Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

1982. március 2., kedd o EH2S2HI5J Édes és keserű Méhész-zárszámadó Pillis József nyugdíjas már több mint tíz éve készit hajó- modelleket. Zuglóban a ház kertjében létrehozott műhelyben már tizenöt történelmi hajó kicsinyített, méretarányos má­sát készítette el. Most fejezte be legújabb modelljét, a híres angol tengerész, Francis Drake kapitány nem kevésbé híres zászlós hajójának a „Revenge”-nek a valódinál hetvenötször kisebb modelljét. Az 1577-ben vízre bocsátott hajó szép mo­dellje egy esztendő aprólékos, precíz munkájának eredmé­nye. A képen: Pillis József az utolsó műveleteket csinálja a „Revenge”-n (MTI Fotó: Fehér József felvétele — KS) Programozott fíítésszabályozás A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ keretében tevékeny­kedő szakcsoport 105 tagot számláló és 2960 méhcsalá­dot gondozó kollektívája eredményes esztendőt zárt: az 1981-re leszerződött 50 tonna méz helyett csaknem 71 és fél tonnát adtak le az ÁFÉSZ-nek és a Hungaro- nektárnak. továbbértékesí­tésre. E tetemes mennyiségű méz jó része ez esetben is hazánk határain túl export­cikként talál gazdára. Kü­lönösen akkor érdemel fi­gyelmet ez a teljesítmény, ha azt is • tudjuk, hogy 1980-ban alig több mint 46 és fél tonna mézet tudott a szakcsoport leadni. Viaszt a múlt évben 857 kilo­gramm mennyiségben állí­tott elő a tagság, amelyet a Baja és Vidéke ÁFÉSZ vá­sárolt fel. A csaknem 605 kilogramm virágport a Hun- garonektár vette ót. Az 1981-es évet záró szám­vetésen tudtuk meg Vasvá­ri Mihály intéző bizottsági elnök beszámolójából, hogy a múlt évben a szakcsoport tagjai mintegy 100 ezer fo­rint fuvarkedvezményben részesültek és több mint két vagon cukrot kaptak nagykereskedelmi áron. Hogy a Békéscsabai Méhész Szakcsoport valóban ered­ményesen zárta a múlt évet, arról a 187 ezer forintos nyereség is tanúskodik. Eb­ből többek között mintegy 32 ezer forintot fejlesztési Mezőberényben február 27-én, szombaton tartotta beszámoló közgyűlését a me- zőberényi horgászok egyesü" lete. Krcsmarik Márton tit­kár megnyitója után Tóth Imre, az egyesület elnöke számolt be az elmúlt év eredményeiről, a szervezeti élet gondjairól és az ez évre tervezett személyi változá­sokról. Elmondta, hogy kör­nyezetvédelmi tevékenységük évről évre nő. Egyesületük ál­tal korábban indított akció ’81-ben is eredményes volt, annak ellenére, hogy kirívó esettel, hanyagsággal talál­koztak. Egyöntetű megálla­pításuk, hogy ne pénzbírság­gal sújtsák az elkövetőket, hanem az elpusztult hal­mennyiség megvásárlására kötelezzék. A vezetőség úgy ítéli, hogy eredményes esztendőt zártak, erősödött községükben a horgászmozgalom. Megfele­lően foglalkoztak az ifjúsági és felnőtt horgászokkal, ne­velték, oktatták őket. Lakókocsi Lentiből — keresik, több lesz A Zala megyei Lentiben mű­ködő fém-, fa- és szolgáltató­ipari szövetkezetben sok más termék mellett napon­ta egy korszerűen felszerelt, hűtőszekrénnyel, minikony­hával berendezett négysze­mélyes utánfutó lakókocsi készül el. A csak Lentiben — 1980 óta — gyártott la­kókocsikat eddig kizárólag magánemberek vásárolták, újabban azonban a közületek is érdeklődnek iránta, ezért napi három kocsi gyártására rendezkednek be. A szinte teljesen hazai anyagokból készülő lakókocsi alkalmas kisebb építkezéseknél felvo­nulási épület helyettesítésé­re, öltözőnek, használható mozgó laboratóriumnak is. Tervezik a fűthető változa­tának gyártását, s még az el­ső fél évben elkészítik az eddiginél nagyobb alapterüle­tű lakókocsi mintapéldányát. alapra, csaknem 9 ezer fo­rintot szociális és kulturá­lis célokra fordítanak. Egyébként a békéscsabai méhészek közös vagyonának értéke meghaladja a két­millió forintot. Ebben az évben 60 tonna mézet vár tagjaitól a szak­csoport. Ez a mézmennyiség, továbbá a leadásra kerülő viasz, virágpor és propolisz meghozná az idei esztendőre tervezett csaknem 38 ezer forintos tiszta nyereséget. Sonkoly György, az ellen­őrző bizottság elnöke tiszt­ségéből eredően elsősorban a méztermelést megkeserítő hiányosságokat tette szóvá a zárszámadáson. Bírálta a ta­gok közül azokat, akik a méz minőségére nem fordí­tanak kellő figyelmet. Nem hallgatta el azt sem, hogy némelyek évek óta adósai a szakcsoportnak. Továbbá, hogy a szigorúan nyilvántar­tásra kötelezeti nyomtatvá­nyokat korábban felületesen kezelték. Bírálta azokat a méhészeket is, akik elmu­lasztják tagdíjfizetésüket, és nem rendezik az ÁFÉSZ-nél tagsági viszonyukat. Mint mondotta, mások részjegyük kiegészítéséről feledkeztek meg. Az a bírálat viszont már a szakcsoport intéző bizottságának szólt, hogy az utóbbi három évben úgy­szólván teljesen elmaradt a méhészek által mindig is igényelt szakmai oktatás. Balkus Imre Papp József horgászmes­ter ismertette a csaknem 220 megjelent horgász előtt, hogy míg 1980-ban az egyesület tagjai 18, 1981-ben már 27 mázsa halat fogtak. Elmond­ta, hogy az átlagfogást 9,8 kilogrammban állapították meg. A megtartott horgász­versenyek rekordfogása egy 15 kg-os harcsa voít. öröm­mel állapította meg, hogy fe­gyelemsértés nem történt, a halőrök egy szabálytalansá­got sem jelentettek ... Végezetül a beterjesztett határozati javaslatot a meg­jelentek egyhangúlag elfo­gadták. B. V. Körtvélyesi József autó­szerelő kisiparos 1978 nya­rán Budapestről került Szarvasra, ahol a Wartbur­gok és a Trabantok specia­listája lett. Kezdetben elég kockázatosnak tűnt a vál­lalkozása ebben az alföldi kisvárosban, ahol senkit sem ismert. A KIOSZ váro­si-járási szervezete azonban segítette őt abban, hogy megalapozza a jövőjét. Mint kezdő fiatalember 3 évre adómentességet kapott. Most 11 személygépkocsit számolok össze a műhely előtti udvarrészein, ami — ahogy Körtvélyesi József mondja — egy-két hónap alatt cserélődik ki. — Hányán dolgoznak? — A segédem, Sinkó György, én, és van két ta­nulóm is. — Győzik a munkát? — Annyit vállalok, ameny- nyit a jelenlegi viszonyok között képesek vagyunk ha­táridőre elkészíteni. Ám, hogy még többre legyünk ké­pesek, elhatároztam,1 hogy fejleszteni fogom a műhelyt hozzáépítéssel. Ha marad pénz, beszerzők néhány mű­szert és szerszámot is. — Mennyi az előirányzott összeg? — Én 150 ezer forintot igyekszem előteremteni, ami­hez még 100 ezer forint köl­csönt kértem az OTP-től. Önműködő gázkazán-sza­bályozó berendezés nagyüze­mi gyártását kezdte meg a FÜTÖBER Vállalat. A be­rendezés az érzékelő műsze­rektől kapott jelek alapján azonnal követi az időjárás változásait, s a fűtést az idő felmelegedéséhez, lehűlésé­hez igazítva, egyenletes hő­mérsékletet tart a lakások­ban. Nem fordulhat elő, hogy az idő lehűlése után még órákig fáznak a lakásokban a korábbi időjárásra szabá­lyozott, mérsékeltebb fűtés miatt, s hasonlóképpen meg­akadályozza a túlfűtést, az energiapazarlást. Egyebek között megoldható, hogy éj­szaka csökkentett fűtéssel dolgozzon a kazán, vagy a kereskedelmi létesítmé­nyeknél szombattól hétfőig éppen csak annyi meleget adjon a berendezés, hogy a falak ki ne hűljenek, s mun­kakezdésre ismét föltornázza a hőmérsékletet az eredeti szintre. — Mikor kezdődik el a fejlesztés? — .Remélhetőleg május­ban. A terv már kész. — Állandóan van munká~ ja? — Igen, télen-nyáron. — Számolta már, hogy mennyi lehet az órabére? — Körülbelül 30 forint. Persze az árak meghatáro­zottak, a teljesítmény is, csak a munkaidő nem. — Sokan úgy vélik, hogy irigylésre méltó a helyzete ■.. — Bárki megpróbálhatja. Hat évig dolgoztam segéd­ként egy budapesti kisipa­rosnál, Kovács János autó­szerelőnél, akire mindig sze­retettel gondolok. Sokat ta­nultam tőle, még udvarias­ságot is. Most anyagilag jobb a helyzetem, mint ak­kor volt, de igen nagy fele­lősség hárul rám. Egy sze­mélyben vagyok szerelő, könyvelő, anyagbeszerző, üz­letkötő, ismernem kell a kisiparra vonatkozó rende­leteket, de az autószereléssel kapcsolatos újdonságokat is. — Főként milyen vonatko­zású a felelőssége? — Ha például rossz mun­ka kerülne ki a műhelyből, azt hiszem hamar elterjedne a híre, és bezárhatnám a „boltot”. Panaszt is tehetnek a rossz munka miatt a KlOSZ-nál, a tanácsnál vagy akár a NEB-nél. A berendezés előnye, hogy egy nagy . blokkba tömörí­tették azokat a szivattyúkat, vízkövesedést, korróziót gátló vegyszeradagoló berendezé­seket, hőcserélő tartályt és egyéb szerkezetet, automatát, amelyet egyébként a gázka­zánon kívül kell felszerelni, így a szokásosnál egyharmad- dal kisebb kazánház is ele­gendő. Az előregyártott blok­kok felhasználásával meg­gyorsul a szerelés, csökken az építési idő és 30—40 szá­zalékkal kevesebbet kell költeni a kazánházi beruhá­zásra. A távfűtés nélküli la­kótelepeknél előnyösen al­kalmazható a tömbfűtés ezekkel a berendezésekkel. A Tervezésfejlesztési és Tí­pustervező Intézettel, vala­mint a 21-es számú Állami Építőipari Vállalattal közö­sen dolgoznak most a to­vábbi fejlesztésen, a konté­neres tetőtéri gázkazánok ki­alakításán is. — Volt már kifogás? — Apróbb hiba egyszer- kétszer előfordult. Vita nél­kül kijavítottam. Ez is egyik feltétele annak, hogy meg­tartsam a vevőkörömet. — Mire számít a fejlesztés után? — Két műhelyt alakítunk ki. Lesz szerelő- és karosszé­rialakatos-műhely. Lesz öltö­ző, fürdő is. Az udvar egy részét kibetonozzuk. Az új körülmények között kényel­mesebben és pontosabban fo­gunk dolgozni. Számításom szerint mintegy 20 százalék­kal több munkát tudok majd vállalni, amire van is igény. Már Békéscsabáról, Mező­túrról és Szegedről is jön­nek ide rendszeresen. Kergyik Pál, a KIOSZ já­rási-városi titkára Körtvé­lyesi József munkájáról így nyilatkozik: — Szarvason 15 év alatt legalább 5 autószerelő kis­iparos kezdett el dolgozni, de egyikük sem bírta egy­két évnél tovább. Neki á szakértelmével, a minőségi munkájával, a határidők be­tartásával, nem utolsósorban az udvariasságával, előzé­kenységével sikerült talpon maradnia és anyagilag meg is erősödnie. Pásztor Béla Mezőberényi horgászok közgyűlése Aki fejleszti a műhelyét autójavító kisiparos Szarvason Termelési rendszerek exportja M agyarország külgazda­sági kapcsolataiban, mindenekelőtt kivite­lében fontos szerepük van az agrártérmékeknek, az élő ál­latoknak és az élelmiszerek­nek. Ezek részesedése a tel­jes kivitelben 22-23 száza­lék, arányuk a rubelért és a szabad devizákért értékesí­tett exportban egyaránt ilyen mértékű. A mezőgazda­ság és az élelmiszeripar áru­kivitele természetesen még növelhető. Mindennek figyelembevé­telével — miközben a me­zőgazdasági termelés és kül­piaci értékesítés szférájában a gazdaságos kivitel növelé­sére törekszünk — indokolt, sőt szükséges a magyar me­zőgazdaság fejlettségéből adódó más jellegű ^exportle­hetőségek kihasználására is. A termelési rendszerexport potenciálisan felvevő piacán, a harmadik világ szinte minden országában fejleszte­ni akarják saját élelmiszer- termelésüket, gyakran még akkor is; ha a természeti fel­tételek nem kedveznek a termelés gazdaságosságának. A számítástechnikából köl­csönzött terminológiával él­ve, a termelési rendszernek is van szoftverje és hárd- verje. Az előbbi a rendszer­ben megtestesülő komplex szellemi — a biológiából' a szervezésig terjedő — ter­mék, míg az utóbbi a me­zőgép- és az élelmiszergép­gyártó ipar által szolgálta­tott gépi technika. Egyöntetű az a vélemény, hogy a ma­gyar termelési rendszerek szoftverje versenyképes. Sze­rencsésnek minősíthető az a tény, hogy egyazon célra több rendszer kínálható — egyebek között négy kuko­ricatermelési, négy sertéste­nyésztési, több szarvasmar­ha- és három nyúltenyésztési rendszer —, s hogy e rend­szereket különböző üzemmé­retekre adaptálták. A rendszerexport eddigi eredményei arra utalnak, hogy a magyar szakemberek kiválóak a - termelési ténye­zők kombinálásában, a rend­szerszemléletben, s ezzel hellyel-közzel még a techni­ka, a hárdver hiányosságait is ellensúlyozzák. Mexikó­ban például — ahová az amerikai technika szabadon áramlik be — a bajai kuko­ricatermelési rendszerrel 1000 hektáron — olyan te­rületen, ahol korábban egy hektáron még 2 tonna sem termett —, 4,2 tonna átlag­termést értek el a magyar szakemberek. A szoftver versenyképessé­gét azonban szüntelenül őriz­ni, sőt erősíteni kell. Rész­ben azért, mert a termelési rendszerek know-how-ja nem élvez jogi oltalmat, a rend­szerek megfelelő alkalmazá­sát a vásárló országok szak­emberei előbb-utóbb elsajá­títják, meghonosítják és el­terjesztik. Ezért a verseny- képesség növelése érdekében mindig valami új elemet — jobb gépet, új vegyszereket, fajtákat — kell alkalmazni, ami egyúttal a termelés ha­tékonyságát, eredményét nö­veli. Másrészt: a hazai ter­melési rendszerekben alkal­mazott technológia és bioló­giai anyag — elsősorban az eltérő ökológiai viszonyok miatt — sok vevő számára eleve alkalmatlan a terme­lésre, vagy tartásra, tehát e tekintetben is folyamatosan szükség van adaptálásra, fej­lesztésre. A versenyképesség vitat­hatatlanul gyenge láncszeme a hazai iparra támaszkodó hárdver. A rendszerexportő­rök legfeljebb a kukoricater- mélési rendszerhez ajánlhat­nak és szállíthatnak hazai — Rába — gépsort, ám annak betakarító gépét, az adapter kivételével, már importálni kell. Az állattenyésztési rend­szerek ipari háttere döntően a rendszergazdákra támasz­kodik, ipari kapacitása azon­ban csak két vállalatnak van. Az élelmiszergép-gyártásban például a korábbi évtizedek­ben számos profilt megszün­tettek. Az elmúlt években kiala­kult a rendszerexport, s azon belül, a mezőgazdasági ter­melési rendszerek szervezete és profilja. A magyar nép­gazdaság' ilyen jellegű ex­portteljesítményeit a rend­szerexportőrök jelképesen szólva: rendszerszemléletű együttműködése is erősítheti, növelheti. Nehéz lenne meg­határozni, hol, mivel kezdő­dik a termelési rendszerek exportja, az exportot előké­szítő, megalapozó piaci mun­ka. Az viszont bizonyos, hogy a potenciális piacokon dol­gozó magyar agrár szakem­berek ennek érdekében hasz­nos munkát végezhetnek. Ezért az AGROBER, a ter­melési rendszerek export-fő­vállalkozója, együttműködési megállapodást kötött a TES- COVAL, s már az eddigiek során is több üzlet született oly módon, hogy az AGRO­BER a TESCO tevékenysé­géhez kapcsolódott, tervdo­kumentációkat dolgozott ki számára, s végül termelési rendszerexportra nyílt le­hetősége. rendszerszemléletű együttműködést az in­dokolja, hogy az igé­nyek, a szükségletek nem a magyar gazdaság, külkeres­kedelem ágazati-vállalati struktúráját veszik alapul. Előfordul, hogy egy növény- termesztő vagy állattenyész­tő farm létrehozását kérik, máskor a nyersanyagterme­léstől a feldolgozott áru fo­gyasztói csomagolásáig ter­jednek a vevő igényei. Ilyen­kor van nagy jelentősége a rendszergazdák, az expor­tőrök, a fővállalkozók együtt­működésének. (Például egy állattenyésztési rendszer ex­portjához valószínűleg csat­lakozik a takarmánybázis megteremtése, ahhoz viszont víznyerési és öntözési beru­házásra lehet szükség; az ál­lattenyésztési telephez vágó­híd és húsfeldolgozó is tár­sulhat.) Fontos tehát, hogy a hazai termelési rendszerek, élelmiszer-feldolgozó üzemek export-fővállalkozói és kül­kereskedelmi szakvállalatai a külpiacokon egymás keze alá dolgozzanak. Bonyhádi Péter Ezer színben pompáznak az orchideák, jácintok, fresiák, fla­mingóvirágok a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központban rendezett virágkötészeti kiállításon. A kiállításra az ország különböző részéből tizenhat ver­senyző érkezett (MTI Fotó: Gyertyás László felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom