A csaknem 605 kilogramm virágport a Hun- garonektár vette ót. Az 1981-es évet záró számvetésen tudtuk meg Vasvári Mihály intéző bizottsági elnök beszámolójából, hogy a múlt évben a szakcsoport tagjai mintegy 100 ezer forint fuvarkedvezményben részesültek és több mint két vagon cukrot kaptak nagykereskedelmi áron. Hogy a Békéscsabai Méhész Szakcsoport valóban eredményesen zárta a múlt évet, arról a 187 ezer forintos nyereség is tanúskodik. Ebből többek között mintegy 32 ezer forintot fejlesztési Mezőberényben február 27-én, szombaton tartotta beszámoló közgyűlését a me- zőberényi horgászok egyesü" lete. Krcsmarik Márton titkár megnyitója után Tóth Imre, az egyesület elnöke számolt be az elmúlt év eredményeiről, a szervezeti élet gondjairól és az ez évre tervezett személyi változásokról. Elmondta, hogy környezetvédelmi tevékenységük évről évre nő. Egyesületük által korábban indított akció ’81-ben is eredményes volt, annak ellenére, hogy kirívó esettel, hanyagsággal találkoztak. Egyöntetű megállapításuk, hogy ne pénzbírsággal sújtsák az elkövetőket, hanem az elpusztult halmennyiség megvásárlására kötelezzék. A vezetőség úgy ítéli, hogy eredményes esztendőt zártak, erősödött községükben a horgászmozgalom. Megfelelően foglalkoztak az ifjúsági és felnőtt horgászokkal, nevelték, oktatták őket. Lakókocsi Lentiből — keresik, több lesz A Zala megyei Lentiben működő fém-, fa- és szolgáltatóipari szövetkezetben sok más termék mellett naponta egy korszerűen felszerelt, hűtőszekrénnyel, minikonyhával berendezett négyszemélyes utánfutó lakókocsi készül el. A csak Lentiben — 1980 óta — gyártott lakókocsikat eddig kizárólag magánemberek vásárolták, újabban azonban a közületek is érdeklődnek iránta, ezért napi három kocsi gyártására rendezkednek be. A szinte teljesen hazai anyagokból készülő lakókocsi alkalmas kisebb építkezéseknél felvonulási épület helyettesítésére, öltözőnek, használható mozgó laboratóriumnak is. Tervezik a fűthető változatának gyártását, s még az első fél évben elkészítik az eddiginél nagyobb alapterületű lakókocsi mintapéldányát. alapra, csaknem 9 ezer forintot szociális és kulturális célokra fordítanak. Egyébként a békéscsabai méhészek közös vagyonának értéke meghaladja a kétmillió forintot. Ebben az évben 60 tonna mézet vár tagjaitól a szakcsoport. Ez a mézmennyiség, továbbá a leadásra kerülő viasz, virágpor és propolisz meghozná az idei esztendőre tervezett csaknem 38 ezer forintos tiszta nyereséget. Sonkoly György, az ellenőrző bizottság elnöke tisztségéből eredően elsősorban a méztermelést megkeserítő hiányosságokat tette szóvá a zárszámadáson. Bírálta a tagok közül azokat, akik a méz minőségére nem fordítanak kellő figyelmet. Nem hallgatta el azt sem, hogy némelyek évek óta adósai a szakcsoportnak. Továbbá, hogy a szigorúan nyilvántartásra kötelezeti nyomtatványokat korábban felületesen kezelték. Bírálta azokat a méhészeket is, akik elmulasztják tagdíjfizetésüket, és nem rendezik az ÁFÉSZ-nél tagsági viszonyukat. Mint mondotta, mások részjegyük kiegészítéséről feledkeztek meg. Az a bírálat viszont már a szakcsoport intéző bizottságának szólt, hogy az utóbbi három évben úgyszólván teljesen elmaradt a méhészek által mindig is igényelt szakmai oktatás. Balkus Imre Papp József horgászmester ismertette a csaknem 220 megjelent horgász előtt, hogy míg 1980-ban az egyesület tagjai 18, 1981-ben már 27 mázsa halat fogtak. Elmondta, hogy az átlagfogást 9,8 kilogrammban állapították meg. A megtartott horgászversenyek rekordfogása egy 15 kg-os harcsa voít. örömmel állapította meg, hogy fegyelemsértés nem történt, a halőrök egy szabálytalanságot sem jelentettek ... Végezetül a beterjesztett határozati javaslatot a megjelentek egyhangúlag elfogadták. B. V. Körtvélyesi József autószerelő kisiparos 1978 nyarán Budapestről került Szarvasra, ahol a Wartburgok és a Trabantok specialistája lett. Kezdetben elég kockázatosnak tűnt a vállalkozása ebben az alföldi kisvárosban, ahol senkit sem ismert. A KIOSZ városi-járási szervezete azonban segítette őt abban, hogy megalapozza a jövőjét. Mint kezdő fiatalember 3 évre adómentességet kapott. Most 11 személygépkocsit számolok össze a műhely előtti udvarrészein, ami — ahogy Körtvélyesi József mondja — egy-két hónap alatt cserélődik ki. — Hányán dolgoznak? — A segédem, Sinkó György, én, és van két tanulóm is. — Győzik a munkát? — Annyit vállalok, ameny- nyit a jelenlegi viszonyok között képesek vagyunk határidőre elkészíteni. Ám, hogy még többre legyünk képesek, elhatároztam,1 hogy fejleszteni fogom a műhelyt hozzáépítéssel. Ha marad pénz, beszerzők néhány műszert és szerszámot is. — Mennyi az előirányzott összeg? — Én 150 ezer forintot igyekszem előteremteni, amihez még 100 ezer forint kölcsönt kértem az OTP-től. Önműködő gázkazán-szabályozó berendezés nagyüzemi gyártását kezdte meg a FÜTÖBER Vállalat. A berendezés az érzékelő műszerektől kapott jelek alapján azonnal követi az időjárás változásait, s a fűtést az idő felmelegedéséhez, lehűléséhez igazítva, egyenletes hőmérsékletet tart a lakásokban. Nem fordulhat elő, hogy az idő lehűlése után még órákig fáznak a lakásokban a korábbi időjárásra szabályozott, mérsékeltebb fűtés miatt, s hasonlóképpen megakadályozza a túlfűtést, az energiapazarlást. Egyebek között megoldható, hogy éjszaka csökkentett fűtéssel dolgozzon a kazán, vagy a kereskedelmi létesítményeknél szombattól hétfőig éppen csak annyi meleget adjon a berendezés, hogy a falak ki ne hűljenek, s munkakezdésre ismét föltornázza a hőmérsékletet az eredeti szintre. — Mikor kezdődik el a fejlesztés? — .Remélhetőleg májusban. A terv már kész. — Állandóan van munká~ ja? — Igen, télen-nyáron. — Számolta már, hogy mennyi lehet az órabére? — Körülbelül 30 forint. Persze az árak meghatározottak, a teljesítmény is, csak a munkaidő nem. — Sokan úgy vélik, hogy irigylésre méltó a helyzete ■.. — Bárki megpróbálhatja. Hat évig dolgoztam segédként egy budapesti kisiparosnál, Kovács János autószerelőnél, akire mindig szeretettel gondolok. Sokat tanultam tőle, még udvariasságot is. Most anyagilag jobb a helyzetem, mint akkor volt, de igen nagy felelősség hárul rám. Egy személyben vagyok szerelő, könyvelő, anyagbeszerző, üzletkötő, ismernem kell a kisiparra vonatkozó rendeleteket, de az autószereléssel kapcsolatos újdonságokat is. — Főként milyen vonatkozású a felelőssége? — Ha például rossz munka kerülne ki a műhelyből, azt hiszem hamar elterjedne a híre, és bezárhatnám a „boltot”. Panaszt is tehetnek a rossz munka miatt a KlOSZ-nál, a tanácsnál vagy akár a NEB-nél. A berendezés előnye, hogy egy nagy . blokkba tömörítették azokat a szivattyúkat, vízkövesedést, korróziót gátló vegyszeradagoló berendezéseket, hőcserélő tartályt és egyéb szerkezetet, automatát, amelyet egyébként a gázkazánon kívül kell felszerelni, így a szokásosnál egyharmad- dal kisebb kazánház is elegendő. Az előregyártott blokkok felhasználásával meggyorsul a szerelés, csökken az építési idő és 30—40 százalékkal kevesebbet kell költeni a kazánházi beruházásra. A távfűtés nélküli lakótelepeknél előnyösen alkalmazható a tömbfűtés ezekkel a berendezésekkel. A Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézettel, valamint a 21-es számú Állami Építőipari Vállalattal közösen dolgoznak most a további fejlesztésen, a konténeres tetőtéri gázkazánok kialakításán is. — Volt már kifogás? — Apróbb hiba egyszer- kétszer előfordult. Vita nélkül kijavítottam. Ez is egyik feltétele annak, hogy megtartsam a vevőkörömet. — Mire számít a fejlesztés után? — Két műhelyt alakítunk ki. Lesz szerelő- és karosszérialakatos-műhely. Lesz öltöző, fürdő is. Az udvar egy részét kibetonozzuk. Az új körülmények között kényelmesebben és pontosabban fogunk dolgozni. Számításom szerint mintegy 20 százalékkal több munkát tudok majd vállalni, amire van is igény. Már Békéscsabáról, Mezőtúrról és Szegedről is jönnek ide rendszeresen. Kergyik Pál, a KIOSZ járási-városi titkára Körtvélyesi József munkájáról így nyilatkozik: — Szarvason 15 év alatt legalább 5 autószerelő kisiparos kezdett el dolgozni, de egyikük sem bírta egykét évnél tovább. Neki á szakértelmével, a minőségi munkájával, a határidők betartásával, nem utolsósorban az udvariasságával, előzékenységével sikerült talpon maradnia és anyagilag meg is erősödnie. Pásztor Béla Mezőberényi horgászok közgyűlése Aki fejleszti a műhelyét autójavító kisiparos Szarvason Termelési rendszerek exportja M agyarország külgazdasági kapcsolataiban, mindenekelőtt kivitelében fontos szerepük van az agrártérmékeknek, az élő állatoknak és az élelmiszereknek. Ezek részesedése a teljes kivitelben 22-23 százalék, arányuk a rubelért és a szabad devizákért értékesített exportban egyaránt ilyen mértékű. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar árukivitele természetesen még növelhető. Mindennek figyelembevételével — miközben a mezőgazdasági termelés és külpiaci értékesítés szférájában a gazdaságos kivitel növelésére törekszünk — indokolt, sőt szükséges a magyar mezőgazdaság fejlettségéből adódó más jellegű ^exportlehetőségek kihasználására is. A termelési rendszerexport potenciálisan felvevő piacán, a harmadik világ szinte minden országában fejleszteni akarják saját élelmiszer- termelésüket, gyakran még akkor is; ha a természeti feltételek nem kedveznek a termelés gazdaságosságának. A számítástechnikából kölcsönzött terminológiával élve, a termelési rendszernek is van szoftverje és hárd- verje. Az előbbi a rendszerben megtestesülő komplex szellemi — a biológiából' a szervezésig terjedő — termék, míg az utóbbi a mezőgép- és az élelmiszergépgyártó ipar által szolgáltatott gépi technika. Egyöntetű az a vélemény, hogy a magyar termelési rendszerek szoftverje versenyképes. Szerencsésnek minősíthető az a tény, hogy egyazon célra több rendszer kínálható — egyebek között négy kukoricatermelési, négy sertéstenyésztési, több szarvasmarha- és három nyúltenyésztési rendszer —, s hogy e rendszereket különböző üzemméretekre adaptálták. A rendszerexport eddigi eredményei arra utalnak, hogy a magyar szakemberek kiválóak a - termelési tényezők kombinálásában, a rendszerszemléletben, s ezzel hellyel-közzel még a technika, a hárdver hiányosságait is ellensúlyozzák. Mexikóban például — ahová az amerikai technika szabadon áramlik be — a bajai kukoricatermelési rendszerrel 1000 hektáron — olyan területen, ahol korábban egy hektáron még 2 tonna sem termett —, 4,2 tonna átlagtermést értek el a magyar szakemberek. A szoftver versenyképességét azonban szüntelenül őrizni, sőt erősíteni kell. Részben azért, mert a termelési rendszerek know-how-ja nem élvez jogi oltalmat, a rendszerek megfelelő alkalmazását a vásárló országok szakemberei előbb-utóbb elsajátítják, meghonosítják és elterjesztik. Ezért a verseny- képesség növelése érdekében mindig valami új elemet — jobb gépet, új vegyszereket, fajtákat — kell alkalmazni, ami egyúttal a termelés hatékonyságát, eredményét növeli. Másrészt: a hazai termelési rendszerekben alkalmazott technológia és biológiai anyag — elsősorban az eltérő ökológiai viszonyok miatt — sok vevő számára eleve alkalmatlan a termelésre, vagy tartásra, tehát e tekintetben is folyamatosan szükség van adaptálásra, fejlesztésre. A versenyképesség vitathatatlanul gyenge láncszeme a hazai iparra támaszkodó hárdver. A rendszerexportőrök legfeljebb a kukoricater- mélési rendszerhez ajánlhatnak és szállíthatnak hazai — Rába — gépsort, ám annak betakarító gépét, az adapter kivételével, már importálni kell. Az állattenyésztési rendszerek ipari háttere döntően a rendszergazdákra támaszkodik, ipari kapacitása azonban csak két vállalatnak van. Az élelmiszergép-gyártásban például a korábbi évtizedekben számos profilt megszüntettek. Az elmúlt években kialakult a rendszerexport, s azon belül, a mezőgazdasági termelési rendszerek szervezete és profilja. A magyar népgazdaság' ilyen jellegű exportteljesítményeit a rendszerexportőrök jelképesen szólva: rendszerszemléletű együttműködése is erősítheti, növelheti. Nehéz lenne meghatározni, hol, mivel kezdődik a termelési rendszerek exportja, az exportot előkészítő, megalapozó piaci munka. Az viszont bizonyos, hogy a potenciális piacokon dolgozó magyar agrár szakemberek ennek érdekében hasznos munkát végezhetnek. Ezért az AGROBER, a termelési rendszerek export-fővállalkozója, együttműködési megállapodást kötött a TES- COVAL, s már az eddigiek során is több üzlet született oly módon, hogy az AGROBER a TESCO tevékenységéhez kapcsolódott, tervdokumentációkat dolgozott ki számára, s végül termelési rendszerexportra nyílt lehetősége. rendszerszemléletű együttműködést az indokolja, hogy az igények, a szükségletek nem a magyar gazdaság, külkereskedelem ágazati-vállalati struktúráját veszik alapul. Előfordul, hogy egy növény- termesztő vagy állattenyésztő farm létrehozását kérik, máskor a nyersanyagtermeléstől a feldolgozott áru fogyasztói csomagolásáig terjednek a vevő igényei. Ilyenkor van nagy jelentősége a rendszergazdák, az exportőrök, a fővállalkozók együttműködésének. (Például egy állattenyésztési rendszer exportjához valószínűleg csatlakozik a takarmánybázis megteremtése, ahhoz viszont víznyerési és öntözési beruházásra lehet szükség; az állattenyésztési telephez vágóhíd és húsfeldolgozó is társulhat.) Fontos tehát, hogy a hazai termelési rendszerek, élelmiszer-feldolgozó üzemek export-fővállalkozói és külkereskedelmi szakvállalatai a külpiacokon egymás keze alá dolgozzanak. Bonyhádi Péter Ezer színben pompáznak az orchideák, jácintok, fresiák, flamingóvirágok a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központban rendezett virágkötészeti kiállításon. A kiállításra az ország különböző részéből tizenhat versenyző érkezett (MTI Fotó: Gyertyás László felvétele — KS)
