Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. MÁRCIUS 6., SZOMBAT Ara: 1,§0 forint * XXXVTI. ÉVFOLYAM, 55. SZÄM BÉKÉS MEGYEI Aktívaértekezlet a nők ünnepén A nőnapi ünnepségen dr. Ábrahám Béla tartott tájékoztatót Fotó: Fazekas László Elutazott az SZMBT küldöttsége Elutazott Budapestről a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttsége, amelynek tagjai az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére indított munka- » versenyben kitüntetett szov­jet dolgozók voltak. A kül­döttség vezetőit fogadta Bí­ró Gyula, az MSZBT főtit­kára. A delegáció budapesti programja során baráti talál­kozón vett részt a Szovjet • Kultúra és Tudomány Házá­ban, és ellátogatott több fő­városi üzembe, felkereste az ott működő MSZBT-tagcso- portokat. A belorusz, észt, litván és Ukrán SZSZK-ból, valamint a moszkvai Vla­gyimir Iljics Gyárból érke­zett aktivisták vidéki prog­ramjuk során Baranya, Bács- Kiskun, Fejér, Pest és So­mogy megyébe látogattak. Szigetelőanyag - előre csomagolva Megkezdte a szigetelő- anyagok előre csomagolását a KÖSZIG tapolcai üzeme, ahol a perlitet és a bazalt­gyapotot állítják elő. Mind­két termékük rendkívül nép­szerű, eddig azonban főleg a nagyüzemek hasznosítot­ták. Most a kapacitás bőví­tésével az összetétel némi változásával lehetőség nyí­lott arra is, hogy a TÜZÉP- vállalatokon keresztül eljus­son a kislakásépítőkhöz. Ré­szükre az egyes' termékféle­ségekből egységcsomagokat készítenek, zsugorfóliával. Egy-egy csomag pontosan annyi szigetelőanyagot tar­talmaz, amely egy átlagos méretű családi ház „szük­séglete”. Ezzel megkönnyítik a szállítást és a TÜZÉP-ek- nél a tárolást is. A hetvenkettedik nemzet­közi nőnapot ünnepelték tegnap délután Békéscsaba és a városkörnyék asszonyai és leányai a megyeszékhely ifjúsági és úttörőházában. Az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács vezetői, a szak- szervezet és a Hazafias Nép­front megyei és városi irá­nyító képviielői is eljöttek a nők köszöntésére. Óvodá­sok, kisdobosok és úttörők kedveskedtek dallal, verssel a résztvevőknek, majd Du­na Mihály, a városi pártbi­zottság titkára üdvözölte a vendégeket, köztük a Mun­ka Érdemrend arany foko­zatával kitüntetett Gyebnár Jánosáét, s a magas elisme­rés ezüst fokozatának tulaj­donosát, Urbán Andrásáét. Duna Mihály emlékeztetett arra a tavalyi döntésre, amely szerint a VI. ötéves terv minden nőnapi ünnepe aktívaértekezlet színhelye lesz. Ekkor mindig sort ke­rítenek a számvetésre és a gondok, feladatok felsora­koztatására. A mostani nő­nap emellett az ENSZ cél­kitűzéseinek megfelelően a béke, a nukleáris harc elle­ni küzdelem napja is. Az asszonyok, lányok, édes­anyák, a dolgozó nők kö­szöntését követően felkérte dr. Ábrahám Bélát, az MSZMP városi bizottságának első titkárát előadói beszéde megtartására. A résztvevők nagy figye­lemmel hallgatták a külpoli­tikai összefoglalót, amellyel az előadó a szocialista or­szágok és hazánk külpoliti­kájának összefüggéseit vilá­gította meg, s szólt belpoli­tikai életünk, gazdasági hely­zetünk alakulásáról. Az el­ért eredmények népünk munkáját dicsérik — mon­dotta. — A pozitív folyama­tok jellemzőek Békéscsaba politikai és gazdasági életé­re is. Veszteséges vállalat szinte nincs is városunkban, a mezőgazdasági termelés hozta a várt eredményeket. Békéscsaba ellátása alapve­tően jó, államhatalmi és ál­lamigazgatási szerveink jól működnek. Munkájuk elis­merésre méltó, .évről évre korszerűsödik. A gondok mellett is jellemző a mun­kahelyi alkotó légkör, a fel­tételek, a körülmények ja­vulása. Az elmúlt év szám­vetése alapján elmondhat­juk, hogy a vártnál rosszabb külső, feltételek mellett is biztatóak az ország, a me­gye, a város gazdasági ered­ményei. Dr. Ábrahám Béla ismer­tette Békéscsaba iparának, mezőgazdaságának legfonto­sabb mutatóit, az életkörül­ményeket meghatározó lé­nyeges változásokat, majd kitért a feladatokra is. Az 1982-es év jelentős fejleszté­sei közül kiemelte a barom­fi. és hűtőipar folytatódó re­konstrukcióját, a mezőgaz­dasági és a feldolgozó egy­ségek munkájának jobb ösz- szehangolását. A város és a városkörnyék nagy gondja a földvédelem biztosítása, a folyamatos melioráció, a víz­károk elhárítása, a megfele­lő csatornázás, a szennyvíz- hálózat kiépítése. Elmondot­ta, hogy javítják a város közlekedését, és befejeződik a posta építése is. Az élet- körülmények javítására 550 —600 lakás felépítését ter­vezik. Ebben az esztendőben kezdik el a biológiai szenny-, víztisztító és az autóbusz­pályaudvar létesítését. Foly­tatódik a könyvtár építése. Sok ezer asszony bevásárlá­sán segít majd a József At- tila-lakótelepen épülő piac. A sportcsarnok alapozásához is ebben az évben kezdenek hozzá. „Ez olyan feladatsor, amelyért dolgozni érdemes. Ehhez igényeljük a nők se­gítségét, kérjük megértésü­ket és munkájukat, amely­hez sok sikert, erőt és bol­dogságot kívánunk" — zárta szavait dr. Ábrahám Béla. A beszámolót csaknem 400 nő hallgatta meg. A békés­csabai Társadalmi Ünnepsé­geket és Szertartásokat Szer­vező Iroda által berendezett kellemes környezetben a szünet után jól szórakoztak a résztvevők a Békés me­gyei Jókai Színház két mű­vésze; Gálfy László és Fel­kai Eszter műsorán. Befeje­zésül megtekintették a Szőr­me, és Kézműipari Vállalat, a FÉKON, valamint a BE­KÖT gyárának legdivatosabb modelljeiből felvonultatott árubemutatót. Bede Zsóka Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége tegnapi ülésén a szakszervezetek if­júságpolitikai munkáját vizs­gálva megállapította: a szak- szervezetek a bérből' és fize­tésből élő fiatalok teljes kö­rét, s mindenekelőtt a mun­kásfiatalokat és szakmun­kástanulókat segítik a pálya­kezdésben, a szakmai kép­zésben és továbbképzésben, élet- és munkakörülményeik javításában, családalapítási gondjjaik megoldásában. A szakszervezetek egye­bek között közreműködnek abban, hogy a népgazdaság munkaerőigényével össz­hangban tervezzék az általá­nos és középiskolát végzett fiatalok továbbtanulását, s így lehetőleg mindenki vég­zettségének, képességeinek megfelelő munkahelyet talál­jon. Ezért vesznek részt a szakszervezetek a pályavá­lasztást irányító szerveze­tekben is, sajnos, egyelőre nem a kívánt eredménnyel. A mai társadalmi szemlélet, a pályák téves megítélése ne­hezíti, hogy a kínálkozó munkahelyek és az elhelyez­kedni szándékozók egymásra találjanak. Hazánkban évente 130—150 ezer fiatal kerül ki az isko­lákból. Az általános iskolát, a szakmunkásképzőt és a szakközépiskolát végzők sok­kal gyorsabb elhelyezkedésre számíthatnak, mint a gim­náziumot végzettek, mert a vállalatok elsősorban fizikai munkásokat keresnek, s ne­hezebb elhelyezkedni admi­nisztratív munkakörökben. Gimnáziumi végzettséggel a fiatalok már nem szívesen vállalnak fizikai munkát, és az a tapasztalat, hogy őket a vállalatok sem szívesen ve­szik fel, mert úgy vélik, hogy a fizikai munkát csak ugródeszkaként használják fel az áhított íróasztalhoz. Gyakran jelent gondot a felsőfokú végzettségűek el­helyezkedése is, ehhez is sok segítséget nyújtottak és nyújtanak a szakszervezetek. A bérfejlesztésből, a nye­reségből. jutalmakból álta­lában munkájuk arányában részesülnek a fiatalok, az anyagi elismerés azonban — bérezési rendszerünk adott­ságai miatt — náluk ugyan­úgy nem eléggé differenciált, mint az idősebb munkások esetében. Különösen az ér­telmiségi és alkalmazotti fiatalok bére nem követi kel­lőképpen a teljesítményüket. Ilyen szempontból valamivel jobb a helyzet azokban a munkakörökben, ahol a tel­jesítmény konkrétan mérhe­tő. Az elnökség határozata szerint a szakszervezeti szerveknek valamennyi dön­tés előtt gondosan mérlegel­niük kell a fiatalok helyze­tét, érdekeit, szükségleteit, s gondoskodniuk kell arról, hogy bevonják a fiatalokat saját sorsuk, körülményeik alakításába. Minél több fiatal vegyen részt a gazdasági munkával kapcsolatos meg­beszéléseken, vitákon, mert így feladataikat és lehetősé­geiket is jobban megismerik. Szorgalmazzák a szakszerve­zetek az ifjúság helyzetét érintő egyes rendelkezések folyamatos korszerűsítését. Elsősorban azokat, amelyek a fiatalok családalapítását, önálló életük kialakítását, egészségügyi, munkavédel­mi. szociális ellátásukat, üdü­lésüket, művelődésüket, sportolásukat érintik. A szakszervezetek támogatják azokat az akciókat, kezdemé­nyezéseket, amelyek a laká­sok jobb elosztását, a lakás­gondok fokozatos megoldá­sát, és ebben a fiatalok rész­vételét segítik elő. Az el­nökség hangsúlyozza, hogy az ifjúságot érintő feladatok megoldásában a szakszerve­zeti mozgalomnak legfonto­sabb partnere a KISZ. Az együttműködés számtalan hatásos intézményes és kö­tetlen formája alakult ki a két szervezet között, s a kap­csolatokat tovább akarják javítani. (Folytatás a 3. oldalon) Az alkatrészgondok ellenére jól halad az erőgépek téli javítása a békési Egyetértés Tsz műhelyében. A gépek többsége már kielégítő műszaki állapotban várja a ta­vaszi munka kezdetét Fotó: Fazekas László Hárman az Országos Béketanácsban Az Országos Béketanács legutóbb 1982. február 17-én tartott ülést a Parlament vadásztermében. Ezen Boldi­zsár Iván, az OBT elnökhelyettese a magyar békemoz­galom megújhodásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy most elsősorban a friss erőket, vagyis magát az ifjúságot kell megnyerni a munka folytatásához. Mint ismeretes, Békés megyét ezen az országos fórumon öten képviselik. Nemrég közülük három fiatalt: dr. Fábián Agnes főelő­adót, Dányi Lászlóné pedagógust és Knall György gép­mestert kértünk fel arra, hogy az OBT IX. kongresszu­sa óta eltelt időszak eredményeiről, tapasztalatairól, va­lamint a jövőre vonatkozó tervekről mondják el véle­ményüket. A velük folytatott beszélgetés lapunk 4. ol­dalán olvasható. Munkásszálló — lakat alatt írásunk az 5. oldalon * BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPjTŐlPwSv MIAUT 0 nőpolitikáról a megyeszékhelyen A legutóbbi tanácsülésen Békéscsabán a nőpolitikái ha­tározat végrehajtásának 10 éves mérlegét vonták meg. A nők többsége az ipari üzemekben dolgozik. Sokan he­lyezkedtek el a nem termelő ágazatokban is. Foglalkoz­tatottságuk Békéscsabán az országos átlag felett van. En­nek eredményeként csökkent a családokban az önellátás céljára fordítható háztartási munkaidő. Éppen ezért szorgalmazzák a váVosban a szolgáltatások fejlesztését. Tíz év alatt megkétszereződött a közétkeztetésben rész­vevők száma. Sokat fejlődött a nők közvetett és közvet­len részvétele a közéletben. A nőpolitikái határozat vég­rehajtásának eredményei, de a gondok is szoros kapcso­latban állnak a város egész fejlődésével. Erről szól in­terjúnk lapunk 7. oldalán. KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Kulturális mellékletünk több érdekes írást kínál az olvasónak. Niedzielsky Katalin Vercors-ra emlékezik, Hergyán Tibor pedig Spiró György nagy közönségsikert aratott regényét, Az ikszek-et mutatja be. Andódy Ti­boré ezúttal az Arcok közelről című rovat, melyben Koszta Rozália festőművészt hozza közel olvasóinkhoz. Ez alkalommal a művész négy festményének reproduk­cióját is láthatjuk. Az e heti mellékletet Bertalan Ágnes tárcája és Tomka Mihály Ujházy László Kövek között című verseskötetéről írt recenziója egészíti ki. (8—9. ol­dal) Minikörkép , — Jön már? — Nem látom ... — Átvert, öregem! — Az nem lehet... — Én mondom neked, nem lehet a csajokban bízni! — ö nem olyan! Nos, hogy a szóban forgó kislány „olyan” vagy nem „olyan”, az kiderül a „Le a kalappal” című sorozatunk­ban, a 11. oldalon, a Minimagazinban. Ezúttal a tizen­egyedik részben a fiúkról, a lányokról és a szerelemről esik szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom